Délmagyarország, 1992. február (82. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-10 / 34. szám

2 KÜLPOLITIKA DÉLMAGYARORSZÁG HÉTFŐ, 1992. FEBR. 10. Egy alapszerződés aláírása - a magyar-németé - és másik alapszerződés esetleges (elmondása - a magyar-csehszlováké - foglalkoztatta az elmúlt héten a közép-európai külpolitika elemzőit. Ezzel összefüggésben két magas rangú vendége is volt Budapestnek: Helmut Kohl Bonnból és Alexander Dubcek Pozsonyból. (Kis ország nagy eséllyel) Kohl nemet kancellárnak a magyar-német alapszerződés aláírása alkalmából tett budapesti látogatása nyilvánvalóvá tette az egyetértést a magyar és a német kormány között. így értékelte a Frankfurter Allgemeine Zeitung hélvegi számában Kohl előző nap véget ért magyarországi útját. A német tömegtájékoztatás, elsősorban a rádiós és televíziós hírműsorok azt emelték ki a látogatás utolsó napján tartott sajtókonferencia témái közül, hogy Magyarország mindaddig nem kap fegyvereket, alkatrészeket, amíg szomszédságában, Jugoszláviában fennáll a háború veszélye. Kohl a magyar EK-tagságot 1995 után tartja lehetségesnek, miután Svédország, Ausztria, vagy Finnország már tagja lett a közösségnek. A Die Welt szombati számában mindezzel kapcsolatban a következő mondatot idézte Kohl kancellártól? „Európa Magyarország nélkül torzó". (Bős ismét az előtérben) A szombat reggeli prágai lapok többnyire címoldalas tudósításban számoltak be a magyar kormány Bőssel kapcsolatos, pénteken közzétett állásfoglalásáról. Az újságok által adott rövid címek némi bizonytalanságot tükröznek a budapesti keltezésű hír értelmezése terén. A Cesky Dcnik beszámolójának címe: „A magyar kormány Bősről tárgyalt - az államközi szerződés felmondása". A Práce szerint „Magyarország felmondja a bősi szerződést". A cseh lapok közül egyedül a Mladá Fronta Dnes szentelt önálló kommentárt a témának. A lap szerint naiv dolog lenne azt hinni, hogy a magyar fél egyoldalúan megadta magát. Ha felmondják a szerződést, akkor „elméletileg azt tesszük Bőssel, amit kedvünk tartja"- vélekedett a lap, de hangsúlyozta, hogy ez csak elméletileg igaz. Magyarország ugyanis azzal, hogy felmondja az építésről 1977-ben kötött szerződést, „felhagy a Dunával kapcsolatos bárminemű tevékenység jóváhagyásával", és ezzel „megkezdődik a valódi vita arról, hogy jogunkban áll-e a szlovák oldalra elvezetni a határfolyót. Kezdetét veszi az államhatárokról folytatott vita" - zárta következtetését a prágai lap. (Nincsenek új érvek) - nyilatkozta Rott Nándor, az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottságának elnöke. Alexander Dubcek magyarországi látogatásával kapcsolatban. A bősnagymarosi vízlépcsőrendszerre vonatkozóan elhangzott kijelentés arra utal, hogy a magyar kormánydelegáció a későbbi tárgyalásokon is egy közös bizottság munkáját fogja támogatni, amelybe bevonnak nemzetközi szakértőket is. Az eddigi kormányszintű megbeszéléseken a csehszlovák tárgyaló delegáció - a parlamenti bizottságok közös nyilatkozatával ellentétesen - arra sem volt hajlandó, hogy elfogadja az államközi szerződéstől eltérő munkák felfüggesztését a közös vizsgálatok idejére. A legközelebbi kormányszintű találkozó február 27-én, illetve 28-án lesz Prágában. A magyar parlamenti bizottságot ekkor fogadják a Cseh és Szlovák Szövetségi Gyűlés két kamarájának környezetvédelmi bizottságai. Ha a Balkánon választanak Fogságban a VMDK alelnöke Csorba Béla megérezte Néhány soros rádiójelentés: „Ma délután egy és két óra között Újvidék közelében a rendőrség feltartóztatta Csorba Bélát, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének vezetőségi tagját, a temerini helyi VMDK szervezet elnökét, ismert publicistát, írót. Igazoltatás után letartóztatták és ismeretlen helyre vitték." Eddig a pénteki hír. Csorba Béla, aki a fenti funkcióit és közírói szereplését is a béke, a Vajdaságban élő nemzetek békés, egymást tisztelő és becsülő személyiségformáló feladatainak szolgálatába állította, tudatában volt annak, hogy mekkora kockázatot vállalt a katonai behívó megtagadásával. Január 3-án ugyanis öttagú rendőralakulat szállta meg Csorbáék temerini családi házát, de miután senkit sem találtak otthon, a küszöbre helyezték az azonnali jelentkezésre kötelező katonai behívólevelet. Az ismert békeharcos azóta (saját szülőföldjén) bujdosott. Segítőkész, együttérző magyarok és más nemzetiségűek rejtegették, méghozzá oly módon, hogy vállalt politikai feladatainak is részben eleget tudott tenni. A hatalom azonban kitartó. (Szüksége van a frontharcosokra még akkor is, amikor látszólag ugyebár béke van és a szerbiai kormány fennen hirdeti a kéksisakosok jövetelének szükségességét és azok egy-két héten belül való érkezését!) Tudta ezt Csorba Béla is, és január közepén szinte megjósolta letartóztatását, amikor a Napló című független újvidéki magyar hetilapnak a következőket nyilatkozta - ismeretlen helyszínről: „Az igazság az, hogy amióta tart ez a háborúnak nevezett szörnyűség, én lélekben felkészültem erre. Annál inkább, mert a páncélosoknál szolgáltam és tisztán láttam, hogy a hadseregnek 'szüksége' lesz rám. A nyár óta viszont masszívan elhatároztam: innen nem menni sehova..." Csorba élesen látja a délvidéki helyzetet és a következőképpen fogalmaz: „Azt nem volt nehéz megjósolni, hogy számunkra, kisebbségi magyarok számára a polgárháborúnak van egy súlyos következménye: kitűnő alkalmat szolgáltat az etnikai arányok megváltoztatására!" Ezzel arra utal, hogy az értelmetlen délszláv vérontásba a magyarok és más nemzetiségűek (de gyakran maguk az érintettek) sem hajlandók belekeveredni. Ezért a legtöbben külföldre távoznak. vagy erőszakkal viszik őket a frontra. Ahonnan gyakran csak a „néphadsereg" által adományozott koporsóban térnek haza... A kiváló fiatal magyar békeharcos ma már nem bujdosó. Fogoly. K. F UKRAJNA NEM IRTA ALÁ azt az öt gazdasági jellegű megállapodást, amelyet az államközösség kormányfői láttak el kézjegyükkel a szombati találkozón. A kormányfők úgy döntöttek, hogy a jövőben is összehangoltan importálják az élelmiszert és a mezőgazdasági alapanyagokat. Az okmányok legfontosabbika az, amely biztosítja az áruk szabad áthaladását egymás területén, mindenféle vám fizetése nélkül. Megegyezés született az egységes villamosenergetikai rendszer fenntartásáról is. AZ AMERIKAI KORMÁNY és szövetségesei azt tervezik, hogy munkát, békés célú megrendeléseket biztosítanak a volt Szovjetunió kutatóinak, akik atomfegyverek kifejlesztésén dolgoztak. A Németország és inás államok közreműködésével tervezett program célja, hogy megakadályozzák az atomfegyvertitkok birtokában lévő szakértők elvándorlását olvan országokba, 2hö! tudásukat a nemzetközi békét veszélyeztető célokra használhatják fel. NAGYKÖVETTÉ KINEVEZÉSE után tartott első sajtókonferenciáján az Egyesült Államokat Oroszország szántára a legfontosabb országnak nevezte Vlagyimir Lukin, Oroszország új washingtoni nagykövete. Lukin, aki Igor Koloszovszkijt váltja föl posztján, február végén, de legkésőbb március elején utazik az amerikai fővárosba. A NYUGAT-EURÓPAI UNIÓ főtitkára, Willem van Eekelen helyeselte a semleges Ausztria döntését, amelynek értelmében a NATO AWACS-rendszerü légtérellenőrző és felderítő repülőgépei használhatják a köztársaság légterét közölte Alois Mock osztrák külügyminiszter. Ausztriában eközben tovább folytatódnak a tiltakozások a Mock által bejelenté!! döntéssé! SZéíü&cF:. A ReUÍCT jelentésé szerint sok politikus úgy gondolja, hogy ez nem egyeztethető össze Ausztria semleges státusával. mmmmmmm Leleplezték a választási csalásokat Erdély magyarsága végre bizakodik A bukaresti tévéhíradó szombaton este - kampánycsönd idején - a következő hírt közölte: Marosvásárhelyen a választás meghamisítására törekednek. Csak azt nem mondták be, hogy kik. Másnapra kiderült, hogy a románok próbálták csalással befolyásolni az eredményt, ebben a még ma is több mint fele részben magyarlakta frontvárosban, ahol különös politikai súlya van annak, hogy ki lesz a győztes. A román hatóságok hamis pecséttel kísérelték meg igazolni másutt lakók vásárhelyi illetőségét. S ez még nem minden. Az utolsó napon 350 tiszti iskolást vezényeltek a városba, hogy ők is Marosvásárhelyen voksoljanak - nem kétséges, kire. Az RMDSZ ezeket a praktikákat nemzetközi sajtótájékoztatón leplezte le. Marosvásárhelyen egyébként, ahonnan vasárnap délután tudósításomat küldöm, feszült a légkör. Ismeretes, hogy az RMDSZ jelöltjét koholt vádakkal, törvénytelen módon visszaléptették az indulástól. JellemVasárnap délelőtt amerre jártam a Görgényi-havasokon innen s túl, mindenütt hosszú sorok álltak a szavazóhelyiségek előtt. A helyhatósági választásokat az RMDSZ vezetői és a helyi sajtó is a „forradalom" óta lezajló legfontosabb politikai eseménynek tekintik. A francia típusú választás kétfordulós. Tegnap azok érezhették máris győztesnek magukat a polgármesterségért folyó harcban, akik 50 százalékot és még egy szavazatot kaptak. A második fordulóban a két legerősebb jelölt mérkőzik újra. A tanácstagok mindenütt listás szavazással kerülnek a helyi hatalomba. ző, hogy Káli-Király István a tanácstagi listára fölkerülhetett. Helyette a magyarság most Pokorny László gyógyszerészt, független jelöltet támogatja. Egyébként hasonló jogtiprásokkal léptették vissza a jelöltségtől Szováta korábbi magyar polgármesterét, Gáli Ferencet is. Am a híres fürdővárosban olyan mértékű a magyar többség, hogy aligha nyerhet más nemzetiségű. Akárcsak Gyergyószentmiklóson, ahol vasárnap reggel, ottjártamkor nyugalom volt. A város rendkívüli ellátási nehézségekkel küszködik, hiszen hetek óta nem láttak lisztet és hiányzik a propán-bután gáz is, amivel főzni, helyenként fűteni lehet. Ennek ellenére már reggel sűrű sorok indultak a választóhelyiségekbe. Minden jel szerint eddigi polgármesterüket erősítik meg a hivatalában. A tömbmagyar megyékben, Kovásznán és Hargitában nem kétséges a választás kimenetele. Ezen a vidéken óriási eredményt érhetnek el a demokratikusan választott, döntően magyar többségű önkormányzatok, elsősorban a nyelvhasználat s a korlátozott gazdaságikulturális autonómia terén. Bár a választások után mindenhová kinevezett prefektusok, EuróHarcok Baranyában A már korábban megszállt Baranyából a jugoszláv erők szombaton Észék északi peremrészeit lőtték. A városra tíz-egynéhány gránát hullott. A zágrábi rádió azt is jelentette, hogy Baránya irányából robbanások hallatszottak. Feltételezik, hogy a megszállók a horvát házakat robbantják fel. Vinkovci felett többször is szövetségi repülőgépek és helikopterek jelentek meg, de csak felderítést végeztek. A tengerparton is megsértették a tűzszünetet. A Zára közelében levő katonai támaszpontról a kikötőváros körüli horvát állásokat lőtték, főleg gyalogsági fegyverekkel. Zvonimir Separovity horvát külügyminiszter fogadta Bagi Gábort, Magyarország zágrábi főkonzulját, aki átadta neki Jeszenszky Géza külügyminiszter üzenetét. Az üzenet Jeszenszky közelgő horvátországi látogatására vonatkozik, amelynek időpontját később határozzák meg. Göncz Árpád interjúja „Nincs kétfajta kisebbség" „Szeretném, ha a szerb kormány belátná, hogy a kisebbségeknek nem létezik két fajtája, s nincs kétfajta megoldás helyzetük rendezésére" - szögezte le a belgrádi Borbában szombaton megjelent duplaoldalas interjújában Göncz Árpád, rámutatva arra, hogy azt kívánja a szerbiai magyaroknak, amit a horvátországi szerbek maguknak óhajtanak". A „Nincs kétfajta kisebbség" című interjúban a köztársasági elnök részletesen ismertette a magyarországi változásokat, kiemelve azt, hogy a Közép- és KeletEurópába áramló tőke hatvan százaléka Magyarországra érkezett, hogy a szovjet csapatok távozása után Magyarország szuverén és teljesen független állammá vált, s hogy 199698-ra szeretne az Európai Közösségek teljes jogú tagjává válni. Göncz Árpád rámutatott, hogy Szerbia közvetlen szomszédunk, s a vele folytatott gazdasági együttműködés kiemelkedően fontos, s azt tovább akarjuk fejleszteni. Jugoszlávia - mondottá az elnök - tagja volt a Hexagonale szövetségnek, s logikusnak nevezte, hogy a volt Jugoszlávia újonnan létrejött köztársaságai is tagjai legyenek ennek a regionális együttműködésnek. „Érdekeltek vagyunk abban - szögezte le hogy a magyar kisebbség megkapjon minden olyan kisebbségi jogot, amelyet a térség többi nemzeti kisebbsége élvez, legyenek ugyanolyan jogai, mint a horvátországi szerb kisebbségnek, a szerbiai horvát kisebbségnek." pában példátlan módon, megvétózhatják majd a helyi döntéseket. A szórványmagyarság lényegesen nehezebb helyzetben van. Biztató, hogy a haladó román ellenzéki pártokkal, sőt a cigánysággal is sikerült megegyezni, s nemcsak felső, hanem megyei, sőt városi, községi szinten is. Az őket tömörítő Demokratikus Konvenció ezen a szavazáson vizsgázik, s egy későbbi tartós szövetség előképe lehet. Az RMDSZ marosvásárhelyi központjába sorra érkeznek székelyföldről a jelentések. Gernyeszegen például minden előzetes megállapodást meghazudtoló módon külön szavazóhelyiséget állítottak föl az odavezényelt katonáknak. A vásárhelyi polgárok postaládájából pedig Pokorny Lászlót, a független magyar jelöltet gyalázó röpcélduálák estek ki. Ennek ellenére Erdély-szerte nyugalom van, mindenki bizakodóan várja a helyhatósági választások végeredményét. GAZSÓ L. FERENC Vavrousek: egyoldalú lépés „A szerződés érvénytelenné nyilvánításával nem szüntethetők meg a környezeti károk" - mondta pénteken Josef Vavrousek csehszlovák környezetvédelmi miniszter a CSTK csehszlovák hírügynökségnek. így reagált Vavrousek arra, hogy a magyar kormány - mint a CSTK írta megállapította a dunai vízierőműrendszer építéséről szóló szerződés felmondásának szükségességét. A csehszlovák miniszter emlékeztetett arra, hogy a szerződésben nincs szó a felmondás lehetőségéről. Vavrousek szerint az első egyoldalú lépést a bősi erőmű ügyében Magyarország tette. „Ezekkel a lépésekkel nem értettem egyet, miként nem értek egyet a szlovák kormány legutóbbi egyoldalú lépéseivel sem" - jelentette ki a csehszlovák szövetségi kormány környezetvédelmi minisztere. Ha a határok változnak is, a bennünket körülvevő népek, a szomszédok ugyanazok maradnak, igazította ki a címet Podkoniczky István, az SZDSZ külügyi szakértője a szabaddemokraták Földvári utcai székházában szombaton délután tartott nyilvános politikai fórumon. Az előadó szűk körű hallgatósága előtt Magyarország külviszonyait elemezte. Nem értett egyet azzal a kormánypártok és a külügyminiszter által hangoztatott nézettel. amely szerint a külpolitikában konszenzus van. Az elvi közösség egyetlen tételmondatban összefoglalható: Magyarországnak a Nyugathoz kell tartoznia. Az egyetértés itt meg is szakad, a csatlakozás mikéntjéről már erősen megoszMagyarország optimális ellenség / Uj szomszédokkal Európában lanak a vélemények, s még inkább különbözik a középkelet-európai szituáció megítélése. A 15 millió magyar miniszterelnöke megfogalmazás csapdájában vergődik a kormánykoalíció, állította Podkoniczky István. Ennek a kijelentésnek igen furcsa akusztikája van Belgrádban, Pozsonyban és Bukarestben, a magyar kormányzatra pedig valósággal rákényszeríti a belőle következő politikai forgatókönyvet: amennyiben szorongatott helyzetbe kerül a határokon túli magyarság, a kormány válaszlépései az Antali-féle logika alapján veszélyes helyzetbe hozthatják az országot. A másik, súlyában a fentihez rrférhető probléma, hogy a szomszédok nem a demokratikus átalakulás éllovasai. Ukrajnában, Romániában, Szerbiában, Szlovákiában roppant képlékeny a politikai helyzet, s furcsa folyamatok zajlanak. Egészen más körülmények között ment végbe - ha végbement egyáltalán - a rendszerváltás, sokkal rosszabb gazdasági helyzetben és az új elit teljes hiányában. Nem érdekük a modernizáció és a felzárkózás. Ezeknek a rezsimeknek - belpolitikai pozíciójuk megőrzéséhez - ellenségképre van szükségük. És Magyarország optimális ellenség: a térség katonailag leggyengébb országa, s gazdasága nem képes a hadsereg rövid távú korszerűsítésére, a svájci vagy az izraeli utat lemásolni. Különösen veszélyes, hogy a határainkon túl élő magyar kisebbségek révén hihető ellenség vagyunk. Az európai politikai gondolkodás a robbanás lehetséges helyét mindig is a Balkánon jelölte ki, s három verzióval: magyar-román, jugoszláv-bolgár-albán. illetve görög-török konfrontációval számolt, hangsúlyozta Podkoniczky István. (77