Délmagyarország, 1992. április (82. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-29 / 101. szám

2 KÜLPOLITIKA DÉLMAGYARORSZÁG SZERDA, 1992. ÁPR. 29. A harag napjai Lengyelországban Miközben a Szolidaritás 70 ezer fős tüntetése vonult végig pénteken Varsón, nem hagyva kétséget a munkások elkeseredettségét és indulatait illetően, másutt is élesedik a helyzet Lengyelországban. Wloclawek városában az üzemközi sztrájkbizottság ötödik napja tartja megszállva a vajdasági hivatal egy termét, s mint Wojciech Wlodarczyk, a minisztertanács hivatalának vezetője pénteken elismerte, utasította a helyi rendőrséget a megszállók erőszakos eltávolítására, e kérését csupán a miniszterelnök javaslatára vonta vissza. Marian Krzaklewski, a Szolidaritás vezetője maga próbál közbenjárni a sztrájkolóknál, hogy hagyják el a hivatal épületét. A; elégedetlenségüket akár törvénytelen eszközökkel is kifejezésre juttatókkal szemben az erőszak alkalmazása a lengyel politika egyik neuralgikus pontja. Alig másfél évvel ezelőtt Tadeusz Mazowiecki kormányát hevesen bírálták azért, mert rendőrökkel távolíttatta el a mlawai parasztok emelte úttorlaszokat, s a mezőgazdasági minisztérium épületének egy részét megszálló parasztokat - ma pedig ismét négyszáz egyéni gazda tartja elfoglalva a minisztérium több termét. Nem hajlandók tudomásul venni, hogy sem a kormány, sem a mezőgazdasági miniszter nein utasíthatja a kereskedelmi bankokat hitelkamataik csökkentésére, illetve a korábban felvett hitelek visszafizetésének elengedésére. Jan Olszewski miniszterelnök akciójukat törvénytelennek minősítette, de rendőri beavatkozáshoz egyelőre nem folyamodott. Gdyniában az egyik legnagyobb lengyel magánvállalat, az El-Gaz több mint 250 dolgozója, akiknek sztrájkjuk nyolcadik napján fegyelmivel felmondott a tulajdonos, pénteken elfoglalta az üzemet. A tulajdonos ennek hatására egyetlen kompromisszumos javaslattal élt: felajánlotta a fegyelmi elbocsátás felcserélését a sztrájkolok közös megegyezéssel történő kilépésére. Ajánlatát nem fogadták el, s most a helyi Szolidaritás próbál közvetíteni a válság megoldásában. Tüzértámadás több vonalon MMMMNMMMMMMMMMMMMMNMMi mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmttmmmmm^ A JUGOSZLÁV HADSEREG és a vele együttműködő szerb önkéntesek keddre virradóra ismét tüzérségi támadást intéztek több boszniai város és Szarajevó ellen is, noha a hadsereg vezetői vasárnap már tárgyalást kezdtek a boszniai jelenlét vitás kérdéseiről. A harmadik Jugoszlávia vezetői is ígéretet tettek a többi délszláv köztársaság jogainak tiszteletben tartására. A legsúlyosabb támadás Mosztár ellen folyik, a Neretva partján fekvő várost kisebb szünetekkel napok óta lövik. Szarajevóban - amely már hetek óta zárlat alatt van egyre nehezebben lehet hozzájutni élelmiszerekhez, a lakosság egy része szabályosan éhezik. KIÚJULTAK A HARCOK Kelet-Szlavóniában és a tengerparton Sibenik körzetében. Eszéken általános riadó van érvényben. A környező megszállt településekről aknavetőkkel lövik a horvát állásokat. Néhány gránát az ENSZ-erők székhelyének parkolójában csapódott be. Három jármű megrongálódott. A hétfő esti támadás következtében égy belga tiszt megsebesült. A kéksisakosok egyik alakulatára szintén tüzet nyitottak liosanska Krupánál. A kéksisakos egység a szemben álló felek szétválasztása és a sebesültek megsegítése céljából akart a városba bejutni, de kénytelen volt visszafordulni a golyózápor miatt. ESZÉKET IS LŐNI KEZDTÉK kedd reggel a környező, megszállt településekről. A támadásban négy személy súlyosan megsebesült, egy pedig életét vesztette. A boszniai védelmi minisztérium kedden közleményben számolt be a csetnikek öldökléséről Focában. Az átvágott torkú áldozatok között egy 90 éves öregember és több kisgyermek is van. A tettesek fekete maszkot viseltek, ami arra utal, hogy a vérengzésben valószínűleg helyi lakosok is részt vettek. Külügyi tájékoztató Támogatjuk a vajdasági autonómiatervet A Külügyminisztérium a Vajdasági Magyarok Demokratikus Szövetsége szombaton elfogadott autonómiakoncepcióját olyan korszerű, a mai európai normák és eszmék talaján álló konstruktív elképzelésnek tartja, amely érdemes a nemzetközi közvélemény figyelmére és jóindulatú támogatására. Ezért szorgalmazza, hogy a koncepciót tűzze napirendre a brüsszeli Jugoszlávia Békekonferencia kisebbségi kérdésekkel foglalkozó munkabizottsága - jelentette be Hermán János külügyi szóvivő szokásos keddi tájékoztatóján. Hozzátette: hazánknak érdeke, hogy szomszédságában az egyes délszláv államok mihaHatalomátadás Afganisztában A megbuktatott afgán kormány kedden a kabuli külügyminisztérium épületében átadta a hatalmat a modzsahed felkelők által a múlt héten létrehozott ideiglenes iszlám vezetésnek, miközben hírügynökségi jelentések szerint kedd délután kiújultak a tüzérségi összecsapások a Hezb-i-Iszlámi és a Dzsamiat-i-Iszlámi egységei között a fővárosban. A ceremónián - amelyen a diplomáciai testület tagjai és újságírók is jelen voltak - Fazel Hak Halekjar eddigi miniszterelnök ünnepélyesen elismerte az „afganisztáni iszlám kormány" elnökének, Szubgatullah Modzsaddidinek a jogkörét. Modzsaddidi a maga részéről általános amnesztiát hirdetett a korábbi rendszer tagjai számára, ám jelezte, hogy ez az intézkedés Mohammed Nadzsibullah egykori államfőre nem vonatkozik. Mint mondta: a megbuktatott, majd a kabuli ENSZ-képviseletre menekült politikus sorsáról az afgán népnek kell majd döntenie. Ezzel egy időben Pakisztán máris elismerte az új afgán vezetést, mint az ország törvényes kormányát. A Reuter jelentése szerint Navaz Sarif pakisztáni miniszterelnök erről üzenetet küldött Szubgatullah Modzsaddidihez. Az Átmeneti Tanács elnöke, a 63 éves Modzsaddidi nagy tekintélyű iszlám hittudós, az Afgán Nemzeti Felszabadítási Front liberálisnak és nyugatbarátnak tartott vezetője. Ősei hagyományosan Kabul egyházi vezetői voltak. A politikus, aki 14 évvel ezelőtt hagyta el hazáját, visszatértekor kijelentette, hogy Af|Snisztánban meghalt a komnjunizmus. Kormánya fő feladataként azt jelölte meg, hogy megakadályozza az erőszakos cselekmények kirobbanását a fővárosban. Modzsaddidi üdvözölte, hogy Hizb-i-Iszlámi vezetője, Gulbuddin Hekmatjar is csatlakozott a tűzszüneti egyezményhez. Ugyanakkor hozzátette, hogy nem bízik a radikális vezetőben, s gyilkosnak nevezte őt. marabb rendezzék egymás közti kapcsolataikat, s hogy Magyarország és a határos államok között kiegyensúlyozott, jószomszédi viszony alakuljon ki. Mindehhez pedig elengedhetetlen, hogy rendezzék a magyar nemzeti csoportok helyzetét és garantálják kollektív kisebbségi jogaikat. - A Külügyminisztériumnak meggyőződése, hogy egy demokratikus Szerbiának olyan alapelveken kell nyugodnia, amelyek a kisebbségek számára is lehetőséget biztosítanak a státusukat és nemzeti önazonosságukat érintő döntések meghozatalára - hangoztatta. Hermán János bejelentette, hogy a Líbia elleni ENSZDoni temetőink Megérkezett a hivatalos engedély az orosz Voronyezs és Lipeck megyei metropolitától a Don környéki magyar temetők rendbehozására. A II. világháború 1942-43-as harcai során, és később, a hadifogolytáborokban elpusztult áldozatok sírjainak helyreállításáról a fényeslitkei „Don menti magyar honvédsírok gondozására" néven létrehozott alapítvány gondoskodik majd. Mártha Tibor, az alapítvány kuratóriumának elnöke az MTI tudósítójának kedden elmondta: a mintegy 120 ezer sír nagy többsége a Don-kanyar környéki templomok kertjeiben található, s ezért kérték a Voronyezs és Lipeck megyei egyházi vezetőktől a hozzájárulást a helyreállításhoz. Törvényhozókkal találkozott a NATO-küldöttség A magyar és a regionális biztonságpolitika ezen kulcskérdései kerültek terítékre, amikor a magyar Országgyűlés külügyi, valamint honvédelmi bizottságának tagjai kedden a Parlamentben találkoztak a NATO Politikai Bizottságának Budapesten tárgyaló küldöttségével. A kötetlen eszmecserén Hegedűs István (Fidesz) bevezető szavaihoz kapcsolódva a NATO-delegáció német küldötte arról érdeklődött, ki ellen szeretne Magyarország biztonsági garanciákat szerezni; ki fenyegeti az országot, és Budapest miként kíván válaszolni egy esetleges kihívásra. Előző nap ugyanis úgy értesült tárgyalópartnereitől, hogy főként Szerbiától, Romániától és Szlovákiától tart Magyarország. Az elhangzott nevekre való tekintettel Csóti György, a külügyi bizottság MDF-párti alelnöke leszögezte: Magyarországnak nincs ellenségképe; Budapest védelem címén nem szervezkedik senki ellen sem. Magyarország pillanatnyilag Biztonságpolitikai koncepciójának megfogalmazásakor Magyarországnak számos megoldatlan dilemmára kell választ adnia. A kétpólusú világrend felbomlásával ugyanis új helyzet jött létre, amelyben Magyarországnak új biztonsági garanciákra van szüksége. Ehhez viszont olyan alapkérdésekre kellene választ találni, minthogy az európai intézmények közül vállalkozik-e valamelyik a kontinens biztonságának szavatolására, avagy a NATO tervezi-e általános koncepciójának módosítását; egyáltalán kihez fordulhatnak segítségért a közép-európai országok, ha ne adj isten - konfliktusba keverednének valamely szomszédjukkal. csak délről, Szerbia részéről lát bizonyos veszélyeket. Ezeket ugyan Budapest nem kívánja eltúlozni, ám ha a napi agresszió híreit összegzik, bizony megzavarhatja a magyarok nyugodt álmát. Nem teljesen nyugodt Magyarország a román fejlődést illetően sem. Moldovával kapcsolatosan olyan helyzet kezd kialakulni, amelyet Magyarország nemkívánatosnak ítél. Némileg nyugtalanító, hogy Csehszlovákia esetleges szétválása ugyancsak nemkívánatos események előtt nyithat utat. Az elhangzottakhoz kapcsolódva Kovács László (MSZP) úgy vélte: helytelen lenne, ha a NÁTO-politikusokban olyan kép alakulna ki, mintha Magyarországnak fenyegetettségérzése lenne valamely pontosan meghatározott szomszédját illetően. Az igazi veszély ma az egész térség instabilitásából fakad, ami magát a NATO-t is új kihívás elé állítja. Változik a fenyegetettség eddig pontosan definiálható fogalma is. A régieket most olyan új veszélyforrások váltják fel, mint például az önmagukat túlélt föderatív államok jórészt kiszámíthatatlan szétesése, a térség államainak szélsőséges tendenciáktól sem mentes társadalmi, politikai átalakulása, a gazdasági bajokat kísérő szociális feszültségek növekedése, illetve az etnikai, kisebbségi konfliktusok éleződése. Ilyenformán Magyarország biztonsági garanciák iránti igénye nem klasszikus biztosítékokat jelent valamely jól meghatározott ellenséggel szemben. Budapest sokkal inkább a térség stabilitásának megőrzése érdekében szeretne garanciákat. A NATO-delegáció holland küldötte egyetértett azzal, hogy a hidegháborút felváltó új éra nagy kockázatokkal jár ugyan, ám nagy lehetőségeket is hordoz. A holland megközelítés szerint a kontinensnek valamennyi, már meglévő intézményrendszert - a helsinki folyamattól a NATO-n át az Európai Közösségig - hatékonyan fel kell használnia, hogy megfelelhessen az új kihívásoknak. Szükségessé válik az intézmények együttműködése is, bár ennek mikéntje még vita tárgya. szankciókra - amelyekhez hazánk is csatlakozott - válaszul Tripoli felszólította Magyarországot, hogy öt fővel csökkentse líbiai külképviseletének személyi állományát. A döntés értelmében a katonai attasénak, a kereskedelmi kirendeltség két titkárának és két adminisztratív, technikai munkatársának két héten belül el kell hagynia Líbiát. A nagykövetség - hangsúlyozta a szóvivő - a létszámcsökkentés ellenére is el tudja látni feladatait, így az ott dolgozó több mint ötszáz magyar érdekeinek képviseletét. Kedvezőtlenebbé váltak ugyanakkor a kereskedelmi-gazdasági együttműködés feltételei. Belgrád budapesti nagykövete hétfőn jegyzéket adott át a Külügyminisztériumban. A jegyzékben bejelentik a Szerb és Crna Gora köztársaságokból álló Jugoszláv Szövetségi Köztársaság megalakítását. A dokumentumot a tárca jelenleg tanulmányozza; konzultál az Európai Közösség országaival, a visegrádi hármakkal és más államokkal. A délszláv válság rendezését célzó erőfeszítésekben részes nemzetközi fórumoknak számos nyitott kérdésre kéli majd választ adniuk, méghozzá valamennyi érintett délszláv köztársaság véleményének figyéléntbe vételével. Németországi sztrájkhelyzet A nyugatnémet közalkalmazottak szakszervezetei hétfő óta folyó országos sztrájkjukban a földrajzi súlypontok váratlan áthelyezésével, a szolgáltatások újabb területeinek lebénításával igyekeznek a lakosság elégedetlenkedését kiváltani, s ezzel nyomást gyakorolni a kormányra, a munkaadókra. Kedden a súlypont a legnépesebb német tartomány, a hétfői sztrájktól többé-kevésbé megkímélt 17 milliós Észak-Rajna-Vesztfália volt. A sztrájkakció ezúttal is a városi és a városkörnyéki tömegközlekedést bénította meg elsősorban. Bonn és Münster között, a Ruhr-vidéket is fel- • ölelő területen nem jártak a villamosok, az autóbuszok, nem közlekedett a metró sem. Berlinben ezzel szemben keddre virradóra ismét beindult a tömegközlekedés. Münchenből, ahol második napja tart a közlekedési sztrájk, azt jelentették, hogy alaposan fellendült a kerékpárkölcsönzők forgalma. A sztrájk másik két területe a vasúti távolsági közlekedés és a postaforgalom. Nem indultak el Hamburg és München között a városközi expresszvonatok, mindenütt késésekkel kell számolni. A postások kedden 48 városban sztrájkoltak, mérsékelt üzemmenetet rendeltek el a távhívó és a telefonos felvilágosító szolgálatoknál. Ezzel szemben a pénteken leállt hamburgi főpostán részlegesen ismét beindult a munka: 300 „sztrájktörő" köztisztviselőt állítottak be; a köztisztviselők ugyanis nem sztrájkolhatnak. A közszolgálati, szállítási és közlekedési szakszervezet (ÖTV) elnöknője, Mónika Wulf-Mathies a sztrájkhelyeket járva kedden ismét kijelentette, hogy „sokáig vissza tudjuk tartani a lélegzetünket, addig fogunk sztrájkolni, amíg a munkaadók le nem tesznek az asztalra egy új és jobb ajánlatot." Közölte, hogy a második napon 130 ezer ÖTV-tagot szólítottak fel sztrájkra, kétszer annyit, mint előző nap. A közalkalmazottak érdekképviseleti szervei most már nem elégednek meg a legutolsó ajánlattal, az 5,4 százalékos béremeléssel sem, míg a munkaadók, a gazdasági nehézségekre hivatkozva, kötik magukat ahhoz, hogy az idei béremeléseknél legfeljebb a négyes szám állhat a tizedesvessző előtt. Robbanásveszély a városokban Csaknem minden mexikói város alatt időzített bomba lapul - nyilatkozta Homero Aridjis, a Százak Csoportja elnevezésű mexikói környezetvédő szövetség elnöke. A milliós lakosságú Guadalajara városban történt szörnyű robbanás után növekszik Mexikóban az aggodalom, hogy hasonló katasztrófa megismétlődhet. A szerencsétlenség jól jelzi a közép-amerikai országban infrastrukturális téren uralkodó áldatlan állapotokat. Vezető környezetvédők, értelmiségiek és ellenzéki politikusok a tulajdonképpeni problémát a városok korlátlan növekedésében látják, ami mint sok más harmadik világbeli országban - az agrárországból ipari országba történő átmenet velejárója. Ma Mexikó 81 milliós lakosságának csaknem egyharmada rémségesen túlzsúfolt városokban él. - A guadalajarai tragédia rávilágít, hogy sem a lakosság, sem pedig a hatóságok nem képesek ellenőrzésük alatt tartani a városiasodás és az iparosodás kockázatait - állapította meg Eduardo Huchim a La Jornada című lap hasábjain.