Délmagyarország, 1992. április (82. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-16 / 91. szám

2 KÜLPOLITIKA DÉLMAGYARORSZÁG CSÜTÖRTÖK, 1992. APR. 16. Adenauer Negyedszázada, 1967. április 19-én hunyt el Konrád Adenauer, az egykori nyugatnémet kancellár. Újságírók és fotóriporterek százai egy álló héten át ostromolták a 91 éves politikus rhöndorfi házát, de semmit nem sikerült megtudniuk egészségi állapotáról. Mint azelóítt oly gyakran Adenauer 14 éves kancellárságának ideje alatt, ezúttal is teljes titoktartás övezte betegségének lefolyását. Csak sok évvel később írta meg Adenauer titkárnője, Anneliese Poppinga és életrajzírója, Hans Peter Schwarz, hogy az agg ex-kancellár 1967. március 29-én infarktust kapott, immár a másodikat. Az első infarktusa 1962. januárban, tehát még kancellársága alatt volt. Adenauer, aki négy évvel korábban kénytelen volt átadni a kancellárságot az általa éppenséggel nem kedvelt Ludwig Erhardnak, már 1967 eleje óta meghűléssel bajlódott. Utolsó külföldi útján, Madridban hozzáfázott amúgy is meglevő meghűléséhez. Nem tett jót állapotának a Párizsban Charles de Gaullenál tett rövid látogatása, valamint az azt rövidesen követő müncheni út sem. A dpa 1967. április 19-én 13 óra 42 perckor röpítette világgá gyorshírben Adenauer halálának hírét. A gyászszertartás koreográfiáját Churchill temetésének mintájára készítették. Április 25-én a Bundestag üléstermében felravatalozott ex-kancellártól számos államférfi vett búcsút, köztük Lyndon B. Johnson amerikai és Charles de Gaulle francia elnök, valamint Dávid Ben Gurion izraeli miniszterelnök. A gyászszertartás után a koporsót a nyugatnémet haditengerészet egyik hajóján, a Rajnán szállították Kölnből Rhöndorfba. Kongresszusi kiegyezés Az orosz népképviselő kongresszus szerda délutáni ülésén minden további vita nélkül elfogadta azt a nyilatkozatot, amellyel támogatásáról biztosította a reformok irányvonalát és a kormányt. Jegor Gajdar közvetlenül ezután bejelentette, hogy a kabinet eláll lemondási szándékától. Ezzel az államfő, Borisz Jelcin beavatkozása nélkül történt meg a kiegyezés a kormány és a kabinet között. A napokig tartó feszültséget kiváltó határozat azonban, mint erre az ülésen elnöklő Jurij Voronyin parlamenti elnökhelyettes hangsúlyozottan felhívta a figyelmet, nem vesztette érvényét. Mint elmagyarázta, a kongresszus nyilatkozatában politikai és erkölcsi támogatást kívánt nyújtani a kormánynak további munkájához. Sérülékeny jogok A TRIPOLI ellen szerdán életbe lépett szankciók nyomán Svédország, Dánia, Japán, Belgium, Németország és Olaszország máris kiutasított néhány líbiai diplomatát, s a világ kormányai komolyan veszik és foganatosítják az ENSZ légiembargót is. BIZALOM. James Baker amerikai külügyminiszter igen határozottan, nyilvánosan kiállt Borisz Jelcin orosz elnök mellett: bízik benne, hogy az elnök sikert arat majd a politikai válságban. A LAKOSSÁG FOGYÁSÁT jegyezték fel Romániában az elmúlt két évben. E demográfiai fejlemény oka csak részben keresendő az abortusztilalom feloldásában; közrejátszanak a gazdasági nehézségek is. A születési arányszámot tekintve Románia már felzárkózott Európához. A gyermekhalandóság ugyanakkor még mindig igen magas, 23 ezrelék. CSŐDHELYZET. A múlt évihez képest közel ötven százalékkal több, 1134 vállalat jutott csődbe márciusban Japánban, a szigetország konjunktúrájának lassulása miatt. GARANCIA. A volt Szovjetunió atomfegyverei közül egyetlen egy sem került idegen hatalom birtokába - jelentette ki Saposnyikov marsall, a FÁK fegyveres erőinek főparancsnoka párizsi sajtókonferenciáján. MINDEN EDDIGIT FELÜLMÚLÓ születésnapi ünnepségsorozat kezdődött Észak-Koreában a nyolcvanéves Kim Ir Szen, a „koreai nép atyjának", a „nemzet fényes Napjának" tiszteletére. A „LENGYÉL CASSANDRA", az általában sajnos beigazolódó vésztjósló előrejelzéseiről híres lengyel központi tervhivatal negatív képet festett az idei gazdasági helyzetről. Februárban a termeléscsökkenés 5,1 százalékos volt, az év első negyedében az ipari kapacitásnak mindössze 25-30 százaléka hasznosult. REKORDÁRFOLYAMON zárt kedd este a New York-i értéktőzsde, miután a piaci barométernek tekintett Dow Jones-index egyetlen nap alatt 1,1 százalékkal emelkedett, s meghaladta a 3,306-os szintet. Jobbközép-jel A legnagyobb francia jobbközép párt, a gaulleista RPR parlamenti csoportjai szerint népszavazást kell tartani Franciaországban az alkotmány tervezett módosításáról. Mint ismeretes, a módosítás az Európai Unió megteremtéséről megkötött maastrichti szerződés ratifikálásának előfeltétele, mivel a szerződés több ponton ellentétes a francia alkotmány előírásaival. Az alkotmánymódosítás történhet a parlament két háza együttes - háromötödös többségű - szavazatával, vagy népszavazással. Az USA a sarkára áll... Az amerikai kormány az európai szövetségesekkel közös fellépést sürget Belgrádnál, hogy megállítsák a BoszniaHercegovina elleni támadásokat - jelentette szerdán a The Washington Post. Az értesülés szerint közölnék a belgrádi vezetéssel: teljesen elszigetelik Szerbiát, felfüggesztik tagságát az EBEÉ-ben és megszüntethetik az amerikai segélyeket is, amennyiben nem állítják le a katonai lépéseket Bosznia ellen. Hasonló fenyegetés - márciusban - sikeres volt a Szerbia és Horvátország közötti harcok lecsillapításában. * Tovább éleződött a helyzet a bosznia-hercegovinai válságövezetben, miután a szerb szabadcsapatok tüzérségi támadást intéztek a főváros, Szarajevó ellen. A zágrábi rádió jelentése szerint találatok érték a helyi közlekedési vállalat egyik telepét. Húsz villamoskocsi megrongálódott, ami miatt megbénult a helyi közlekedés. Harcokról érkeztek jelentések a többi frontról is. Flottavita Nem kezdte meg szerdán munkáját az az ukrán-orosz államközi egyeztető bizottság, amely a fekete-tengeri flottával kapcsolatos vitás kérdéseket lett volna hivatott rendezni. Az ITAR-TASZSZ a fekete-tengeri flottától származó értesülésekre hivatkozó jelentése szerint meghatározatlan időre elhalasztották a tárgyalásokat, mivel a delegációk nem érkeztek meg Szevasztopolba. Megfigyelők szerint az oroszországi föderációban kialakult kormányválság miatt nem ült össze a' bizottság. Az igazságszolgáltatás semmit sem változott Romániában a diktátor halála óta. Erdélyben a magyarellenes jogtiprások olyan szervezett jogi keretek között történnek, mint Ceausescu idején. Sőt, az 1990 márciusi pogrom óta még gyakoribb és cinikusabb lett a magyarüldözés törvényesített módja. Hiteles Maros megyei dokumentumokon alapuló cikkünk erről szól. * , Maros megye lakosságának több mint fele magyarnak vallja magát, az évtizedeken át tartó erőszakos románosítás ellenére. Ezzel szemben a rendőrségi alkalmazottak 97 százaléka román a megyében, az összesen 21 ügyészből mindössze kettő magyar. A román szakemberek többsége a Regátból került Marosszékre, kizárólag románul beszélnek. Az 1990. március 19-i marosvásárhelyi véres események másnapján a rendőrség bejelentette, hogy tizenhét személyt azonosítottak azok közül, akik behatoltak Magyarok fizetnek a magyarellenes pogromért az RMDSZ székházába, s felelősek huszonnyolc ember súlyos bántalmazásáért. Ennek ellenére a megnevezett gyanúsítottak közül senkit sem állítottak bíróság elé. Jóval később egy román s egy cigány felelt a tetteiért - név szerint Gorea loan és Berchi Alexandru - ám őket már július elején szabadlábra helyezték. A meglévő bizonyítékok ellenére soha senki nem vizsgálta, hogy a magyar párt székházának rohama, s másnap a környező falvak elleni büntető akciók hátterében kik állnak. Pedig bizonyítékok igazolják, hogy a Vatra Romaneasca rendelte s fizette a hodáki verőlegények autóbuszait. Kincses Előd ügyvéd - azóta a Magyarok Világszövetségének főtitkára - annak idején újságban közölte a perdöntő nyomtatvány fotókópiáját, s nyilatkozta; más bizonyítékai is vannak arról, hogy kik szervezték a pogromot. A tragikus márciusi események után nem sokkal harmincöt ügy Megfélemlítés Rendhagyó sajtótájékoztatót tartott kedden Szabadkán a Szerb Radikális Párt helyi szervezete. Hogy'mi volt benne a rendhagyó? Semmiképpen sem az, hogy a párt képviselői kifejtették: ha az önkormányzati választásokon nyernek, megtorlást fognak alkalmazni azok ellen, akik nem voltak hajlandók a frontra (vágóhídra) menni, s akik elmenekültek az országból a katonai behívó elől. Ezt számtalanszor elmondták már a Seselj vajda által irányított militáns pártban. A rendhagyó most az volt, hogy a sajtóértekezleten az újságírók között ott ült öt-hat, állig felfegyverzett önkéntes, aki az újonnan alakított Jovan Crni osztag egyenruháját viselte. Kísértetiesen hasonlít az eset Kadhafi ezredes fellépéseire, amikor beszéde közben ott áll mellette néhány fegyveres. Azzal persze, hogy azok időnként jelszavakat kiáltoznak, ócsárolják az USA-t, a Nyugatot. Félelmet ébresztő megnyilvánulás ez a keddi is. Lényege azonban, hogy az urak ezzel elérik majd (megfélemlítési) céljukat. Vagy már el is érték?... K.F. Az SZDSZ meghívására kétnapos budapesti látogatáson vettek részt a VMDK képviselői. - Az új általános iskolai törvénytervezet lehetővé tenné, hogy az eddig egynyelvű magyar iskolákban két nyelven tanítsanak. Az elképzelés szerint az oktatási miniszter hatáskörébe tartozna annak meghatározása is, hogy a különböző tantárgyak közül melyiket tanítsák magyarul, és melyiket szerbül - hangsúlyozta Varga Zoltán, a szerb parlament képviselője. A középiskolai törvény tervezete sem felel meg elképzeléseiknek, ugyanis az a szakiskolákban nem engedélyezné a kisebbségek anyanyelvi oktatását. Szecsey Mihály véleménye szerint nemzeti szocialista jelszavakkal nem lehet sokáig félrevezetni a szerbeket. indult a marosvásárhelyi főtéren s a falvakban történtek miatt. A periratok tanúsága szerint négy kivételével valamennyi esetben magyarokat vádolnak bűncselekményekkel. Például néhai Csipor Antal s két társa volt a hibás abban, hogy állig felfegyverzett görgénymenti támadók autója elé léptek, remélve, hogy megállásra késztetik a sofőrt. Nem így történt, átgázolt rajtuk az „ismeretlen" tettes. Mindhárman a helyszínen meghaltak. A vizsgálat gyanús gyorsasággal lezárult az ügyben. A legtöbbször közrend és közerkölcs megsértésével vádolják a magyarokat a félelem napjaiban történtekért. Marosszentgyörgyön például csaknem négyszáz ember épített úttorlaszokat az ölő- és Csinádi atyafiak Az alapvető emberi jogok: a pártatlan igazságszolgáltatás, az anyanyelven való oktatás, az államszerkezet jövőjébe való beleszólás joga mellett akár a történelmi múlt kerül terítékre, a trianoni határokon kívül rekedt magyarság önvédelmi képességét - közvetett módon - egyféleképp erősíthetjük: napirenden tartjuk gondjaikat. Beszélünk róluk... A „körkörös önvédelem" eredménye nem a meghatározáson múlik. Történelmi vita A tudományos és sajtókiadványok már számos esetben foglalkoztak azzal a kérdéssel, hogy tartozott-e Kárpátalja valamikor az ősorosz államhoz, a kijevi Ruszhoz. Gyakran nem tudományos alapon, hanem politikai céloktól vezérelve közelítették meg a problémát - ilyen megállapítással kezdi a Novini Zakarpatja című ukrán nyelvű lapban megjelent terjedelmes írását két ungvári történész, akik a kérdésnek az eddiginél más szemszögből történő megközelítését javasolják: a kutatómunkában a hangsúlyt arra kell helyezni, hogy milyen államképződményekhez tartozott Kárpátalja a magyar honfoglalás előtt, vagyis a VI-VII. századtól a X-XVII. századig. A szerzők kétségbe vonják a húszas-harmincas évek magyar történészeinek ama állítását, hogy a Kárpát-medencében élt szlávoknak a magyarok bejöveteléig nem volt államiságuk. Véleményük szerint a VIII-IX. században Kárpátalja egy része - legalábbis a Felső-Tiszavidéke - a bolgár királysághoz tartozott (igaz, leszögezik, hogy ennek bizonyítására nincsenek megbízható források), vagy rövid ideig a Nagy-Morvaország fennhatósága alá került a terület. Mérvadó magyar történészek a bolgár állam északi határát a mai Nagyszeben (Erdély; Sibiu, Hermannstadt) környékére helyezik. 980. és 1015. közé datálják a szerzők azt az időszakot, amikor Kárpátalja a kijevi fejedelem politikai fennhatósága alatt állt. Megállapításuk szerint István király uralkodása alatt terjedt ki a magyar állam északi határa a Kárpátok hegygerincéig. ütőszerszámokkal rájuk támadók ellen. A torlaszépítő magyarok közül hatan kerültek a vádlottak padjára. Kollektív felelősségüket megállapítva ítélték el őket - egy év nyolc hónapot kaptak fejenként - holott ilyen passzus nincs is a román büntető törvénykönyvben. A hat vádlott egyike, Tóth Árpád a testi-lelki traumáktól szívinfarktusban meghalt, harminchét évesen. Ötévi börtönbüntetésre ítélték Szabadi Ferencet. A vád, munkahelyi visszaélés, testi sértés és közerkölcs elléni vétség. Az elítélt beteghordozó volt a megyei kórházban, ahová a pogrom estéjén visszament, hogy segítsen a kollégáinak. Sorra hozták a hodáki roham sebesültjeit. A két szolgálatos orvos és valamennyi kollégája egybehangzóan tanúsította, hogy Szabadi másnap reggel kilencig nem hagyta el a kórházat. A vádiratban viszont többek között az áll, hogy a mentőautóban súlyosan megverte Petra Iliét, aki megsérült az összetűzéskor, ezért szállították kórházba. Egyetlen bizonyíték erre Petra Ilié vallomása. A magyarok mellett üldözik azokat a cigányokat is, akik annak idején nem fordultak az RMDSZ székház védői ellen. Folyik az erdőcsinádiak pere is mind a mai napig. Annak idején, mikor letartóztatták a három csinádit közrend megséftésével gyanúsítva őket, erről lapunk is beszámolt. Azóta annyi történt, hogy immár harmadik hónapja előzetes letartóztatásban vannak. Ügyvédjük Bukarestben próbálta elérni, hogy vegyék ki az ügyet Marosvásárhely törvényszékének kezéből, mert ott nyilvánvaló az elfogultság ellenük. A kérelmet elutasították. Az erdőcsinádiak akik a fél falu állítása szerint ott sem voltak a falun áthaladó hodákiak lefegyverzésekor - első fokon négy-négy évet kaptak. Az élénk sajtóvisszhang közepette húzzák-halogatják a másodfokú tárgyalást, miközben a három vádlott börtönben ül. GAZSÓ L. FERENC Játék a függetlenséggel Pozsonyban nyilatkozatot tett közzé a Magyar Polgári Párt, ebben megindokolják, hogy az MPP miért ellenzi az önálló Szlovákia kikiáltását. A szlovák kormánypártok tanácskozásán mégsem jött létre a sokak által megjósolt kormányválság, a vezető kormánypártból, a Szlovák Kereszténydemokrata Mozgalomból (SKDH) kiszakadt nemzeti irányvonal négy minisztere a várakozások ellenére továbbra is tagja maradt a kormánynak. Ez annak a kompromisszumnak a következménye, hogy ígéretet kaptak rá: a szlovák parlament áprilisi egyben utolsó - ülésszakán maga a parlament elnöke, Frantisek Miklosko veti fel a kérdést; szavazzanak-e arról, hogy utolsó pontként felvegyék a megbízatását befejező parlament napirendjére a Szlovákia szuverenitásáról szóló deklaráció kérdését. Az MPP kivételével a résztvevők egyetértettek, a Magyar Polgári Párt viszont ellenvéleményt jelentett be - hangoztatva -, hogy továbbra is kitart a cseh és a szlovák államszövetség megtartása mellett. Nyilatkozatukban hangsúlyozzák, hogy az MPP elismeri ugyan a nemzeti önrendelkezés jogát, de kitart azon álláspontja mellett, hogy erről csakis népszavazás útján lehet dönteni. Kitér arra, hogy az MPP ellenvéleményével szemben létrejött hárompárti egyezség utat nyit a népszavazás megkerülésével kikiáltható önállóság előtt. Emlékeztet rá, hogy a volt Szovjetunió és a volt Jugoszlávia példájára íz az ország teljes destabilizációjának kezdetét jelentheti. Az MTI értesülése szerint a szlovák parlament elnöksége jóváhagyta, hogy a 24. ülésszakon az egyezség szerint fognak eljárni. ÖSSZEÁLLÍTOTTA: PATAKI SÁNDOR