Délmagyarország, 1992. április (82. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-22 / 95. szám

IV. GAZDADSÁGI MELLÉKLET SZERDA, 1992. APR. 22. Nem táltosodott meg az export - Jöttek a,forró pénzek" Illúziókra épített konvertibilitás? A Valutaalap és a Világbank is inkább elfogadta fizetési mérlegünknek ezt a hiányát (ami kiváltképp szembetűnő volt az 1990. évi 127 millió dolláros többlet után), mintsem külön alapokat kelljen életre hívni a hagyományos keretek közt folyó KGST-együttműködés felszámolása okán. Ezt az elképzelést Kádár Béla külgazdasági miniszter vetette fel. Már tavasszal látszott, hogy az ered­mény jobb lesz a vártnál, ezért 800 millió dollárra módosították a tervet. A nemzeti bank év végi elszámolásakor azonban nem hiány, hanem többlet mutatkozott: a novemberi 481 millió dollár után, decem­ber 31-én 267 milliós összegben. A re­cesszióval, magas inflációval és növekvő munkanélküliséggel küszködő gazdaság láttán izgalmas a kérdés, miből adódott ez a nagyszerű teljesítmény. Egyrészt még abból, ami inkább a Németh-kormány erőfeszítéseinek tudható be. Az 1990. évi 945 millió dolláros re­kord külkereskedelmi aktívumból ugyanis csak 348 millió jelent meg a fizetési mérlegben, olyan tételként tehát, amit ki is fizettek a vevőink. A fennmaradó közel 600 millió dolláros többlet egyszerűen átgurult az 1991-es esztendőre. Míg 1990­ben mi szállítottunk hitelbe, addig 1991­ben mi kaptunk hiteleket vásárlásainkhoz. A külkereskedelmi mérleg ugyanis - ha az előző évivel azonos szerkezetben tekintjük - kb. 500 millió dolláros behoztali többletet jelez. További 1 milliárd dolláros hiány a behozott bérmunkából, importlízingből és a működő tőke apportjából adódik, amiért nem kell fizetnünk (pl. apport), illetve amiből majd később lesz fizetési kötele­zettség (pl. lízing). A jelzett számokból látható tehát, hogy a fizetési mérleg nem „külkereskedelmi túlsúlyos", vagyis aktívumában nem a magyar gazdaság 1991. évi megtáltosodott exporttöbblet-növekménye játszik szere­pet. Sőt a volumenében változatlan, vagy 1-2 százalékkal csökkenő behozatal mellett 10 százalék körüli kivitel-vissza­esés kedvezőtlen fordulatra utal, nem beszélve a később esedékes fizetési köte­lezettségekről. A maga 560 millió dolláros aktívumá­A gazdasági sikerek közül talán a legtöbbet emlegetett a konvertibilis folyó fizetési mérleg egyenlege. Különösen abban az összehasonlításban, hogy a tervkészítők - a Valutaalappal egyeztetve - 1 milliárd 200 millió dolláros passzívummal számoltak az elmúlt évre. Ez a feltételezés korántsem volt alaptalan (voltak, akik 1,5-2 milliárd dolláros hiányt prognosztizáltak). így nézett ki a rubelelszámolásokról dolláralapra, azaz a világpiaci árak átvételére való átállás hatása. Csökkent az infláció Előbb-utóbb feltesszük a koronát Ma még ideiglenes és bizonytalan val az idegenforgalmi ágazat valóban javította a fizetési mérleget. Ez a csúcs azonban a lakossági devizaellátás szigorú korlátozása mellett született. (Emlékeze­tes, hogy az 1989. évi nagy mínusz épp a liberális lakossági valutakiszolgálási rendszernek volt a következménye, amit az év novemberében befagyasztottak.) A folyó fizetési mérleg többlete mind­emellett és legfőképpen az úgynevezett viszonzatlan átutalásokból adódik. Ennek aktív egyenlege 860 millió dollárt tett ki 1991-ben. Itt jelent meg a magyar lakosság külföldről ajándékba kapott és honi bankoknál elhelyezett pénze, továbbá ­feltételezések szerint - a volt szocialista országokból hozzánk menekített tőke, a kis exportőrök be nem szolgáltatott devizája és a külföldről idejött, úgyneve­zett forró pénz is, amely kedvező betétel­helyezésre talált. Valószínű azonban, hogy ezek csupán ideiglenes és bizonytalan tényezők egy fizetési mérlegben. Egyrészt nem biztos, hogy hosszabb távon is számolni lehet velük, másrészt az ilyen betétek a legki­sebb politikai vagy gazdasági fordulatra is érzékenyen reagálnak. Pánik esetén - s Közép-Kelet-Európában ilyesmi is meg­eshet - tömegesen menekülnének az országból. A viszonzatlan átutalásokból felmuta­tott gazdasági siker jobbára a külföld és a hazai lakosság időleges bizalmán nyug­szik, ezért értéke is viszonylagos. Forint­konvertibilitást például erre építeni életve­szélyes lenne. A folyó fizetési mérleg aktívuma arra, és csakis arra volt jó - s persze, ez semmi -, hogy átmeneti levegővételhez juttassa az országot. Úgy is, hogy legalább a kamatokat fizetve nem kellett tovább fokozni az eladósodási spirált, s úgy is, hogy hivatkozási alappá lehetett tenni. Egyrészt a potenciális hitelezők körében bizalmat keltve, másrészt a leértékelést követelő exportőröket a jól alakuló mérlcgegyenlegre hivatkozva lehetett visszaszorítani. így inflációt féken tartó tartalék is képezhető volt. Nagy kérdés persze, hogy az átmeneti relatív külső és belső egyensúlyjavulás mire lesz elegendő. Petschnig Mária Zita / Budapest Bank Rt. Értékjegy B - a kockázatmentes befektetés Megvásárolhatják: magánszemélyek, jogi személyek és jogi személyiség nélküli társaságok. Bemutatóra vagy névre szóló lehet. Kamata: sávonként növekszik, a teljes kamat összege a sávonkénti kamatok összeadásával határozható meg. A nettó kamat a bruttó kamat összegének 20 százalékos kamatadóval csökkentett értéke. Az Értékjegy B sávos bruttó kamat adózás előtt: 1- 30 nap 31- 90 nap 91-180 nap 181-270 nap 271-366 nap évi 20% évi 26% évi 31% évi 34% évi 37% 10 000 Ft címletű Értékjegy B nettó kamata a 20% kamatadó levonása után: 30. napon 131,- Ft 90. napon 474,- Ft 180. napon 1085,-Ft 270. napon 1 756,- Ft 366. napon 2 534,- Ft Az Értékjegy B a 366 napos lejáraton belül bármikor visszaváltható, a beváltás napjáig esedékes kamattal növelt értéken, a bank bármelyik fiókjában. Pénztári órák: Hétfőtől péntekig: 8-13 óráig BB Rt. igazgatósága. Szeged, Klauzál tér 4. A fogyasztói árak március­ban, az előző hónaphoz képest, 1,9 százalékkal emelkedtek. Ez azt jelenti, hogy az utolsó 12 hónapban, vagyis a múlt esz­tendő márciusához képest az áremelkedés éves szintje 24,7 százalékos volt. Egy évvel ezelőtt, márciusban, február­hoz képest a havi áremelkedés 3,7 százalékos volt, az akkori 12 hónapi inflációs mérték pedig 34,3 százalék körül alakult. Az idén februárban - janu­árhoz viszonyítva - az ár­emelkedés üteme 2,7 százalék volt, és az előző februárhoz ké­pest pedig, tehát egy év alatt, 25,8 százalékkal nőtt az árszín­vonal. Januárban a havi ár­emelkedés 3,2 százalékos volt, az éves pedig 28,2 száza­lékot ért el. Az év első három hónap­jában az áremelkedés együttes mértéke 7,9 százalékot ért el. Ez kisebb mint a fele az 1991 első negyedévében kialakult 16,9 százalékos inflációs szintnek. Márciusban, hosszabb idő óta először, az élelmiszerek áremelkedése meghaladta az átlagot, 3,7 százalékos volt. Mindez azzal magyarázható, hogy a sertéshúsok, felvágot­tak árai 6,9 százalékkal növe­kedtek, folytatódott a tejárak emelkedése is. Drágult a ke­nyér, mégpedig átlagosan 13,19 százalékkal. Csökkent viszont - a de­cemberi csúcs után - március­ban a tojás ára, változatlan volt a burgonya, a zöldség és a gyümölcs ára. Márciusban a ruházati cikkek 2,2 százalékkal növekedtek. Az átlagosnál kisebb mértékben emelkedtek a szeszes italok, dohányáruk, tartós fogyasztási cikkek, üzemanyagok, szolgáltatások árai. A háztartási energia­ár-színvonal márciusban nem változott. Ost - West Business Ost - West Business '92 elne­vezéssel rendez találkozót a Ma­gyar Vállalkozói Kamara megyei régiója megbízásából a Média-6 Reklám és Manager Iroda és a Joint-Stock Company Stack Ltd. Az elsősorban termelő- és szállító­cégek számára rendezett találko­zóra május 16—17—18-án kerül sor a megyei önkormányzat épületében. A találkozón a résztvevők tájé­koztatást kapnak mind a FÁK, mind a magyar szakértők részéről az orosz, ukrán, és ezzel össze­függésben a magyar gazdasági szabályozás, cégalapítás, termelési kooperáció, a vám- és adóeljárás, kereskedelem kérdéseit illetően. A leendő üzleti partnerek szemé­lyesen találkozhatnak egymással. Az üzletkötésekhez szakértőket biztosítanak.A meghívott FÁK­résztvevőkről a magyar külkép­viseletekkel referenciát készít­tettek. A találkozón helyt adnak termékbemutatónak is. Valutaárfolyamok Pénznem vételi eladási árfolyam, 1 egységre forintban Angol font 139,04 141,84 Ausztrál dollár 60,97 62,21 Belga frank (100) 232,06 236,72 Dán korona 12,32 12,58 Finn márka 17,50 17,90 Francia frank 14,12 14,40 Görög drachma (100) 40,28 41,12 Holland forint 42,39 43,25 ír font 127,19 129,79 Japán yen (100) 59,16 60,36 Kanadai dollár 67,47 68,87 Kuvaiti dinár 269,47 274,97 Német márka 47,75 48,71 Norvég korona 12,20 12,44 Olasz líra (1000) 63,53 64,81 Osztrák schilling (100) 678,49 692,09 Portugál escudo (100) 55,88 56,98 Spanyol peseta (100) 76,07 77,59 Svájci frank 51,64 52,72 Svéd korona 13,21 13,47 USA-dollár 79,38 81,14 ECU (Közös Piac) 97,90 99,86 Devizaárfolyamok Devizanem vételi közép eladási árfolyam, I egységre, forintban Angol font 140,09 140,44 140,79 Ausztrál dollár 61,44 61,59 61,74 Belga frank (100) 233,81 234,39 234,97 Dán korona 12,42 12,45 12,48 Finn márka 17,65 17,70 17(75 • Francia frank 14,22 14,26 14,30 Holland forint 42,71 42,82 42,93 ír font 128,17 128.Í9 128,81 Japán yen (100) 59,61 59,76 59,91 Kanadai dollár 68,00 68,17 68,34 Kuvaiti dinár 271,53 272,22 272,91 Német márka 48,11 48,23 48,35 Norvég korona 12,29 12,32 12,35 Olasz líra (1000) 64,01 64,17 64,33 Osztrák schilling (100) 683,59 685,29 686,99 Portugál escudo (100) 56,29 56,43 56,57 Spanyol peseta (100) 76,64 76,83 77,02 Svájci frank 52,04 52,18 52,32 Svéd korona 13,31 13,34 13,37 tr. és cl. rubel 27,43 27,50 27,57 USA-dollár 86,16 80,36 80,56 ECU (Közös Piac) 98,63 98,88 99,13 Budapest Bank Rt. / Értékjegy B A kockázatmentes befektetés

Next

/
Oldalképek
Tartalom