Délmagyarország, 1992. április (82. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-14 / 89. szám

DELMAQY KEDD, 1992. ÁPR. 14., 82. ÉVF. 89. SZÁM ALAPÍTVA: 1910-BEN M SZEDED KftK 2ÚQC S3.0& W MsÉrasÉgatá Emm, Csillag helyett bárány A változás így, Húsvét előtt szinte jelképi értékű: a városháza kapuja melletti „cégtáblán" az elmúlt évtizedekben megszokott csillagot fölváltotta a bárány. Nemrég került a falra a régi, történelmi városcímer, amelynek koronás sisakrostélyán a Dömötör toronyról is jól ismert bárány alakja látható. Mellette - külön bronzlapon - az ország jelvénye. A két címer Kalmár Márton szegedi szobrászművész alkotása. így most már hivatalosan is kiírattatott: ez a hivatal már nem az a hivatal. Aki nem hiszi, olvassa el a táblákat... Lippai Pál a Sajtóházban A város első polgára, dr. Lippai Pál tett rövid látogatást tegnap a Délmagyarország és a Délvilág szerkesztőségében. A polgármesteri minifórum témáját a helyi sajtó és az önkormányzat közötti munkakapcsolat adta. Mi az oka annak , hogy eldugultak a kommunikációs csatornák? Vajon miért képtelen az önkormányzat arra, hogy a maga nyilvánosságát megteremtse? Mitől, kitől félnek az irodavezetők, hogy nehezen adnak ki információkat a városházáról? Miképpen kellene súlyoznia a sajtónak az önkormányzat tevékenységét? Hír-e az, hogy valami, aminek működnie kell, az működik? Miért rossz az önkormányzat sajtója? A kérdések a minifórum után is kérdések maradtak, tudniillik csak a felismerés született meg: előbbutóbb válaszolni kell. Simoncsics - Gyimesi csere A végleges szervezeti és működési szabályzat megalkotását a frakciók közötti hosszas, hónapokig tartó egyeztető tárgyalássorozat előzte meg. A dokumentum szöveges részét a közgyűlés legutóbbi ülésén elfogadta. A képviselők megegyeztek a személyi ügyek legkényesebb pontjában is: a kulturális bizottság élén Gyimesi Kálmánt a liberálisok jelöltje, dr. Simoncsics János váltotta fel; a bizottság alelnökévé dr. Berekné dr. Petri Ildikót választották. A közgyűlés átmenetileg magához vonta a helyi sport irányítását. A rendelet az önkormányzati közlönyben való kihirdetése napján, április 30-án lép hatályba. FÓKUSZ X LEVEL A MALTAIAKNAK. Antall József miniszterelnök - az április 9-i kormányülés állásfoglalása alapján - levelet intézett Csilla Freifrau von Boeselager asszonyhoz, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnökéhez. A miniszterelnök a Magyar Köztársaság kormánya nevében kifejezte őszinte köszönetét azért az önzetlen, értékét és minőségét tekintve egyaránt rendkívül jelentős munkáért, amelyet a Magyar Máltai Szeretetszolgálat 1991. évben is kifejtett. 4 VMDK-KÜÉDÖTTSÉG GÖNCZ ÁRPÁDNÁL. „Magyar érdek, hogy a magyarság létét biztosítsuk addig is, amíg a jugoszláviai helyzet nem rendeződik" — mondotta Göncz Árpád, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége hazánkban tartózkodó küldöttségének tagjai előtt hétfőn, a Parlamentben. A köztársasági elnök hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a határainkon túl élő kisebbségek jogait az európai normáknak megfeleORSZÁG HAVI ELŐFIZETÉSI DÍJ: 222 FT, ARA: 9,60 FT lően rendezzék az anyaországokban. —X SZÍVROHAM A ZÖLDHATÁRON. Tragikus véget ért egy tiltott határátlépési kísérlet. A rábafúzesi határátkelőhely közelében három román állampolgár próbált meg átjutni a „zöldhatáron", amikor 600 méterre a határtól egyikük szívrohamot kapott - tájékoztatta Zubek János határőrségi szóvivő hétfőn az MTI-t. —x NIZZAI RABLÁS. ^y Húszmillió frank (3,6 millió dollár) értékben hat festményt raboltak el vasárnap eg* francia műgyűjtő Nizza közeli otthonából. A helyi rendőrség hétfői jelentése szerint az elrabolt képek között van egy Pissarroalkotás, a Halász a folyóparton és egy Renoirmásolat is. A Pissarro-festményt, valamint egy másik képet, Lev Tolsztoj saját fia által festett portréját hat évvel ezelőtt egyszer már ellopták, később azonban sikerült visszaszerezni. Jelképük: három gomba „Szegénypárt pedig van és lesz!" AJÁNLAT Politikai párt a Szegények Nemzeti Szövetsége. Erről szól a megyei bíróság dokumentuma. A bejegyzés azonban önmagában nem tesz valódi párttá egy kezdeményezést. Ezért kérdeztük Gulyás Józsefet, a „szegénypárt" elnökét: a szegedi sikertelen tagtoborzó óta alakult-e ujabb szervezetük, egyáltalán léteznek-e még. - Nem adjuk föl olyan könnyen! Szerveződésünket hátráltatja, hogy nincs pénzünk. Az országban azonban híre ment megalakulásunknak, számtalan levelet kaptunk. Ennek alapján állíthatom: nem csak van, hanem lesz is „szegény párt". Szegeden például 200 tagkönyvet adtam át szervezőnknek (Dobos Ferencnek, aki a Vértó utca 3. szám alatt lakik), Makón hamarosan önálló irodát nyitunk. Kiléptünk a megyéből: szervezetünk jött létre Újkígyóson, alakulófélben van Kecskeméten, sőt Budapesten is. Kapcsolatot keres velünk a dunántúli Létminimum Alatt Élők Társasága. Jelképünknek azért választottuk a három gombát, mert az országban - sajnos - a szegények úgy szaporodnak, mint eső után a gomba. Az is igaz, a gomba közel van a földhöz, könnyű eltaposni, de mi nem hagyjuk magunkat. ÚJSZÁSZI Adócsoda „...minden adóalany lázasan a kiskapukat kutatta és kutatja ma is" 4 Az álomfestészet valósága „A művészet az egy egyetemes nyelv, mely mindenkié" 5 Kazinczy-díjasok „A kötelezőnél derült ki, mennyire fontos a zenei hallás és a ritmusérzék a szép beszédhez" 6 Remekelt a Papíron SC gárdája „Ellenállhatatlanul játszva nyerte, 81 perc alatt, 'a színvonalas csatát" 8 Új típusú szociális intézmény Szegeden Családsegítő közösségi ház Új típusú szociális intézménnyel gyarapodott tegnap a város. A Kereszttöltés utca 13-as számú ház földszintjén megnyílt az első szegedi családsegítő közösségi ház, amelyet dr. Ványai Éva alpolgármester avatott fel. Az intézmény 5 millió forintos beruházási költségéből 2 milliót a Népjóléti Minisztérium pályázatán nyerték, a többit a város önkormányzata biztosította. A családsegítő 5 tagú munkatársi gárdája - akik között pszichológus, pedagógus, szociális munkás egyaránt megtalálható - Zomboriné Botás Mária vezetésével arra vállalkozik, hogy két városrész Tarján és Felsőváros lakóinak szociális, nevelési, életvezetési problémái megoldásához segítséget nyújtson, de nem zárja be kapuját a város más részeiben élők előtt sem. Pénzt, szociális segélyt senki se várjon a családsegítőtől, mert ez az intézmény nem az anyagi támogatásra hivatott. Használt ruháért, tartós élelmiszerért viszont kopogtathatnak a rászurolók, és olcsóbb árut találnak majd a városrészben időnként megrendezendő kedvezményes vásárokon. Első szolgáltatásukat már ma, kedden igénybe vehetik Tarján és Felsőváros gyesen, gyeden lévő kismamái, akiktől néhány órára - délelőtt 9-12 óráig - átvállalják gyermekeik felügyeletét a közösségi házban. Húsvétváró programjaikra mindenekelőtt a gyermekeket hívják, akiknek nemcsak a tavaszi szünet napjaira kínálnak tartalmas időtöltési lehetőséget, hanem a későbbiekben is - heti három alkalommal - szerveznek csoportos, manuális készségfejlesztő foglalkozásokat. A munkatársak meggyőződése: ha a gyerekek szívesen járnak a közösségi házba, akkor rajtuk „keresztül" könnyebben eljuthatnak a szülőkhöz, aki számára lelki, egészségügyi, szociális, jogi, nevelési, munkaügyi tanácsadó-szolgálatot, önsegélyző, közhasznú tanfolyamokat is szerveznek. A közösségi ház kollektívája azon túl, hogy a nehézségekkel küszködő családokat szolgálja, egyszersmind a karitatív szervezetek összefogására is vállalkozik. Szeged új szociális intézménye mától várja mindazokat, akik segítségre szorulnak, és azokat is, akik másokon szeretnének segíteni. K.K. Amerika ötszáz éve Nemzetközi konferencia Szegeden Érdek és érdeklődés mozgatja a világot, s a felfedezés ötszázadik évfordulója olyan alkalom, amely találkozásra ad módot a két világrész képviselőinek, hogy az egymás iránti tudományos érdeklődést kielégítsék és közös gazdasági érdekekről is szót váltsanak - mondta Katona Tamás államtitkár, aki kétnapos nemzetközi konferenciát nyitott meg tegnap Szegeden. „A felfedezés ötszáz éve: tolerancia és intolerancia az amerikai történelemben" tárgykörű tudományos ülésszakon kilenc ország tudósai öt szekcióban tartanak előadásokat történeti, etnográfiai, földtudományi témákban. A konferenciához kapcsolódva - Magyarországon tizedszer - rendezik meg az „indián napokat" és itt tartja meg közgyűlését a Magyar Latinamerikanisták Társasága is. (Tudósításunk a 6. oldalon) Sír a telefon „Kapcsolom a hívót!" mondja a központos, a kattanás után bemutatkozom, gondolva: személyesen engem keres valaki. Az első pillanat a meglepetésé, sőt a humoré. Indulatos férfihang jelentkezik - név nélkül -, és azonnal közli, hogy „ha nem csinálnak valamit, akkor fölrobbantjuk magukat mindenestül!" Azt még nem lehet tudni, miről van szó, de a hang fölhívja a figyelmemet, hogy ne fölösleges dolgokról írjunk, hanem arról, ami az embereket igazán érinti Nem tudni, hallotta-e Göncz Árpádot, aki hasonló véleménnyel volt a sajtóról pár nappal korábban. Valószínűbb, hogy a köztársasági elnöktől függetlenül jutott ugyanerre a következtetésre, ami azért elgondolkodtató. Csak annyit van esélyem mondani, hogy a mi fölrobbantásunk viszonylag kevéssé befolyásolná a dolgok menetét - a hang ugyanis egyre szenvedélyesebb, már nem ügyel annyira az érthetőséget garantáló artikulációra, átcsap ordításba (hiába, ezt nem lehet másképp mondani, a kiabálás nem fejezné ki pontosan a szituációt, annál kevésbé, mert az illető eleve kiabálva kezdte). Most már arról van szó, hogy disznóság, amit „ezek" csinálnak, menjünk csak ki, az egész utca tanúsíthatja. „Nem elég a munkanélküliség, most még ki is lakoltatnak bennünket!!" A férfi hangja egyre jobban eltorzul, a szobában idefordulnak a kollégák, mindenki hallja már a megállíthatatlan szóáradatot, a membrán nem képes a szöveg érthető továbbítására. Megpróbálok közbevágni, a polgármesteri hivatalba irányítanám, hogy ott majdcsak segítenek valahogy, de eszembe jut, hogy hiszen éppen onnan rendelték el a kilakoltatást, ha csakugyan igaz, amit mond. A telefonáló azonban nem tart igényt semmiféle válaszra, csak üvölt, ahogy a torkán kifér, és már sír is, ami világosan kihallható a jellegzetesen elcsukló hangból. Mindez együtt, a mondanivaló, az önuralom, a méltóság teljes föladása, a sírás - megrendítő önmagában is, különösen így, hogy férfiemberrel történik. Ezt már nem lehet elviccelni, még elutasítani sem, csak hallgatni, amíg le nem jár a három perc, és meg nem szakad a beszélgetés. NYILAS PÉTER