Délmagyarország, 1992. április (82. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-14 / 89. szám

KEDD, 1992. APR. 14. HORIZONT 5 Az álomfestészet valósága Morphé-kiállítás Szegeden - Az ön művészneve Morphé... - Igen. Ez részemről egy tudatos választás, mert a festészet, amit művelek, az egy álomfestészet. Morphé az álom istene a görög mitológiában. Én az álom világában álmodozom, festészetem tehát egy ilyen állapotból táplálkozik, vagyis egy olyanból, amelyik közel áll az álmok világához. Festészetem nem a pillanatnyi valóság tükre, hanem „a" valóságé, azé, amelyik létezik valahol, amelyik valójában maga a kreativitás. - Példaképe Paul Klée... - Klée szerint a művészet nem a láthatót rajzolja meg, azt csak láttatni akarja. Szerintem tehát igaz az, hogy a művészetnek azt a nem láthatót kell bemutatnia, amit az emberi lény magában hordoz. - Monumentális freskókat is fest. Miért? - Festés közben gyakran arra gondolok, hogy amit csináltam, azt jó lenne, ha mindenki láthatná, nem csak azok, akiknek pénzük van megvenni képeimet. Azokra az emberekre, munkásokra gondolok, akik anyagi lehetőségeik hiányában képtelenek festményeim megvásárlására, művészetem megismerésére. Azért találom a legjobb kifejezési formának a városi monumentális falfestészetet. Nagyon fontosnak tartom visszahozni a városokba a színeket, úgy, mint a középkori reneszánsz idején. Fontos ez, mert ezáltal az élet vidámsága hozható vissza. - Vannak magyarországi kapcsolatai? - Igen, természetesen. Két monumentális alkotásom van Miskolcon, ugyanis a miskolciak elfogadták és megértették az effajta művészet fontosságát. A városi tanács és az ottani Alliance Francaise támogaFreskó Miskolcon Egy kép a szegedi kiállításról Morphé-nak, a bambuszerdők megfestőjének, a monumentális falfreskók művelőjének tegnap nyílt kiállítása a JATE Dugonics téri aulájában. A következő interjút kiállításbeharangozó ittléte alkalmából Kimpián Péter, a szegedi rádió munkatársa készítette. tásával a Rónai Művelődési Ház egyik falát festettem meg, a következő évben az Avasi Gimnázium fala következett szintén az Alliance, a városi tanács és egy dél-franciaországi város, Alesse kereskedelmi kamarájának segítségével. - Mindkét freskó témája a magyar hagyományvilágból táplálkozik. Ismeri a magyarok történelmét? - Hát hogyne. Egy éven keresztül könyvtárakban ismerkedtem a magyar történelemmel, nehogy valamit pontatlanul fogalmazzak meg. Alkotásaimmal Magyarországnak akartam tisztelegni. - Két napja van itt Szegeden. Látott-e már valami érdekeset? - Nagyon sokat. Ez egy nagyon szép város. Szeretnék ide visszajönni, itt freskókat festeni, persze csak akkor, ha a polgármesteri hivatal erre igényt tart. Tudni kell azt is, hogy a freskókat Miskolcon magyar középiskolásokkal együtt festettem, mert véleményem szerint, a festészetet nem csak szemlélni, hanem művelni, átélni is kell. - Ön azt tartja, hogy a művészet összeköti az embereket? - Azt gondolom, hogy a művészet az egy egyetemes nyelv, mely mindenkié. Ez számomra azt jelenti, hogy a magyar kultúra része az egyetemesnek, úgy mint a többi kultúra is része a magyarnak. A kultúrák közé nem falakat kell állítani, hanem épp ellenkezőleg, azokat le kell dönteni. Csak egy egyetemes kultúra létezik, mert az emberiség, annak civilizációja ugyanabból a gyökérből táplálkozik. Vagyis egy közös alapja van, mely lehetőséget ad minden egyénnel való testvéri kapcsolatra. — Moldova György A félelem kapuja 8. rész Martin összeharapott szájjal próbálta visszafogni magát, mégis kicsúszott a száján: - Ez nem ládagyár! Az én munkámat nem lehet olyan alapon értékelni, hogy hány órát ülök itt. Bartók a mellére tette a kezét: - Miklós éppen annyiban különbözik az ortodox kommunista vezetőktől, hogy ezt ő is érti. Igazán nem formális alapállású, hanem minőségcentrikus. - Azért az ortodox kommunistáknak is van egy előnyük vele szemben. - Mi volna az? - Ok legalább az ortodox kommunistáktól nem félnek. Bartók megdöbbent, ajka sokáig hangtalanul mozgott - Martinnak úgy tűnt, mintha emlékezetébe szeretné vésni az elhangzott szavakat -, aztán hirtelen elmosolyodott: - Ez nagyon szellemes volt, még akkor is, ha meg vagyok győződve, hogy te sem így gondolod. Nem is zavarlak tovább, szervusz. Bartók biccentett és kilépett a folyosóra, Martin merev pillantással nézett utána: / - Már nem tarthat soká, nem létezik, hogy ez a rendszer soká tartson. Össze kell omlania. Mégis megbánta, hogy kitört magából, úgy érezte, egyelőre még nem engedhetett volna meg magának hasonló megjegyzéseket, mert a rendszer még összeomolva is maga alá temetheti őt. Lelkiismeretfurdalását elfojtotta, de tudta, hogy éjszaka fel fog ébredni rá és szemrehányosokat tesz majd magának. Egy ideig türelmetlenül lapozgatott az előtte fekvő kéziratban, figyelmét csak nehezen tudta a gépelt szövegre kényszeríteni. Öt óra után hajtotta be az utolsó lapot, jegyzeteit a dossziéba csúsztatta és a csomagot bezárta a fiókjába. Újra felhívta a Vörösmarty antikváriumot, ezúttal Vojtekovszky vette fel a kagylót: - Mi legyen? Megvársz bent? - kérdezte Martin. - Már rögtön zárunk, inkább találkozzunk valahol. A Deák téri metróállomásnál jó lesz? - Jó, indulok. Martin bezárta a szobáját, leadta a kulcsot és elhagyta a kiadó épületét. A munka utáni csúcsforgalomban csak a harmadik metrószerelvényre tudott feljutni. A Kossuth téri megállónál szállt le - ha telefonon beszéltek Vojtekovszky val, a lehallgatástól tartva, sohasem a találkozásuk valódi színhelyét mondták be, hanem az eggyel korábbi állomás nevét. Néha mosolyogtak ezen a trükkön, de egyetlen más konspirációs rendszabály sem ígért többet. A tér közelében beült a megszokott eszpresszóba, egy konyakot rendelt, rögtön ki is fizette a számlát. Vojtekovszky szemüveges telt arca csak egy pillanatra tűnt fel az eszpresszó utcai bejáratánál, körülnézett és mintha nem találná azt, akit keres, vissza is húzódott. Martin várt két-három percet, aztán felemelkedett a helyéről. Közben kint Vojtekovszky egy kört írt le a háztömb körül, így csak néhány lépéssel járt a kilépő Martin előtt, a hóna alatt egy vastag könyvet hozott. Befordult a sötét Nagy Ignác utcába, Martin a börtönépület előtt parkoló rabszállító autók takarásában lépett oda mellé. - Hogya megyünk? - Annához. Hozdd te tovább ezt a könyvet. - Valami baj van? - Semmi, csak nekem már elzsibbadt a karom. Martin újra lemaradt, míg Vojtekovszky egyenesen folytatta az útját, ő a sarkon balra fordult - a megjelölt házba két utca felől is be lehetett jutni. A belsőudvaros épület lipótvárosi viszonylatban szokatlanul leromlottnak tűnt. A kerületi tanács •feltehetőleg közeli szanálását tervezte, fokozatosan telepítette ki a régi lakókat, helyükre a munkálatok megkezdéséig hajléktalanokat utalt be - többnyire cigánycsaládokat. Az enyhe időben nyitva hagyták az ablakokat, a televíziós készülékek hangja visszhangzott a szűk udvar falain. Anna, Vojtekovszky jelenlegi szeretője az egyik sarokban lakott, az udvarra nyíló üveges ajtót sűrű függöny takarta le, de mögötte égett a lámpa. Martin kopogtatás nélkül benyitott. Vojtekovszky a belső szobában ült és lábát az asztalra téve olvasott, cipője mellett egy üveg bor állt. Martin most is megdöbbent azon a képességén, hogy milyen természetesen illeszkedik bele bármilyen környezetbe - épp olyan otthonosan viselkedett a Szent István parki luxuslakásokban, mint ebben a szoba-konyhában, melyet szeretője a nagyanyjától örökölt és változatlanul maradt a szegényes, lekopott berendezés is. Martin vonakodva ült le egy kiálló rugójú fotelbe, töltött magának egy pohár bort és sietve felhajtotta, hogy ne érezze az átható naftalinszagot. Vojtekovszky egy gémkapcsokkal összefogott félíves sokszorosított nyomtatványt nyújtott felé: - Itt van. A füzet a „Jelzőtűz" nevű illegális folyóirat második száma volt. Martin belelapozott; az első két oldalt Vojtekovszky versciklusa foglalta el, szemével fel-felcsippentett egy sort, újra megérezte, hogy Vojtekovszkyt esze és megvesztegethetetlen elszántsága minden kortársa fölé emeli. Beljebb megtalálta a maga cikkeit, mindegyiket a nevével vagy kezdőbetűivel jelezte. (Folytatjuk.) Közös lexikográfiaikutatások Siegeni vendégprofesszor a német tanszéken A vizsgaidőszak az egyetemen rendesen májusban kezdődik. Az idén kivételesen már március végén bizonyíthatta felkészültségét 22 negyedéves halgató, mégpedig egy először meghirdetett, speciális képzést szolgáló tantárgyból, a szótárhasználat és a szótárkészítés tudományának alapismereteiből. A vizsgáztatónak is premier volt ez - többszörösen is. Dr. Burkhard Schaeder, a siegeni egyetem tanára először járt Magy arországon, először foglalkozott behatóbban a két nyelvű szótárak közül a német-magyarokkal, s először szentelt csak a lexikográfia kérdéskörének több mint tíz előadást. Itteni munkájáról kérdezzük: - Professzor úr, a szegedi német tanszék évek óta rendszeresen hív vendégoktatókat Siegenből. Most is ketten vannak, itt, dr. Áchim Barsch kollégájával. Ez azonban az első eset, hogy vizsgával lezárható, speciális kurzust tart egy vendeg. Hogyan ítéli meg szegedi hallgatóit? - Túlzás nélkül mondhatom, hogy némettudásuk igazán jó ezt számos külföldi egyetemen tapasztaltakkal összevetve merem állítani. Külön örömömre szolgált, hogy egy ilyen „száraz" téma, mint a lexikográfia, meglepően nagy érdeklődést váltott ki. S hogy ez az érdeklődés mindvégig kitartott, abban szerepe volt a jó felkészítésnek is: volt mire építeni. - Hogyan jött létre ez az együttműködés, s mi volt a lexikográfiái kurzus közelebbi célja? - Több célunk is volt és van. Az első természetesen gyakorlati-oktatási. A szótar igen fontos szerepet játszik a nyelvtanulásban, a nyelvtanításban és a nyelvhasználatban. Pontosan kell tudnunk, hogy milyen információkat milyen formaban találunk meg a különböző szótárakban. A második cél túl^mutat az oktatáson, amennyiben a szótárkészítés elmélete és gyakorlata az alkalmazott nyelvészet egyik területét képezi. A lexikográfia lehetőséget ad a hallgatónak, hogy nyelvészeti tudásanyagát gyakorlati szakmai tevekenysegben kamatoztassa. Ilyen irányú rendszeres képzés jelenleg se Németországban, se Magyarországon nincsen, viszont vannak szótárszerkesztőségek és szótárt előállító nagy kiadók. Ezt az ellentmondást fel kell oldani. Ez jövőbeni tevékenységünk egyik területe. A kurzus harmadik célkitűzése egy speciális szótártípusnak, a két nyelvű szótárnak a vizsgálata volt, és az ezen a területen végzendő kutatások előkészítése. Ezt a témát, a magyar-német és német-magyar szótárak vizsgálatát a tanszék adjunktusa, dr. Bernáth Csilla javasolta, amikor 1990-ben ösztöndíjasként Siegenben járt és a tanszék meghívását is tolmácsolta. Tehát erre a feladatra már két éve készülök, s ebben a témakörben HÚSVÉTI BEVÁSÁRLÁS Bécsi út, április 16-án, 900 Ft. Érdeklődni: Szeged, Mérey u. 6B. Telefon: 25-799. Húsvéti játékvásár április 18-ig, 30% árengedménnyel árusítunk játékokat, a lépcsőfeljáró mellett. még jó ideig együtt fogunk dolgozni. A két nyelvű lexikográfiái kutatásokat siegeni intezetem és a szegedi nemet tanszék közösen kívánja folytatni. Itteni tartózkodásom alatt is dolgoztam egy áttekintő tanulmányon, amit szeretnék egy magyar tudományos folyóiratban közölni. - A vendégtanárságnak tehát folytatása lesz... - Hogyne. Remélem, hogy újabb vendégtanári meghívás formájában is, mert igen jól éreztem magam Szegeden. Barátságos, segítőkész kollégákat es ideális munkakörülményeket találtam itt. - Az újabb meghívásnak aligha lesz akadálya, mert a modern idegen nyelvi képzés most mindennél fontosabb. De hogyan látja az egyetemi képzés jövőjét egy olyan professzor, akinek hazájaban jelentősen több diplomás van, mint Magyarországon? - Igen, éppen most hallottam dr. Bassola Péter, a német tanszék vezetőjének előadását arról, hogy pillanatnyilag milyen nagy Magyarországon a kereslet nemettanárok iránt. De persze ezen túlmenően is rengeteg tevékenységi területe van a német szakot végzetteknek, pl. a dokumentáció, a komputernyelvészet, a lexikográfia, a nyelvkönyvírás területén. Véleményem szerint két okból is szükséges, hogy egy országban minél többen tanuljanak az egyetemeken. Társadalompolitikai szempontból minden demokráciának Kötelessége minél több embert, minél alaposabb képzésben részesíteni. Szakmai szempontból pedig figyelembe kell venni, hogy a legjobb áru a tudás. Mi, Nemetországban főleg ezt, - a know how-t - tudjuk eladni, s ez, gondolom, Magyarországra is érvényes. A germanisztikai képzés keretében persze elsősorban tanárképzés a cél, de speciális képzéssel, illetve továbbképzéssel kiegészítve, az élet számos területén alkalmazhatók a szakon megszerezhető ismeretek. A kommunikáció az egyik legnagyobb piac: aki itt megállja a helyét, az nem csak addig nem lesz munkanélküli, amíg tanul. DÖMSÖDI ÁRPÁD SZEGED-TARJÁN, ÉPÍTŐ UTCÁBAN, vagy közvetlen közelében SÜRGŐSEN GARÁZST BÉRELNÉK. Érd.: hétfő-péntek, 17-ig, az 51-034-es telefonon. GAZDÁK, KISTERMELŐK! Olcsón ajánljuk! RM-2 rotációs fűkaszát RK-165 rotációs fűkaszát RK-185 rotációs fűkaszát GRS-25 rendkezelőt H-5580 körbálázót BOTOND-33H hidas traktort (50 LE) BOTOND-18 eszközhordozó traktort (25 LE) és munkagépeit ORKÁN 1,5 szecskázót PRODUKER Kft. 5000 Szolnok, Kossuth L. u. 7. Tel.: (56) 37-804, 41-908,43-415 Telex: 23-246 Telefax: (56)41-908.