Délmagyarország, 1992. április (82. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-21 / 94. szám

2 KÜLPOLITIKA DÉLMAGYARORSZÁG KEDD, 1992. ÁPR. 21. Áldás és békeüzenet II. János Pál pápa szemé­lyesen vezette a körmenetet és tartotta meg a húsvéti vir­rasztás szertartását szombat este a vatikáni Szent Péter­bazilikában Jézus Krisztus feltámadásának ünnepén. A háromórás szertartás ­amelyen több mint 10 ezer hívői vett részt - csaknem sötétben kezdődött meg, csu­pán a pápa kezében égett egy több mint egvméter hosszú gyertya, amelyet a szentatya a „Lumen Christi" (Krisztus dicsőségének fénye) szavakkal gyújtott meg­A szertartás közben a pápa a katolikus hitre áttért 29, kü­lönböző nemzetiségű embert keresztelt meg (12 férfit és 17 nőt), köztük öt japánt, öt koreait, három kínait, három vietnamit, egy oroszt, egy horvátot, egy albánt és egy amerikait. Százezres hallgatóság előtt mondta el II. János Pál pápa vasárnap délben a Szent Péter­bazilika középső erkélyéről hagyományos húsvéti áldását és békeüzenetét „urbi et orbi" (a városnak és a világnak). A pápai beszéd középpontjában a béke sürgetése állt. Külön kitért a Bosznia-Hercegovi­nában, Karabahban és a Közel-Keleten dúló fegyeres konfliktusokra. Legnagyobb aggodalommal a Kelet-Európában hallható fegyverropogás ró l szólt: „a különbözőség, az eltérő vallási és kulturális hagyomány nem szabad hogy ellenséges­kedésben, gyűlöletben nyilvá­nuljon meg. Új politikai kere­tek párbeszéd útján alakít­hatók ki. Nem a fegyverekben rejlik a biztonság, nem szabad lerombolni az együttélés alapjait" - figyelmeztette a volt Jugoszláviában egymással harcolókat. A pápa végül arra intett: az embert a szabadság, az igaz­ság és a szeretet teszi igazán emberré, nem az önzés és az anyagi javak hajszolása. Halasztás Elhalasztják a Független Államok Közössége péntekre tervezett kormányfői érte­kezletét - közölték minszki források. A halasztást Moldova kérte a feszült belpolitikai helyzetre való tekintettel. Eredetileg Chisinauban kel­lett volna összegyűlnie a miniszterelnököknek, de a polgárháború szélérc sodródott Moldova végül is nem vállalta az értekezlet megrendezését. Leértékelten Horvátországban 29 száza­lékkal leértékelték a helyi valutát a német márkához képest. A tíz hónapja tartó függetlenségi háború miatt a köztársaságban igen magasra szökött az infláció. A le­értékelést követően 1 márka 94 (horvát) dinárt ér. A mostani leértékelésére másodszor került sor azóta, hogy tavaly de­cemberben a jugoszláv dinár helyett a köztársaságban beve­zették a horvát dinárt. A kereszt félárnyéka A KORÁBBINÁL ötször annyit kell fizetni a moszkvai autósoknak a benzinért - jelentette az ITAR-TASZSZ hír­ügynökség. Az áremelésre áz orosz kormány április 17-én kelt határozata értelmében került sor, amely előírja a nagykereskedelmi és kiskereskedelmi benzinárak egységes emelését. FELDÜHÖDÖTT TAXISOFŐRÖK szétverték Novoszi­birszk központi piacát, melyen a FÁK déli köztársaságaiból érkezett kereskedők árulták termékeiket. A taxisok egy meggyilkolt társuk temetését követően dúlták fel a délvidéki kereskedők standjait. Ebben a hónapban már ő volt a harmadik taxisofőr, aki erőszakos módon lelte halálát, s a taxisok ingusokat gyanúsítanak a gvilkossággal. BARCELONÁBAN megnyílt a PEN Klub 57. világ­kongresszusa. A nemzetközi irodalmi klub 70 tagszer­vezetének képviseletében mintegy 400 író, kiadó és fordító vesz részt a hatnapos találkozón. A katalán városban első alkalommal ülésezik a PEN Klub nőbizottsága, amelyet a legutóbbi találkozón hívtak életre. SEMMILYEN új fejlemény nincs azzal kapcsolatban, hogy Líbia magyar diplomaták kiutasítására készül. A 15 tagú magyar ápolónőcsoport - a hölgyek napokkal korábban döntöttek visszatérésükről - épségben Budapestre érkezett. EGY BORDÉLYHÁZ-TULAJDONOS fizeti a legtöbb adót Isztambulban, méghozzá már a harmadik egymást követő évben - jelentette az Anatolia török hírügynökség. Matilt Manukyan, a szóban forgó üzletember, 1991-ben mintegy 50 millió forintnak megfelelő jövedelemadót rótt le. Több nyilvánosházat üzemeltet, s birtokában van a város néhány más fontos ingatlanja is. VMDK-közgyülés A VMDK szombaton tartja meg idei közgyűlését, amelyen a delegátusok a hágai és a brüsszeli Jugoszlávia-konfe­rencián elfogadott okmányok szellemében készült autonómia­elképzelésről fejtik ki véle­ményüket, s kiegészítik a sze­mélyi autonómiáról Szabadkán elfogadott emlékiratot - közölte Vékás János, a VMDK alelnö­ke. Amit a VMDK szorgalmaz, nem ellentétes Szerbia és a szerb nép érdekeivel - fűzte hozzá. Ágoston András, a VMDK elnöke Slobodan Milosevics­hez, Szerbia elnökéhez küldött levelében határozottan elutasí­totta az ezzel kapcsolatos szerb vádakat, s leszögezte: Magyar­ország nem ösztönöz bennünket kiválásra, s nem tesz sem az VMDK, sem a vajdasági gyarság olyasmit, ami kiválási szándékra utalna. Magyarország minden szomszédos ország­határát elismerte - emlékeztet levelében Ágoston András. A levelet a Magyar Szó című újvidéki lap teljes terjedel­mében ismertette. Bosznia északi részén Derventából, Bosanski Samac­ból, Bosanski Most körzetéből érkeztek hírek súlyos össze­tűzésekről. Mostarban meg­szűnt az ágyúzás, amelynek következtében egy személy meghalt, sokan megsebesültek, és az anyagi kár felmérhetetlen. A boszniai háború eddigi mérlege: 200 halott, 1600 sebesült, 1100 eltűnt személy, a menekültek száma óvatosabb becslések szerint 75 ezer, de Az öldöklés mérlege valószínűleg már meghaladja a százezret - jelentette B. Walkó György, az MTI tudósítója. Belgrádban Branko Kostic, a „jugoszláv" elnökség vezetője úgy nyilatkozott, hogy a helyzet kulcsa a mohamedánok kezében van. Cyrus Vance ENSZ­megbízott Boszniával kapcso­latos közvetítése után éppen ezzel ellentétes következtetésre jutott: szerinte a rendezés a hadseregtől függ. Szarajevóban több gyárat körülzártak a csetnikek, s felszólították a szerb lakos­ságot, hogy tagadja meg a munkát. Szarajevóból egyetlen egy autóbusz sem indult el, a kivezető vasútvonalakat pedig aláaknázták - ezt a horvát hírközlés jelentette. Százezer bizalmatlan Az orosz népképviselő kongresszus és a parlament elleni állampolgári bizalmatlansági kampányra szólítottak fel Borisz Jelcin hívei moszkvai demonstrációjukon, amelyen a rendőrség közlése szerint 100 ezren vettek részt. A megmozdulás résztvevői a moszkvai Fehér Háznál gyülekeztek, majd Jelcin és Gajdar nevét skandálva a városközponti Manyezs térre vonultak, ahol nagygyűlésen értékelték az oroszországi helyzetet. Elhangzott olyan vélemény, hogy a folytatódó kongresszus valójában a pártállami nómenklatúra revansaként értékelhető, amelynek nyilvánvaló célja a reformok lefékezése. s Ésszerűsít a vasút Minden ötödik személyszállító vonat megszűnik közlekedni Lengyelországban a május végén életbe lépő új menetrend szerint ­jelentette be a Lengyel Államvasutak. A vállalat közleménye azzal indokolja a lépést, hogy a vártnál lényegesen kisebb állami támogatás miatt takarékoskodni kényszerül, ám az is tény, hogy a rendkívül megemelkedett viteldíjak miatt zuhant a vasúti közlekedés igénybevétele. Idén várhatóan 500 millió utasa lesz az államvasutaknak, 300 millióval kevesebb, mint 1990-ben. Két földrész határán Törökország miként készül (újra) a regionális nagyhatalmi szerep eljátszására? íTíklorf ÓLí^lt híilv7ofhíin AZ AMERIKAIAK VALAMIT TUDNAK... televízió számára a törökországi televízió­r CiCl It/txfc/ll llvM V ÉCl Dell Azv Egyesült Államok egy frissen létesült csatornát, melyen keresztül maga a török iV1.0ZHllv Eddig nem tapasztalt élénk diplomáciai tevékenységet fejt ki az utóbbi időben Törökor­szág. (Nálunk leginkább Isz­tambul „ugrik be", ha erről a több mint 50 milliós „eurázsiai" országról hallunk, s akkor is a mesés vásárlási lehetőségek...) A hatalmas ország (több mint 780 ezer négyzetkilométeren terül el) egyre befolyásosabb tényezővé válik Európa és Ázsia között. Nemcsak geopolitikai 'szempontból, hanem az Európa déli részén kialakult politikai, vagy immár hadi helyzet révén, hanem a Kaukázuson túli -események miatt is. ,4 Szov­jetunió széthullása után az iszlám köztársaságnak jutott az egyensúlytartó szerep a szélső­séges és a mérsékelt iszlám erők között. Ismeretes ugyanis, hogy Irán a maga nemében „totalitárius" rendszerével vezető pozícióra törekszik az iszlám világban. Befolyását erősítendő, olyan diplomáciai lépéseket tesz, amelyek ezt egyértelműen tanú­síthatják. Törökország viszont sokkal átgondoltabb, finomabb, talán európaiasabb megoldáso­kat választ szerepének erősítése érdekében. A karabahi válság rendezésére tett erőfeszítései, amelyek részben sikerrel is jártak, már a fentieket bizonyít­ják. A török diplomácia ugyanis az elmúlt hetekben rendezési javaslattal állt elő az Észak-at­lanti Együttműködési Tanács­nál. a Biztonsági Tanácsnál, de Párizsban, Brüsszelben és Hel­sinkiben is felemelte szavát a karabahi konfliktus megoldása érdekében. Közben Özal köz­társasági elnök, Demircl kor­mányfő jelentős nyugati politi­kusokkal tárgyalt a török dip­lomaták pedig járják a világot és felkínálják szolgálataikat a béke érdekében. így történt ez a boszniai véres összetűzések kirobbanása idején is (különben Törökország az elsők között ismerte el Bosznia-Hercegovina függetlenségét). A fentiekből ítélve tehát, a török békeerőfeszítések az ázsiai és balkáni tűzfészkek oltásában mindenképpen elis­merésre méltóak, s alaposan felértékelik ennek az országnak a tekintélyét. Mindezt azért tartottuk szükségesnek elmon­dani, mert az egykori nagyha­talom, amely területileg csak­nem kiszorult Európából, vissza szeretne térni... Tudniillik Tö­rökország 29 évvel ezelőtt adta át az akkor még Közös Piacnak, ma pedig Európai Közösségnek nevezett társulásnak a felvételi kérelmet. Azóta ez a társulás halogatja, odázza a törökök belépésének jóváhagyását. Kü­lönböző indokokkal: gazdasági­lag még nem eléggé fejlett, katonai diktatúra van az országban stb. stb. Aztán az ország az erőteljesebb fejlődés útjára lépett, a katonák is átadták az uralmat a polgári kormánynak - és még mindig nem tárult ki előttük az EK kapuja. Törökország immár „hivata­los " kérelme öt éve fekszik a brüsszeli központú EK egyik irodájának asztalán. Most, úgy tűnik, eljött a nagy pillanat, hogy a felértékelődés után, jutalmul, elnyerje a belépésre való jogot. S hogy erre reális esélyei vannak, azt nyilván a Nyugat is látja. Sőt, ér/i is. Méghozzá azért, mert Törökor­szágot nem szabad elveszítenie. A fundamentalista, szélsőséges, síita muzulmán ideológia csak egy ..lépésre" van Törökország­tól. Tudniillik, ha Európa nemet mond, akkor ebben a hatalmas országban is felébredhet az immár egyre nagyobb töme­geket magával ragadó és a rombolásra, pusztításra (is) hajló világnézet, amely a művelt, fejlett Európa ellen fordul... Esély tehát az előrelépésre. Hogy ezzel a törökök élnek-e a közeljövőben? Ahhoz aligha férhet kétség. K. F. AZ AMERIKAIAK VALAMIT TUDNAK... Az, Egyesült Államok egy frissen létesült törökországi adórendszeren keresztül szeretné célba venni televízióadásaival az egykori Szovjetunió közép-ázsiai utód­államaiban élő mohamedánokat - jelentette az AP meg nem nevezett ankarai illetékesre hivatkozva. Eszerint Washington hivatalosan is kérte Törökországot, hogy napi néhány órára engedje át a Worldnet amerikai állami televízió számára a törökországi televízió­csatornát, melyen keresztül maga a török állami televízió is célba vette az egykori Szovjetunió mohamedánjait. Az adó egyelőre még csak kísérleti jeleket sugároz, de nemsokára megkezdődik a rendszeres adás. A török tv napi 7 órában szándékozik műsort sugározni az Azerbajdzsánban, Türkmen­isztánban, Tádzsikisztánban, Üzbegisztán­ban, Kazahsztánban és Kirgizisztánban élő rokon vallású 55 milliós lakosságnak. Magyar építészekkel Isztambulért - Lát-e összefüggést Mitterrand elnök Törökor­szágban tett kijelentései és a kurd táborok bombázása között? - Nem indokolt okozati ösz­szefüggést keresni a feltéte­lezett észak-iraki kurd terrorista központok bombázása és a francia elnök bármilyen kijelen­tése között, mivel ezek a had­műveletek az Öböl-háborút követő események óta megsza­kításokkal folynak. Történel­mének olyan időszakában vált Törökország egy nagy térség kulcsfontosságú államává, amikor még saját belső ügyeit sem tudta véglegesen rendezni. A törökökkel 900 éve együtt élő kurd nép most keresi nemzetté válásának útját. Nem föltétlenül a terrorizmus eszközével és nem végzetszerűen elszakadás árán. De a térségben működő terrorista szervezeteknek a kurd nép ügye is alkalom arra. hogy hallassanak magukról. Ez volt a bombázások hátterében. Ugyan­akkor a térségben játszott kulcs­szerepe Törökországot más politikai ellentétek ütközésének is színhelyévé teheti. - Folyik-e rendszeres kuta­tómunka a magyar vonatkozá­sokban sok fontos anyagot tartalmazó, gazdag isztambuli kézirattárak feldolgozása terü­letén? - Sajnos, nem. A magyarok egykor szinte monopolhatalom voltak a turkológiában. Köszön­hető volt ez eredetkutató törek­vésünknek, a törökök testvéri előzékenységének, a magyar nép tehetségének. Mára azon­Dr. Torma József, hazánk isztambuli főkonzulja 1943-ban született Kecskemeten. Egyete­mi diplomát Szegeden szerzett orosz, német és altajisztika szakon. 1983-ban doktorált török nyelvészetből és néprajz­ból. A felsőoktatásból került 1991 májusában a Külügymi­nisztérium kötelékébe. A Dél­magyarország kérdéseire i'rásban valaszolt. ban már másokban - nálunk sokkal tehetősebbekben - is föltámadt a kutatókedv. Marad­junk példáyl a franciáknál: több mint tíz francia kutató búvár­kodik állandóan saját intéze­tükben Isztambulban, míg a magyarok rendkívüli áldozat­vállalás árán is csak ritkán és csak rövid időre juthatnak el a tudomány e forrásvidékére. Ezért kihelyezésem elsó pilla­natától egyik törekvésem egy magyar tudományos intézet feltételeinek a megteremtésére irányul, szerencsére nem hasz­talanul. A török kormánytól megkaptuk az engdélyt. és Isztambul város vezetőit is sikerült megnyernem a magyar ügynek. Fölajánlottak egy XVIII. század végi műemlék­épületet a század elején rövid ideig működő magyar intézet újraindítására. Az Aranyszarv­öböl partján egy domb tetején áll. Most a Magyar Tudomá­nyos Akadémián a sor: elő tudja-e teremteni a rendkívül jutányos összeget. Gyors cse­lekvésre van szükség. Az isz­tambuli építészekkel folytatott megbeszéléseim eredményeként pedig mind a leendő magyar tudományos intézetet, mind az egész Oszmán-kori belvárosi műemléknegyedet, a „Süley­maniyé"-t magyar építészekkel közösen szeretnék restaurálni. - Milyen jeles magyar szár­imzású személyiségek élnek ma Isztambulban ? - Nem akarok egy, ezzel a kérdéssel foglalkozó kollé­ganőm témájába avatkozni. Gondolom. Nyiri Mária ha­marosan jelentkezni fog ered­ményeivel. Valamennyi ismert isztambuli magyarral összeis­mertettem a kolléganőt, aki a XX. századi magyar-török kul­turális kapcsolatok tanulmá­nyozásával töltött a közel­múltban fél évet saját költségén Törökország több városában. Miután új szellem vált uralko­dóvá a hivatalos magyar poli­tikai életben, az isztambuli ma­gyarok a közösen megtartott három ünnepen - március 15-én, augusztus 20-án, október 23-án - kívül is egyre gyakrab­ban látott vendégek főkonzu­látusunkon. Szinte vala­mennyien ismét magyar útle­vélért folyamodnak, sőt néhá­nyan repatriálnak. Jó páran rendszeres látogatóinkká váltak. Az isztambuli magyar kolónia azonban ma már így sem a régi. Az egykor közel ezer fős létszámú isztambuli magyar emigráció a 60-as és 70-es években töredékére csappant. Nagy részük ismét vándorbotot vett a kezébe: többségük Amerikában talált megint újabb hazára. A ciprusi török „köztársaság" (a kettéosztott szigetország félhold alatti fele...) a gazda­sági-politikai törvényszerű­ségek, történelmi tapasztala­taink szerint a lángban álló és lerombolt Libanon szerepköré­ből jókora csomagot vehetett át. Ismeretes, a bejrúti bankok java Ciprusra menekítette vagyonár. Bizonyos: a muzulmánok a török „oldalt" választották. S az sem kizárható, hogy a széthulló Szovjetunió iszlám részéről je­lentős magánvagyonokat mene­kítettek ide. A ciprusi törökök mindennemű áldozathozatalra képesek (a Dél-afrikai Köztár­saság kijárta úton) annak ér­dekében, hogy az „országba" csábítsanak európai képvise­lőket. Legutóbb a Bukaresti Dinamó labdarúgó-csapata járta meg: jelentős pénzösszegért vállaltak néhány mérkőzést, mire az UEFA lecsapott a román klubra. Valószínűsíthető, hogy a pénzbüntetés mellett valaminemű tiltás is sújtja majd a bukarestieket. * A bulgáriai törökök kálvá­riáját még nem lúgozhatta ki az idő emlékezetünkből. A zsiv­kovi éra egyértelmű áldozata volt a több százezres tömeg. Védelmet csupán az anyaországtól remél­hettek. Európa és Ázsia talál­kozásánál a kisebbségek helyzete nem valami rózsás... - ezúttal kerültük a megfogalmazás élét. Temesvárott, a március végén megtartott kisebbségi tanács­kozáson dr. Yvo Peeters (Bel­gium) az alábbiak szerint fogal­mazott: földrészünkön jelenleg a görögországi törökök, illetve a törökországi görögök helyzete a legsiralmasabb. S nem csak Ciprus miatt... ÖSSZEÁLLÍTOTTA: PATAKI SÁNDOR

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom