Délmagyarország, 1992. április (82. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-27 / 99. szám

1992. április 27. Ili i SPORTJA 5. Labdarúgó-világbajnoki selejtezők Bár a CONCACAF-zóna csapatai korábban „ébredtek", az európai válogatottak sem akartak lemaradni a közép-amerikai, valamint karibi „társaik" mögött. Megkezdték az 1994-es, az Egyesült Államokban megrendezésre kerülő labdarúgó-világ­bajnokságra kvalifikáló csoportselejtezőket. Az európai selejtezők nyitányát a Spanyolország-Albánia és Belgium-Ciprus selejtezők jelentették, míg a zárás egységes: 1993. november 17. A magyar válogatott június harmadikán debütál Izland ellen, de hogy a későbbiekben a FÁK, vagy Jugoszlávia színeiben ki lesz az ellenfél, az jószerével kideríthetetlen... Mind a hat csoport első két helyezettje vb-résztvevő lesz, csatlakozva az egyetlen, már ismert európai indulóhoz, a védő Németországhoz. 5. csoport: (FÁK, Jugoszlávia, Magyarország, Görögország, Izland, Luxemburg) A játéknapok: 1992. május 13.: Görögország-Izland; június 3.: Ma­gyarország-Izland; szeptember 2.: Izland-Jugoszlávia; szeptember 9.: Luxemburg-Magyarország; szeptember 23.: Jugoszlávia-FÁK; október 7.: Izland-Görögország; október 14.: FÁK-Izland: október 14.: Magyarország-Jugoszlávia; október 28.: FÁK-Luxemburg; november 11.: Görögország­Magyarország; november 15.: Luxemburg-Jugoszlávia. 1993. február 17.: Görögország-Luxemburg; március 31.: Magyarország-Görögország; március 31.(•Jugoszlávia­Luxemburg; április 14.: Luxemburg-FÁK; április 28.: FÁK-Magvarország; április 28.: Jugoszlávia-Görögország; május 20.: Luxemburg-Izland; május 20.: FÁK-Görögország; június 2.: Izland-FÁK; június 16.: Izland-Magyarország; augusztus 22.: Jugoszlávia-Izland; szeptember 8.: Ma­gyarország-FÁK; szeptember 8.: Izland-Luxemburg; október 6.: FÁK-Jugoszlávia; október 12.: Luxemburg-Görögország; október 27.: Görögország-Jugoszlávia; október 27.: Magyar­ország-Luxemburg; november 17.: Görögország-FÁK; november 17.: Jugoszlávia-Magyarország. fi DM a Mátrában is a csúcsra árt! Bizonyára észrevették már olvasóink, hogy lapunk (egé­szen pontosan rovatunk) olyan kispályás labdarúgótornákról is szívesen ad hírt és ír részletes tudósítást, amelyeken nem világverő együttesek találkoz­nak, hanem csak olyan - ka­pustól a Kovács Bandikig lel­kes amatőrökből álló - kiscsa­patok, mint mondjuk a Gabo­na, a Színház, a Radnóti gim­názium, vagy éppen mint a Délmagyarország. Tesszük ezt azért, mert nézetünk szerint az 5+l-es játék messze a legnép­szerűbb a „tömegsportok" között, és mert egy-egy, meg­felelően előkészített teremkupa - igen, ez a szomorú valóság... - esetenként több nézőt vonz, mint jó néhány más sportág NB l-es rangadói. Egy héttel ezelőtt az újsze­gedi Sportcsarnokban hat szegedi gárda (az Önkor­mányzat, a Polgármesteri Hivatal, a TV, a Színház, az RDV és a DM) focival ünne­pelte a húsvétot, és e nemes vetélkedésben - vagy ki ne tudná? - a Délmagyar fölényes biztonsággal lett első. Néhány napos „elégedettség" után szerény csapatunkra újabb nehéz feladat várt: szombaton Észak-Magyarországon kellett bizonyítanunk, hogy a te­remfutballt Dél-Magyarorszá­gon játsszák a legjobban (?)... A Heves és Nógrád megyei lapoknál dolgozó kollégák meghívására örömmel vállal­tuk a négyórás autókázást ­Mátraderecskére. Ez a piciny település ugyanis a közel­múltban olyan pazar sportcsar­nokkal gazdagodott, amelynél ideál isabb csatahelyszínt ven­déglátóink aligha találhattak volna. Az első mérkőzést a pálya minden négyzetcenti­méterét kiválóan ismerő (vagy­is kétségtelenül helyzeti előny­nyel rendelkező) házigazdák­kal vívtuk, akiket Michna bra­vúros védéseinek, Kovács, Pig­niczki és Balogh tanári hát­védteljesítményének, Pozsik megfontolságának és a Dlusz­tus-Réthi csatársor gólerős­ségének köszönhetően 6-3-ra legyőztük. A második össze­csapáson az „ottani" zsurna­liszták egy góllal verték a mátraderecskeiket, így a har­madik meccs - észak-ma­gyarországi újságírók-Dél­magyarország - tulajdon­képpen már a torna döntője volt. Hosszú tagmondatokban is ecsetelhetnénk a finálé iz­galmait, ám ehelyett mind­össze a végeredményt közöl­jük: 7-5 - ide! A Húsvéti Kupa után tehát a Hírlap Kupát is elhódította a DM, így most május elsejéig ismét van mit ünnepelni. Ezen jeles napon ugyanis szerény csapatunknak Kisszálláson kell harcba szállni a következő trófeáért... Magyar győzetem a párizsi maratonin A vasárnapi párizsi mara­toni futóversenyen magyar győzelem született Szűcs Csaba révén. A Japánban dolgozó atléta a 42.195 kilométert 2:14:12 óra alatt tette meg, s elsőként ért célba. Ideje a vetélytársak megelőzéséhez elegendő volt, de másik nagy álma, az olimpiai részvétel kiharco­lásához nem - elmaradt a 2:12 órás kiküldetési szintidőtől. Eredmények: Férfiak: 1. Szűcs Csaba 2:14:12 ó, 2. Allaoua Khelil (algériai) 2:14:17, 3. Wiesbaw Palczynski (lengyel) 2:14:39. Nők: 1. Franzsiska Moser (svájci) 2:33:09, 2. Olga Stefanyiseva (FÁK) 2:37:39, 3. Karine Verhaege (belga) 2:41:18. fi testnevelés és sport megújításának koncepciója Fontos dokumentum kerül az Országgyűlés elé, a magyar sport megújításának koncepciója. Olyan határozatnak illenék születnie annak nyomán, amely a törvényalkotás hosszú, teljes folyamatában tartja majd szem előtt a sport érdekeit. íme, a dokumentum teljes szövege, ami nem egyszerűen a sport érdekeit igyekszik képviselni, hanem testkultúránk egészét nemzeti ügynek minősíti. I Az elmúlt évtizedek politikája, ezen belül . különösen a sportpolitika, de azzal szoros összefüggésben álló oktatási és kultúrpolitika, és leginkább az elhibázott gazdaságpolitika következtében a testnevelés és a sport helyzete súlyosabbá vált. A testkultúra nem integrálódott a kultúra egészébe, nem történt meg az egészség, a fizikai edzettség fontosságának elismerése, a lakosság egészségi állapota romlott. Az ezzel összefüggő feladatok nem szerepeltek kellő súllyal a köz- és felsőoktatás koncepcionális terveiben, az állam támogatása - döntően vállalatain és a költség­vetésen keresztül - esetleges volt, és elsősorban a versenysportra, azon belül is az élsportja összpontosult. A testnevelés és sport támogatási rendszere - amely a központosított gazdálko­dásra és az állami tulajdonra épült, ezek felszá­molásának megkezdésével - összeomlott, súlyos válságot idézve elő a testnevelési és sportte­vékenységet folytató közösségek életében. Az állami tulajdon lebontásának folyamatában még nem rendeződtek a sportlétesítmények tulaj­donviszonyai, fenntartásuk és működtetésük feltételei, bizonytalanná vált további rendel­tetésszerű használatuk. Tudatában annak, hogy a testedzés a sze­mélyiség formálásának és fejlődésének mással nem pótolható alapvető tényezője, a nemzeti kultúra szerves része és az emberi jogok alkotmányában is garantált eleme, halaszt­hatatlannak tartjuk a testnevelési és sportéletnek a megváltozott társadalmi, gazdasági viszo­nyokat tükröző korszerűsítését. 2 A Magyar Köztársaság alkotmányával össz­. hangban meg kell állapítani, hogy a test­nevelés és a sport olyan nemzeti ügy, amelynek gyakorlása az állampolgárok szabad és önkéntes elhatározásán alapul, ugyanakkor az ifjúság erkölcsi és fizikai nevelésében betöltött szerepét tekintve az oktatásban a szellemi nevelés egyenértékű kiegészítője. Lehetővé kell tenni tehát, hogy a testnevelés és sport valamennyi ­az egyén és a társadalom szempontjából - hasz­nos funkciója (egészségmegőrzés, rehabilitáció, nevelés, személyiségformálás, mozgáskultúra fejlesztése, nemzeti tudat erősítése, a közösségi magatartás kialakítása, a társadalmi mobilitás segítése, a hon védelmére való alkalmasság fej­lesztése, a nemzetek és az országok közötti kapcsolatok fejlesztése, a szabadidő kulturált eltöltése, szórakozás és szórakoztatás) érvé­nyesülhessen. Ennek érdekében az állam elis­meri, ösztönzi és támogatja a testneveléssel és a sporttal foglalkozó társadalmi szervezeteket, azok önszervező és önszabályozó tevékeny­ségét, valamjnt elismeri a nemzetközi sport­szervezetekben való magyar részvétel kiemel­kedő jelentőségét. 3 A korszerűsítés keretében egyértelműen . meg kell határozni az állami szervek és az önkormányzatok testneveléssel és sporttal kapcsolatos feladatait, a sporttevékenységgel foglalkozó társadalmi szervek (Magyar Olimpiai Bizottság, egyesületek, szakági szövetségek stb.) szerepét, egymáshoz való viszonyukat és tevékenységük finanszírozá­sának rendjét. Meg kell határozni a testnevelés és sport fejlesztésének irányait, a megvalósítás feltételeit és azok megteremtésének lehető­ségeit. 4 A korszerűsítésnél a következő elvek ér­. vényesüljenek: - az állam - a testnevelés és sportélet további társadalmasítása mellett - a jövőben is a költ­ségvetésen keresztül gondoskodik: azáskolai testnevelés és a nevelési-oktatási intézmé­nyekben folytatott tanórán kívüli sport, valamint a diáksport; a közvetlen olimpiai felkészülés és részvétel pénzügyi feltételeiről; t - a testnevelés és sport államigazgatási irá­nyítása hosszabb távon - a tervezési, a szerve­zési és szolgáltatási feladatok mellett - kizá­rólag a sporttevékenységet folytató társadalmi szervezetekkel kapcsolatos, törvényben szabá­lyozott hatósági ügyekre, továbbá a sportcélú költségvetési eszközök felhasználási céljainak, irányainak és mértékének meghatározására, a felhasználás ellenőrzésére korlátozódjék. Ezzel párhuzamosan növelni szükséges a helyi ön­kormányzatok igazgatási és ellátási szerepét; - a sport részterületei - az óvodai test­neveléstől a hivatásos sportig - egymással összefüggő, egymással kölcsönhatásban álló egészt képeznek, azokat egységesen kell kezelni, egyik terület fejlesztése sem indokolt a másik rovására; - a társadalmi igényekkel arányosan töre­kedni kell az ország térségei és a települések közötti egyenlőtlenségek felszámolására, a testi fogyatékosok és a hátrányos helyzetűek spor­tolási lehetőségeinek biztosítására; - a testnevelés és sport korszerűsítésének alapvető célja a nemzet egészségének, fizikai állapotának és erkölcsi tartásának javítása, a nemzetközi sportéletben hagyományaink ápolása és hírnevünk megőrzése. 5 A célokat és a megvalósulásukat szolgáló . sporttörvény megalkotását csak egy kialakultabb társadalmi és gazdasági kör­nyezetben tartjuk indokoltnak... Az átmeneti időben arra kell törekedni, hogy a jogalkotás a testneveléssel és sporttal kapcsolatos célokat vegye figyelembe, és azok elérését alapozza meg. Ennek elősegítése érdekében a közel­jövőben a következők szükségesek: - az állami tulajdon privatizációja során - a vállalkozási szabadság tiszteletben tartása mellett - gondoskodni kell a sportlétesítmények védelméről, sportfunkciójuk megőrzéséről, megszűnésük esetére a szükség szerinti pót­lásukról. Az állami tulajdon elidegenítése, illetve privatizációja során törekedni kell arra, hogy a sportlétesítmények - e funkciójuk meg­őrzésével - önkormányzat, társadalmi szervezet, illetve olyan személyek vagy szervezetek tulaj­donába kerüljenek, akik a sportfunkció fenn­tartását vállalják. Lehetőséget kell adni arra, hogy ha a tulajdonos a sportcélú ingatlan funkcióját nem kívánja fenntartani, a sport­létesítményt a fenntartást vállaló és a sportcélú használatot lehetővé tevő önkormányzat vagy társadalmi szervezet kapja meg - az elide­genítést és más célú hasznosítást érintő korlá­tozással. Hasonló megoldást kell keresni az elmúlt rendszerhez kötődő társadalmi szerve­zetek, illetőleg a társadalmi szervezetektől elvont kezelői joggal érintett sportlétesítményei tekintetében is; - az élsport különleges felkészülését és a kiemelkedő nemzetközi sportversenyek meg­rendezését szolgáló központi sportlétesítmé­nyeket (Népstadion, Budapest Sportcsarnok. Nemzeti Sportuszoda, edzőtáborok) hosszabb távon is tartósan állami tulajdonban kell tartani, és működtetésükről gondoskodni kell; - ki kell dolgozni az egyes településtípusok kívánatos szabadtéri és fedett létesítmény­ellátottsági normáit (nemzeti sportstandard), és gondoskodni kell arról, hogy a települések rendezési terveiben a standardnek megfelelő területek szerepeljenek és védettséget élvezze­nek; hasonló mutatókat kell kidolgozni a nevelési-oktatási intézmények esetében is, és törekedni kell arra, hogy az új beruházásként épülő iskolákhoz a normáknak megfelelő, lehetőleg többfunkciós sportlétesítmények ­beleértve a tanuszodákat is - épüljenek; - a közoktatás területén - a nevelési-oktatási intézmények tulajdonjogi helyzetének figye­lembe vétele nélkül - továbbra is indokolt fenntartani a hiányzó alapfokú és középiskolai tornatermek pótlásának céltámogatással történő előmozdítását. A céltámogatási rendszert foko­zatosan ki kell terjeszteni a szabadtéri sportlé­tesítményekre és a tanuszodákra is. Ezzel párhuzamosan intézkedéseket kell tenni annak érdekében, hogy a nevelési-oktatási intézmé­nyek sportlétesítményeit az oktatás és a tanórán kívüli sport sérelme nélkül - a település lakos­sága és sportszervezetei is használhassák; - meg kell vizsgálni az önkormányzati tulaj­donba került sportlétesítmények fenntartásának és fejlesztésének helyzetét és az ahhoz szük­séges mértékű normatív támogatás bevezeté­sének lehetőségét; - az alap- és középfokú nevelési-oktatási intézményekben létesült diáksportszervezetek működési feltételeiről az intézményeknek kell gondoskodniuk; - a közszolgálati rádió és televízió népsze­rűsítse az egészséges életmódot, keltse fel a sportolás iránti igényt; - a sportági szakszövetségek sportéletben betöltött jelentőségére figyelemmel, felül kell vizsgálni a rájuk vonatkozó szabályozást, és a sajátosságaiknak megfelelő társulási formában kell működésüket meghatározni; - indokolt a testnevelési és sporttevékeny­séget folytató társadalmi szervek törvényességi felügyelet jogintézményének felülvizsgálata. - A Magyar Olimpiai Bizottság számára — a nemzetközi és a hazai sportéletben .játszott különleges feladatait szem előtt tartva ­biztosítani kell azokat a jogokat, amelyeket a nemzetközi olimpiai mozgalom érdekében a nemzeti olimpiai bizottságok a nemzetközi szerződéseknek megfelelően élveznek. - Az állami feladatok ellátása érdekében átmenetileg továbbra is szükséges a megyei sportigazgatóságok fenntartása. 6 A felső- és középfokú sportszakemberek . képzéséről és továbbképzéséről iskola­rendszerű oktatás keretében kell gondoskodni. Állami feladatot képez a testnevelési és sport­tudományos kutatások szervezése és koor­dinálása. 7 Az alapfokú sportegészségügyi ellátást a . társadalombiztosítás keretében keli megva­lósítani. Állami feladat az élsportolók speciális sportegészségügyi vizsgálatának elvégzésére — ideértve a tiltott teljesítményfokozó szerek használatának kiszűrésére - szolgáló labo­ratóriumok létesítése és fenntartása, míg a vizsgálatok költségei az adott szervezeteket terhelik. Gondoskodni kell arról is, hogy az alapszintű sportegészségügyi vizsgálatok a sporttevé­kenység megkezdése előtt kötelezőek legyenek, és továbbra is érvényt kell szerezni - a nemzet­közi konvencióknak megfelelően -, hogy a dippingvizsgálatoknak a sportolók kötelezően alávessék magukat. 8 A testnevelés és sport finanszírozásának . továbbfejlesztése érdekében - az állami és az önkormányzati feladatokhoz igazodó finan­szírozás fenntartása mellett - ki kell dolgozni egy, a költségvetéstől független (köz)ala­pítvány, a Nemzeti Sportalapítvány létre­hozásának feltételeit. Ennek forrásaiként egyes szerencsejátékokból (totó, bingó, olimpiai sors­jegyek stb.) befolyó bevétel meghatározott része, jogi és magánszemélyek felajánlásai, a társadalombiztosítás bevételeinek e célok szolgálatára rendelt hányada, valamint az állami tulajdon egyes vagyontárgyainak e célra rendelése szolgálhat. A Nemzeti Sportala­pítványból - az állami feladatok figyelembe­vételével - meghatározott elvek szerint lehet támogatáshoz jutni. 9 Meg kell különböztetni a nonprofit jellegű . testnevelési és sporttevékenységet a profit­orientálttól. A nonprofit jellegű tevékenysége­ket célszerű adókedvezményben részesíteni, míg a profitorientáltakat a gazdálkodószervek tevékenységével azonos módon kell szabá­lyozni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom