Délmagyarország, 1992. március (82. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-09 / 58. szám

4 GAZDASÁG DÉLMAGYARORSZÁG HÉTFŐ, 1992. MÁRC. 9. KÖRKÉP A Pénzügyminisztériumot aggasztja, hogy az önkor­mányzatok több pénzintézettel kerülnek kapcsolatba, így gaz­dálkodásuk áttekinthetetlenné válhat. Már körvonalazódik egy, az önkmormányzatok szá­mára alapítandó vegyes bank terve, ami külföldi támogatást is élvez. Bekapcsolódik az OTP is, amely jelenleg az önkor­mányzatok 95 százalékának számláját vezeti, és tart az elszakadástól. Kereken 35 milliárd forint­ra rúgott a társadalombiztosítás kintlevősége 1991. december 31-én. Ez 130 százalékkal több. mim egy évvel ezelőtt, amikor a tb vezetői először próbálkoztak a nyilvánosságra hozatallal arra bírni a munkáltatókat, hogy tegyenek eleget járulékfizetési kötelezettségeiknek. Rövidesen megérkeznek az. első Isuzu-alvázak a győri Rábába, ahol készre szerelik a kisteherautókat. Három válto­zatban kaphatók majd, s olcsóbban, mint a piacon megvásárolható más márkájúak. Az ezredfordulóig 600-K00 milliárd forintos fejlesztésre van szükség a magyar táv­közlési szolgáltatások nyugat­európai szintre fejlesztéséhez, aminek eredményeként évi 50 milliárd nyereség is képződne. A Matáv átalakulásával most felgyorsulni látszik a stra­tégiailag fontos terület priva­tizációja. Több millió dollár értékű árura kapott mcgrcndclét Ma­gyarország, Csehszlovákia, Lengyelország, Románia és Szlovénia 126 vállalatának és vállalkozásának csaknem 200 képviselője a morvaországi Slusovicén rendezett első kö­zép-európai mezőgazdasági és élelmiszeripari találkozón. A következő találkozót májusban, a Magas-Tátrában rendezik, erre 24 ország több mint 600 üzletembere jelentette be rész­vételét. Tavaly 1719 személygép­kocsival kapcsolatos jogsértő cselekmény gyanúja miatt indított eljárás a Vám- és Pénz­ügyőrség Országos Parancs­noksága. Az idén januárban egyetlen hónap alatt újabb 1150 ilyen esetben kezdődött vizs­gálat, s a szóbanforgó személy­autók együttes értéke meg­haladja a 828 millió forintot. 86 személygépkocsit lefoglalt a vámhatóság. Részvénytársasággá alakul az Aranypók. Az ÁVÜ hoz­zájárult ahhoz, hogy, hogy az állami részvénycsomagot még 1992-ben, az előprivatizáció végrehajtását követően eladják. Ennek során a dolgozók tu­lajdonrészt kapnak, és a fő­városi önkormányzat is rész­vénycsomaghoz. jut. A Magyar Suzuki Rt. lázasan készül a hazai autó­gyártás megkezdésére. Ehhez évente 1300-1400 konténernyi alkatrészt vár tengeren, 700­800 tonnányit pedig légi úton. Ezért kötött ügynöki megál­lapodást a New Japan Air Service és az rt. hazai szállít­mányozója. Az üllésiek az Alkotmánybírósághoz fordultak Tíz vállalkozóból csak egy fizet A törvény szövedéke újra felfeslik valahol Miközben minden a piacgazdaság és a liberalizáció felé halad, addig az új banktörvény egyértelműen az állami centralizációt erősíti. Azt mondják, a kormány védeni akarja a bankokat az új szabályozással, de a valóságban a törvény csak arra jó, hogy a bankok utolsó fillérjeit is elvigyék, miközben az európai bankrendszerhez elektronizációra, fejlesztésre lenne szükség - kesereg Mészáros János, az Üllés és Vidéke Takarékszövetkezet elnöke. Az üllésiek tavalyi mérlege mindenesetre még jó: egymilliárd ötszázmilliós pénzforgalom mellett 104 millióval nőtt a betétállomány, 103 millióval a célrészjegyállomány. A kölcsönök összege - a csillagászati kamatok miatt ­visszaesett: 58 millió forintot kértek kölcsön a tagok a takarékszövetkezettől. A szegediek jártak az élen, hiszen az itteni kirendeltség közel 50 milliót kölcsönzött. A „falusi bank" tavaly még 10 milliós eredménnyel zárhatta az évet. De mi lesz az idén? - Az év első két hónapjában példa nélküli a betétnövekedés. Máris meghaladja a 20 millió forintot. Minden bizonnyal ebben az is benne van, hogy megrendült a falusi tagság bizalma a mezőgazdasági befektetések iránt, inkább a takarékba teszi a pénzét, mint hogy befektesse. - Pedig úgy hírlik, az idén lefelé mozognak a kamatok! - Reméljük. Tavaly hatalmas volt az inflációs várakozás, be is következett: elértük a 35 százalékot. Az év elején kemény intézkedéseket hozott a pénzügyi vezetés. Ma a pénzpiacon jelentős túlkínálat van, ráadásul a 70 milliárdos államháztartási deficitet a kormány értékpapírok kibocsátásával kívánja fedezni. Megjelenik tehát az államkötvények második generációja, amelyik 30 százalék körüli hozamot ígér majd. A bankok kénytelenek lesznek felvenni a kesztyűt és versenybe szállni. - Mit jósol, hogyan alakulnak az idén a kamatok? - A kormány 20-23 százalékos inflációt jósol, de szerintem ez csak ráolvasás. Minden bizonnyal lefelé mozdulnak majd el a kamatok. A betéteknél a mai 36 százalékról lemehet 32-re, a hiteleknél a 38-40 százalékról talán 34-35-re. De ez még mindig rendkívül magas. - A kamatoknál is nagyobb gond a kint­lévőségek behajtása. - Tíz vállalkozói hitelből jó ha egyet időben vissza is fizetnek. Kilenc ügyféllel szemben viszont mehetünk a bíróságra. Az is kérdés, hogy a kintlévőségeket hogyan lehet törvényes úton behajtani. Van ugyan egy alkotmánybírósági határozat, aminek teljesen ellentmond egy alacsonyabb, de később született jogszabály. Most kénytelenek voltunk az Alkotmány­bírósághoz fordulni, foglaljon állást ebben az ügyben. - A szövetkezeti törvény milyen hatással van a takarékokra? - Mindenki nagyon várta a jogszabályt. Sajnos, telis-tele van anomáliákkal. Úgy tűnik, ezt a törvényt is összecsapták, szinte érthetetlen. Az egyértelmű, hogy az elnököket újra kell választani, de hogy a küldötteket is, az csak egy február végi minisztériumi telefonból derült ki. Azaz, aki sietett végrehajtani a törvényt, most kezdheti élőiről az egész tortúrát. De még ennél is jobban sújt bennünket, hogy az idén példa nélkülivé vált a takarékszövetkezetek admi­nisztrációja, bejentési kötelezettsége. Ha mindennek eleget akarnánk tenni, és még az ügyfeleket is kiszolgálni, akkor meg kellene duplázni a létszámot. Olyan adatokat is kér a Bankfelügyelet, amit biztos, hogy már fent sem tudnak feldolgozni. Ennél már csak az a hátrányos megkülönböztetés zavaróbb, hogy a banktörvény új kategóriába sorolt bennünket. Egy rubrikába került az OTP és az összes takarékszövetkezet. A jövőben a takarékok nem foglalkozhatnak például ingatlanforgalmazással, de azt sem írhatják ki az irodájuk fölé, hogy „bank". Arra senki sem gondolt, hogy a pénzt váltó külföldi turista nem olvas magyarul. - Valami jót is tudna mondani? - Néhány hónapja elkezdtük az egységeinknél a számítógépes adatfeldolgozást. Március végére minden egységünk számítógéppel lesz összekötve. Április l-jén az átulási betétszámla helyett útjára indítjuk a folyószámla-vezetést, ami az ügyfeleink számára előnyösebb. Hamarosan pedig új célrészjegyeket bocsátunk ki. RAFAI GÁBOR A múlt hónapban nyílt meg Budapesten a Dózsa György úti Toyota Szalon. A Mikrotechnika és a Toyota A márkaképviselet hármas követelménye A Mikrotechnika Autókereskedelmi Kft. három évvel ezelőtt fogott bele a személygépkocsi-alkatrész importjába, amely akkor - engedélyköteles lévén - az alkatrész-azonosítás és a típustól függetlenül szükséges gyors beszállítás miatt nehezen megszervezhető, de hamar felfutó ágazattá vált. Egyéves tevékenységük után szűrődött le az a tapasztalat, hogy amíg a Ford, VW, Opel..., vagyis a Magyarországon népszerű kocsimárkák alkatrészimportjával sokan szeretnének foglalkozni, addig a japán autók alkatrész-behozatalát szinte senki sem szorgalmazza. Ennek kapcsán derült ki az is, hogy a komplett Toyota gépkocsi-importálásában senki sem volt igazán illetékes. Első lépésként 1990 decem­berében megkeresték a Toyota Kereskedőház és a Tsusho éppen megnyílt képviseletét, a japánok azonban olyan magas hármas követelményt - márka­szerviz, bemutatószalon, alkat­részraktár - állítottak, amely akkor teljesíthetetlen volt. A márkakereskedés ügye ekkor még elakadt, de vállalták 30 darab Corolla leszállítását saját finanszírozású import keretében. Ezek a gépkocsik tavaly augusztusban be is ér­keztek. (Egyet közülük lapunk is tesztelt, DM jan. 14.) Sikerült Budapesten két szervizt is beindítani, és berendezték saját céljaikra a Dózsa György u. 17-ben látható bemutatótermet is. Mivel alkatrészellátással mindig is foglalkoztak, össze­állt a hármas követelmény teljesítése, amelynek következ­tében csak ennek a márkának a forgalmazására alakult Autó­kereskedelmi Kft. és a Toyota Tsusho Kft. 1991. augusztus 18-án aláírta a viszonteladói szerződést. A szervezeti felállás után októbertől kezdték az eladást és azóta 65 db gépkocsit érté­kesítettek. A Toyota által im­portált jelenlegi Corolla és Carina II. típusokon kívül az elmúlt évtizedben gyártott egyéb típusok alkatrészel­látását vállalják. KOVÁCS Elszabadult a pokol a mezőgazdaságban Majdnem 19 milliárd Lassan, lassan elfásulnak az emberek, amikor lépten-nyomon azt hallják, olvassák, hogy már megint drágábban mérik a tejet, a kenyeret, a húst (holnap már a levegőt is?), égbe emelik az energiaárakat, vagy pedig tehetetlenségükben csak legyintenek, s elhúzzák a szájukat, mert ki tudja, mikor lesz már ennek vége, meddig szipolyoznak még bennünket? Pedig a sornak nincs vége, sajnos. A magyar mezőgazdaság nemcsak az átalakulás, de a katasztrófa szélén is áll. Mire alapozzuk a véleményünket? Mit mutatnak a zár­számadási adatok? A szövetkezeti mozgalom talán soha elő nem fordult megrázkódtatását, azt, hogy mára beigazolódott, 1991-ben az elviselhető infláció igazi terhét ezzel az ágazattal fizettették meg. Ellenkező esetben lehetett volna némi eredményességről, jövedelmezőségről beszélni az agráriumban, de akkor elszabadult volna az infláció. Most kész a leltár, a számla, ugyanis 19 megye összesített adatai szerint tizennyolcmilliárd kilencszázkilen­cvenhatmillió hatszáznyolcvanegyezer forint veszteségjel zárt az 1237 szövetkezet, vagyis 764 téesz veszteséges. Igaz, még 92 gaz­daságban nincsenek feldolgozva az adatok, de sajnos, azok inkább még rontanak, mintsem javítanak a képen. Elgondolni is rossz, hogy például a jó földű Baranyában a szövetkezetek egymilliárd háromszázhúszmillió forint veszteséget halmoztak föl. Békés megyében kétmilliárd kettőszázhar­mincnyolcmilliót, Bács-Kiskunban egymilliárd negyven­hatmilliót, Csongrádban nyolcszázhétmilliót, Hajdú-Biharban egymilliárd hétszáznegyvennégymilliót, Pest megyében egy­milliárd háromszázncgyvcnnyolcmilliót, a kiváló adottságokkal rendelkező Jász-Nagykun-Szolnok megyében kétmilliárd, s az oly sokáig veszteség nélkül gazdálkodó Veszprém megyei szö­vetkezetek is egymilliárd kétszázhetvenkilencmilliót veszítettek a tavalyi gazdálkodáson. Külön rémregényt érdemel Bor­sod-Abaúj-Zemplén megye, ahol a legfrissebb kimutatások szerint a legtöbb közös gazdaság irodájának és telepének ajtaján már lakat fityeg. Rájuk a felszámolás vár. Most mi lesz? A költségvetés jelentős summára számított, amit majd a téeszektől zsebel be. Ehelyett, mivel lehetőség van rá, az említett gazdaságok igényelnek vissza a költségvetésből, s ez akár tízmilliárd forintra is rúghat. Remélhető, lesz eszük hozzá! S mi lesz a költségvetéssel? Hiteles választ csak év végén adhatunk. Sz. LUKÁCS IMRE Nem minden korona arany, avagy: hogyan lesz a hasaláshól botrány „Nézd. A tsz használ 140 000 aranykorona értékű földet, melynek 60 százaléka tagi föld, résztulajdon, a tsz-föld 56 000 aranykorona. Az igényelt kárpótlási földekre el kell különítenünk 76 000 aranykorona értékű szántót, rétet, legelót. Lista az igény­lőkről pedig nincs, hogy is lenne, hiszen a beadott kérel­mek jelentős része felbon­tatlanul vár, várja a nyilván­tartásba vételt. Én naiv, még azt gondoltam, hogy a tsz-szel való közlésből még azt is meg lehet állapítani, hogy az igénylő élt-e egyáltalán azon a vidéken valaha is. Az elkülönítendő koronát az aranytól igen távolállóan, szigorúan tudo­mányos módszerrel - igaz, nem egyedi szabadalom - állapí­tották meg. Megkérdezték a földhivatalo­kat: mennyi a tsz használatában lévő földek aranykoronában kifejezett értéke összesen, ez­után bal kézzel (talán egyszerre két bal kézzel) szigorúan de­mokratikusan jó nagyot csaptak a° hasukra és kipattant az égi szikra: a felénél hol több, hol kevesebbb egy kicsivel és már meg is van a tsz-szel való közlendő mennyiség. Hogy mit lehet kezdeni vele, az a hi­vataltól távol áll. Ók határidőre teljesítették kötelezettségüket. Felkerestem az ismerős tsz-ben az átmeneti törvény végrehajtásán serénykedő barátomat, gondolván: ugyan mennyi aranykorona értékben várhatom okozott károm kárpótlással való kompenzálását és mikor. Hol élsz te? Csípős kérdésére igen fancsali képet vághattam, mire részletes magyarázatba kezdett: Megkezdték e nagyon fontos (?) törvény végrehajtását. Folytas­sa, aki tudja, úgy, ahogy akarja, van önállóság is a világon. Vagy mi a szösz. A törvény 7 hónapja él, de még jó sok időt vesz igénybe a kárpótlási hi­vatalokhoz beadott kérelmek nyilvántartásba vétele, hogy mikor lesz feldolgozva, mikor lesz határozat, kárpótlási jegy, licitálás? Kérdezz inkább kettőt, de mást." A tsz-ekkel közölt adatok megyei és országos összesítője is elkészült. Elképesztő hasa­iások, blablák tárháza tálalva, megdöbbentve az ország köz­véleményét. Kész a kormányerő fennhéjázó dörgedelme: a nép­követeli jussát, keresi igazát, kéri az ország földterülete felét," háromnegyedét, lám, lám, kiben bízhat, ha bennünk sem. Hol lesz ennyi föld? Hova lett az elvett föld? Hogyan kaphatjuk vissza, ha nincs meg. Kérdés, kérdés, kérdés. A kormány a történelem (jelképes) kútjába vezető (kép­zeletbeli) lépcsőn, serényre fogottan kocorázhat még vagy 500 lépcsőfokot (évet) lefelé, hogy eljusson Nagy Lajos királyunkhoz, amikor öt tenger mosta (?) hazánkat, talán ak­kora darab föld elég lesz az első kárpótlásra, ebből a jó öreg Európából. Hogy mi lesz a következő, a gazdagok kárpót­lásával, a második és sokadik kárpótlási törvények végre­hajtásával. A Közös Piacot ínég mossa néhány tenger, olyan is, melynek habjait dicső királyunk sem láthatta sohasem. Gyerünk a közöspiacba és lesz... Hogy mekkora röhej lesz? Attól talán még Ázsiába is vissza­csúszhatunk, ott is van föld. Tengiz környékén (az is tenger volt) és rtlég sivatag is, nem ragadunk bele a sárba, mint a demokratikusan választott kormányunk, már originál saját kitalációja, igazi botrányt sejtető végrehajtása, ponto­sabban végrehajtása el (sem) kezdése. Aki jól tudja, kicsire nem néz. Hiszen e kormány esetében az igazi bulvárkodás nem az, amit tenni akar, hanem az, ahogyan teszi. BALÁZS ISTVÁN NYUGDÍJAS

Next

/
Oldalképek
Tartalom