Délmagyarország, 1992. március (82. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-04 / 54. szám

SZERDA, 1992. MÁRC. 4. BELPOLITIKA 3 A Parlament döntött a nyugdíjemelésekről A NYUGELLÁTÁSOK, a baleseti nyugellátások és az egyéb ellátások 1992. évi emeléséről, illetőleg kiegészítéséről fogadott el határozatot tegnap este az Országgyűlés. Eszerint az idén márciusban 13, szeptemberben pedig 6,5 százalékos nyugdíjemelésre kerül sor. Az emelés legkisebb összege havi 800 forint, legnagyobb összege pedig 2000 forint lehet már­ciusban, és 400, illetve 1000 forint szeptemberben. A hozzátar­tozói, baleseti hozzátartozói nyugellátásokat szintén 13 száza­lékkal emelik márciusban. A nyugdíjemelések január 1-jéig visszamenő hatállyal érvényesek. Emelésben részesülnek azok is, akik január 1-je és március 1-je között mentek nyugdíjba, náluk a visszamenő hatály a nyugdíjbamenetelük időpontjától kezdődik. Az 1991. december 31-ét követő időpontban megál­lapított egyes nyugellátások havi 500 forinttal emelkednek. A saját jogú nyugellátást és a hozzá tartozó nyugellátást havi 8610 forintig lehet együtt folyósítani. Márciustól 500 forinttal egészül ki a házastársi pótlék és szintén havi 500 forinttal emelkedik a gyermekgondozási segélyhez járuló jövedelem­pótlék összege. A képviselők név szerinti szavazással döntöttek arról, hogy a magas összegű nyugdíjak esetében maximálják az emelés összegét. A KÖLTSÉGVETÉSI TÖRVÉNY PONTOSÍTÁSÁT is el­fogadta a Parlament. A határozat nagy többséget kapott; a Ház, amint azt Kupa Mihály pénzügyminiszter szavazás előtti beszédében is javasolta, csak azokra a módosító indítványokra mondott igent, amelyek a szavazási procedúra során elköve­tett, illetve a nyomtatás során a törvény szövegébe került technikai hibák kiigazítását szolgálták. Alkotmányellenes a Zétényi-Takács-féle törvény (Folytatás az 1. oldalról.) Abban a kérdésben, hogy az elmúlt rendszerek alkotmányellenes intézkedéseire vonatkozó új jogszabályok alkotmányosságának megítélésé­ben a rendszerváltás sajátos történelmi helyzeté­re tekintettel lehet-e lenni, az Alkotmánybíróság úgy foglalt állást: az adott történelmi helyzetet a jogállam keretein belül és annak kiépítése érde­kében lehet figyelembe venni. „Nem lehet azon­ban a történelmi helyzetre és a jogállam megkö­vetelte igazságosságra hivatkozva a jogállam alapvető biztosítékait félretenni" - hansúlyozta a testület. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a vizsgált törvény tárgyában a törvényho­zónak szűkebb az alkotmányos mozgástere, mint a kártpótlási törvénynél volt. A tulajdonviszo­nyok rendezése a jövőre szólt, a kárpótlási tör­vény jogokat adott. Ezzel szemben a büntethető­ség elévülését elindító törvény az állam büntető hatalmának korlátait töri át; olyan garanciális jo­gokat, amelyeket az alkotmány különleges véde­lemben részesít. Büntetőjogi garanciák alóli kivétel fogalmilag is csak a garanciák nyílt félretételével lenne lehetséges, ezt azonban a jogállam elve kizárja. Zétényi Zsolt, a törvényről Zétényi Zsolt, az alkotmányellenesnek minősített törvény egyik megalkotója és megszövegezője kijelentette: megítélése szerint az Alkotmánybíróság a könnyebb utat választotta, és a könnyeb­ben indokolható álláspontot fejtette ki. A képviselő elmondta: ha a magyar nép és a hazai politi­kai ereik úgy ítélik meg, hogy az Alkotmánybíróság álláspontja érdekeiknek és jogérzéküknek megfelel, akkor ők „nyilván" nem bonyolítják tovább a vitát. Hozzátette: „a döntésből olyan megoldás is körvonalazódik, amely azt sugallja, hogy törvény nélkül is el lehet járni". A képvise­lő szerint: vádat kell emelni és megvizsgálni, hogy az adott ügyben eltelt-e az elévülési idő vagy sem. Ha megállapítható, hogy a különböző pártutasítások - amelyek a „törvénynél keményebben hatottak" - akadályozták valakinek a felelősségre vonását, akkor pusztán vádemelés és bírói mérlegelés kérdése, eljárnak-e ilyen ügyekben - hangoztatta a képviselő. A törvény további sorsát illetően elmondta: végig kell gondolni, milyen utat célszerű választa­ni. Elképzelhető, hogy a törvény újra az Országgyűlés elé kerül. Zétényi Zsolt véleménye szerint: ~Magyarországon főbenjáró, súlyos bűncselekmények történtek, több ezer embert öltek és kínoz­tak meg, ennek pedig „mindenféle törvény nélkül" is következménye kell, hogy legyen. Hozzátet­te: a „kriminális cselekményeknek mindig is voltak következményei", az európai értékrend és a keresztény-zsidó kultúra azon az állásponton volt, hogy a bűn és a büntetés nem válhat el egymástól. Két téesz, két fórum Elkészült a kiszombori költségvetés Mivel a nagyközségben két termelőszövetkezet - a helyi Új Elet, illetve a makói Agro-Maros - is érintett a kárpótlási törvény kapcsán, két érdekegyeztető fórum létrehozásáról döntöttek leg­utóbbi ülésükön a kiszombori képviselők. Ezen fogadták el az 1992-es költségvetést is: eszerint a 97 millió 662 ezer forint több mint kétharmadára, 67 millió 446 ezer forintra az intézmények fenntartásához van szükség, a maradék bő 30 milliót pedig - fon­tossági sorrendben - az ivóvízbázis fejlesztésére, útépítésre és a telefonhálózatra szánják. (Utóbbi különös jelentőségű: Kiszombor ugyanis jelenleg nem szerepel a belföldi távhívásba bekapcsolt helységek lajstromában.) Eldőlt az is, hogy szeptember 30-áig tiszteletdíjas igazgatója lesz a művelődési háznak, Hatlik János személyében, aki egyéb­ként a helyi sportcsarnok vezetője és az általános iskola igazgató­helyettese - ám utóbbi munkakörét ez idő alatt szünetelteti. Arról is határozott a képviselő-testület, hogy az idősek napközi otthoná­nak tevékenységét a pszichés-humán gondozás irányában kell kiterjeszteni, valamint hogy az otthon és a polgármesteri hivatal ezzel az üggyel foglalkozó dolgozói egy éven belül készítsék el jelentésüket a kiszombori öregek helyzetéről. . P.L. KÖZÉLETI NAPLÓ MA THURZÓ FERENC, a 17. számú választókerület képvise­lője 16-18 óráig fogadóórát tart a községházán (Negyven­nyolcas u. 12.). Utána ugvanitt részönkormánvzati ülés lesz. DR. BF.REKNÉ DR. PETRI ILDIKÓ, a 11. számú válasz­tókerület képviselője 17-18 óráig fogadóórát tart a városháza 113-as szobájában (Széchenyi tér 10.). HOLNAP GYIMESI KÁLMÁN, a 10. számú választókerület kép­viselője 16-17 óráig fogadóórát tart a városháza (Széchenyi tér 10.) 113-as helyiségében. AZ SZDSZ 17 órakor taggyűlést tart a Földváry utca 3. szám alatt. Uncle Sam Szegeden Az Egyesült Államok kormá­nyának támogatásával az Amerikai Kormányzók Politikai Tanácsadó Testülete (CGPA) és az Akroni Egyetem önkormányzati képzést szervez Szegeden. Az előadás-so­rozat első részére március 23-27-e között lesz a városháza klubjában. E kurzus témája a várospolitika kialakítása és a döntéshozatal mechanizmusa. Az előadók amerikai szemmel igyekeznek bemutatni, hogyan építenek a szakértői elemzésekre a megoldandó probléma meghatáro­zásánál, miként vonják be a köz­véleményt a döntéshozatalba, mi módon keresnek különböző megol­dásokat, mely módszerekkel érté­kelhető az alkalmazott politika hatékonysága; nagymértékben kí­vánnak építeni a Magyarországon az elmúlt év során végzett prob­lémafelmérésekre. Az egyes konk­rét témákban egész nap lehetőség nyílik konzultációs megbeszélések­re. (Az önkormányzat a program egész tartamára tolmácsot biztosít.) Előadók: Peter J. Leahy (város­és népjóléti politika, kutatási módszertan); Frank Marini (állami és helyi önkormányzatok és ható­ságok, költségvetés, személyi kér­dések, management, tervezés, nagy adminisztratív egységek politiká­jának kidolgozása); Dávid Gamel (kutatási módszertan és tervezés, quantitatív analízis, egészségügyi szociológia); és Fred Hellberg (té­maanalízis és a politika kialakítása, állami és helyi önkormányzati struktúra és szervezés, a köz­szolgálati etika és az összeférhe­tetlenség, költségvetés). Az egészséges iskola képe • Rajzpályázatott indított el a szegedi általános iskolások számára a szegedi önkormány­zat közművelődési és közok­tatási irodája, a Csongrád Megyei Tisztiorvosi Szolgálat valamint a Tömörkény István Gimnázium és Művészeti Szak­középiskola. A gyermekekhez címzett pályázati felhívás az egészséges iskola témáit kínál­ja, az iskolai életnek olyan részleteit, amelyek által a kis­diákok kifejezhetik elképzelé­süket egy otthonosabb, egész­ségesebb és vidámabb iskoláról. A gondolatindító kérdések közül néhány: Mi az oka annak, hogy barátságos, vagy éppen barátságtalan az osztályterem, amiben tanultok?; Milyen lenne a napközi és a menza, ha ti lennétek a könyhafőnökök?; Miért van az hogy némely tanár szava mindennél előbbre való, míg másokat szinte elüldöztök az iskolából? A pályázati felhívást vala­mennyi szegedi általános iskola megkapta: a rajzokat iskolán­ként összegyűjtve, két forduló­ban, március 10-ig, illetve április 25-ig kell eljuttatni a megyei tisztiorvosi szolgálat címére (6726 Szeged. Derkovits fasor 7-11). Minden beküldött rajz május végén sorsoláson vesz majd részt, amelyen fény­képezőgépeket, sportfelszere­léseket, órákat, emblémás tri­kókat, könyveket, rajzeszközö­ket és meg sok egyebet lehet nyerni. Öböl S ERIFF. Képzeljük el, hogy a farsangi mulatságok napjai­nak egyikén Sarlós Zoltán budai lakos amerikai seriff ezre­desnek öltözve fölszáll a Mártírok útján a négyesre, hogy elgu­ruljon a Nyugatiig, ahol ellenőrizni fogja a közlekedési rend­őrök tevékenységét. Szóval, fölszáll a villamosra, s míg helyet talál, meg-megcsörrend oldalán a bilincs. Vidám társaság közéig, olyan húszéves forma, kicsit már betöltött, de azért még aranyos banda. Oda-odaszólnak az ezredesnek, aki az ablaküveg tükrében méregeti a csapatot. - Képzeld el, ha elsül neki! - céloz az egyik az övből kikandi­káló gázspray re. Sarlós Zoltán pókerarccal tűri a licitet. Ezt és a többit is. Azután leszáll, és a vidám kis csapat megrökönyödve látja, hogy az őrmesterből és tizedesből szervezett rendőrjárőr tisz­teleg, és jelentést tesz a seriffnek. A történetben a legszebb, hogy igaz lehet. Mivel láthatunk vidám kis csapatokat bármely közlekedési eszközön, s mert Sar­lós Zoltán, az ORFK alezredese valóban az Egyesült Államok seriffje. Nyugat-Európában húsz a tiszteletbeli seriffek száma, Kele­ten ő az első, az egyetlen. Ceterum censeo: bátran lehetünk optimisták, hisz még rend­őrködésben is tehetségesek vagyunk. Parlamenti jegyzet / Átmehetnek a békefenntartók Szinte megható volt az az összeborulás, ahogy kormány és ellenzék, a parlament összes politikai ereje egyetértett a ju­goszláviai ENSZ békefenntartó erők Magyarországon való át­engedésének kérdésében. Hege­dűs István, a külügyi és a hon­védelmi bizottság közös elő­adója bejelentette, hogy az indítványt mindkét bizottság támogatja, az ügyben hatpárti konszenzus alakult ki. Módo­sításként is csak szövegváltoz­tató javaslatokat nyújtottak be. (Egyelőre csak Franciaország jelezte, hogy egy 900 fős gya­logos zászlóaljat szeretne kül­deni Magyarországon át.) Király Béla (SZDSZ) azt javasolta, hogy maradjon a tör­vényszövegben: csak átmene­tileg állomásozhatnak itt a bé­kefenntartók. Erre viszont sze­rinte szükség van, mert a jugo­szláv helyzet még igen bizony­talan, előfordulhat, hogy a béke­fenntartó csapatoknak vissza kell vonulniuk. Iván Géza (FKgP) szerint az „állomásoz­tatás" hadrendi felállást jelent, ezért nem javasolta, hogy ez a szó kerüljön a tervezetbe. A kulturált polémiát Antall József miniszterelnök zárta le, aki kérte: az eredeti megfogal­mazás maradjon a szövegben. Az „állomásoztatás" szó az alkotmányból való. Kérte, a képviselők bízzanak a kor­mányban, hogy ezt a felhatal­mazást jól fogja felhasználni. Ha bármi probléma adódna* akkor a kormány ezt termé­szetesen az Országgyűlés élé fogja tárni. Hegedűs István nyomban el­fogadta ezeket az érveket, ame­lyek, mint mondta, a bizottsági ülésen nem hangzottak el, Mécs Imre is sietett kifejezni: a mi­niszterelnök úr felszólalása új helyzetet teremtett. Fenntartotta viszont javaslatát, alkalmaz­zanak időbeli korlátozást, azaz az ENSZ-erők legfeljebb egy évig maradhassanak Magyar­országon. O ugyanis, mint mondta, túl sokáig élt olyan országban, melyben idegen megszálló csapatok voltak. Az általános vita lezárása után a részletes vitában egyet­len hozzászóló sem volt, ezért az elnöklő Dornbach Alajos szavazást rendelt el. A T. Ház az eredeti kormányjavaslatot fogadta el, azaz az „állomás soztatás" sző bentmaradt a szövegben, az egyéves korláto­zásra tett javaslatot pedig le­szavazták. A 257 igennel szem­ben 1 nem és 1 tartózkodás állt. mt KDNP-vélemény: A képviselők a frontemberek - Pártjáról szólva növekvő erőről és nép­szerűségről nyilatkozik a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke, dr. Surján László. Az áprilisi kongresszus hangulati előkészítésének tekinthet­jük ezt? - kérdeztük dr. Rott Nándort, a KDNP parlamenti képviselőjét. - Pártunk valóban dinamikusan fejlődik. Köszönhető ez annak is, hogy a más szerve­zeteket gyengítő gyermekbetegség, a belső szét­húzás minket elkerült. A régi állampárt tagjainak beszüremkedése elé mi akadályt állítottunk. A párt világnézeti egysége is nagy összetartó erő. Célunk a keresztény eszmék megvalósítása a köz­életben. E feladat egyre több fiatal számára vonzó. - A keresztények tömörítése és képviselete a szocialisták szándéka is. - Az MSZP számunkra nem vetélytárs. - A pártok többségét jellemzi, hogy megkezd­ték kampányukat, a következő választásra készülődnek. - A KDNP áprilisi kongresszusának feladata, hogy a párt programját demokratikus módon kialakítsa. Mi ezzel indítjuk a választási harcot. Meggyőződésem, hogy a KDNP megerősödve kerül ki a választási küzdelemből. - A független kisgazdapárt mélyülő belső válságával párhuzamosan a kereszténydemok­raták egyre fontosabb szerepet játszanak a koalícióban. - A koalíciót nem rendíti meg a kisgazdák marakodása. A kormányzáshoz szükséges par­lamenti többség adott. -A KDNP és a parlamenti frakció viszonya felhőtlen? - Be kell látnia minden párttagnak: a kép­viselők a frontemberek. Ezért kelio számban részt kell venniük a párt irányításában is. Mo­dern pártot szervezni csak. így lehet. Ezt tapasz­talhatjuk azokban a nyugati országokban is, ahova a kereszténydemokrata testvérszerve­zeteink tapasztalatcserére elhívják parlamenti és önkormányzati képviselőinket. - A kereszténydemokraták erejének növeke­déséhez az egyházak szerepének megváltozása mennyiben járult hozzá? - Az egyház nem a papok, hanem a hívek összessége. Az egyház mi vagyunk. Magam is tapasztalom: hónapról hónapra többen járnak templomi istentiszteletre. Ezen örvendetes jelenségből azonban nem következik a keresz­ténydemokrata párt erősödése. Kétségtelen, egyre több vidéki szervezetünk alakul. Fontos is, hogy ott legyünk minden kilométerkőnél. - A koalíciós pártok általában elégedetlenek a sajtóval. Önnek mi a véleménye a KDNP és a média viszonyáról? - Vannak egyes lapok, melyek kifejezetten támadják a pártot és az általa képviselt ideoló­giát. Ez nem felel meg a lakosság ízlésének sem, mert a statisztikai adatok szerint a polgároknak több, mint fele valamilyen mértékben vallásos. A KDNP a korrekt tájékoztatás híve, információk­kal látja el a sajtót. Saját lapot sajnos nem indít­hatunk, mert szegények vagyunk, mint a temp­lom egere. üt

Next

/
Oldalképek
Tartalom