Délmagyarország, 1992. március (82. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-25 / 72. szám

SZERDA, 1992. MÁRC. 25. BELPOLITIKA 3 Piaci puhatolózás BIZTONSÁG. A paksi atomerőműben keletkező radioaktív hulladékok tárolása hosszú időre megoldódott, és ugyanígy semmiféle bizonytalanság nincs a legveszélyesebb mellékterméknek, a kiégett fűtőelemeknek az országból való kiszállítását illetően. A Paksi Atomerőmű Rt. vezető szakemberei közölték: a Szentpétervárnál kedden hajnalban történt atomerőművi üzemzavarról már reggel, tehát néhány óra múlva tájékoztatást kaptak. ADÓBEVALLÁS. Március 23-áig, hétfőig az adóhivatalokhoz 1,33 millió személyi jövedelemadó bevallás érkezett az adófizető állampolgároktól. A múlt esztendőben az önadózók összesen 1,1 millió bevallást nyújtottak be. Egy év alatt mintegy 25 százalékkal növekedett az önadózók száma. TÁJÉKOZÓDÁS. Az Európai Közösséggel kapcsolatos műszaki, gazdasági és információs központjának szerepét az ország legnagyobb műszaki könyvtára, az OMIKK tölti be. A könyvtár a Közös Piac és a magyar vállalatok között elektronikus információ szolgáltatásával lehetővé teszi a folyamatos és gyors tájékozódást. VÉLEMÉNY. Amennyiben a magyar vállalatok termékei minőségileg is meg tudnak felelni a japán piac igényeinek, akkor jelentősen bővülhetnek a két ország közötti kereskedelmi kapcsolatok - így összegezte magyarországi tartózkodásának tapasztalatait a Japán Külkereskedelmi Szervezet felkérésére piackutatást végző szakember. Véleménye szerint a későbbiekben sor kerülhet vegyes vállalatok - a bútor-, a textil- és a gépiparban - alapítására is. „VÁLÁS". A kereslet nagy arányú visszaesése miatt a hatezres létszám csökkentésére kényszerül az oroszlányi bányavállalat: ezer embertől kénytelenek megválni, elsőként a lengyel vendégmun­kásoktól. Parlamenti jegyzet Kivételes eljárás „Az alapvető jogok technikai normává alacsonyításáról". Ezt a címet viselte a sajtótájékoztató első része. A szabaddemokraták részéről Mészáros István arról beszélt, hogy a Parlamentben a kormánytöbbség egyre több törvényjavaslatnak kéri kivételes eljárással való tárgyalását. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az érdemi vita a bizottságokban folyik le, a plenáris ülésen csak a vezérszónokok mondják el véleményüket, és a szavazás történik. A kivételes eljárást eredetileg olyan technikai jellegű törvényjavaslatok könnyebb elfogadására vezették be, mint például a számviteli törvény, vagy a mikorelektronikai topográfia szabványairól szóló törvény. A kivételes eljárás elfogadása kétharmados döntést igényel, azaz az ellenzék támogatása is szük­séges hozzá. Kivételes eljárást kért a kormány a közelmúltban többek között a csődtörvény, a pénzintézetekről szóló törvény, az ártörvény és a btk. módosítása esetében. Ám - mondta Mészáros István - az ellenzéknek sikerült megakadályoznia a kivételes eljárást. Nem sikerült viszont ez többek között a kisajátításról, a közjegyzőkről, valamint a népességnyilvántartásról szóló törvényjavaslat vitájakor. A képviselő mindebből arra a következtetésére jutott, hogy a kormány egyre arrogánsakban képviseli akaratát, egyre inkább szeretné eliminálni a Parlament ellenőrző szerepét. Példának hozta még a bizottsági helyek újraelosztásáról szóló javaslatot, melyet a kisgazdák 35 fős frakciója terjesztett be, és a Parlament egyszerű többséggel napirendre tűzte. A bizottsági helyeket annak idején a pártok konszenzussal osztották el maguk között, s ez a javaslat Mészáros István véleménye szerint veszélyezteti ezt a hatpárti egyetértést. A szabaddemokrata képviselőnek a kormány magatartásáról a kecskegidák és a farkas meséje jutott eszébe, amiben a derék ordas lisztbe mártja a mancsát, s miután hófehérnek és ártatlannak mutatkozott, betör a házba és felfalja a kiskecskéket. A hasonlat meglepő, de a következtetés talán még inkább. Vagy a példa nem volt találó: hisz a képviselő maga mondta, a kivételes eljáráshoz kétharmad kell, azaz szükséges az ellenzék egy részének támogatása is. Később egy kérdésre válaszolva ki is bökte, hogy az említett esetekben a Szocialista Párt igenlő voksa támogatta a kormány javaslatát, és tette lehetővé a kivételes eljárást. A bírálat tehát - legalábbis e példa szerint - inkább az ellenzéket illetné. M.T. KÖZÉLETI NAPLÓ MA KÖZSZOLGÁLATI SZEMINÁRIUM ELSŐ KÉZBŐL. Keresztes K. Sándor környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter tart előadást A területfejlesztés időszerű kérdései, az Alföld területfejlesztési problémái címmel délelőtt 10 órakor a megyei önkormányzat székházában. LIPPAI PÁL polgármester 16 órától tartja fogadónapját a városháza ügyfélszolgálatán. A MUNKÁSPÁRT alsóvárosi szervezete 16 órakor taggyűlést tart a Szeged-Állomás éttermében. PÁRBESZÉD A KÖZOKTATÁSI TÖRVÉNYTERVE­ZETRŐL - a szegedi SZDSZ Szabadelvű Műhely és az SZDSZ parlamenti frakciójának vitaestje 18 órakor a Deák Ferenc Gimnáziumban. Meghívott szakértők: Andor Mihály (oktatásszociológus). Nagy József (professzor, JATE), Szilágyiné Szemkő Judit (MK Minisztérium), valamint az SZDSZ parlamenti képviselői, Bretter Zoltán és Rózsa Edit. Vitavezető: Csapó Benő (JATE). Házigazda: Kovács László, á gimnázium igazgatója. HOLNAP DR. BRATINKA JÓZSEF országgyűlési képviselő fogadóórát tart választópolgárai számára Algyőn, a községházán, délután 5 órakor. DR. TICHY-RÁCS CSABA, a 14. számú választókerület képviselője 17-18 óráig fogadóóráMart a Rákóczi utca 11. számú épületben. KÁRPÓTLÁSI és egyéb jogi ügyekben ingyenes felvilágosítást nyújt dr. Tari Mihály ügyvéd, a Független Kisgazdapárt Szeged, Teleki utca 3. szám alatti székházában minden csütörtökön délután fél 6-tól fél 7 óráig. RÖSZKÉN, a művelődési házba gyűlésre várják az érdekegyeztető fórum tagjai a kárpótlásra jogosultakat és tagi tulajdonosokat földkijelölés ügyben. AZ MDF székházban (Római körút 31.) minden csütörtökön 17 órától dr. Kiss Lajos ügyvéd jogi tanácsadást tart. Lady Diana elköszönt Lady Diana keddi programja a British Council új budapesti irodájának felavatásával kezdő­dött. A walesi hercegné Göncz Árpád köztársasági elnök társaságában vett részt az angol nyelvtanárok képzését segítő új létesítmény megnyitásán. Az avatási ünnepség után Diana hercegnő a Parlamentbe indult, ahol Antall Józseffel találkozott a miniszeterelnök dolgozószobájában. A kora délutáni órákban a walesi hercegné különrepü­lőgépén Nagyatádra utazott, hogy felkeresse a főként Ju­goszláviából menekülteket be­fogadó tábort. A walesi herceg­né a látogatás befejeztésével a taszári repülőtérről különgépén hazarepült. Öböl T EKNOCÖK. Nemrég ringatóztam itt az Öbölben a televízió körül kavart hullámokon, vagyis azon az alapvetően árulkodó tarajon, melyet pártállásuktól függően a Hankiss Elemérről képet alkotók fodroznak. Egy feszt. Történt, hogy egy baráti társaságban a jelenlévők liberális és konzervatív mezbe öltözött csoportjai nekiláttak hankissezni, azaz egyenlegezni és híradózni - politikai szájízük és előre kitöltött szavazócédulájuk szerint. Föltűnt, hogy senki sem fogalmazott úgy, hogy Csurka úr nézetrendszere eltér a Haraszti úrétól, ellenben zuhogtak a jelzők, mint áprilisi viharban a jég. Gondoltam, ha majd újra elkezdődik a választási kampány, és annak az első szakasza még emberi arcot is ölt, akkor átmenetileg visszaódalog majd újra a „nézetkülönbség" szó a harcos közélet szótárába. De addig? Addig pártérzelmeinktől elvakulva bambuljuk a képernyőt, észre sem véve, hogy gyermekeink szombat és vasárnap délelőtt, no meg még más időpontokban is, tökéletesen elsajátítják a gyilkolás tudományát, holott mi még az erdőben megbúvó Maci Lacin meg a fák hűvösében pihegő Piroska történetén nevelkedtünk, mégsem vagyunk mentesek az agresszivitástól. Innen leskelődve a Parlament kulturális bizottságának kulcslyukán, nem tudom, ki a felelősebb: az-e, aki politikai okból támad, vagy az, aki ugyanebből a megfontolásból védekezik. Olyan álláháború ez, melyben a páncélos jószágok jól beékelték magukat hadállásaikba, és onnan fújtatnak a másikra. Ezek a teknőcök a mocsártól nem látják az erdőt. Indulatok helyett érveket! Hosszas gondolkodás ulán kértem a DM szerkesztőitől a lehetőséget, hogy válaszolhassak a tegnapi számban megjelent Koha Róbert és Szabó Ferenc frakcióvezetőkkel készült interjúban Koha Róbert MDF-es képviselő engem érintő állításaira. Azért gondolkodtam sokáig a válaszon, meri nem az első eset, hogy Koha Róbert nagy nyil­vánosság előtt állít valótlanságokat hol a liberális frakcióról, hol annak vezetőiről, hol az alpolgármesterről, hol pedig - mini most is - rólam. A minden alapot nélkülöző vádaskodások rend­belétele most sem az én személyem miatt a fontos, sokkal inkább az olvasók pontos tájékoztatása miatt, hiszen minden magyar állampolgár alanyi joga a tisztességes és pontos tájé­koztatás. Ennek az elvnek eleget téve és a városlakók informálásának tisztelet­ben tartása végett teszem meg most észrevételeimet Koha Róbert állí­tásaival szemben. Természetesen értem én Koha képviselő úr ideges és heves reagálását a tegnapi számban, hiszen nyilván látta a legújabb Gallup köz­véleménykutatás eredményét, amiből az tűnik ki, ha a következő vasárnap rendeznének választásokat Magyar­országon, a Fidesz 55 %-kal nyerné meg azt az MDF 13 %-os szavazatával szemben. Koha frakcióvezető úr bi­zonyosan tudja, miért fordult el a lakosság döntő többsége a Demokrata Fórumtól, s miért támogatja egyre nagyobb számban a Fiatal Demokraták Szövetségét. Indulatait tehát értem, hamis állításait, indokolatlan vádas­kodását nem. Ezek célját persze tudom: lejáratni a liberális frakciót és a liberális polgármestert - már-már programsze­rűen, már-már hivatásszerűen. Szomo­rú. hogy ez a cél, s nem az, ami a képviselők dolga: szolgálni a lakosság érdekeit. Az általam alább következő kijelen­tések természetesen ellenőrizhetők a márc. 19-i közgyűlés jegyzőkönyvében. (Ugyanazt Koha úr nem mondhatja el állításairól!) A szervezeti és működési sza­bályzatot a közgyűlés délutánján fejezetenként megvitattuk és elfo­gadtuk. A szabályzat elfogadását követően kellett volna a bizottságok személyi összetételét megállapítani, melyre nem a liberálisok, hanem az MDF volt városi elnöke, Balogh László javaslata miatt nem került sor. 0 visszamenőleg a már elfogadott szmsz rendelkezés módosítását igényelte, hogy annak alapján bizottsági alelnök és másutt bizottsági tag is lehessen egyszerre. Csak ezt követően tettek a liberálisok olyan javaslatot, hogy ha 6 képviselő javaslatára név szerinti szavazást kell tartani, akkor indokolt, hogy ugyanilyen számú javaslat alapján titkos szavazást rendeljen el a közgyűlés. Ám ettől a konzervatív frakció mereven elzárkózott, sőt még azt a javaslatot is leszavazták, amit képviselőtársuk, a szintén MDF-es Mécs Imre javasolt. Minden alapot nélkülöz tehát az az állítás, hogy elfogadták volna a képviselők az 1/3-ot küszöbértékként, hiszen éppen a konzervatív frakció nem szavazta ezt meg. Kérdésem tehát az: a valóban létrejött megállapodást ki szegte meg újra - tárgyalási igényével - már nem először az elmúlt hónapok során? Miért kíván Koha Róbert vezetésével a konzervatív frakció 11 elnöki, alelnöki pozíciónál többet, mikor az ugyanilyen létszámú liberálisok megelégszenek 9 pozícióval? És még valamit! A polgármesternek nincs szüksége praktikákra.. Egyszerű, világos és főleg igaz, nem hamis érvek a jövőben is arra indíthatják a konzervatív frakció nyitott gondol­kodású tagjait, hogy az Ország­gyűlésből már mindannyiunk által ismert frakciófegyelmet figyelmen kívül hagyva merjenek majd együtt szavazni a liberálisokkal és a függetlenekkel. Mert ez ma Szegeden még nem gya­korlat. A konzervatív frakció képviselői önálló véleménynyilvánítást eddig nem igazán tehettek - ezért lenne szükség a titkos véleménynyilvánítás lehető­ségére. Az ettől való félelem indította Koha Róbertet és a konzervatív frakciót, hogy inkább vállalják: ne legyen a testületnek elfogadott szmsz-a, de a frakció egysége adminisztratív úton fenntartható legyen. DR. LIPPAI PÁL POLGÁRMESTER Keresztény szervezetek Gyümölcsoltó Boldogasszony és a szakszervezeti vagyon Nem tudni, lesz-e valódi ünnep ­magyar, nemzeti és keresztény szellemű nőnap - március 25-éből, vagyis Gyü­mölcsoltó Boldogasszony valóban gyö­nyörű hagyományú és nevű napjából. Mindenesetre ez a szándéka azoknak, akik az ideológiai, szellemi-erkölcsi rendszer­váltás keretében szabadulni akarnak a kétségtelenül munkásmozgalmi hagyomá­nyú, kozmopolita-gyanús - mert nevében is „nemzetközi" nőnaptól. Ezt a (régi) nőnapon, tehát március 8-án hirdette meg egy rádióinterjúban Filó Katalin, az MDF Nőfórumának elnöke. Más kérdés, hogy még aznap kiderült, ezzel a szó szoros értelmében pápább a pápánál. II. János Pál ugyanis szüksé­gesnek tartotta, hogy a Nemzetközi Nőna­pon üzenetben forduljon a világ lányaihoz, asszonyaihoz. A múlt hét végén szűkszavú közlemény jelent meg arról, hogy megalakult a Ma­gyar Nőunió, amely „az európai keresztény és nemzeti értékek szellemében kíván tevékenykedni". Alapítói közt természe­tesen ott van az MDF Nőfóruma csakúgy, mint a Kereszténydemokrata Néppárt Női Tagozata, a két kormánypárt ifjúsági szervezete, a Szokolay Zoltán alapította Közakarat Egyesület, valamint a korábban létrejött keresztény társadalmi szervezetek egész sora a Keresztény Értelmiségiek Szövetségétől a Keresztény Orvos Ka­marán át a Keresztény Pedagógus Ka­maráig. Tavaly októberben a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének első országos kongresszusát köszöntve Antall József miniszterelnök arról beszélt, hogy lelkileg, szellemileg újjá kell építeni az országot, „rendet kell teremteni", és ebben nagy szerep vár az egyházakra, a keresztény­ségre. „A kereszténység hazánkban nem politikai program, hanem maga az ezeréves magyar történelem" - mondta a miniszterelnök. Az új szervezetek alapítóinak és tag­jainak őszinte vallási és morális elköte­lezettségét senki sem vonja kétségbe. Más kérdés, hogy színrelépésük és állásfog­lalásaik egyelőre aktuális politikai kér­désekhez kapcsolódnak. Feltűnő jele volt ennek, hogy az egfczségügyi dolgozók többtízezres tüntetésével valamennyi szakmai szervezet közül egyedül a Ke­resztény Orvos Kamara helyezkedett szembe. A kamara létrejötte - tavaly tavasszal ­annak idején bírálatot váltott ki. Sok keresztény orvos is indokolatlannak, sőt veszélyesnek - és kínos történelmi em­lékekel idézőnek - minősítette, hogy vallási, világnézeti alapon különböztessék meg e hivatás képviselőit. Surján László doktor, aki a Kereszténydemokrata Néppárt elnökeként támogatja a keresztény elköte­lezettségű szervezetek alakítását, orvosként lényegében feleslegesnek nevezte ezt a szervezetet. Népjóléti miniszterként pedig kitartott amellett, hogy az egységes Magyar Orvosi Kamarát ismeri el a kor­mányzat tárgyaló partnereként. A Keresztény Orvos Kamara azonban ezzel együtt létezik, hallat magáról, és még valószínűleg nagy szerep vár rá az Új Magyar Nőunióval együtt az abortusz­törvény körüli szenvedélyes erkölcsi, szak­mai - és nem utolsósorban - politikai vitákban. A készülő közoktatási törvény körüli vita világossá tette a Keresztény Pedagógus Kamara elkötelezettségét a kormányzat és a kormánypártok ideológiája és politikája mellett. Valószínűleg kevesen hallottak még eddig a Keresztény Szakszervezeti Szövetségről. Nos, a múlt héten pénteken ez a szervezet is színre lépett: az Országos Sajtószolgálathoz eljuttatott kemény hangú állásfoglalásában biztosította feltétlen támogatásáról az MDF Monopoly Csoport­ja által kezdeményezett szakszervezeti va­gyonfelosztást. „A KSZSZ megdöbbenéssel figyeli, hogy bizonyos szakszervezetek viszolyog­nak a kérdés eme rendezésétől" - hangzik a közlemény. A „bizonyos szakszerve­zetek" ez esetben valamennyi szakszer­vezeti szövetséget jelenti. Az MSZOSZ, a Liga, a Munkástanácsok, az autonómok ­ritka összhangban utasították el, nevezték agyrémnek a szakszervezetek teljes szétve­rését jelentő „vagyon-társadalmasítást". A keresztény szervezkedések egy része tehát természetes alkotórésze az országban végbemenő szellemi felszabadulási folyamatnak. Más része viszont Várszegi Asztrik püspököt, a pannonhalmi főapátot látszik igazolni, aki egyik legutóbbi interjújában kijelentette: „Nem minden mögött az egyház van, ami azt mondja magáról, hogy keresztény". HAJDÚ ANDRÁS

Next

/
Oldalképek
Tartalom