Délmagyarország, 1992. március (82. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-07 / 57. szám

SZOMBAT, 1992. MÁRC. 7., 82. EVE 57. SZÁM Kónya Imre Kisteleken „Csodát tenni nem lehet!" HAVI ELŐFIZETÉSI DÍJ: 222 FT, ARA: 9,60 FT Fotó: Nagy László ..Nem ezt ígérték. Kónya úr" - szólt közbe egy idős kisteleki férfi, mikor Kónya Imre, az MDF parlamenti frakciójának vezetője a rendszerváltozás fo­lyamatának ismertetése köz­ben az igazságtétel, a kárpótlás ügyét elemezte. A Magyar De­mokrata Fórum kisteleki nagy­gyűlésén az MDF országos el­nökségének tagja, országgyűlési képviselő bevezető előadásában elmondta: „Óriási dolgok tör­téntek irt. két-három éve nem gondoltuk volna, hogy Magyar­ország független, szabad állam lesz. elmennek az oroszok, s csak rajtunk múlik, milyen or­szágot építünk. Igaz. azt se hit­tük akkor, hogy ennyire rossz kedvű ország leszünk. " Az „MDF zászlóvivője" - ahogy Kónya urat az egyik fölszólaló nevezte - elemezte a parlamenti demokrácia és a piacgazdaság lényegét. Az Alkotmánybíróság legutóbbi döntésével kapcsolat­ban kijelentette: a határozatot igen. a jogi énelést nem fogad­ja el. s az MDF. mint a legna­gyobb parlamenti párt, az igaz­ságtételt. mint célt. más jogi eszközökkel cl fogja érni. A jogállam ugyanis erősebb. mint a diktatúra, s a korábbi rendszer szélsőséges jogtalanságainak orvoslására megtalálja az esz­közöket. A kárpótlás, mint a lehetsé­ges legjobb megoldás mellett érvelt a képviselő, de eszme­futtatását közbekiabálásokkal többször is megszakították. A kistelekiek elégtelennek tartják a részleges kárpótlást, felhá­borítónak. hogy saját földjüket licitálással kellene megszerez­niük. Kónya Imre széttárta kar­ját: ..Négy évtized múlt el. a reprivatizáció lehetetlen, rán­tottáhói tojást csinálni nem könnyű, csodát tenni nem le­het. " - mondta. A részleges kárpótlás a lehető legjobb meg­oldás. A szövetkezeti törvény a mezőgazdasági földterület 70 százalékát megmozgatta. Új honfoglalás kezdődött. A fórum, melyen dr. Farkas László köztársasági megbízott is részt vett. lapzártakor kér­dés-válasz „párbajjal" foly­tatódott. Kádár, az inkvizítor? Tegnapi lapunkban már beszámoltunk róla, hogy a Libera­tion című francia napilap csütörtöki számóban Fejtő Ferenc, a Párizsban élő magyar történész cikket írt ..Kádár, az inkvizí­tor és a hóhér" címmel. A? írás alapjául egy jegyzőkönyv szolgált, ami a Rajk László kihallgatásán készült hangfelvétel másolata. A jegyzökönyvet - aminek -csupán egyetlen példánya maradt fönn. mivel a hangszalagot és a többi gépiratos pél­dányt m?g az 50-es évek végén megsemmisítették - dr. Hajdú Tibor történész találta meg a Párttörténeti Intézetben. Ez a példány nyilván csak véletlenül maradhatott az utókorra. A dokiiihentum azt a kihallgatást örökíti meg. amikor Kádár János és Farkas Mihály vallomásra akarja kényszeríteni Raj­kot, miszerint ő valaha rendőrségi ügynök volt. Az üggyel kap­csolatban a Magyar Nemzet tegnapi számában megkérdezték Hajdú Tibort is, aki szerint Fejtéi elhamarkodottan állítja be inkvizítornak és hóhérnak Kádárt. Hajdú szerint a kihallgatás valódi főszereplője Farkas volt. aki - a Szovjetunióban elsa­játított módszerek szerint - Kádárt tolta előtérbe a vallatást koreagráflóban. „De ez nem jelenti azt. hogy a „csőbe húzott " és előtérbe tolt Kádár nem viselkedett csúnyán. Nem kellett volna hagynia beugratni magát" - teszi hozzá Hajdú Tibor. A dokumentumot különben közzé teszi majd a Társadalmi Szemle. Addig is - olvasóink tájékoztatására - közöljük Fejtéi Ferencnek a Liberationban megjelent írását. (A cikket lapunk 11. oldalán olvashatják.) U. I. FÓKUSZ ~\ MIHAIL GORBACSOV szerint a Független Államok Kö­/ősségének van jövője, de csak akkor, ha közös védelmi, gazdasági, kulturális és társadalmi térségként fogják fel, ha egyeztetett politikát folytatnak makroszinten, s minden egyebet a köztársaságokra bíznak, s ha mindehhez megteremtik a szü kséges mechanizmusokat - közölte a volt szovjet államfő a bonni General-Anzeiger pénteki szántában megjelent interjúban. PÉNTEKEN VETTEK VÉGSŐ BÚCSÚT rokonai, bará­tai, pályatársai és tisztelői Karinthy Ferenctől, a 71 éves korában elhunyt Kossuth-díjas írótól. A szertartásra a Kerepesi temető ravatalozójában került sor. A megszólalók gyászbe­szédeikben meleg szavakkal méltatták az író munkásságát és emberi tulajdonságait. ~\ ELTÁVOLÍTOTTÁK PRÁGAI sírjáról Egon Erwin Kischnek, a „száguldó riporternek" (1885-19481 mell­szobrát. A szoborlopásra Csehszlovákia egyetlen német nyelvű írónője, Lenka Reinerova hívta fel a figyelmet pénteken nyilvá­nosságra hozott levelében. Mint írja, a temetői igazgatóság tájékozott volt ugyan a történtekről, mégis azt válaszolta neki (Keinerovánakl. hogy az utóbbi időben már senki sem fizetett Kisch és felesége sírjáért. Ezért ö felajánlotta, hogy kiegyenlíti az esedékes összeget, ha a síremléket ismét rendbehozzák. ^ NEM CSAK A POLGÁRI ÉLETBEN, de a honvédségnél is emelkedett a bűncselekmények száma az utóbbi időben ­tájékoztatta Kovács Tamás vezérőrnagy, katonai főügyész pén­teken a sajtó képviselőit. A létszámgondokkal is sújtott katonai ü gyészségnek az elmúlt évben 5,4 százalékkal több bűncse­lekménnyel kellett foglalkoznia, mint azelőtt, amelyeket 1257 sorkatona és 136 hivatásos állományú követett el. A leggyak­rabban előforduló bűncselekmény a honvédség kárára a lak­tanyán belül elkövetett lopás, illetve sikkasztás, sok a sorkatonák között az ittassággal összefüggő vétség. "" X DEMOKRATIKUS BÉKEMOZGALOM a háború ellen címmel tartott emlékülést a Magyar Ellenállók és Antifa­siszták Szövetsége pénteken a fővárosban. A tanácskozást a Magyar Történellni Emlékbizottság megalakulásának és az 1942. március 15-ei béketüntetés 50. évfordulója alkalmából rendezték. ~\ A KORMÁNY RENDELETET alkotott a Nyugaton hadi­* - fogságba kerültek kárpótlásáról. Az érintetteknek - becs­lések szerint mintegy 50 ezer embernek - december végéig kell benyújtaniuk igényüket az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatalhoz, CYRUS VANCE, az ENSZ-főtitkár különmegbízottja pén­leken Zágrábban megerősítette, hogy április 15-ig meg­érkezik az ENSZ-erők teljes állomány a, 14 ezer katona. Franjo Tudjman horvát elnök a Vance-szel folytatott tárgyaláson leszögezte: bár vannak még technikai és pénzügyi problémák, a lényeges az, hogy az ENSZ-erők érkezésével a jugoszláv had­seregnek el kell hagy nia Horvátország egész területét, s hogy minden félkatonai alakulatot le kell szerelni. Nem eszik forrón Meglehetősen nagy vihart kavart az autósok között egy közelmúltban megjelent írás. amelyben egy országos napilap „Gázautók engedélyezve" ­címmel kürtölte világgá a hírt, miszerint a probán-bután gáz árába beépített kilogrammon­kénti 24 forintos fogyasztási adóval elhárult a jogi akadálya annak, hogy az autókat gázzal ii zemeltessék. De csak a jogi akadály és a valóságban még nagyon messze vagyunk attól, hogy a forgalmiba is bepecsé­teljék az engedélyt. (Cikkünk a 3. oldaton.) mmmmmmhmi Ma tüntetnek az egészségügyiek Szeged kilóg a sorból Amint arról a héten többször is hírt adtunk, mára nagyszabású tüntetést szervezett az Egészségügyi Dolgozók Demokratikus Szakszervezete. Az országos demonstráción 50 százalékos azonnali béremelést és az intézmények működési költségeinek az inflációval azonos mértékű növelését követelik. Következésképpen nemcsak magukért, hanem a zavartalan betegellátásért is szót emelnek. Az országos tüntetésre a Nép­jóléti Minisztériummal foly­tatott és eredménytelenül vég­ződött tárgyalások után kerül sor, annak reményében, hogy a tárca ismét hajlandó tárgyaló asztalhoz ülni az egészségügyi szakszervezettel. Miután a hét közepén Gu­lyás Judittól, az EDDSZ elnö­kétől megtudtuk, hogy vidékről több mint 15 ezren jelezték részvételi szándékukat, érdek­lődtünk a szegedi egészségügyi intézéményekben, városunkból hányan szándékoznak utazni a budapesti demonstrációra. A szegedi egészségügyi in­tézmények szakszervezeti veze­tőitől kapott akkori információk alapján írtuk: a szegediek kiv­árnak, nem vesznek részt a fővárosi tüntetésen. Cikkünk nyomán felháboro­dott telefonokat, üzeneteket kaptunk, a többi között a SZOTE ideg-elme klinikájának ápolói­tól, nővéreitől, akik szerint szó sincs kivárásról,«tpkkul inkább arról, hogy a szegedi orvos­egyetemen nem szerveztek meg a tüntetésen való részvételt, mi több, kérésüket - miszerint sze­retnének együtt busszal felutaz­ni Budapestre - sem teljesítették. Ezért a hódmezővásárhelyiek­hez kénytelenek csatlakozni. (Folytatás a 3. oldalon.) Fél évszázad után ismét SPORTilA A D E L M A G Y A R O R S Z A G KFT. MELLEKLETE Hétfőtől a Délmagyarország és a „kék" Délvilág heti mellékleteként Először csak telefonált. Szerényen, halk szóval hozta a tudomásunkra, hogy birtokában van az 1940-ben kiadott Dél Sportja első száma. Szíve­sen beviszem - mondta a titkokat tudók sejtel­mességével... Amikor átnyújtotta az 52 évvel ezelőtt tördelt címoldal fénymásolatát, akkor vált „gyanússá". Az a név, amit a telefonban mondott a bemutat­kozásnál - szerepelt a fejlécen. Felelős szerkesz­tő és kiadó: Gaéd Sándor. O állt előttem. Azzal kezdte, hogy nem akar „emlékezni" (csupán nosztalgiázni egy kicsit ...), mivel évek­kel ezelőtt a nemrég elhunyt kitűnő újságíró, Papp Zoltán mar megjelentetett egy három ré­szes sorozatot a hajdani Dél Sportja történetéről. Ebben minden benne van - zárta (rövidre) a be­szélgetést a roppant közvetlen hetvenes úr, és már a kezembe is nyomta a sokszorosított „tisz­teletpéldányokat". Még hozzátette, hogy örül a Délmagyarország és a ..kék" Délvilág legújabb kezdeményezésének, hiszen a Dél Sportja név szá­mára mindig kedves emlékeket juttat majd eszébe. Miután Gaál Sándor távozott a Sajtóházból, gondosan átolvastam a figyelmembe ajánlott so­rokat. Hamar rájöttem: az 1940-44 közölt ki­adott és minden hétfőn „piacra" dobott Del Sportja ugyanazt próbálta megvalósítani, amit a DM és a DV március 9-én induló (egyelőre) 4 oldalas melléklete. Vagyis beszámolni a hét vége minden lényeges helyi sporteseményétől, a világ éppen aktuális érdekességeitől, lehetőleg tény­szerűen (dm mégis színesen), minél több nevet megemlítve. Hiszünk benne, hogy az elődök büszkék lesznek majd a folytatásra, azaz a hol­napután debütáló Dél Sportjára. Hétfőn ugyanis elindulunk... AJÁNLAT Szaddam éledezik „Egy évvel ezelőtt még padlön volt az iraki diktátor..." 2 A Hargitán át a négy között „...a pályán szinte min­denki begörcsölt..." 4 Értékek nyomvonalán Gondolatok a Tiszatáj négy és fél év tizedéről 6 Délmadár A DM hét xégi melléklete kicsiknek és nagyoknak 7—10 Sz. Simon István nőnapi tárcája 16 Réthi Tavaszváró Közeleg a legszebb évszak, a megújhodás időszaka. Az éb­redő kertekben a tavasz első hírnökének, a hóvirágnak fehér fejecskéi világítóan bukkannak elő téli álmukból. A fociimá­dóknak azonban nemcsak e csodás természeti jelenség hívja fel figyelmüket a változásra, veliik „égi jel", a bajnokság folytatása. is tudatja, hamaro­san jön a tavasz. Kezdődik a milliókat szó­rakoztató (baszantó?) nagy JATEK. Mert a labdarúgás társas-, vagy ha úgy tetszik, össznépi játék. Sokféle követ­kezménye. eredménye van. ha­tása a pályán kívül is érvénye­sül. Ezért (is) vannak szemlé­lői, nézői és szurkolói. Szurko­lói. akik olykor egyre több gon­dot okoznak a stadionokban és azokon kívül érthetetlen ag­resszivitásukkal. szélsőséges indulatokat kifejező viselkedé­sükkel. Mindeddig ismeretlen mértékben terjed el a játékosok, a másik szurkolótábor szidal­mazása, ami erkölcsileg és jogilag egyaránt elmaraszta­landó. Ha „mi" sértünk szabályt, az „értlietó " taktikai megoldás, ha az ellenfél - gyalázatos ..bűn­cselekmény ". Manapság mór csak az eredményért, nem a szép játékért szurkolunk, pedig a labdarágás hazánkban egykor sikeres sportág volt. jóval ma­gasabb színvonalon játszották, mint napjainkban. Hogy megint így legyen, azért mindenkinek, a játékosnak, az edzőnek, de a szurkolónak is áldozni kell. Közös érdekünk. Itogy vissza­kapjak a hajdanvolt élményt, az igazi nagy örömet, mert a foci valahol ntégiscsak egy nemes, szórakoztató, fenséges népi já­ték. Amiben benne van: ma az én csapatom, hobutp az ellenfél éi liel célba. Ezért se feledjük, csak a mér­kőzéseket fújják le a bírók, a já­ték mindig újra kezdődik! Gylrki Ernó

Next

/
Oldalképek
Tartalom