Délmagyarország, 1992. április (82. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-04 / 81. szám

2 KÜLPOLITIKA DÉLMAGYARORSZÁG SZOMBAT, 1992. ÁPR. 4. Választások Horvátországban Az új választások Horvátországban napról-napra aktuá­lisabbak. Dr. Franjo Tudjman, a köztársaság elnöke beje­lentette, a háború befejeztével megtartják a választásokat. Képviselőket választanak a parlamentbe, a megyei testületekbe és a Horvát Köztársaság elnökét is választani fogják. A jelenlegi parlament a háború miatt még nem hozta létre a területszervezési és választási törvényt, pedig ezeket az alkotmány szerint 1991. december 22-ig köteles lett volna megalkotni. Amíg ezek a törvények nem születnek meg, válasz­tásokat nem lehet tartani. A törvényjavaslatokról már tárgyalt a parlament. Ezek a javaslatok sok vitát és kétséget szültek. A legfőbb kérdés, hogy melyik szisztéma szerint folyjanak majd a választások. A kommunista rendszer a többségi elvet írta ki az első többpárti szavazásnál. így a ma hatalmon lévő Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) 40 százalékos részvétellel több mint 60 százalék helyet kapott a parlamentben, és így minden döntés birtokosa. Az ellenzéki pártok azt várják, hogy az arányossági elvet vezesse be a parlament, de úgy tűnik, hogy fele többségi, fele arányossági elv kerül bevezetésre. A zágrábi Glóbus lap felmérése szerint a mostani elnök, dr. Tudjman 40 százalék szavazóval rendelkezik jelenleg, és majd­nem egészen biztos, hogy ő lesz az új elnök is. A fő ellenjelölt dr. Savka Dapcevic-Kucar, a legnagyobb ellenzéki párt, a Horvát Népi Párt (HNS) elnöknője „kultusz státusszal" rendel­kezik. Ő volt az 1971-es „Horvát Tavasz" mozgalom vezetője, amely Horvátország önállóságát követelte. A mozgalom főleg horvát értelmiségiekből szerveződött, résztvevőit „naciona­lizmus." vádjával többéves börtönbüntetésre ítélték (köztük dr. Tudjmant is), és dr. Kucarnak pedig le kellett mondania a Hor­vát Kommunista Párt elnöki pozíciójáról és kilépnie a politikai életből. Jelenleg rendkívül népszerű, de Tudjman megfőzi. Várhatóan csak 15 százalék fog rászavazni. Még két fiatalabb politikus jelölt is várható a felmérés sze­rint, kevés eséllyel: Drazen Budisa, a hivataláról lemondó mi­niszter, a Szociál Liberális Párt elnöke 8 százalék, Dobroszlav Parágá, a Horvát Jogi Párt elnöke 4 százalék szavazóra számíthat. Stipe Mesic, Jugoszlávia utolsó elnöke 15 százalék szava­zathoz juthatna, de mivel az uralkodó pártnak a tagja, amelynek dr. Tudjman az elnöke, egészen biztos, nem kerül sor jelölésére. A felmérés szerint 20 százalék azok száma, akik jelentéktelen politikusokra szavaznak, vagy még nem döntöttek. A pártok esetében is hasonló a helyzet. A mostani 40 százalé­kos HDZ szavazógéphez biztosan várható a csatlakozás, így megnyerik a választást. A HNS pártra 20 százalék szavazat várható, főleg értelmiségi körökből, hasonlóan a 8 százalékra számítható Szociál Liberális Párthoz. A militáns nacionalista Horvát Jogi Párt 5 százalék szavazóra számíthat. Érdekes az a jelzés, amely szerint a volt kommunisták szinte egyáltalán nem számíthatnak szavazatokra. Elnökük ezt úgy kommentálta, hogy a pártban a demokraták maradtak, a kom­munisták pedig átmentek a vezető pártba. A katolikus egyház, amely nagy hatalommal rendelkezik Hor­vátországban, úgy ítéli meg, hogy nem fog beavatkozni a vá­lasztási folyamatba, ellentétben a korábbi időkkel, amikor a kommunista rendszerrel szemben a HDZ-t támogatta. HEKA LÁSZLÓ Lemondott az albán elnök Ramiz Alia albán államfő hogy döntését megelőzően kon­pénteken hivatalosan bejelen- zultációkat folytatott a választá­tette lemondását. Az államfő sokon győztes demokrata párt ebből az alkalomból kiadott elnökével, továbbá a szocia­nyilatkozatában megállapította, listák vezetőjével. Ismét erősítés a déli határra AZ ENSZ BIZTONSÁGI TANÁCSA csütörtök éjjel határozott hangú nyilatkozatban elítélte Venezuela tripoli nagykövetségének elpuszítását, és a más országok külkép­viseletei elleni támadásokat. A történteket csak súlyosbítja, hogy az akciók az ENSZ BT határozata ellen irányultak ­mutatott rá a nyilatkozat. Mint ismeretes, tüntetés volt a tripoli magyar nagykövetség előtt is. Butrosz Gáli, az ENSZ főtitkára külön magához kérette Líbia ENSZ-nagykövetét, hogy tiltakozását kifejezze. EGY TRIPOLI MECSET IMÁMJA, akinek a pénteki nagyima alkalmából mondott szózatát élőben közvetítette a líbibiai televízió, kijelenetette, hogy veszélyben van azon országok - köztük Magyarország - diplomatáinak élete, amelyek megszavazták a BT Líbia-ellenes szankciókat tartalmazó határozatát. BEFEJEZŐDÖTT AZ OLASZORSZÁGI választási kam­pány. Egynapos gondolkodási szünet után vasárnap 47,5 mil­lió választó járulhat urnákhoz, hogy megválassza a következő törvényhozást. A szavazás kimenetele teljesen bizonytalan, miután alapvető változások történtek a belpolitikában a kommunista párt önfelszámolása nyomán. OROSZORSZÁG KÉNYTELEN LENNE saját fennha­tósága alá vonni a fekete-tengeri hajóhadat, ha bármiféle kísérletet tennének arra, hogy egyoldalúan megváltoztassák a flotta jogállását. Ezt Borisz Jelcin orosz elnök hangsúlyozta egy tegnapi közleményben. Miután Oroszország a flottát fennhatósága alá vonta, átadná a FÁK stratégiai haderőinek. KATONAI EGYÜTTMŰKÖDÉSRŐL írt alá megállapo­dást tegnap Párizsban Pierre Joxe francia és Lubos Dobrovski csehszlovák védelmi miniszter. Az együttműködés keretében cseh és szlovák tisztek kapnak kiképzést francia katonai intézményekben, és kialakítják a kapcsolatot a két ország fegyverzetgyártása között is. Joxe közölte, Párizs hasonló együttműködést akart létrehozni más közép- és kelet-európai országokkal, így Magyarországgal is. A görög miniszterelnök látogatása Aláírták a magyar-görög alapszerződést Magyarországot és Görögor­szágot hagyományos barátság köti össsze, és az érdekek közössége alapján indokolt, hogy a két ország a jövőben is szoros konzultációt folytasson a kétoldalú kapcsolatokról, illetve a nemzetközi kérdések ügyében - hangoztatta Konsztantin Micotakisz görög miniszter­elnök a vendéglátójával, Antall József kormányfővel közösen megtartott pénteki, nemzetközi sajtókonferencián. A hivatalos látogatáson Ma­gyarországon tartózkodó görög kormányfő előzőleg, a délelőtti órákban négyszemközti, illetve plenáris tárgyalást folytatott a magyar miniszterelnökkel, majd a Parlamentben aláírták a magyar-görög alapszerződést. A tárgyalásokon is, és ezek nyomán a sajtókonferencián is az egyik kulcskérdés Magyar­ország és az Európai Közösség viszonya, illetve az ennek „erővonalai" mentén alakuló magyar-görög kapcsolatrend­szer volt. Ami a távlatokat illeti, Micotakisz leszögezte: Görög­ország támogatja Magyarország teljes jogú EK-tagságát, s úgy tartja, hogy az EFTA-országok után az első állam lehet, amely a közösség tagjainak sorába léphet. Az elhangzottakat némi aktu­alitással fűszerezte Antall Jó­zsef. A magyar kormányfő megemlítette, hogy az örven­detesen alakuló európai kapcso­latokba bizony olyan kérdések is beletartoznak, mint például a tranzitdíjvita. Ezzel összefüg­gésben a magyar kormány őszinte örömét fejezte ki, hogy végül is megoldódott a görög kamionosok blokádja nyomán előállott helyzet, így semmi sem árnyékolta be Micotakisz miniszterelnök budapesti vizitjét. Átlövések magyar területre A magyar határőrség és a rendőrség pénteken megerősí­tette a magyar-horvát szakasz őrzését, jelentős erőket vezé­nyelt a térségbe, miután a túlol­dalon kiújultak a harcok, s több lövedék is magyar területre csapódott be. Krisán Attila, a határőrség helyettes szóvivője az MTI érdeklődésére elmondta: pénte­ken a baranyai háromszögben, Torjáncinál összecsaptak a hor­vát és a szerb erők. Kásád ma­gyar községben péntek reggel 6 óra 40 perckor aknabecsapódást észleltek. Majd később, 10 óra 30 és 10 óra 50 perc között Eperjespusztánál, 400 méterre a határtól magyar oldalon 21 ak­navető lövedék robbant. Sebe­sülésről és károkról nem érkezett jelentés. Harcok Moldovában Öt ember vesztette életét péntek hajnalban az oroszok lakta Benderi városában és környékén a Dnyeszter menti Köztársaság fegyveres ereje és a moldovai csapatok összecsa­pásaiban. A város több pontján lövések hallatszottak, és igen feszült volt a helyzet péntek reggel is, és rémhírek terjedtek el arról, hogy Moldova gazda­sági vesztegzárat vezet be. Pénteken hajnalban megsza­kadtak a tárgyalások a moldo­vai hatóságok és a Dnyeszter menti orosz ajkú közösség képviselői között Chisinauban (Kisinyov). A chisinaui kül­döttek azt követelték, hogy a Dnyeszter Menti Köztársaság utalja a moldovai hatóságok hatáskörébe Benderit és Tyi­raszpolt, a terület két legfon­tosabb városát. E követelést az oroszok képviselői erélyesen elutasították. Vajdaság Megszűnnek a magyar középiskolák? Mielőtt a honatyák tárgyal­nának a törvényjavaslatról, az illetékes oktatásügyi bizottság is „átfésüli" a készülőben lévő törvényt. Ennek lényege egyéb­ként, hogy a középiskolai tan­terv bizonyos részét (értsd: né­hány tantárgyat) a szerbiai kor­mány jóváhagyásával a nemzeti kisebbségek nyelvén (is) elő­adhatják. A csaknem két és fél­milliós albán,-négyszázezres magyar, a számottevő szlovák, román, ruszin stb. kisebbség számára tehát gyakorlatilag megszűrik az anyanyelven folyó oktatás a középiskolák­ban! Az említett bizottság külön­ben azzal indokolja e törvény nemzetiségi kitételeinek ilyen megszigorítását, hogy „Szerbia nagyobb jogokat biztosít a nemzeti kisebbségeknek, mint Új nyelvhasználati törvényt készít a szerbiai parlament. A magára valámit is adó demokratikus állam (márpedig Szerbia annak vallja magát) érthető, tiszta, az egyetemes emberi és kisebbségi jogokat pontosan meghatározó alkotmányt és törvényeket alkot. Ezt szándékozik most tenni a szerbiai törvényhozás is. amilyent a szomszédos orszá­gok biztosítanak a szerbek­nek..." Enyhén szólva furcsa, ezen túlmenően pedig felhábo­rító. S ennek a felháborodásnak már hangot is adott a Magyar Nyelv, Irodalom és Hungaroló­giai Kutatások Intézete, a Vajdasági Magyarok Demokra­tikus Közösségének vezetősége és tagozatai/valamint több tanintézmény is. Kérdés azonban, hogy mind­ez mennyit segít az ügyön. Is­meretes ugyanis, hogy egy év­vel ezelőtt csaknem 30 ezer aláírás gyűlt össze a szabadkai Népszínház magyar társula­tának visszaállítása érdekében, a közelmúltban pedig több mint 150 ezer névjegy Milosevity elnök lemondását követelve ­egyiket sem vették figyelembe! Ha pedig a szerbiai parlament „rábólint" a törvényre, akkor a következő tanévben a szabad­kai, zentai, kanizsai, adai, óbecsei gimnazisták és szakkö­zépiskolások már szerb nyelven tanulnak. A kormány rendelete alapján. Talán még az anyanyelvüket K.F. Többórás tűzpárbaj után Tűzszünetet írtak alá Eszéken Eszéken, pénteken, kora délután tűzszüneti megálla­podást írtak alá a horvát hadse­reg és a jugoszláv néphadsereg képviselői. Ezt megelőzően órá­kon át lőtték a szlavón várost, ahol kétszer is általános riadó volt. A legújabb támadás követ­keztében 16-an sebesültek meg, közülük tíz polgári személy. Egy halálos áldozat is van. Éjszaka Vinkovcira 600 gránát hullott, és a városban egész nap robbanások hallat­szottak. Bijeljinából továbbra is lö­völdözések hallatszanak. A szerb szabadcsapatok vezetője, a horvátországi harcokban hír­hedté vált Arkan bejelentette, hogy átvették a hatalmat a város felett, és jelenleg a muzulmán fegyveresektől tisztítják a terepet. Bijeljinában szünetel a víz- és áramellátás, az áldo­zatok számát pedig lehetetlen felbecsülni az orvlövészek miatt, egyes jelentések tucatnyi halottról számolnak be. Tűzpárbaj folyik két másik boszniai település, a főleg szerbek lakta Kupres és a horvát lakosú Tomislav Grad között. Banja Lukát péntek reggelre körülbarikádozták a szerb szabadcsapatok, eltorlaszolták a város fő útkereszteződéseit és a bevezető utakat. Bosanski Brodból gráná­tokkal lőtték a szomszédos, de már Horvátországhoz tartozó Slavonski Brodot. Bemard Tapie is miniszteri tárcát kapott Megalakult a Bérégovoy-kormány Jó néhány poszton hajtott végre változást az új francia kormány megalakítása során a csütörtökön kinevezett minisz­terelnök, Pierre Bérégovoy, s aznap késő estére már meg is alakította kormányát. Bérégo­voy megvalósította első ígére­tét, valóban kisebb létszámú, valamivel megfiatalított és szo­lidáris, jelentős részében Mitterrand elnök egykori mun­katársaiból álló csapatot hozott létre. A miniszterek sorából kima­radt jó néhány olyan, aki a szocialista párt különböző frak­cióit képviselte, bekerült vi­szont a miniszterek sorába Mit­terrand néhány megbízható és fiatalabb híve, korábbi munka­társa. A legnagyobb megle­petés: városügyi miniszter lett Bemard Tapie, a marseille-i multimilliomos, aki hivatalosan nem tagja a szocialista pártnak, de az elnök politikájának lelkes támogatója. A kormány létszá­mát jelentősen csökkentették: három államminiszter, 17 mi­niszter és mindössze hat társ­miniszter került be, a miniszteri rangú államtitkárokat egyelőre még nem nevezték ki. Á kor­mány tagjai közül - Bérégovoy miniszterelnök mellett — húszan töltöttek be eddig is miniszteri, illetve társminiszteri, vagy ál­lamtitkári posztot. Hatan újon­nan kerültek be a kormányba. Néhány kulcsfontosságú tár­ca élén nem történt érdemi vál­tozás: megmaradt tisztében Roland Dumas külügyi állam­miniszter és Pierre Joxe védelmi miniszter. Nagymér­tékben előrelépett viszont és államminiszteri tisztbe került az eddigi kulturális miniszter, Jack Lang, aki megkapta az oktatás­ügyi miniszteri megbízatást, és ezzel a kormány, második em­bere lett. Magyar-bolgár Ujabb dinárleértékelés várható találkozó Jeszenszky Géza külügy­miniszter pénteken hivata­lában fogadta Sztojan Ganevet, a bolgár diplomácia vezetőjét, aki a Rotary Club elnöki konferenciájának programjában vesz részt Budapesten. Alig két hónappal a dinár 500 százalékos devalvációja után, amelyet hamarosan egy 30 százalékos követett, a szerb kormányhoz közel álló körök tudni vélik, hogy hamarosan, lehet, már a hét végén, újabb leértékelés várható. A hivatalos valutaárfolyam szerint eddig 1 márka 85 dinárt ért, hamarosan viszont 180-at fizetnek érte. Tehát újabb, 100 százaléknál is magasabb deval­váció elé néznek déli szom­szédaink. Ha ilyen ütemben folytatódik az árak galoppja, a pénz napi 4—5 százalékot veszít értékéből, az év végére pedig öt számjegyű infláció fenyegeti a Jugoszláviában maradni óhajtó köztársaságok polgárait.

Next

/
Oldalképek
Tartalom