Délmagyarország, 1992. március (82. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-18 / 66. szám

4 GAZDASÁG DÉLMAGYARORSZÁG SZERDA, 1992. MÁRC. 18. Tüzet kellene gyújtani - a gazdaságban - mondja Zwack Péter (Folytatás az I oldalról.) A kritikának viszont csak akkor van értelme, ha konstruktív, ezért a vállalkozóknak meg kell tanulniuk lobbizni saját érdekeik érvényesítéséért, képviselőket kell juttatniuk a Parlamentbe és az önkormányzatokba. Ami persze nem csak az ő érdekük, hanem az egész országé, hiszen a vállalkozások képesek kimozdítani a gazdaságot a holtpontról. Ezt bizonyítja Olaszország esete, ahol tizenöt évvel ezelőtt éppen azokkal a problémákkal küszködtek, mint ma Magyarország, de a kisés középvállalkozások az országot gazdasági halalommá tették. A legnagyobb baj az adó- és bankrendszerrel van - mondta a Zwack Unicum Budapest első embere. Egy ilyen rendkívüli korszakban ugyanis nem lehet konvencionális pénzügypolitikát folytatni. Az amerikai példa azt sugallja, célszerűbb először hagyni a vállalkozókat meggazdagodni, és utána megadóztatni őket. De a dél-ázsiai sikermodell is hasonló, az alacsony adók nem az adócsalók, hanem az adófizetők számát növelik. Zwack Péter előadásában természetcsen néhány gyakorlati tanáccsal is szolgált, elsősorban kezdő vállalkozóknak. Óva intett attól, hogy a jelenlegi feltételek mellett valaki hitelből és egyedül próbáljon meg boldogulni. Inkább családi „tőkeösszevonással", valamilyen nagyobb vállalkozáshoz társulva fogjanak vállalkozásba, de az első években így se reméljenek túl nagy hasznot. Az előadását követő sajtótájékoztatón megtudtuk, hogy a Zwack Péter által szervezett Vállalkozók Pártja azt a réteget kívánja képviselni a törvényhozásban, amelynek kezében az ország jövője van, és amely a gazdaság teljesítményének 60 százalékát produkálja egy jól működő piacgazdaságban. A vállalkozók képviselője a Parlamentben koalícióra lépne valamelyik nagy párttal, mérlegszerepet játszhatna. Ez a tendencia egyébként a fejlett országokban is megfigyelhető; Ausztriában már létrejött, Olaszországban most van alakulófélben vállalkozói párt, felismervén, hogy a gazdaságnak kell irányítania a politikát, és nem fordítva. Erre annál is inkább szükség van, mivel az ország épp úgy magára van utalva, mint vállalkozói. Le kell számolni azzal az illúzióval, hogy a fejlett országok segíteni fognak, mert a Nyugatot most a volt Szovjetunió, az ottani hatalmas, növekvő piac érdekli. Magyarország nagy lehetőségét Zwack Péter éppen abban látja, hogy a magyar gazdaság külföldi tőkét vonz a termelésbe, vagyis a nyugat itt állítja elő mindazt, amit azután majd a volt Szovjetunió területén értékesít. A keleti piacok irányába Magyarországnak is feltétlenül nyitnia kell, mert - bár a nyugati gazdasági orientáció helyes - tudnunk kell, hogy az Európai Gazdasági Közösség felvevőképessége igen kicsi. - Alapvető hiba volt a rendszerváltozás idején, hogy az országot nem készítették fel arra, mi várható gazdasági szempontból. Elvették az emberek önbizalmát, ezért a közöny. Pedig az egyéni állampolgári fellépés - akár a miniszterelnöknek írt levelek formájában jóval fontosabb és eredményesebb lenne, mint a folytonos kritizálás - vallotta Zwack Péter, nem utolsósorban amerikai tapasztalalai alapján. KECZER GABRIELLA Kistermelők is kérhetik • • a •• 99 •• a •• 99 Ontozoosztonzo Évekkel ezelőtt csak a nagyüzemek voltak a kedvezményezettek, tavaly már a vállalkozási nyereségadót fizető gazdák is. A tapasztalatok szerint ennek gyakorlati jelentősége jóformán a nullával volt egyenlő, mivel a mezőgazdasági kistermelés sajátos adózási kedvezménye miatt kevesen „minősítették" magukat vállalkozónak. Tasnádi Gábor, az FM Csongrád Megyei Földművelésügyi Hivatalának főelőadója az idei szezon jelentős újdonságáról számolt be ezzel kapcsolatban. A támogatást módosító kormányrendelet értelmében feloldották e kötöttséget. A 40 százalékos meliorációs és öntözésfejlesztési támogatást bárki megkaphatja, akinek földje van - beleértve a tartósan bérelt területeket is -, s ezen gazdálkodik. Egyetlen hatósági előírás, hogy A meliorációt és az öntözésfejlesztést szolgáló beruházások soha nem tartoztak az olcsó befektetések közé. Mivel az így elérhető nagyobb termelési biztonság nemzetgazdasági és üzemi érdek is egyben, a korábban kialakult központi támogatás fenntartása szűkösebb időkben is indokolt. Az igénybe vevők köre azonban fokozatosan változik. a vízjogi engedélyt feltétlen be kell szerezni. A kedvezmény kiterjed az új öntözőberendezések teljes körére, csövekre, automatikákra. A szórófejes vízkijuttatás éppúgy elfogadott mint a csepegtető. A hivatal már rendelkezik pár millió forinntal e célra, de a jelentősebb összegek elosztásához előzetes igénybejelentést kell küldeniük a minisztériumnak. Ezért fontos, hogy akik kérik a támogatást, pár napon belül jelentkezzenek, vagy érdeklődjenek a hivatal (62) 14-894-es telefonján. A hivatalhoz beadott igényléshez számlát vagy árajánlatot kell csatolni. A pénzhez ígérvény vagy azonnali fizetés formájában lehet hozzájutni. A vételár 60 százalékával feltétlen rendelkeznie kell a vásárlónak, adott esetben a különbözetet az eladó cég számlájára utalják át. Használt berendezésekre nem vonatkozik a kedvezmény, ugyanis azok már egyszer, új korukban támogatással kerülhettek forgalomba. T. Sz. I. Olasz bizsuk és sminkkészletek fél áron Ezen a héten még valutáért, de olcsóbban! Akik jó minőségű műszaki cikkeket szeretnének vásárolni, azoknak most igazán megéri kinézni a Mars térre. Szintetizátorokat például fél áron kínálnak ezen a héten. Húsz százalékkal olcsóbban vásárolhatnak most férfi- és fiú túrakerékpárokat, versenykerékpárokat, akár csak autórádiókat, hangszórókat és mikrohullámú sütőket. Még ennél is kedvezőbb áron, 30 százalékkal olcsóbban kínálják most a Girmi fritőzöket. A háziasszonyoknak ajánlják az 12001490 márkéért kapható mosogatógépeket. Több árucikket is reklámáron kínálnak ezen a héten: például gyermeksportcipóket már 14 márkától, felnóttfutócipőket 19 márkától. Szegeden a legolcsóbban most itt kínálják a márkás külföldi italokat: finn vodkát 14,50-16 márkáért, Mctaxát 18-28, különféle whiskyket 17-52 márkáért. De most érdemes vásárolni a dán narancs és kakaólikőrökből, vagy a A Mars téri A pavilonban működő Vidia valutásáruházban már csak ezen a héten várják a valutáért vásárolni szándékozókat: Igaz, most sok kedvezménnyel és árengedménnyel „búcsúzik" a sokak által kedvelt áruház. Természetesen nem fog ezután sem megszűnni az üzlet, csak átalakul. Április 1. után ugyanis egy új jogszabály szerint idehaza nem lehet valutáért árusító üzleteket fenntartani. Egy-két hetes leltár után azonban április elején ismét kinyit az áruház, de a megszokott árucikkeken lévő cédulákon már forintban szerepel majd az ár. Miért érdemes még ezen a héten, valutáért vásárolni és mit? Legfőképpen azért, mert most jelentős árengedménnyel kínálnak sok-sok árucikket a szombat déli zárásig. mexikói kávélikórből is, hiszen ezek is 30 százalékkal olcsóbban kaphatók. Ugyancsak 30 százalékot engednek el a Herlag babakocsik, bébinapernyők és tavaszi lábzsákok árából is. Aki pedig annyi mindent vásárol, hogy nem tudja miben haza vinni, az 30 százalékkal olcsóbban helyben vásárolhat hozzá sporttáskát is. A hölgyekről sem feledkeztek meg a valutás áruházban. Őket is sok meglepetéssel és jelentős árengedményekkel várják ezen a héten. Olasz bizsukat például féláron vásárolhatnak, akár csak a Margarct Astor sminkkészleteket. Húsz százalék engedménnyel kínálják most a Reger Gallet tusfürdőt, testápolót és testradírt, vagy a Fidgi és Magié Nőire parfüm dezodorokat. A gyermekek örömére a Lego és a Matschbox minden terméke jelengel itt a legolcsóbb. És amit még okvetlenül fontos megjegyezni, hogy a Mars téri valutás áruházban ezen a héten is péntekig fél 9-től 17 óráig, szombaton pedig reggel fél 9-től délig várják a vásárlókat. (x) „Minden szövetkezeti tag és alkalmazott után földalapot kell képezni A föld alapjai: kérdőjelek A (határ)idő sürget Aki „közel áll a földhöz" már tudja, hogy az átmeneti és a szövetkezeti törvény által előírt határidők rövidek és éppen ezért nagyon körültekintő, ütemezett, szervezett munkát igényel minden részvevőtől. Napjainkban különböző fórumokon sokan foglalkoznak e korszakot meghatározó témával. Ebben a földhivatal szakemberei is tevékeny résztvevők. Tapasztalataink szerint vannak törvényértelmezési, kritikai megjegyzések. Ez nem véletlen, hiszen a törvény szövegezése és a törvényalkotók szándéka több helyen eltér, így a törvényt magyarázók és a törvényt végrehajtók nem mindig ugyanazt,.akarják". Ezeket a kérdésköröket próbálom most rendszerezni. Miért vannak kárpótlási jegyei az átmeneti és a szövetkezeti törvénynek? A kárpótlási törvény csak a földkijelölés legfontosabb elvét rögzítette, nem tartalmazta azokat a részletes szabályokat, amelyek az árverési földek pontos kijelöléséhez szükségesek. A kárpótlási törvény megalkotásakor még csak folyt az új szövetkezeti törvény előkészítése, mivel a kárpótlási földek többségét a szövetkezeti földek alkotják, így a földkijelölés részletes szabályait összhangba kellett hozni ezzel, illetve az átmenet szabályaival. Az árverési földek kijelölése szorosan összefügg az új típusú szövetkezetek létrehozásával, hiszen a szövetkezetben levő tagi földek kárára nem lehet megvalósítani a volt tulajdonosok kárpótlását, hiszen ez esetben egy korábbi sérelmet újabb sérelemmel „orvosolnánk." Ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy a földkijelölés szabályait igen aprólékosan dolgozta ki a jogalkotó, megpróbálta kiküszöbölni mindazon eseteket, melyek lehetővé tennék a kárpótlásra jogosultak érdekeinek kijátszását. Azt hiszem ennyiből is érzékelhető, hogy a jó szándékú „igazságtevés" a több évtized történései után szinte megoldhatatlannak tűnő feladat. Hogyan kell képezni a szövetkezeti földalapot a tagok és az alkalmazottak után? A törvény szövege szerint: „... minden szövetkezeti tag és alkalmazott után (állami gazdaság esetén alkalmazottanként) 30, ill. 20 aranykorona alapulvételével földalapot kell képezni." A földalap számítása tehát megelőzi a kijelölést. Az összesített aranykorona-érték nem haladhatja meg a szövetkezet tulajdonában, illetve az állami gazdaság kezelésében levő termőföld aranykorona értékének 50 százalékát. A földalap képzése során nem lehet mindegyik tag és alkalmazott után automatikusan számítani a 30, illetve 20 aranykoronát, csak akik 1991. január l-jén, és a földkijelölés időpontjában is a szövetkezet tagjai, illetve alkalmazottai (ÁG alkalmazottai). Abban az esetben, ha a tag vagy alkalmazott tulajdonában termőföld van, úgy annak aranykorona értékével csökkenteni kell a reá eső 30, illetve 20 aranykoronát, és a kapott különbözet képezi a földalapot. Ezek után természetes, ha valakinek a tulajdonában 30, illetve 20 aranykorona-értéknél nagyobb termőföld van, úgy utána nem lehet földalapot képezni. • Megjegyzem, hogy célszerű a tagokat, illetve alkalmazottakat büntetőjogi felelősségük tudatában nyilatkoztatni: milyen aranykoronaértékű termőföldtulajdonuk van, s ennek megfelelően számítani a földalapot. Ezzel sok utólagos vita elkerülhető. Van-e földeladási vagy földkiadási moratórium? A válasz mindkét kérdésre egyértelműen: nincs! Ugyanakkor továbbra is érvényben van az a rendelkezés, hogy a vagyonátadó bizottság engedélyét kell kérni az eladáshoz. A földkiadásoknál (más néven részaránycseréknél) tehát a tagi tulajdonban lévő föld kiadásánál nincs tilalom törvény által előírva, de mivel 1992. január 20-án megjelent az átmeneti és a szövetkezeti törvény, melyben a földalapok kijelölési kötelezettsége és szabályai is ismertté váltak, talán meggondolandó, hogy az azt követő megállapodások megkötése etikusnak tekinthető-e, vagy sem?! Nem azt mondom ezzel, hogy például nem lehetne használatba adni a tagnak (pl. kiölezve), hogy vetni tudjon bele akár azonnal, sőt, azt mondom, adni kell! Hangsúlyozom, csak használatba, de nem tulajdonba adásról beszélek ebben az esetben, hiszen ha ütközés lenne a földkijelölések során, akkor a végleges tulajdonba adást máshol is meg lehet oldani. Kivételt képezhet ez alól az az eset, amikor a részarányát valakinek a volt, saját eredeti helyén adják oda, hiszen akkor nálánál jogosabb tulajdonos később sem jelentkezhet! Legyen-e táblasorrend? A törvény erre senkit sem kötelez, de az utólagos viták elkerülése és a költségek csökkentése érdekében feltétlenül szükség lenne rá. A jelenlegi helyzet ugyanis az, hogy a kárpótlási igények kielégítésére rendelkezésre áll a földalapok kijelölése után egy bizonyos mennyiségű aranykorona. A tényleges földvisszaigényiés mértéke majd csak a licitáláskor dől el. Az eddig összesített aranykorona nem csak a földre, hanem más célra is felhasználható. Tehát valószínű, hogy kivéve a városok és falvak közvetlen környékét nem lesz kárpótlási igény az összes kijelölt földterületre, csak egy részére, így felesleges lenne az egészet előkészíteni nagy munkával és költséggel. Javaslom, hogy a fórum tegyen javaslatot a táblák sorrendjére, hiszen ha ezt a kárrendezési hivatal fogja meghatározni, vagy a földhivatal az előkészítés sorrendjében, akkor utólag fognak reklamálni, hogy akiknek hamarabb lett kárpótlási jegyük, miért kaptak esetleg jobb helyen földet, mint akik majd csak hónapokkal később tudnak licitálni. Ezt is, mint a legtöbb problémát az érintetteknek, nem pedig a hivataloknak kellene eldönteniük, mert ha nem így lesz, akkor csak beszélünk a demokráciáról, de nem gyakoroljuk. DR. TÓTH FERENC megyei hivatalvezető