Délmagyarország, 1992. április (82. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-18 / 93. szám

X Fejlesztés 2000-ig „Egyszeri beruházás" Immár másodízben találkozott Kupa Mihály pénzügyminiszter a rektori konferencia, valamint a Művelődési és Közoktatási Minisztérium képviselőivel. A megbeszélések témája a magyar felsőoktatás 2000-ig tervezett fejlesztésének koncepcióját tartalmazó tanulmány tézisei és összefoglalója volt - tájékoztatta az MTI-t a Pénzügyminisztérium. A tanulmány megállapításainak lényege, hogy a felsőoktatásban részt vevő hallgatók számát Jelentősen, a kiadott diplomákét pedig kisebb mértékben növelni kell. Bővülnek ugyanis a felsőfokú képzés formái, átalakulnak a képzés szintbeli és szakok szerinti arányai. A koncepció megvalósításának eszköze egyszeri beruházás, amelyet a célfeladatok teljesítése függvényében lehet finanszírozni. Megállapodás történt abban, hogy május végére a tanulmány továbbfejlesztése keretében programvázlat készül el. A számításokat - minimális változatként - 35 000 fővel növelt nappali hallgatói létszám figyelembevételével kell elvégezni. A program finanszírozásában - 2000-ig - az állami költségvetés részvételével 25-30 százalékban kell számolni. A megvalósítás feltételezi a párhuzamos intézményrendszerek, támogatások bekapcsolását, a felsőoktatás prioritásának és más ágazatok fejlődése szempontjából húzó jellegének elismerését. AJÁNLAT „...mi szem s szájnak ingere..." 6 Döntés Somogyországban Határkerülés a Gyergyói-medencében 9 „...ilyenkor már lehetett látni, hogy búvik-e a gabona" A másokért szolgáló életmű 11 „Tessedik vázolta fel elsőnek a magyar Alföld mezőgazdasági arculatát" Makkosházi fantázia 13 „...a városrendezőktől rövidesen átveszik a stafétabotot a vállalkozásszervezők" Meggyfacsemeték Alsóvárosnak 20 „Aki vállalja, hogy a háza elé ülteti a fákat... ingyenesen juthat hozzá" FÓKUSZ Eladták az ÁB-t A kormány elfogadta a bankprivatizáció fő elveit, a stratégiai elképzeléseket és meghatározta az ezzel összefüggő kormányzati feladatokat. Egyetértés van abban, hogy a fő döntéseket a nagybankok privatizációja során az állam hozza meg. A bankszféra privatizációjának végrehajtását az állam irányítja. A stratégia alapelve, hogy tőkeemeléssel, készpénzzel javítsák a befektetők a bankok személyi és technolgiai feltételeit. Ilyen feltételek mellett került sor az ÁB értékesítésére. mely vagyonának 75 százalékát birtokolja a hollandiai központú AEGON biztosítócsoport. Az Állami Biztosító kétmilliárd alaptőkével rendelkezik, de ez a tőkeemelés után 3,9 milliárdra nő. A jogilag lezárt privatizációról szóló szerződést az érintettek május 26-án írják alá. > KATOLIKUS ZSINAT. Megkezdődött az esztergomi főegyházmegye zsinatának előkészítése. Egyházmegyei zsinat utoljára 1941-ben volt, a mostani célja: az egyházi élet megújítása. Az előkészítő munka megjavítását Paskai László bíboros, prímás, esztergomi érsek jelentette be. TÖRTÉNELMI KIS-mJ GAZDÁK FELHÍVÁSA. Higgadt önmérsékletre szólította fel a polgárokat a Kisgazdapárt történelmi tagozata az április 25-ére meghirdetett tömegdemonstráció kapcsán. A történelmi kisgazdák felhívása óv attól, hogy a politikát a magyar nép döntő többsége által választott parlamenti rend helyett az utcára vigyék. HARMADSZOR is sikeres szívátültetés színhelye volt csütörtökön az esti órákban a budapesti Városmajor úti Ér- és Szívsebészeti Klinika. A részletekről a sajtóirodán csupán annyit tudtak, hogy az újszíves 52 éves férfi, és állapota kielégítő. A donorszívet Pécsről repülőgépen hozták Budapestre. MÉG AZ IDÉN vissza akar térni Oroszországba Alekszandr Szolzsenyicin, a világhírű író - mondotta Vlagyimir Lukin washingtoni orosz nagykövet. A 73 esztendős Szolzsenyicin 1974-ben hagyta el a volt Szovjetuniót. Az utóbbi időben a Nobel-díjas író már kétszer kérvényezte visszatérésének engedélyezését a washingtoni orosz nagykövetségen. ~\ ELESETT HERAT. A Hezb-i-Iszlami fegyveresei elfoglalták Afganisztán harmadik legnagyobb városát, az ország nyugati részében fekvő Heratot. Hekrfiatiar ellenzéki vezető állítólag megparancsolta fegyveres erőinek, hogy hatoljanak be Kabulha. Ettől a lépéstől azonban elállna, ha a kormány megadná magát, és a hatalmat a Hezb-i-Iszlami által felállított tanácsnak adná át. SZOMBAT, 1992. Ápr. 18., 82. ÉVF. 93. SZÁM HAVI ELŐFIZETÉSI DÍJ: 222 FT, ÁRA: 9,60 FT DLUSZTUS IMRE Müvek, emlékek Szeged műemlékekben szegény város. Szeged műemlékekben gazdag város. Mindkét megállapítás igaz, s egyik sem az valójában. Nem vetélkedhetünk Szombathely történelmi belvárosával, a világörökségként számon tartott budavári együttessel, sem a jáki templommal, de még olyan, városunkhoz közeli történeti monumentumokkal sem, mint az ópusztaszeri monostorrom, a kiszombori rotunda, a földeáki román templom, vagy a nagymágocsi kastély. Szeged a történelem keresztáljában feküdt évezredek óta, a pusztítás mindig erőteljesebb volt, mint az építés. S mégis az az ősi építményekhez, nem csak egy-egy építészeti stílust megjelenítő remekműhöz, de azokhoz a lehet, hogy csak helyi mércével mérve jelentős épületekhez is, amelyek fontos szerepet töltöttek be Szeged históriájában. S íme, ezen a ponton máris a műemlékügy egyik generális pontjához értünk. Mert nem biztos, hogy pusztán az időtényező határoz meg egy-egy védelemre kiszemelt épületet. Jó példa erre a Kölcsey u. 8. szám alatti Víz előtti ház, amely körül igencsak borzolódtak a beruházók, tervezők, városvédők, építészek, lokálpatrióták kedélyei. Öröm számunkra, hogy a műemléki világnapon hangsúlyozhatjuk sok oldatról veszélyeztetett építészeti örökségünk védelmét. De nem köthetjük be szemünket: világszerte elismert műemléki együttesek lesznek a földdel egyenlővé tőlünk délre, tudósok sokasága viaskodik a környezetszennyezés ártalmainak visszaszorításán, és szemléletek küzdőtere is múltunk értékeinek őrzése. Nem hiszek az ortodox műemlékvédelemben, de bizton tudom, hogy múltunk ápolása, értékeinek őrzése a műemlékvédelem offenzívája nélkül elveszne e nemzet kötőanyaga. Boldog viszont akkor lennék igazán, ha nem lenne szükség műemléki világnapokra, s műveink és emlékeink őrzése életformává válva munkátlanságra kényszerítené a mostanság erre szervezett hivatalokat hivatalokat. TANDI LAJOS A végső virradat Fiaim a közismert urbanizációs betegségben szenvednek, reggelente belopóznak a szobánkba, bekapcsolják a televíziót és tátott szájjal bambulnak. Igy történhetett, hogy a minap erre a mondatra ébredtem: „Életünk része a krisztusi szenvedéstörténetnek. " Az ismerős hangra fölültem az ágyban, hisz ez nem a szokásos rajzfilmek csitt-csattja volt, és nem is időjárásjelentés. A tévében Jeleníts István piarista tartományfőnök beszélt. Az atyával hat-hét éve találkoztam először Budapesten, a rend iskolájának misztikusan homályos folyosóján. Vékony, fehér bőrű, madárcsontú ember várt ott, akinek vastag talpú bakancsa talán nehezebb volt, mint ő maga. Itt. a Kálvin téri benzingőzzel átitatott zajtól néhány méterre, egy csendes kis szögletben szerényen megbúvó gimnáziumi épületben mintha Pilinszky Jánossal találkoztam volna. Jeleníts atya barátjával, aki akkor már nem élt. Persze, hogy róla beszélgettünk. Például a Négysorosról, amit most idemásolok: Alvó szegek a jéghideg homokban. Plakátmagányban ázó éjjelek. Égve hagytad a folyosón a villanyt. Ma ontják véremet. Aki nem ismeri a költői életművet, nem is sejtheti, milyen erővel él itt. ebben a rövidke költeményben a húsvéti gondolatkör. Képzeljünk el egy embert, aki egy szürke bársonyba mélyedő órán arra eszmél, hogy a társ égve hagyta a villanyt, s mert minden váratlan ébredés, ez a fölriadás is valami nagyon erős hatással párosul: hogy tragikusan egyedül vagyunk, hogy ma kell hosszú időre elutaznunk, hogy valóban meghalt az, akivel álmodtunk, vagy hogy Krisztus és a mi sorsunk legalább egy ponton, a mi magányunkban és Jézusnak az utolsó órákban átélt szenvedéseiben mélyen közös. És odalent az utca: plakátmagány és éjjel, csordogáló eső, ' könnycseppes ablak, még távolabb, időben és térben messze: valami kifejezhetetlen fájdalom és kín. Koncentrikus köröket képzeljünk ide: a távolban a Gecsemáné kerti jelenet, amiről maga Pilinszky írta egy prózájában, hogy a tanítványok azon az éjszakán a kinzószerszámok és a ' szögek közönyével feküdtek a homokban, azután a következő ' kör a város, ahol semmi jele az embernek a plakáton kívül, majd a szoba, a közelítés az egyénhez, végül a magányos ember, aki izzó reszketéssel éli át sorsának egységét a Megváltóval. Az ember magánya tökéletes alkotás: nagy drámai mű, és mint ilyen, önmagában megoldhatatlan, önmagától értelmezhetetlen. mert benne a véglegesen befejezett, de folyamatosan létező múlt munkál. Ez a múlt maga a szenvedéstörténet. Aki részese ennek. Húsvétkor ünnepel. Mert tud a feltámadás jó híréről, s nap nap után átéli, hogy bár most még csak a fölriadás a részünk, van végső virradat. FOTÓ: NAGY LÁSZLÓ Ünnepi Bach-passio a Nemzeti Színházban Hagyományosan nagypénteken felcsendülő művel, ünnepi előadással köszöntötték a húsvétot tegnap a Szegedi Nemzeti Színházban fellépő neves művészek. Johann Sebastian Bach János passióját Molnár László vezényletével a Szegedi Szimfonikus Zenekar, valamint a Vaszy Kórus és a Canticum énekkar adták elő. A gyönyörű oratórium énekesei Vajda Júlia, Szonda Éva, Gregor József, Bárdi Sándor és Altorjay Tamás voltak. Botond Károly: Virradat