Délmagyarország, 1992. április (82. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-29 / 101. szám

2 KÜLPOLITIKA DÉLMAGYARORSZÁG SZERDA, 1992. ÁPR. 29. A harag napjai Lengyelországban Miközben a Szolidaritás 70 ezer fős tüntetése vonult végig pénteken Varsón, nem hagyva kétséget a munkások elke­seredettségét és indulatait illetően, másutt is élesedik a helyzet Lengyelországban. Wloclawek városában az üzemközi sztrájkbizottság ötödik napja tartja megszállva a vajdasági hivatal egy termét, s mint Wojciech Wlodarczyk, a minisztertanács hivatalának vezetője pénteken elismerte, utasította a helyi rendőrséget a megszállók erőszakos eltávolítására, e kérését csupán a miniszterelnök javaslatára vonta vissza. Marian Krzaklewski, a Szolidaritás vezetője maga próbál közbenjárni a sztrájkolóknál, hogy hagyják el a hivatal épületét. A; elégedetlenségüket akár törvénytelen eszközökkel is kifejezésre juttatókkal szemben az erőszak alkalmazása a lengyel politika egyik neuralgikus pontja. Alig másfél évvel ezelőtt Tadeusz Mazowiecki kormányát hevesen bírálták azért, mert rendőrökkel távolíttatta el a mlawai parasztok emelte úttorlaszokat, s a mezőgazdasági minisztérium épületének egy részét megszálló parasztokat - ma pedig ismét négyszáz egyéni gazda tartja elfoglalva a minisztérium több termét. Nem hajlandók tudomásul venni, hogy sem a kormány, sem a mezőgazdasági miniszter nein utasíthatja a kereskedelmi bankokat hitelkamataik csökkentésére, illetve a korábban felvett hitelek visszafizetésének elengedésére. Jan Olszewski miniszterelnök akciójukat törvénytelennek minősítette, de rendőri beavatkozáshoz egyelőre nem folyamodott. Gdyniában az egyik legnagyobb lengyel magánvállalat, az El-Gaz több mint 250 dolgozója, akiknek sztrájkjuk nyolcadik napján fegyelmivel felmondott a tulajdonos, pénteken elfoglalta az üzemet. A tulajdonos ennek hatására egyetlen kompromisszumos javaslattal élt: felajánlotta a fegyelmi elbocsátás felcserélését a sztrájkolok közös megegyezéssel történő kilépésére. Ajánlatát nem fogadták el, s most a helyi Szolidaritás próbál közvetíteni a válság megoldásában. Tüzértámadás több vonalon MMMMNMMMMMMMMMMMMMNMMi mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmttmmmmm^ A JUGOSZLÁV HADSEREG és a vele együttműködő szerb önkéntesek keddre virradóra ismét tüzérségi támadást intéztek több boszniai város és Szarajevó ellen is, noha a hadsereg vezetői vasárnap már tárgyalást kezdtek a boszniai jelenlét vitás kérdéseiről. A harmadik Jugoszlávia vezetői is ígéretet tettek a többi délszláv köztársaság jogainak tiszte­letben tartására. A legsúlyosabb támadás Mosztár ellen folyik, a Neretva partján fekvő várost kisebb szünetekkel napok óta lövik. Szarajevóban - amely már hetek óta zárlat alatt van ­egyre nehezebben lehet hozzájutni élelmiszerekhez, a lakosság egy része szabályosan éhezik. KIÚJULTAK A HARCOK Kelet-Szlavóniában és a tenger­parton Sibenik körzetében. Eszéken általános riadó van érvényben. A környező megszállt településekről aknavetőkkel lövik a horvát állásokat. Néhány gránát az ENSZ-erők szék­helyének parkolójában csapódott be. Három jármű meg­rongálódott. A hétfő esti támadás következtében égy belga tiszt megsebesült. A kéksisakosok egyik alakulatára szintén tüzet nyitottak liosanska Krupánál. A kéksisakos egység a szemben álló felek szétválasztása és a sebesültek megsegítése céljából akart a városba bejutni, de kénytelen volt vissza­fordulni a golyózápor miatt. ESZÉKET IS LŐNI KEZDTÉK kedd reggel a környező, megszállt településekről. A támadásban négy személy súlyosan megsebesült, egy pedig életét vesztette. A boszniai védelmi minisztérium kedden közleményben számolt be a csetnikek öldökléséről Focában. Az átvágott torkú áldozatok között egy 90 éves öregember és több kisgyermek is van. A tettesek fekete maszkot viseltek, ami arra utal, hogy a vérengzésben valószínűleg helyi lakosok is részt vettek. Külügyi tájékoztató Támogatjuk a vajdasági autonómiatervet A Külügyminisztérium a Vajdasági Magyarok Demok­ratikus Szövetsége szombaton elfogadott autonómiakoncep­cióját olyan korszerű, a mai európai normák és eszmék talaján álló konstruktív elkép­zelésnek tartja, amely érdemes a nemzetközi közvélemény figyelmére és jóindulatú támo­gatására. Ezért szorgalmazza, hogy a koncepciót tűzze napi­rendre a brüsszeli Jugoszlávia Békekonferencia kisebbségi kérdésekkel foglalkozó munka­bizottsága - jelentette be Hermán János külügyi szóvivő szokásos keddi tájékoztatóján. Hozzátette: hazánknak érde­ke, hogy szomszédságában az egyes délszláv államok miha­Hatalomátadás Afganisztában A megbuktatott afgán kor­mány kedden a kabuli külügy­minisztérium épületében átadta a hatalmat a modzsahed fel­kelők által a múlt héten létre­hozott ideiglenes iszlám veze­tésnek, miközben hírügynök­ségi jelentések szerint kedd délután kiújultak a tüzérségi összecsapások a Hezb-i-Iszlámi és a Dzsamiat-i-Iszlámi egysé­gei között a fővárosban. A ceremónián - amelyen a diplomáciai testület tagjai és újságírók is jelen voltak - Fazel Hak Halekjar eddigi minisz­terelnök ünnepélyesen elismerte az „afganisztáni iszlám kor­mány" elnökének, Szubgatullah Modzsaddidinek a jogkörét. Modzsaddidi a maga részéről általános amnesztiát hirdetett a korábbi rendszer tagjai számá­ra, ám jelezte, hogy ez az intéz­kedés Mohammed Nadzsibullah egykori államfőre nem vonat­kozik. Mint mondta: a megbuk­tatott, majd a kabuli ENSZ-kép­viseletre menekült politikus sorsáról az afgán népnek kell majd döntenie. Ezzel egy időben Pakisztán máris elismerte az új afgán vezetést, mint az ország törvé­nyes kormányát. A Reuter je­lentése szerint Navaz Sarif pakisztáni miniszterelnök erről üzenetet küldött Szubgatullah Modzsaddidihez. Az Átmeneti Tanács elnöke, a 63 éves Modzsaddidi nagy tekintélyű iszlám hittudós, az Afgán Nemzeti Felszabadítási Front liberálisnak és nyugat­barátnak tartott vezetője. Ősei hagyományosan Kabul egyházi vezetői voltak. A politikus, aki 14 évvel ezelőtt hagyta el hazáját, visszatértekor kijelen­tette, hogy Af|Snisztánban meghalt a komnjunizmus. Kor­mánya fő feladataként azt je­lölte meg, hogy megakadá­lyozza az erőszakos cselekmé­nyek kirobbanását a főváros­ban. Modzsaddidi üdvözölte, hogy Hizb-i-Iszlámi vezetője, Gulbuddin Hekmatjar is csatla­kozott a tűzszüneti egyezmény­hez. Ugyanakkor hozzátette, hogy nem bízik a radikális vezetőben, s gyilkosnak nevezte őt. marabb rendezzék egymás közti kapcsolataikat, s hogy Magyar­ország és a határos államok között kiegyensúlyozott, jó­szomszédi viszony alakuljon ki. Mindehhez pedig elenged­hetetlen, hogy rendezzék a magyar nemzeti csoportok helyzetét és garantálják kollek­tív kisebbségi jogaikat. - A Külügyminisztériumnak meg­győződése, hogy egy demok­ratikus Szerbiának olyan alap­elveken kell nyugodnia, ame­lyek a kisebbségek számára is lehetőséget biztosítanak a státusukat és nemzeti önazo­nosságukat érintő döntések meghozatalára - hangoztatta. Hermán János bejelentette, hogy a Líbia elleni ENSZ­Doni temetőink Megérkezett a hivatalos en­gedély az orosz Voronyezs és Lipeck megyei metropolitától a Don környéki magyar temetők rendbehozására. A II. világ­háború 1942-43-as harcai so­rán, és később, a hadifogoly­táborokban elpusztult áldozatok sírjainak helyreállításáról a fényeslitkei „Don menti magyar honvédsírok gondozására" néven létrehozott alapítvány gondoskodik majd. Mártha Tibor, az alapítvány kuratóriumának elnöke az MTI tudósítójának kedden elmondta: a mintegy 120 ezer sír nagy többsége a Don-kanyar környé­ki templomok kertjeiben talál­ható, s ezért kérték a Voronyezs és Lipeck megyei egyházi vezetőktől a hozzájárulást a helyreállításhoz. Törvényhozókkal találkozott a NATO-küldöttség A magyar és a regionális biz­tonságpolitika ezen kulcskér­dései kerültek terítékre, amikor a magyar Országgyűlés kül­ügyi, valamint honvédelmi bi­zottságának tagjai kedden a Parlamentben találkoztak a NATO Politikai Bizottságának Budapesten tárgyaló küldöttsé­gével. A kötetlen eszmecserén He­gedűs István (Fidesz) bevezető szavaihoz kapcsolódva a NATO-delegáció német kül­dötte arról érdeklődött, ki ellen szeretne Magyarország bizton­sági garanciákat szerezni; ki fenyegeti az országot, és Budapest miként kíván vála­szolni egy esetleges kihívásra. Előző nap ugyanis úgy értesült tárgyalópartnereitől, hogy főként Szerbiától, Romániától és Szlovákiától tart Magyar­ország. Az elhangzott nevekre való tekintettel Csóti György, a külügyi bizottság MDF-párti alelnöke leszögezte: Magyaror­szágnak nincs ellenségképe; Budapest védelem címén nem szervezkedik senki ellen sem. Magyarország pillanatnyilag Biztonságpolitikai koncepciójának megfogalmazásakor Magyarországnak számos megoldatlan dilemmára kell választ adnia. A kétpólusú világrend felbomlásával ugyanis új helyzet jött létre, amelyben Magyarországnak új biztonsági garanciákra van szüksége. Ehhez viszont olyan alapkérdésekre kellene választ találni, minthogy az európai intézmények közül vállalkozik-e valamelyik a kontinens biztonságának szavatolására, avagy a NATO tervezi-e általános koncepciójának módosítását; egyáltalán kihez fordulhatnak segítségért a közép-európai országok, ha ­ne adj isten - konfliktusba keverednének valamely szomszédjukkal. csak délről, Szerbia részéről lát bizonyos veszélyeket. Ezeket ugyan Budapest nem kívánja eltúlozni, ám ha a napi ag­resszió híreit összegzik, bizony megzavarhatja a magyarok nyugodt álmát. Nem teljesen nyugodt Magyarország a román fejlődést illetően sem. Moldo­vával kapcsolatosan olyan hely­zet kezd kialakulni, amelyet Magyarország nemkívánatos­nak ítél. Némileg nyugtalanító, hogy Csehszlovákia esetleges szétválása ugyancsak nemkívá­natos események előtt nyithat utat. Az elhangzottakhoz kapcso­lódva Kovács László (MSZP) úgy vélte: helytelen lenne, ha a NÁTO-politikusokban olyan kép alakulna ki, mintha Ma­gyarországnak fenyegetettség­érzése lenne valamely pontosan meghatározott szomszédját illetően. Az igazi veszély ma az egész térség instabilitásából fakad, ami magát a NATO-t is új kihívás elé állítja. Változik a fenyegetettség eddig pontosan definiálható fogalma is. A régieket most olyan új veszélyforrások váltják fel, mint például az önmagukat túlélt föderatív államok jórészt kiszámíthatatlan szétesése, a térség államainak szélsőséges tendenciáktól sem mentes társadalmi, politikai átalaku­lása, a gazdasági bajokat kísérő szociális feszültségek növeke­dése, illetve az etnikai, kisebb­ségi konfliktusok éleződése. Ilyenformán Magyarország biztonsági garanciák iránti igénye nem klasszikus bizto­sítékokat jelent valamely jól meghatározott ellenséggel szemben. Budapest sokkal inkább a térség stabilitásának megőrzése érdekében szeretne garanciákat. A NATO-delegáció holland küldötte egyetértett azzal, hogy a hidegháborút felváltó új éra nagy kockázatokkal jár ugyan, ám nagy lehetőségeket is hor­doz. A holland megközelítés szerint a kontinensnek vala­mennyi, már meglévő intéz­ményrendszert - a helsinki folyamattól a NATO-n át az Európai Közösségig - hatéko­nyan fel kell használnia, hogy megfelelhessen az új kihívások­nak. Szükségessé válik az intézmények együttműködése is, bár ennek mikéntje még vita tárgya. szankciókra - amelyekhez hazánk is csatlakozott - vála­szul Tripoli felszólította Ma­gyarországot, hogy öt fővel csökkentse líbiai külképvi­seletének személyi állományát. A döntés értelmében a katonai attasénak, a kereskedelmi ki­rendeltség két titkárának és két adminisztratív, technikai mun­katársának két héten belül el kell hagynia Líbiát. A nagy­követség - hangsúlyozta a szóvivő - a létszámcsökkentés ellenére is el tudja látni fel­adatait, így az ott dolgozó több mint ötszáz magyar érdekeinek képviseletét. Kedvezőtlenebbé váltak ugyanakkor a kereske­delmi-gazdasági együttműködés feltételei. Belgrád budapesti nagykö­vete hétfőn jegyzéket adott át a Külügyminisztériumban. A jegyzékben bejelentik a Szerb és Crna Gora köztársaságokból álló Jugoszláv Szövetségi Köz­társaság megalakítását. A doku­mentumot a tárca jelenleg ta­nulmányozza; konzultál az Európai Közösség országaival, a visegrádi hármakkal és más államokkal. A délszláv válság rendezését célzó erőfeszíté­sekben részes nemzetközi fó­rumoknak számos nyitott kér­désre kéli majd választ adniuk, méghozzá valamennyi érintett délszláv köztársaság vélemé­nyének figyéléntbe vételével. Németországi sztrájkhelyzet A nyugatnémet közalkalmazottak szakszervezetei hétfő óta folyó országos sztrájkjukban a földrajzi súlypontok váratlan áthelyezésével, a szolgáltatások újabb területeinek lebénításával igyekeznek a lakosság elégedetlenkedését kiváltani, s ezzel nyomást gyakorolni a kormányra, a munkaadókra. Kedden a súlypont a legnépesebb német tartomány, a hétfői sztrájktól többé-kevésbé megkímélt 17 milliós Észak-Rajna-Vesztfália volt. A sztrájkakció ezúttal is a vá­rosi és a városkörnyéki tömeg­közlekedést bénította meg elsősorban. Bonn és Münster között, a Ruhr-vidéket is fel- • ölelő területen nem jártak a villamosok, az autóbuszok, nem közlekedett a metró sem. Ber­linben ezzel szemben keddre virradóra ismét beindult a tömegközlekedés. Münchenből, ahol második napja tart a köz­lekedési sztrájk, azt jelentették, hogy alaposan fellendült a ke­rékpárkölcsönzők forgalma. A sztrájk másik két területe a vasúti távolsági közlekedés és a postaforgalom. Nem indultak el Hamburg és München között a városközi expresszvonatok, mindenütt késésekkel kell számolni. A postások kedden 48 városban sztrájkoltak, mérsékelt üzemmenetet rendeltek el a távhívó és a telefonos felvilá­gosító szolgálatoknál. Ezzel szemben a pénteken leállt ham­burgi főpostán részlegesen is­mét beindult a munka: 300 „sztrájktörő" köztisztviselőt állítottak be; a köztisztviselők ugyanis nem sztrájkolhatnak. A közszolgálati, szállítási és közlekedési szakszervezet (ÖTV) elnöknője, Mónika Wulf-Mathies a sztrájkhelyeket járva kedden ismét kijelentette, hogy „sokáig vissza tudjuk tartani a lélegzetünket, addig fogunk sztrájkolni, amíg a munkaadók le nem tesznek az asztalra egy új és jobb aján­latot." Közölte, hogy a második napon 130 ezer ÖTV-tagot szólítottak fel sztrájkra, kétszer annyit, mint előző nap. A köz­alkalmazottak érdekképviseleti szervei most már nem eléged­nek meg a legutolsó ajánlattal, az 5,4 százalékos béremeléssel sem, míg a munkaadók, a gaz­dasági nehézségekre hivatkoz­va, kötik magukat ahhoz, hogy az idei béremeléseknél legfel­jebb a négyes szám állhat a tizedesvessző előtt. Robbanásveszély a városokban Csaknem minden mexikói város alatt időzített bomba lapul - nyilatkozta Homero Aridjis, a Százak Csoportja el­nevezésű mexikói környezet­védő szövetség elnöke. A milliós lakosságú Guadalajara városban történt szörnyű rob­banás után növekszik Mexikó­ban az aggodalom, hogy hason­ló katasztrófa megismétlődhet. A szerencsétlenség jól jelzi a közép-amerikai országban infrastrukturális téren uralkodó áldatlan állapotokat. Vezető környezetvédők, ér­telmiségiek és ellenzéki politi­kusok a tulajdonképpeni problémát a városok korlátlan növekedésében látják, ami ­mint sok más harmadik világ­beli országban - az agráror­szágból ipari országba történő átmenet velejárója. Ma Mexikó 81 milliós lakosságának csak­nem egyharmada rémségesen túlzsúfolt városokban él. - A guadalajarai tragédia rá­világít, hogy sem a lakosság, sem pedig a hatóságok nem képesek ellenőrzésük alatt tartani a városiasodás és az iparosodás kockázatait - álla­pította meg Eduardo Huchim a La Jornada című lap hasábjain.

Next

/
Oldalképek
Tartalom