Délmagyarország, 1992. március (82. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-25 / 72. szám

2 KÜLPOLITIKA DÉLMAGYARORSZÁQ CSÜTÖRTÖK, 1992. MÁRC. 25. Az elnök üdül Szlobodan Milosevity, Szer­bia elnöke péntektől Görög­országban tartózkodik. A hírt a belgrádi tévé közölte, han­goztatva, hogy Milosevity csa­ládjával csupán magánszemély­ként, turistaként üdül görögor­szági, tengerre néző villájában. A magánlátogatás mégis hi­vatalos jelleget öltött. Milo­sevity több árán keresztül tár­gyalt Micotakisz görög el­nökkel. A tárgyalás a tradici­onálisan remek görög-szerb gazdasági és politikai kapcso­latról és a problematikus ma­cedón kérdésriíl folyt. Természetesen Milosevity szerb elnök távozása utón Belgrádban olyan hírek kezd­tek terjengeni, miszerint az el­nök végleg távozott a szerb politika porondjáról. Ezt a hírt cáfolta Milosevity, a belgrádi Politika című napilapban adott interjúban. A közvélemény mégis nyugtalan: ugyanis a szerb elnök távozását össze­függésbe hozták a nemrégen botrányos körülmények közt lábakelt. több millió dollár értékű aranyszállítmánnyal... F. A. Korszakos kérdések ALBAN KAPCSOLAT. A nyilvánvaló kockázatokkal, illetve az infrastruktúra szinte teljes hiányával együtt a hazai üzleti élet képviselőinek van keresnivalójuk a nyersanya­gokban, természeti kincsekben gazdag balkáni országban, ennek megvalósulásához azonban rugalmas ellentételezési formákat kell kitalálniuk - így ajánlja a magyar üzletemberek figyelmébe Albániát Mózs József kereszténydemokrata képviselő, aki Roszik Gábor MDF-párti képviselőtársával együtt megfigyelőként részt vett az albániai választásokon. NÉPSZERŰSÉGI MUTATÓ. Az orosz vezetés népszerűsé­ge tartósan csökkenő tendenciát mutat. Az Izvesztyija című lap által ismertetett felmérés szerint az orosz fővárosban a lakos­ságnak mindössze 13 százaléka véli úgy, hogy az általa megvá­lasztott parlamenti képviselők igazolják reményeit, 56 száza­lék viszont teljességgel elégedetlen a törvényhozók munkájával. ÉLETVÉDÓK. Néni csak a pornográfiát, de a fogamzás­gátlást is az emberi élettel és méltósággal szemben ellen­ségesnek, a társadalom életéből számüzendőnek minősítették a lengyel életvédő szervezetek első kongresszusán Varsóban. SZÁZMILLIÓT ÁLDOZ... Ross Perot, texasi vállalkozó teljes komolysággal fontolgatja, hogy elindul a novemberi amerikai elnökválasztáson. Ez lehetséges, ha támogatóinak, akik már működésbe léptek, sikerül összegyűjteni mind az 50 államban a megfelelő számú aláírást - összesen vagy nyolcszázezret. A 61 éves Perot vagyonát kétmilliárd dollárra becsülik. Hajlandó százmillió dollárt a kampányra fordítani. Ez a sokszorosa annak, ainit a két eddigi jelölt, George Bush és Bili Clinton költ. Az ő kiadásaikat a törvény maximálja, annál azonban, aki - mint Perot - csak a saját pénzét költi, ott nincs plafon. AZ „IDEGKÖZPONT." Az egyik legfontosabb orosz űrkutatási létesítmény, az eddig szigorúan zárt intézménynek számító pleszecki űrközpont megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt. Az Arhangelszk közelében lévő központ 27 iskolásgyereket fogadott. Pleszeck az embernélküli űrrepü­lések „idegközpontjának" számít, s eddig csak tudósok szűk köre látogathatta. Üzemzavar történt Szosznovij Borban, a Finn-öböl partján található atomerőműben, amely alig száz kilométer távolságra fekszik az. ötmilliós Szentpéter­vártól. Hírügynökségi jelentés szerint az üzemzavart az okoz­ta, hogy meghibásodott a reak­tor egyik technológiai csator­nája. Az orosz atomenergetikai minisztérium sajtóosztályának közleménye megállapítja, hogy az előzetes becslések szerint az esemény a hét fokozatú IMES­skálát tekintve harmadik foko­zatú üzemzavarnak számít. Szergej Galkin, az atomerőmű főmérnök-helyettese nyilatko­zatában kijelentette, hogy aggodalomra semmi ok, hiszen Sugárzó öböl-part egészségre ártalmas radioaktív anyag nem jutott a levegőbe, tűz sem keletkezett, a beren­dezések a szokott rendszerben működnek. A helyi idő szerint 14.00 órakor Szentpéterváron, illetve az erőmű környékén orosz részről mért sugárzási értékek 14-19 mikroröntgen között ingadoztak. Az atomerő­művi incidens kapcsán több üzemben figyelmeztették a dol­gozókat, hogy gyermekeiket lehetőleg ne engedjék ki a szabadba. A moszkvai televízió egyes és kettes csatornája jelen­téktelen, tizedrangű ügyként tett említést a balesetről. Figyelem­re méltó viszont, hogy az ITAR-TASZSZ, amely koráb­ban nem közölt időjárásjelentési adatokat, kedden reggel rendkí­vül részletes jelentést hozott nyilvánosságra, amelyben sorra vette a volt Szovjetunió nagy­városainak közelében mért szélerősséget, megjelölte a szél­irányt, a hőmérsékletet, a csa­padékot és a felhőzetet. Az észak-európai államokban sem­miféle, a normálistól eltérő ra­dioaktív sugárzást nem mértek. Kádár Béla derülátó Látni az alagút végét Magyarország már látja az alagút végét, anélkül, hogy sokkterápiához kelleti volna folyamodnia - ezzel a címmel közölte a francia Les Echos keddi száma féloldalas cikkében Kádár Béla külgazdasági miniszter nyilatkozatát. Kádár Béla anélkül, hogy leckéztetni akarná Magyarország szomszédait, nem leplezi elégedettségét. Az ország sztárja Keleten a nyugati befektetőknek, és ezt tudatosan pragmatikus megközelítésének köszönheti. Kádár elutasítja a sokkterápiát, amit a magyarok nem fogadnának el. Olyan piacgazdasáagot kell kialakítani, amely egyúttal megőrzi a társadalmi igazságosságot. Az adósságok visszafizetéséről kifejti, hogy a tőke és a kamatok kifizetése a nemzeti össztermék 10 százalékát emészti föl: nem fizetni nagyon népszerű volna. Kivívná a Nyugat bizalmatlanságát, megfosztaná az országot a tőkétől. Tavaly a Keleten befektetett 5 milliárd dollárból 2,5 milliárd jutott Magyarországnak. Ha minden jól megy, az idén újabb 1,5-2 milliárd dollárra számíthatunk ­mondotta a miniszter. Románosítás" A moldovai konfliktus leg­főbb oka a közélet románo­sítása és a köztársaság Romá­niához csatolását megakadá­lyozó garanciák hiánya ­jelentette ki Grigorij Marakuca, a Dnyesztcr-menti Köztársaság parlamenti elnöke. Marakuca szerint a köztársaságban élők Moldova föderatív berendez­kedése mellett szállnak síkra. akciókat. Kurd kérdés A török kormány kedden felszólította a lázadó kurdokat, hogy adják meg magukat, miután az ország délkeleti tartományaiban már ötvenöt áldozata van az összecsa­pásoknak. Süleyman Demirel miniszterelnök a kabinet tanács­kozása után tartott sajtótá­jékoztatóján terrorizmusnak minősítette a kurd fegyveres Támogatás Grúziának Az Egyesült Államok a FÁK tagköztársaságai után kedden elismerte Grúziát is. A döntés azt jelenti, hogy ezentúl Grúzia is részesül a volt szovjet köztár­saságoknak nyújtott huma­nitárius és technikai támoga­tásban, és az Egyesült Államok nagykövetséget állít fel Tbili­sziben. Lázadó önkéntesek „Szerbia nem áll háborúban" A jugoszláv szövetségi had­sereg több mint 700, szabad­ságon lévő önkéntes katonája hétfőn fellázadt a Belgrádtól mintegy száz kilométerre fekvő Gornji Milanovac városban, s megtagadta, hogy visszatérjen a kelet-szlavóniai frontra. Az önkéntesek órákon keresztül megakadályozták a város köz­ponti terén a forgalmat. Szóno­kaik a parancsnokok alkalmat­lanságáról beszéltek, s hagsú­lyozták: azért nem hajlandók a frontra visszamenni, mert „Szerbia nem áll háborúban." Több száz fogságba esett horvát katonát Szerbiában, Monteneg­róban és Bosznia-Hercego­vinában azzal a váddal állí­tottak bíróság elé, hogy fellá­zadtak a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság alkot­mányos rendje ellen. Helsinki tét: Európa jövője Három új tagállam - Szlo­vénia, Horvátország és Grúzia ­felvételével hétfőn Helsinkiben megkezdődött az Európai Biz­tonsági és Együttműködési Ér­tekezlet négy hónapra tervezett ülésszaka. A tanácskozást az ülésszaknak otthont adó Finnor­szág külügyminisztere, Paavo Váyrynen nyitotta meg, majd Mauno Koivisto finn köztársa­sági elnök üdvözölte a résztve­vőket. A három új tagállammal az EBEÉ-folyamatba bekap­csolódott országok száma 5l-re emelkedett. Az EBEÉ 1975 óta Belg­rádban, Madridban és Bécsben tartott ülésszakot. A mostani tanácskozás fő célja, hogy meg­határozza az elmúlt években alaposan átrajzolódott Európa jövőjét. Az ülésszak munkájára árnyékot vet az a tény, hogy az értekezlet két tagállama, Örményország és Azerbajdzsán közölt súlyos konfliktus zajlik. Az EBEÉ-értekezlet kereté­ben az Észak-atlanti Szövetség tagállamainak és a Varsói Szerződés volt országainak a képviselői aláírták az úgyne­vezett Nyitott Égbolt szerző­dést. Bankfúzió Jóváhagyta hétfőn az ame­rikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) a Bank­America és a Security Pacific bankok összeolvadását, és ezzel minden akadály elhárult az amerikai történelem legna­gyobb bankfúziója elől. Az egybeolvadás után marad a BankAmerica név. Atlantis Kedden, helyi idő szerint reggel a floridai Kennedy­támaszpontról útnak indították az Atlantis űrrepülőgépet. A gép héttagú személyzete - az amerikaiak mellett egy belga tudós - elsősorban a légkört tanulmányozza a nyolcnapos úton. Választás Dél-Koreában Jóval kisebb volt a részvételi arány a kedden megtartott dél-koreai választásokon, mint a legutóbbi, 1988-as általános választásokon - ez derült ki a szöuli szavazási bizottságok előzetes adataiból. Ezek szerint .hetven százalék alatt mozgott a szavazók aránya, holott négy éve még a jogosultak több mint háromnegyede nyilvánított véleményt a pártokról. A dél-koreai parlament 299 képviselői helyéből a kormány­párti képviselők 213-at, a legnagyobb ellenzéki párt, a Demokratikus Párt 75 helyet foglal el. A maradékon kisebb pártok, illetve a független kép­viselők osztozkodnak. A Francia Titkos Archívum sorsa Szabadkőműves téglák A franciáktól németekhez, onnan pedig a második világháborút győzelemmel befejező szovjet csapatokhoz került az a titkos francia dokumentumgyűjtemény - kétszáz ládában mintegy 20 tonna irat -, melyek közül néhányat legutóbb. Jelcin látogatásakor, Párizsban vissza­adtak a franciáknak. A francia kormányzat már régóta igényli a teljes anyag visszajuttatását, s több ízben tett diplomáciai lépéseket ennek érdekében. Most megnőttek az esélyeik - jelentette ki Anatolij Prokopenko, az archívumok ügyével foglalkozó orosz állami bizottság elnökhelyettese. Párizsból 1939-ben vidékre szállították az anyagot, majd egy francia tiszt árulása során rátette kezét a Gestapo. Szigorú őrizettel vitték egy csehszlovákiai SS-bázisra, ahonnan a harcok befejeztével a szovjetek vették magukhoz és Moszkvába szállították tovább. Prokopenko elmondta, hogy ezek közt az iratok közt a francia titkosszolgálatnak az 1800-as évek óta gyűjtött értékes információs alapanyaga található. 1940-ig összesen 300 ezer ügyirat. Ezek többnyire írói csoportosulások, színházi társulatok, zsidó alapítványok, szabadkőműves-páholyok megfigyeléseit tartal­mazzák. A franciák szerint mintegy 15-20 ezer dossziénak is kell ott lennie - kémtevékenység, szabotázsakció vagy nemkívánatos propaganda gyanúja miatt folytatott megfigyelésekről. A francia Le Monde felemlíti, hogy már 1955-ben lépéseket tettek a számukra fontos iratok visszaszerzésére - titokban. Orosz állásfoglalás szerint lehetséges a kívánt dokumentumok visszajuttatása, ehhez a fran­ciákkal együtt ki kell dolgozni a fokozatos átadás szakaszait, s az orosz fél, miután mikrofilmre vitte az egészet, megválik az eredeti iratoktól. Jelcin látogatásakor ugyanis mindössze néhány - 1837-1915 közötti időszakot érintő ­iratgyújteményt adtak át. HT-Press Már­ciusit 26-án, •• csü­törtökön Éjszakai sztár­vendég: ZOLTÁN lERIKN l PÉNTEKEN ÉS SZOMBATON TINIBUL118-21 ÓRÁIG, A BELÉPÉS ingyenes! Kortünet ...Azt beszél­ték róla: kívül­ről tuda a Toldit. _ A szászsebest gimnáziumban minden magyar irodalmi versenyt megnyert. Az aradi Serestély Béla, egykori osztálytársa számtalan írásban éltette emlékét. Dr. Petru Groza igen-igen szerette az életet s a színésznőket: a Kolozsvári Állami Magyar Színház egykori igazgatónője soha nem cáfolta ezt a mendemondát, miszerint a Nagy Politikus szerelemgyer­meke lenne - édesanyja is színésznő volt... Ügyvédként és bankárként szerzett magának nevet a két világháború között, megalapítván az Ekésfrontot. 1945. március 6-án kormányt alakított. A párizsi békeszer­ződés aláírásának pillanatáig a kisebbségi jogok védőjeként politizált (szerepelt, tetszel­gett?); attól kezdve elfeledte ígéreteit. Eltűrte, hogy a mel­lette kiálló Balogh Edgárt, Méliusz Józsefet börtönbe zárják (Márton Áronért akkor hogy emel­hetett volna szót?). 1952-től haláláig, 1958-ig a román Nagy Nemzetgyűlés elnöksé­gének elnöke. A dévaiak, a Hunyad megyeiek büszkék voltak a vidék szülöttére. Hívei - és a rendszer - bronzszobrot állítottak arra a helyre, ahol az Ekésfront alakítását elhatá­rozták 1933-hon, Déva városá­ban. A talapzatot vörös­márvány-lapokkal rakták ki. ...Március 13-án, pénteken Déva lakói tapasztalhatták: erős rendőri felvonulás mellett Petru Groza szobrát leemelték s eltávolították. A hatóságoknak ez volt a harmadik nekiru­gaszkodása; az előző kettőt a lakosok meghiúsították. A talapzat maradt. p~si DINAMIKUS, ÁTALAKULÁS ALATT LÉVŐ, SZEGEDI, IPARI PROFILÚ CÉG fő­könyvelőt ÉS pénzügyi osztály­vezetőt KERES. Sikeresség esetén mindkét beosztásban jó jövedelemszerzési lehetőség. Pályázati feltételek: szakirányú egyetemi-főiskolai végzettség, legalább 3 éves szakmai gyakorlat. Idegennyelv-tudás előnyt jelent. A pályázatokat * (részletes szakmai önéletrajzzal) „Cash-flow 1258*12" jeligére a Sajtóházba kérjük.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom