Délmagyarország, 1992. március (82. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-02 / 52. szám

2 KÜLPOLITIKA DÉLMAQYARORSZÁG HÉTFŐ, 1992. MARC. 2. (Expo) A Kiállítások Nemzetközi Irodájának végrehajtó bizottsága a múlt héten szavazott és döntött: 1996-ban Magyarország rendezi meg a világkiállítást. A vb harminchárom tagja közül 27 voksolt arra, hoev hazánk rendezze meg az Expcí, öl eiicnc Vöií a beterjesztett javaslatnak, míg egy szavazatot érvénytelennek minősítettek. A megtiszteltetés és bizalom feletti öröm lassan alább hagy. Most itthoni támogatók és ellenzők egyaránt arra kényszerülnek, hogy együttesen, közösen dolgozzanak, cselekedjenek a világkiállítás zökkenőmentes lebonyolításának érdekében. Hogy ne érjen bennünket kudarc... (Karabah) A világ válsággócain pillanatnyilag nyilván a Hegyi Karabah autonóm terület körül kialakult örmény-azeri konfliktus a legvéresebb. A hírügynökségi jelentések ellentmondásos tartalmából nem lehet teljes bizonyossággal megállapítani a valós helyzetet. Egy azonban biztos: falvak, települések tűnnek el a föld színéről, emberek százai esnek áldozatul az értelmetlen vérontásban, tízezrek válnak hajléktalanná és kénytelenek menekülni a háborús tűzfészkekből, meg azok közeléből is. A megoldás - a FÁK, de a nemzetközi szervezetek részéről is egyelőre még várat magára. (Levélváltás) Antall József magyar és Marian Calfa cseh és szlovák miniszterelnök levelet váltott Bős ügyében. A magyar kormányfő rámutatott, hogy a dunai vízlépcsőrendszer miatt érzett kormányzati felelősség közös. Hangsúlyozta azt is, hogy mindkét ország vezetői felelősek a lakosság természeti életfeltételeiért, egyben pedig a jószomszédi kapcsolatok fejlesztéséért is. „Közös érdekünk a környező államok, a visegrádi hármak, jó együttműködésének fenntartása és a feszültségek tárgyalás útján történő megoldása" hangsúlyozza a magyar miniszterelnök a Marian Calfáhon intézett levelében. (Milosevic-megnyilatkozási Régóta várta már a szerbiai, de a világközvélemény is, hogy Slobodan Milosevic, a Szerb Köztársaság elnöke színt valljon a jelenlegi szerbiai és a (volt) jugoszláv térség politikai, de főleg háborús helyzetéről. A miloscviei beszéd lényegét már korábbról ismerjük, s ugyanezt hallottuk most is: Szerbia nem okolható az országban dúló háborúért, továbbra is a horvátországi szerbek jogainak és önrendelkezésének megvalósításán fáradozik - ő személy szerint és a szerb kormány is - szorgalmazza a nemzetközi békeerők mielőbbi érkezését és telepítését. A parlamenti ellenzék alaposan elmarasztalta az elnök eddigi politikáját és úgy minősítette a jelenlegi állapotokat, hogy „Szerbia még sohasem volt ilyen mélyen, soha ilyen elszigetelt és gyűlölt a világ szemében!" (Szavazás) Á miloseviei politika helyességét (vagy ennek az ellenkezőjét) hamarosan bebizonyítja majd a Szerbia körül zajló napi politika. Vészesen közeleg ugyanis március kilencedike, amikor az ellenzék békés tüntetést szervez Belgrádban a tavalyi véres demonstráció évfordulóján. Ezen kívül szombaton és vasárnap Boszniában, valamint Montenegróban a polgárok az önrendelkezésről, pontosabban arról döntöttek a népszavazáson, hogy maradnuk-c a „maradék" Jugoszláviában, vagy önálló, szuverén államként folytatják tovább. A voksolások után sem biztos azonban, hogy a forrongó, vérzivataros jugoszláv térségbe - a 14 ezer kéksikasok jelenléte mellett is - beköszönt a béke. TOPOLYAI FERENC Az osztrák alkancellár látogatása Tölgyessy Péternél Erhard Busek, Ausztria alkancellárja látogatást tett szombaton Tölgyessy Péternél, az SZDSZ elnökénél. Megbeszélésük során áttekintették a magyar belpolitikai helyzetet. A szabaddemokraták elnöke fájlalta a költségvetési reform elmaradását és a lassú privatizációt. A külpolitikai kérdések sorában szó esett a szomszédos országokkal tartott kapcsolatokról, különös tekintettel a jugoszláviai válság következményeire. Tölgyessy Péter kifejtette: Bosznia-Hercegovina magyar részről való elismerése az Európai Közösség döntésével összhangban történhet. Problémamentes magyar-olasz kapcsolatok JESZENSZKY CíEZA külügyminiszter szombaton R»!o2nában riiviíE kötetlen Megbeszélést folytatott Gianni de Michelis olasz külügyminiszterrel. Az eszmecserén általában a térség időszerű problémái kerültek szóba, elsősorban a jugoszláviai helyzet, amelyet egybehangzóan úgy ítéltek meg, hogy az ENSZ-csapatok megjelenése pozitív irányba fordít-. hatja az események menetét, elősegítheti a politikai rendezést célzó tárgyalások folytatását. Kitértek a kétoldalú, magyarolasz kapcsolatok kérdéseire is. - Kapcsolataink problémamentesek és a korábbi időszakhoz képest minőségileg magasabb rendűek - hangoztatta Gianni de Michelis a találkozó után. A MAGYAR PARLAMENT környezetvédelmi bizottságának prágai tárgyalásai hozzájárulhatnak ahhoz, hogy konstruktívabb válasz érkezzen Antall József Marián Calfához - a bős-nagymarosi beruházás tárgyában - írt levelére. Ezt a magyar küldöttségben részt vevő képviselők állapították meg megérkezésükkor, szombaton a Ferihegyi repülőtéren. A cseh és szlovák szövetségi parlament két kamarájának környezetvédelmi bizottságai a találkozó révén jobban megismerhették a magyar álláspontot, így eredményesebben léphetnek fel a megbeszélések végén aláírt közös nyilatkozatban foglaltak érdekében. Karabahban Örmény ellentámadás Bakui források szerint az örmény fegyveresek heves ellentámadást indítottak a hét közepén Karabah azeriek lakta települései ellen, és azóta is heves tűz alatt tartják a Karabahot környező azeri falvakat is. Ajaz Mutalibov azeri elnök háromnapos gyászt rendelt el az örmény támadás áldozatainak emlékére. Az Azerinform nevű azerbajdzsán híriroda szombaton közzétette Hodzsali város lakosságának felhívását a világ közvéleményéhez. A jelentés szerint az azeriek lakta, mintegy hatezres város a földdel lett Albánia - éhséglázadás Egy 17 éves serdülő és egy rendőrtiszt vesztette életét szombaton a közép-albániai Pecinjében az ötödik napja tartó éhséglázadásban. Az AFP szerint a városban egész nap folytatódott az üzletek és raktárak fosztogatása, a keletkezett károk nagyságát 600 ezer dollárra becsülik. A Tiranától 100 kilométerrel délre lévő Pogradecben tizenöt rendőr sebesült meg, amikor útját akarták állni az üzletek ellen rohamra induló tömegnek. A Reuter jelentette, hogy emberek ezrei tartanak Durres kikötője felé, abban a reményben, hogy valamely hajó fedélzetén Nyugatra juthatnak. A kikötőt rendőri erők zárták le. Megfigyelők szerint Albániában a helyzet mindinkább kicsúszik az ellenőrzés alól. Fadal Canaj országos rendőrfőkapitány a Reuter tudósítójának kijelentette, hogy az egész országban teljes a zűrzavar, és a biztonsági erők nem rendelkeznek a tömegek megfékezéséhez szükséges eszközökkel. ••01) FETr.ií ÁKOS, a Magyar Nemzeti Bank elnöke vasárnap Japánba érkezett. Kinevezése óta most először jár a magyar bankelnök a szigetországban, így háromnapos tárgyalásai főképp az ismerkedést, bemutatkozást szolgálják. Bod Péter Ákos csaknem húsz találkozót bonyolít le Tokióban: a japán pénzügyminisztérium, a japán központi bank, az Eximbank, a négy legnagyobb japán értékforgalmi társaság és féltucatnyi kereskedelmi bank első számú vezetői fogadják. Értesülések szerint a tárgyalásokon az MNB vezetője tájékozódik majd arról, hogy Magyarország múlt évi pénzügyi teljesítménye fényében hogyan minősítik az országot a japán pénzintézetek, amelyek a közép- és hosszú távú magyar hiteleik mintegy egyharmadát nyújtották. A PÉNTEKI IRA-MF.RÉNYLET után újabb bomba robbant szombaton késő este London központjában. Az egyik Burger King étteremben bekövetkezett detonáció következtében egy személy megsebesült. Vasárnap egy londoni pályaudvaron hatástalanított egy robbanószerkezetet a Scotland Yard. Feltételezések szerint az utóbbi két akció is az IRA számlájára írandó, amely megpróbálja megzavarni a közelgő brit választásokat. egyenlő az örmény támadás után. A szemtanúk azt állítják, hogy legalább ezer ember halt meg és több száz a sebesültek száma. Közben nyugati tudósítók azt közölték, hogy az örmények az azeri fegyveresek főhadiszállásának számító, hetvenezres Agdam városát is lőtték. Húsz Grad-típusú rakétát lőttek ki szombat hajnalban a településre. A források szerint egy ember meghalt, tucatnyi a sebesült, s Agdamból tömegesen menekülnek az emberek, félve egy újabb örmény támadástól. Hat évvel ezelőtt... ...merénylet áldozata lett Olof Palme, Svédország miniszterelnöke. A világszerte ismert szociáldemokrata politikust Stockholmban, a belváros egyik legforgalmasabb utcáján lőtték (vagy lőtte) agyon a máig is ismeretlen merénylő(k). Éjfél körül feleségével, és testőrök nélkül, moziból kijövet érte a gyilkos golyó. A világ megdöbbent. Mert Palme nem csak a 8,5 milliós lakosú skandináv ország kormányfőjeként vált ismertté, hanem mint nemzetközi békeharcos, a leszerelés, az akkori nagyhatalmak közötti konfrontáció felszámolásának a híve is. Azt rebesgették, hogy 1988-ban már nem jelölteti magát a parlamenti választásokon, átadja a vezénylőpálcát másnak (így kényszerűen Ingvar Carlsson, közeli munkatársa vette át), ő pedig kilép a nemzetközi porondra. Az ENSZ főtitkári tisztségének egyik legkomolyabb várományosa volt. A döbbenetet felháborodás, elkeseredés, majd lassan a feledés követte. A demokráciára, az emberi szabadságjogok kiteljesedésére szavazó, s ebben a tiszta eszményben töretlen hittel és meggyőződéssel bízó Palme az erőszak, az északon is megjelenő és azóta kibontakozó terrorcselekmények áldozatává vált. A svéd rendőrség azóta is kutat, nyomoz a tettes(ek) után. Eredménytelenül. A svéd politikus erőszakos halála figyelmeztetés volt és ma is az: egy ilyen kaliberű nemzetközi békeharcos életét még - a már csaknem „teljes" demokráciában is - jobban kell óvni, őrködni felette. Olof Palme ugyanis az idén lenne 65 éves... K.F. Erdős André Kambodzsáról Magyarország üdvözli az ENSZ kambodzsai békefenntartó erőinek felállítását és kész hozzájárulni a megbékélést, a demokráciát, az emberi jogok érvényesítését szolgáló erőfeszítésekhez - erről beszélt pénteken, a Biztonsági Tanács ülésén Erdős André nagykövet. A BT pénteken fogadta el azt a rendezési határozatot, amelynek keretében 22 ezer fős békefenntartó erőt küld a délkeletrázsiai országba. A világszervezet katonai és polgári szakértői a gyakorlatban átveszik az ország irányítását, hogy a sok éves polgárháború után biztosítsák a fegyvernyugvást és a demokratikus választások előkészítését. Boszniában szombaton reggel megkezdődött a népszavazás a köztársaság függetlenségéről és szuverenitásáról. A "köztársaságban 3 millió 150 ezer szavazásra jogosult polgár van. A lakosság 44 százalékát kitevő muzulmánok és a körülbelül 17 százalékot képviselő horvátok várhatóan a függetlenségre szavaznak majd, a boszniai szerbek többsége viszont minden valószínűség szerint bojkottálni fogja a referendumot. A Szerb Demokrata Párt a szavazástól való távolmaradásra szólította fel a szerbeket. A párt tavaly novemberben már referendumot tartott, és azon - saját adataik szerint - a szavazók csaknem száz százaléka amellett foglalt állást, hogy Bosznia maradjon továbbra is a jugoszláv föderációban. Ez lényegében a szerb területek elszakadását is jelentette volna, de időközben a három boszniai nemzet képviselői megállapodtak abban, hogy fenntartják a köztársaság határait, és nem törekszenek Bosznia felosztására. A kompromisszum keretében egyetértés jött létre arról is, hogy Boszniában kantonokat, illetve közigazgatási egységeket hoznak létre, alapvetően az etnikai elvek és a gazdasági funkciók alapján. • Alija Izetbegovic köztársasági elnök a népszavazással kapcsolatban kijelentette, hogy Bosznia integritásának fenntartása mellett állást foglal a köztársaság lakóinak túlnyomó többsége, a nemzetközi közvélemény, az Európai Közösség és a muzulmán viljig. Súlyos incidens történt szombatra virradóra a boszniai Travnik meHett a szerb milicisták által épített barikádnál. LövölÚtakadályok már Boszniában is.. dözés robbant ki, amelyben az első hírek szerint ketten életüket vesztették, többen pedig megsebesültek. A barikádon a szerb fegyveresek senkit sem engednek át, így valószínűleg az európai megfigyelők sem tudnak eljutni Szarajevóból Banja Lukára, ahol ellenőrizni szerették volna a népszavazás menetét. Banja Luka a bosnyák Krajina fellegvára, egyúttal fontos katonai központ. Az ott élő szerbek parlamentje hajnalig tartó ülésen megszavazta a szerb terület önálló alkotmányát, és döntött a kormányzati szervekről. A helyi szerb vezetők elfogadták a Szerb Demokrata Párt álláspontját, miszerint a Boszniakonferenciát folytatni kell, mert az értekezleten „van esély a kibontakozásra". A boszniai szerb Krajina korábban állást foglalt a köztársaság északnyugati részén fekvő terület önállóságáról és elszakadásáról, de a végső döntést a Boszniakonferencia kimenetelétől teszi függővé. Márai Sándorra emlékeztek halálának 3. évfordulóján pénteken este Washingtonban. A magyar nagykövetség nagytermét zsúfolásig megtöltötték az érdeklődők, hogy meghallgassák Andor C. Klay, azaz Sziklay Andor, a magyar származású vezető amerikai diplomata előadását Márairól, akivel négy évtizeden át volt szoros baráti kapcsolatban. Sziklay Andor előadásában kitért arra: az író először neki mondta el, hogyan vállalt annak idején - a kulisszák mögött szerepet a politikában, felhasználva személyes kapcsolatait Bethlen Istvánhoz, a korábbi kormányfőhöz, s utódjához, Teleki Pálhoz, valamint Kánya Kálmán külügyminiszterhez. Nagyon veszélyes, hogy lecsökkent Amerikában az érdeklődés a közép-európai demokráciák, Lengyelország, Magyarország és Csehszlovákia iránt, mert így senki földje alakul ki a NATO és a volt Szovjetunió között, és ha ott visszafordulnak a változások, az örvény ezen országokat is lehúzhatja. Erről beszélt pénteken a szenátus külügyi bizottsága előtt Henry Kissinger. A volt amerikai külügyminiszter hangoztatta: e három országnak elsőbbséget kell adni a támogatásban, mert ott van remény a sikerre, s nem szabad őket maradéktalanul a szabad piac kegyelmére bízni, mint ahogy nem tették ezt meg Nyugat-Európával sem a háború után. SHARP másológépszerviz és márkakereskedés (62) 24-711 ^ PROCONTROI6720 Szeged, .=.,-, 3B— Széchenyi tér 8. Boszniai népszavazás incidensekkel tarkítva Márai Sándor emléke Amerikában Csökken az érdeklődés Közép-Európa iránt