Délmagyarország, 1992. április (82. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-21 / 94. szám

6 HIRDETÉS DÉLMAGYARORSZÁQ KEDD, 1992. ÁPR. 21. a Szeged Városi MAV-fúvószenekar A játék, amely nehéz fizikai munka A szegedi fúvósok munka közben A név olvastán: Szeged Városi MÁV-fúvószenekar, óhatalanul felmerül a kérdés, hogy akkor most városi vagy MÁVzenekarról van szó. Az elmúlt év márciusa óta a MAV fúvószenekar egyben városi zenekar is, mindkét funkciót ellátja, ennek fejében évi százezer forintot kap az önkormányzattól. Ez az összeg - ha a hangszerek, kották árát, az utazási, kiszállási költséget tekintjük közel sem fedezi a kiadásokat. A 35 tagú zenekart inkább a zene, a zenélés öröme tartja össze. Minden héten hétfőn délután a MÁV Petőfi Sándor Művelődési Otthonban próbálnak, ahol a zenekar helyzetéről, múltjáról és törekvéseiről beszélgettünk Bcnkóné Ürmös Ilonával, a művelődési otthon igazgatójával, dr. Muc<F Gézával, a zenekar karmesterével, és a zenekar vezetőségi tagjaival: Czutor Dezső, Hódi István, Ocskó István, Vincze Sándor. Elmondták, hogy nem csak feladatuk kettősége miatt vannak különös helyzetben, hanem azért is, mert Szegeden úgy kell fennmaradniuk, hogy a városnak nincs hagyománya a fúvószene terén, ennek okán sokkal rosszabb az anyagi és képviseleti helyzetük, mint mondjuk a miskolci vagy a pécsi fúvószenekaroknak. A munkásőr fúvószenekar megszűntével vállalták át a városi, zenekar szerepét, és így, mintegy „hagyatékként" jutottak kottákhoz és hangszerekhez is. A legidősebb zenészük 85, a legfiatalabb pedig 13 éves, de már van egy 8 éves tanoncuk is. Mivel több generáció játszik együtt, nehezebb kialakítani az egységes hangzást, ugyanis az idősebb gerteráció a keményebb, német iskolán nevelkedett, míg a fiatalabbak a dzsesszesebb műveket kedvelik. Egyébiránt a fúvós zenészek nyugdíj korhatára 55 év, lévén ez a munka, akár a bányászoké, nehéz fizikai munkának minősül. Az utánpótlás kérdésében csak részben borúlátóak, de a konzervatóriummal ez idáig még nem sikerült felvenniük a kapcsolatot. Tavaly hétszer adott térzenét a fúvószenekar, többek között játszottak Szeged napján, az ópusztaszeri Árpád-ünnepségen, az október 23 -i nemzetőr avatáson, de a szabadtéri játékok idején is jelentős feladat hárul(t) rájuk. Ezenkívül természetesen minden meghívásnak szívesen tesznek eleget, akár különböző pártok rendezvényein is fellépnek, lévén a zene igazán pártatlan tud maradni. Nemrég tértek vissza Erdélyből, ahol a ré.tyi fúvószenekar meghívásának tettek eleget, és a széles skálán mozgó repertoárjukat Sepsiszentgyörgyön is előadták. Réty lakossága közel 2500 fő, és 50 tagú fúvószenekaruk a legmagasabb zenekari minősítéssel rendelkezik. Az idén júliusban ők vendégszerepelnek Szegeden. A Szeged Városi MÁV-fúvószenekar több külföldi zenekarral is próbál kapcsolatot teremteni, legújabban a darmstadti, testvérvárosi kapcsolat révén. PODMANICZKY SZILÁRD Tavaszi tu Külföldi meghívások elolt a Liszt Ferenc kamarakórus Lassan már az unalomig emlegetett közhely a kisebb - vagy akár a nagyobb - kulturális lapok financiális helyzete. Látszatra talán előnyösebb helyzetben vannak a felsőoktatási intézmények lapjai, hiszen nekik legalább van egy „kenyéradó" gazdájuk. Mondom látszatrá, hiszen ma már az intézményeknek sem könnyű. A Juhász Gyula Tanárképző Főiskola lapjának, a Tű friss számának harmadik oldalán a főszerkesztő köszöni meg a bizalmat, akarom mondani a - megkapott - támogatást. Tehát idén sem marad TÜ-tlen a tanárképző ifjúsága. A lapban interjút olvashatunk a szabad tanárválasztásról ugye milyen ígéretesen hangzik. A testnevelés órák örömteli újításairól: a diákok nem a tornateremben gimnasztikáznak, nem az udvaron róják a köröket, hanem választhatnak az uszoda, a teke-, foci- vagy teniszpálya között, s ahogy melegszik az idő, úgy ülhetnek kajakba vagy kenuba. A főiskolai hírek után zsúfolt kulturális összeállítás várja a mohó szemeket. Az alternatív zónában a múlt havi Kampec Dolores koncert kapcsán interjú jelent meg Hajnóczy Csabával, s egy riport, mely szerint ef Zámbó Öcsi átigazol saját zenekarából, a Happy Dead Bandtól a Bonanza Banzai legénységéhez. Aki nem hiszi, olvassa el a Tűben. „Nincs igazán gazdánk" - Emlékszem, hogy amikor kezdő voltam, egy jónevű vásárhelyi karnagy - azóta már nyugdíjas - azt mondotta, hogy fiatalkorában 32 felnőtt kórusa volt Szegednek s akkorra már csak 25 maradt. Ha jól számolom, ez manapság tán ötödére is leépült. Szeged az a furcsa város, ahol a sok próbálkozás ellenére nincs olyan népművelő egyéniség, aki köré egy művelődési centrum épült volna ki. Azt hiszem, hogy a mai kórusélet legnagyobb gondja ebben rejlik: nincs igazán gazdánk. Mi mégis úgy tartjuk, hogy a kórus a zenével és zenérc nevelés eszköze, ami hosszabb folyamat eredményeként alakulhat ki. A Liszt Ferenc Kamarakórus egy 1984-ben érettségizett osztály tagjból alakult, akik időközben tanárok, jogászok, mérnökök lettek, tagjai változtak is ugyan, de állandóan csatlakoznak hozzájuk a mostani énekelni vágyó egyetemi hallgatók, fiatalok. A Liszt Ferenc kamarakórus nyolcadik éve működik városunkban, az éneklést szerető emberek összetartásával. Névjegyüket bármely profi kórus megirigyelhetné, hiszen fesztivált nyertek már Franciaországban, Dunkerque-ben, sikerük volt a párizsi Notre Dame-ban, énekeltek Németországban, Svédországban, Hollandiában, Ausztriában. Rendszeres meghívottjai rangos hazai rendezvényeknek, nemrég március 15-én a Nemzeti Galéria vendégei voltak. A kórusról, mely a jelenlegi pénzínségben is talpon kíván maradni, Illés Mihály karnaggyal beszélgettünk. - Miből tudnak „megélni"? - Sajnos ez jelentős gondunk, hiszen az énekkar életében eddig két alkalommal szűnt meg a fenntartó. Egyszer a Délép, aztán a Bartók Béla Művelődési Központ kórusa voltunk. Jelenleg a Juhász Gyula Művelődési Központban próbálunk, teremdíj ellenében. - Önfenntaróak? - A pénzt kórustagok adják össze, pályázatokra jelentkezünk. Természetesen ez nem lehet végső megoldás, hiszen althoz, hogy vendégművészt fogadjunk, orgona vagy zongora kísérőt kérjünk fel zenéink megszólaltatásához, az új idők új támogatási rendszeréhez kell folyamodni. Több meghívásunk van külföldre is, aminek csak jövendő szponzoraink támogatásával tudunk eleget tenni. Öktóberre a németországi Kleve városa kért fel, hogy vegyünk részt a város 750 éves évfordulója alkalmából rendezendő ünnepi koncerten, valamint meghívásunk van a spanyolországi Tolosa-ba is egy kórusversenyre. Zsebünkben a Magyar Kórusok és Zenekarok Szövetsége művészi garanciavállalása, mellyel részt vehetünk az 1993-as norvégiai Stord-i Nemzetközi Kórusfesztiválon - ha anyagi támogatást kapunk. - Csütörtökön az alsóvárosi ferences templomban lépnek feL. - Igen, Karasszon Dezső orgonaművész mellett működünk közre a harmadik szegedi Collegium Musicum orgonahangverseny-sorozatban, ami belépődíj nélküli koncertekből áll. A sorozat összeállítójától, Csanádi László orgonaművésztől kaptunk meghívást és remélem olyan este lesz, ami emlékezetes marad közönségünknek. P.J. Keresztapa kettő Öt három. Ennél jobban nem váltja senki, hidd el - mondja Keresztapa, és a férfit lassan körülveszik a többiek. Még most menjen el, amíg megvan a pénze! - szól oda egy idős úr és a férfi arca egy pillanatra elkomorul, de Keresztapa nevetve legyint. - Add ide nyugodtan, majd a srác hozza a márkát. Int. Rocco határozottan elveszi a pénzt, majd eltűnik a Toldi utcában. - A Nagyáruház felől, vigyázzatok! Don Corleone a fiaival azonnal felméri a helyzetet. Megbomlik a férfi körüli gyűrű, és az előtűnő rendőrök már csak hangoskodó járókelőket láthatnak. Patthelyzet. A férfi álldogál egy darabig, aztán feladja. Ez nem jött össze - gondolja, amikor a szökőkúttól még egyszer visszanéz. így érzik a rendőrök is, mert néhány percnyi tétlenkedés után odéhbállnak. Keresztapa számba veszi embereit. Egy-két mozdulat, feszültségoldó röhej, és mindenki újra a helyén, készen az újabb ajánlattételre, amit nem lehet viszszautasítani. PAPP ZOLTÁN Az 1991-92. tanév érettségi vizsgáinak rendje A gimnáziumok és szakközépiskolák idei érettségi vizsgáinak tartalmi és szervezeti rendjében"nem tervez a vizsgaszabályzatoktól eltérő változást a Művelődési és Közoktatási Minisztérium. Az érettségi vizsgákat az elmúlt évek gyakorlata szerint kell megszervezni mondta Havasi János szóvivő. A középiskolák nappali, esti és levelező tagozatai számára a magyar nyelv és irodalom, valamint a matematikai írásbeli feladatokat az idén is a rádió és a televízió útján hirdetik ki. Május 11-én és 12-én 8 óra 5 perckor a nappali, május 25-én és 26-án 14 óra 5 perckor az esti és a levelező tagozatok téleleit sugározzák. A rádión, illetve televízión keresztül kihirdetendő magyar tételek kijelölésére a minisztérium szakemberekből álló munkabizottságot hozott létre. A bizottságok a tételkiadás előtt 2 órával ülnek össze a Magyar Televízióban. Az írásbeli feladatokat ott jelölik ki. A tételek idő előtti kiszivárogtatása ily módon lehetetlen. A matematikai feladatok május 12-én és 26-án a rádióban, illetve a televízióban valóAahirdetését a minisztérium úgy szervezte meg, hogy a jóváhagyott három gimnáziumi és három szakközépiskolai tételsort a kihirdetés előtt 2 órával az Országos Közoktatási Intézet szolgáltató irodájának szakemberei viszik a televízióba. A televízió bemondója a nyilvánosság előtt húz ki a 3-3 boríték közül egyet-egyet és a benne tévő feladatokat mindjárt ismerteti a nézőkkel, hallgatókkal. A matematikai feladatok megoldását a nappali tagozatok részére május 15-én futárok útján, a levelező tagozatok részére május 29-én postán küldik meg az iskoláknak. A magyar és matematika tételeken kívül a többi tantárgy írásbeli tételét a nappali tagozatok részére május 6-án, az esti és levelező tagozatok részére pedig május 20-án a megyei, fővárosi és a megyei jogú városok önkormányzatainak futárai veszik át és továbbítják az iskoláknak. A két tanítási nyelvű gimnáziumokban - 5 angol, 4 német, 4 orosz, 2 francia és 2 olasz - az érettségi vizsgáknál a többi gimnáziumhoz képest annyi a változás, hogy az úgynevezett célnyelvből is kötelező vizsgázni. A célnyelven tanult tantárgyaktól a tanulók választásuk szerint tehetnek vizsgát magyar vagy idegen nyelven. Matematikából írásban, a többi tantárgyból szóban vizsgáznak. PH T. V. FOTÓ: SCHMIDT ANDREA Ez nem cirkusz, ez terrárium Kígyófarm Kaposvárról A MÁV MH nagytermének oldalában terráriumok hosszú sora, bennük kígyók, kajmánok, gekkók és varánuszok. 15 üvegedényben 46 kígyó tekergőzik vagy épp alszik, a nagyobb testű, értékesebb és mérges kígyók otthon maradtak Kaposváron. Aggodalmamra, hogy nem bántják-e egymást, mosolyogva válaszol Pécsi Tibor, a gyűjtemény gazdája: nem olyanok, mint az emberek. - Hogyan kezdődött ez a különös hobbi? - Kisgyermek koromban sűrűn a fenekemre ütöttek, hogy bizonyos állatokat nem szabad megfogni... nem hatott - mondja tréfásan Pécsi Tibor. - Tizennégy éves voltam, amikor egy nyugatnémet cirkusz járt Magyarországon. Sok apró bébi-óriáskígyójuk volt, s adtak el belőle. Ez 16 éve történt. Eleinte, míg csak kígyóim voltak, nem is jelentett komolyabb gondot az elhelyezésük. Azonban a nagy, húsevő gyíkok, melyek naponta tíz kilométeres sétára vágytak, vagy a krokodilok melyeknek medence kellett - tartása egyre nagyobb nehézséget okozott. - A család mit szólt a kígyókhoz? - Az első tízet elfogadták, a többinél már szóltak, hogy ez nem állapot - főleg a mérges kígyóknál. Végül elváltunk, úgy hogy nincs feleségem. - Marta már meg mérges kígyó? - Senki nem tudja olyan biztonságosan csinálni, hogy ez ne forduljon elő. A 16 év alatt háromszor martak meg. Ezek európai viperák voltak, egy keresztes, parlagi és hegyi vipera. - Mennyire volt veszélyes a marás? - Egyetlen alkalommal kerültem kórházba, amikor 6(y40-re leesett a vérnyomásom. A két másik esetet otthon kihevertem, persze ehhez a marás után bizonyos dolgokat el kellett végezni... - ...felvágni, kivéreztetni, talán ne részletezzük. De honnan vette a tudást, a hazai szakirodalom egy-egy ismeretterjesztő könyvben kimerül. - Valóban, a komoly szakkönyveket külföldről kell behozatni. Bár ezek nem olcsók, de szükségesek, hiszen magam ápolom és gyógykezelem az állatokat. Nemrég összevesztek a krokodilok, s a kislánynak össze kellett varrnom a sebeit. TAKÁCS VIKTOR