Délmagyarország, 1992. március (82. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-10 / 59. szám

2 KÜLPOLITIKA DÉLMAGYARORSZÁG SZOMBAT, 1992. MÁRC. 7. Belgrád Hányan is voltak a téren? A beharangozott forgatókönyv szerint zajlott le a tegnapi belgrádi ellenzéki nagygyűlés. A várakozásnak megfelelően a belgrádi Szerb Rádió és Televízió II órakor bekapcsolta kameráit a Szent Száva székesegyházban, s közvetítette a Pál pravoszláv pátriárka által celebrált szentmisét. Akkor azonban hosszabb szünet következett, és a képernyőn komolyzenei hangversenyt közvetítettek. A nagygyűlés kezdete után vagy fél órával azonban ismét helyszíni élő közvetítést adott a televízió. Ekkor már Vuk Draskovity, a Szerb Megújhodási Mozgalom vezére beszélt, aki békés, méltóságteljes és minden rendzavarást mellőző, csöndes tiltakozásra szólította fel a Szent Száva téren lévő tömeget. Ezt követően hatásos beszédben vázolta az ellenzék követeléseit: mondjon le Szlobodan MUosevity köztársasági elnök, hívjók össze az alkotmányozó nemzetgyűlést, hozzanak új alkotmányt Szerbiában, részrehajlás nélküli, tárgyilagos, pártatlan sajtót, azaz sajtószabadságot valósítsanak meg végre a köztársaságban, új, gyökeresen más gazdaság- és szociálpolitikát érvényesítsenek, valamint a legrövidebb idó'n belid hívják vissza a Kurxdprdirrilr-di^::-;^; £3 Szerbia a jövőben alkotmányos monarchia legyen! Bejelentését hatalmas taps követte. Draskovity kijelentette, hogyha mindez nem valósul meg rövid időn belül, a hatalom nem hallgat a nép A/, idén nem volt könnygáz... szavára, akkor az ellenzék polgári engedetlenségre szólítja fel Szerbia lakosságát. A többi felszólaló - közöttük Dragoljub Mityunovity, a Szerb Demokrata Párt, dr. Slavko Veselinov, a Szerb Népi Parasztpárt elnöke és mások - szintén követelték a szerb népvezér, Szlobodan MUosevity lemondását, őt okolva a véres háború kirobbantásáért, Szerbia elszegényedéséért és nemzetközi elszigetelődéséért. Követelték továbbá, hogy ne csak a köztársasági elnök, hanem a szerb kormány, élén Radoman Bozsovittyal, szintén távozzék a politikai életből. A tömeg a beszédek közben jelszavakat skandált: Slobo, mondj le! Slobo, távozz! Királyt akarunk! A tüntetés békésen zajlott le, a pártok vezetőinek felkérése szerint a tömeg délután három óra tájban békésen távozott a térről. Érdekes azonban megemlíteni a tegnapi tüntetéssel kapcsolatban az egyesített Szerb Rádió és Televízió híradásainak felépítését. Míg a délutáni újvidéki magyar nyelvű híradó a jelenlévők kijelentéseire hivatkozva mintegy 200 ezer emberről beszélt, a belgrádi szerb nyelvű hasonló adásban egyáltalán nem tettek említést a résztvevők számáról és az eseményt nem az első, hanem csak a harmadik helyen taglalták. Úgy tűnik, ez is adalék a délutáni tüntetés résztvevőinek követeléseihez. TOPOLYAI FERENC Moldvai tiltakozás Mircea Snegur moldovai elnök vasárnap táviratban tiltakozott Borisz Jelcin oroszországi elnöknél és Ruszlán Haszbulatov parlamenti elnöknél, amiért a moszkvai TV híradóműsorában a nap folyamán azt állította: a Dnyeszter balpartján kirobbant összetűzésekben egy szomszédos állam - Románia - állampolgárai is részt vesznek, s moldovai területről már 28 koporsót szállítottak Romániába. A moldovai államfő táviratában leszögezi, hogy az. ilyen állítások minden alapot nélkülöznek, és csak a konfliktus kiszélesítését szolgálják. A bécsi izraelita hitközség tiltakozása Az APA osztrák hírügynökség jelentése szerint Paul Grosz, a bécsi izraelita hitközség elnöke, az ottani magyar nagykövetséghez intézett és hétfőn nyilvánosságra hozott levelében tiltakozott az ellen, hogy „a kormányhoz közel álló Új Magyarország" című magyar napilap védelmébe vette a holocaust mentegetését." Az APA utal arra, hogy az Új Magyarország március 3-án cikket közölt, amelyben „védelmébe veszi a Hunnia című jobboldali szélsőséges folyóiratot és a folyóiratban közölt tanulmány szerzőjét". - Ez utóbbi egyebek között ezt írta: „a második világháború 68 millió áldozata közül csak 1,5 millió volt a zsidó, közülük 1,2 millió a szovjetek és 300 ezer a nácik számlájára írandó". „Megütközést kelt. hogy egy kormányhoz közel álló újság közöl ilyen cikket, amely kigúnyolja az áldozatokat és a gondolatszabadság ürügyén igazolja a holocaust mentegetésére irányuló agitációt" - idézi az APA Grosznak a Hunkár Dénes magyar nagykövethez intézett levelét. Becsben hétfőn a zsidó hitközség egyik munkatársa, Kari Pfeifer, szóban olyan közlést is tett. hogy tudomásuk van az Új Magyarországban március 6-án megjelent másik írásról, amely interjú volt a magyar hitközség vezetőivel. - Ez az írás már a szomorú tényekről a helyénvaló adatokat tartalmazta és talán reagálás is volt a zsidó hitközség levelére - mondotta Pfeifer. Fokozódik a kínai érdeklődés „A KÍNAI KOMMUNISTA PART ÖRÖMMEL látja, hogy Kelet-Európában a baloldalt nem sikerült lesöpörni a politikai porondról" - közölte, Kínából való visszatérését követő hétfői sajtótájékoztatóján Thiirmer Gyula, a Munkáspárt elnöke. Az újságírók megtudhatták, Iiogy az elnök - aki a KKP meghívására, küldöttség élén február 29-től március 8-ig tartózkodott Kínában - megbeszéléseket folytatott többek között Szung Pinggel, a KKP Politikai Bizottsága Állandó Bizottságának tagjával is. Tapasztalatairól szólva kiemelte: a kínaiak ma fokozódó érdeklődéssel fordulnak Magyarország felé. Készek fejleszteni gazdasági, politikai, kulturális kapcsolataikat hazánkkal, sőt elképzelhetőnek tartják azt is, hogy Magyarország lenne az az összekötő híd a kínai kereskedelmi és beruházási politikában, amely elvezet a többi kelet-európai országhoz is. MAGYARORSZAGGAL, Csehszlovákiával, Lengyelországgal a NATO-ban szélesebb körű gyakorlati együttműködés kívánatos és lehetséoes rnjní —•—• ........ 11 ti 1111 Együttműködési Tanács más tagjaival. A tanács keddi brüsszeli ülése előtt erről nyilatkozott az MTI-nek az amerikai külügyminisztérium egyik illetékese, aki nevének mellőzését kérte. Elmondotta: a térség valamennyi országának, sőt a FÁK köztársaságainak az együttműködési tanácsba való bevonásával az volt a cél, hogy ne hűzzanak új választóvonalat, s jelezzék: a széles körű biztonsági rendszer nem irányul senki ellen. A MAGYAR-DEL-KOREAI pénzügyi kapcsolatok folytatásáról kezdett hétfőn háromnapos tárgyalást Hárshegyi Frigyes, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese Szöulban. Tavaly Dél-Korea pénzügyi helyzete nagymértékben romlott 7,6 milliárd dollárral közel 40 milliárdra nőtt az ország külső adósságállománya. - Dél-Korea mindennek ellenére készséget mutat a kapcsolatok bővítése iránt - mondta Hárshegyi Frigyes. Mint közölte, Dél-Korea az elmúlt három évben négy alkalommal nyújtott Magyarországnak összesen 205 millió dollár értékben hitelt, a legutóbbit tavaly júniusban. A MAGYAR DEMOKRATA FÓRUM és a Kereszténydemokrata Néppárt 12 helyi tisztségviselője tanulmányozza két héten át a választási előkészületeket, az önkormányzatok működését Franciaországban, a helyhatósági választások utolsó szakaszában. A delegációt Jean-Franroi« Dojj-j;:: ~?j}r:sc:ü, a „A/auaűság es Kemény Nemzetközi Szövetsége" nevű szervezet elnöke hívta meg a március 22-én esedékes választások előtt. A delegáció tagjai találkoznak a különböző pártok, mindenekelőtt az RPR és az UDF, a két, többnyire közös listával fellépő jobbközép párt helyi vezetőivel, megismerkednek a választási hadjárat módszereivel, megbeszélésekel folytatnak a regionális tanácsok képviselőivel, tanulmányozzák azok és a megyei tanácsok működését. Kárpátalja Aktív politizálás, érdekvédelem Ungváron befejezte munkáját a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetségének küldöttgyűlése, melyen megvonták az utóbbi egy év munkájának mérlegét, s a megváltozott körülményekhez igazítva vázolták a további teendőket. A küldöttgyűlés ismételten megerősítette a kulturális szövetség azon álláspontját, hogy nem akar párttá szerveződni, de a Kárpátalján élő magyarság érdekvédelmi szervezeteként továbbra is aktív politikai tevékenységet fejt ki, nem tévesztve szem elől az egységes nemzeti kultúra, az anyanyelv ápolását és fejlesztését, a nemzettudat megőrzését sem. A KMKSZ küldöttgyűlésen elfogadták a szövetség programját és módosították alapszabályát. A program leszögezi, hogy a KMKSZ következetesen tartja magát az erőszakmentesség, a törvényesség, a problémák kompromisszumos rendezésének elveihez. „Rendszerváltást, jogállamot akarunk hangsúlyozza a KMKSZ programja. Önálló magyar kulturális intézményrendszert kívánnak kiépíteni, beleértve az önálló oktatást és közművelődést is. Az elnöki tisztet továbbra is Fodó Sándor tölti be. Tóth Mihály és Milovan Sándor személyében pedig a szövetségnek két alelnöke van. Külön színfoltja volt a rendezvénynek, hogy Povázsai Sándor, a Magyar Köztársaság ungvári konzulja, a magyar állam nevében 1956-os emlékérmet nyújtott át Milovan Sándornak, Vári Fábián Lászlónak pedig a „Pro Cultura Hungarica " emlékplakettet adta át, melyet a Művelődési és Közoktatási Minisztérium adományozott a kárpátaljai költőnek. EBRD-iroda Budapesten Tegnap délután Jacques Attali elnök megnyitotta a londoni székhelyű Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank budapesti irodáját a Kecskeméti utcában, a Goethe Intézet korábbi székházában. A budapesti képviselet feladata a magyar kormányhatóságokkal, hivatalokkal, de főleg az üzleti élettel való közvetlen kapcsolattartás - mutatott rá a brit BBC Rádió Világszolgálat az eseményt beharangozó tudósításában. Az EBRD befektetéseiről, a magyar gazdaság átalakításához hozzájáruló lépésekről természetesen továbbra is az igazgatótanács dönt Londonban, de bizonyos magyar igényeket és lehetőségeket „közelebb a tűzhöz" jobban meg lehet ismerni. A bank hozzá kíván járulni ahhoz, hogy a magyar vállalatok visszanyerjék korábbi piacaikat elsősorban az egykori Szovjetunióban. és különösen fontosnak tartja magyar részvételű vegyes vállalatok létrehozását a FÁK tagköztársaságaiban. Jacques Attali aláírta a Magyar Távközlési Vállalatnak nyújtott tekintélyes, 185 millió márkás kölcsönszerződést és áttekinti a bank első, áprilisban Budapesten megrendezendő közgyűlésének előkészületeit. Az EBRD előreláthatólag Budapesten fogadja tagjai közé az egykori Szovjetunió függetlenné vált köztársaságait és itt döntenek a Szovjetunió eddigi részesedésének felosztásáról is az utódköztársaságok között. Magyar-szlovén katonai tárgyalások Magyar-szlovén katonai megállapodás előkészítéséről is szó volt azon a tárgyaláson, amelyet hétfőn Budapesten folytatott Für Lajos honvédelmi miniszter és szlovén kollégája, Janez Jansa, aki a nap folyamán érkezett a magyar fővárosba. A megbeszélést követő rövid tájékoztatón Für Lajos elmondta, hogy a megállapodás várhatóan kiterjedne a honvédelmi vezetők és az egyes szakterületek irányítóinak rendszeres konzultációira, a hadtörténeti kutatásokra, valamint a katonai képviseletekre egymás országaiban. A magyar miniszter arról is szólt, hogy a honvédelmi tárca kész hasonló megállapodás előkészítésére Horvátországgal is, amennyiben ott rendeződnek a belső katonai konfliktusok. Für Lajos egy másik kérdésre válaszolva cáfolta, hogy a tárgyaláson szó lett volna bármiféle magyar fegyver eladásáról Szlovéniának. Janez Jansa pedig „arról beszélt, hogy Szlovénia azért is szeretne Magyarországgal katonai megállapodást kötni, mert országa még nem rendelkezik elegendő tapasztalattal a védelmi struktúra kiépítésére, s ebben számít a magyar segítségre. Elhunyt Menahem Begin Hétfőn hajnalban jelentették a hírügynökségek, hogy Menahem Begin korábbi izraeli kormányfő, akit Nobel-békedíjjal jutalmaztak a Camp David-i különbékéért, 78 éves korában egy Tel Aviv-i kórházban elhunyt. Begint kedden szállították kórházba szívinfarktussal. Azonnal lélegeztető készülékre kapcsolták, de állapota pénteken rosszabra fordult, miután egy pacemakert is kapott. Az izraeli rádió hajnali négy órakor olvasta be a halálhírt, hozzáfűzve, hogy a kormány külön ülésen foglalkozik a temetés és gyászszertartás előkészítésével. Felhívás a Nyugatnak Nagyobb csehszlovákiai befektetésre szólította föl a Nyugatot vasárnap Václav Havel államfő, s egyúttal megjegyezte, hogy Magyarországhoz és Lengyelországhoz képest igen csekély a külföldi tőke részaránya a köztársaságban. Havel azt is megemlítette, hogy a német túlsúly visszaszorítása érdekében szívesebben látnának más nyugati befektetőket Csehszlovákiában. - Én már korábban megmondtam nekik. ...hogy legyenek olyan aktívak, mint a német tőke - jelentette ki Havel a BBC Rádiónak adott nyilatkozatában. Sevardnadze hazatért Nyugati segítséget sürgetett Grúziának Eduárd Sevardnadze volt szovjet külügyminiszter, aki a hét végén tért vissza Moszkvából szűkebb hazájába, a tavaly függetlenné vált kaukázusi köztársaságba. A 64 esztendős Sevardnadze 13 évig volt Grúzia első számú vezetője majd, 1985-ben Gorbacsov hívásának eleget téve vette át a szovjet külügyek irányítását, személy szerint is nagy érdemeket szerezve az átalakítás politikája nemzetközi elismertetésében, a katonai szembenállás szintjének csökkentésében. A politikus hazatérése ellen egyébként néhány százan tüntettek vasárnap Tbilisziben - az elűzött Zviad Gamszahurdia grúz elnök hívei -, akik elsősorban az „SZKP-s múltját" vetették Sevardnadze szemére. Bős-Nagymaros: még mindig politikai kérdés A magyar kormánynak nem a bős-nagymarosi szerződésbontás a célja, hanem az, hogy megakadályozza a C-változat megépítését, és olyan megoldást találjon, amely az ökológiai szempontok elsődlegessége alapján kezelhetővé teszi a komplex kérdéskört. Az építkezés előrehaladott volta miatt azonban a kormánynak sürgősen dönteni kell -jelentette ki Keresztes K. Sándor környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter a bős-nagymarosi beruházással foglalkozó tanácskozást követő sajtótájékoztatón hétfőn Győrött. A munkaértekezleten - amelyet a régió köztársasági megbízotti hivatala hívott össze - az érintett főhatóságok és a helyi szervek képviselői cseréltek véleményt azokról a lehetőségekről, amelyek a jelenlegi helyzetből elmozdulást jelenthetnének. Keresztes K. Sándor kifejtette: a szerződés felbontása után bírósági eljárás jöhet számításba, a pereskedés azonban évekig elhúzódhat, és eközben semmi nem történik a Szigetköz megmentése érdekében. A másik út az lehet, hogy a szlovák féllel közösen olyan műszaki kompromisszumot találjanak, amely a szlovákok számára az építkezés leállítását elfogadhatóvá tenné, és esélyt adna a Szigetköznek. hogy nc károsodjon visszavonhatatlanul. Katona Tamás, a Külügyminisztérium politikai államtitkára Bős-Nagymaros külpolitikai és biztonságpolitikai vonatkozásaira hívta fel a figyelmet, és hangsúlyozta: e kérdésben a végső döntést a Parlament hozza majd meg. Kijelentette: a C-variáns teljes kiépítése a tárgyalásokat lehetetlenné teszi. Egy kérdésre válaszolva kifejtette: a dunacsunvi munkálatokban való külföldi részvételt a magyar kormány elítéli, de nincsenek illúziói a tekintetben, hogy ennek nyomán az olasz és osztrák kivitelezők levonulnak-e a területről. Keresztes K. Sándor egy kérdésre válaszolva elmondta: tudomása van arról, hogy a Duna Kör leváltását követeli. Hozzátette: egy politikus mindig számíthat arra. hogy különböző oldalról lemondásra szólítják fel. Ez azt bizonyítja, hogy Bős-Nagymaros elsősorban még mindig politikai kérdés.