Délmagyarország, 1992. február (82. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-08 / 33. szám

SZOMBAT, 1992. FEBR. 8. Hányadán állunk, Csurka úr? TÁRSADALOM 5 FOTÓ: SOMOGYI KÁRÓLYNÉ A Magyar Demokrata Fórum alelnöke, parlamenti képviselője, a Magyar Fórum szerkesztőségi bizottságának elnöke, a Vasárnapi Újság publicistája, azaz Csurka István kisteleki „fellépéséséf" nagy érdeklődés kísérte. „Imádom a szókimondásáért!" - lelkendezett egy idősebb hölgy az előadóra várakozva. Egyesek „erőt meríteni", „érveket gyűjteni", mások „szörnyülködni" jöttek. Mindenesetre Csurka úr kedvéért Pusztaszerről, Csongrádról is érkeztek MDF-esek a kisteleki polgármesteri hivatal nagytermébe. A rendszerváltás, a kommunisták, a televízió és a rádió. E témák képezték Csurka István, MDF-es honatya kisteleki beszédének gerincét. A politikai fórum szervezői hangsúlyozni kívánták az előadó (vagy ahogy némelykor nevezik: az MDF „fenevadja", a politikai közélet „réme") író mivoltát: a találkozó végén árusították könyveit. Igaz, az árus példányokat maga a vendég hozta, majd dedikálta. A politikai fórum után, a tisztelők gyűrűjéből nehezen kiszakadva, egy hosszú nap végén, meglehetősen fáradtan válaszolt a Délmagyarország kérdéseire. - Az országot járva nyilván Ön is tapasztalja, a választások idején tett pártígéretek ellenére nem enyhült a vidék-főváros ellentét. Áthidalható egyáltalán a „vidéki Magyarország" és Budapest közötti különbség? - A Magyar Demokrata Fórum eredeti célkitűzései között fő helyen szerepelt az országon belüli egyenlőtlenségek kiküszöbölése, az esélyegyenlőség megteremtése. Ha a világkiállítást sikerül megrendezni, azt arra is föl fogjuk használni, hogy a vidéknek lehetőségeket biztosítva az ország keleti vagy déli részének is adjunk olyan eszközöket, melyekkel előbbre léphet. A politikai érdeklődés vidéken inkább megvan, mint a fővárosban. A kisebb településeken élők viszont - mivel kevesebb információhoz jutnak - még jobban áhítoznak arra, hogy kielégítőbb tájékoztatást kapjanak. - A „politika" viszont egyre kevésbé érdekli az embereket. Nő a bizalmatlanság a pártokkal, a szakszervezetekkel, az országgyűléssel szemben. Ez arra utal, hogy az állampolgárok nagy hányada nem bízik a demokrácia legfontosabb intézményeiben. A Demokrata Fórum mit tesz ennek ellensúlyozására, a nem politizáló többség megnyeréséért? - A politikai érdeklődés csökkenése természetes egy olyan társadalomban, mely a maga normális állapotába végérvényesen belezökkent. Az emberek nem politizálnak folyamatosan, két választás között ezt a képviselőikre bízzák. Itt a rendszerváltozás folyamatában vagyunk, így megkívántatik a különböző érdekcsoportok aktív részvétele, hogy maguk küzdjék ki maguknak a társadalomban elfoglalt új helyüket. Ez foroghat veszélyben, ha túlságosan mélyre süllyed a politikai érdeklődés. - Hogyan értékeli a tényt: az időközi választásokon a kormánypártokénál sokkal jobb eredményt tud felmutatni a szocialista párt? - Ez is igazolja, hogy az egykori kommunista párt fegyelme máig él. Az MSZMP legnagyobb kiterjedésének idején az országhatáron belüli magyarság közel 10 százalékát foglalta magába. Ez a fegyelemhez szoktatott réteg megmozdul az időközi választásokon is. Azok, akik a kormánnyal elégedetlenek ugyan egy picit, de ellene szavazni nem akarnak, távol maradnak az urnáktól. Remélem, ez a képviselő-választások idején nem így lesz! Remélem, az embereknek van annyi magukhoz való eszük, hogy nem hagyják, hogy a kommunisták alkotmányos úton, újra megszerezzék a hatalmat. - Igen gyakran használja negatív minősítésként a szót: kommunista. Mit jelent ez a kifejezés az ön szótárában? - Kevés olyan kommunista élt ebben a hazában, aki az elvekhez „utolsó leheletéig" ragaszkodott volna. A kommunistaság az elmúlt negyven év alatt a karrieresinálás legfőbb eszközévé alacsonyult. Különös vágásúak az ilyen emberek, mert ma arra törekszenek, hogy az akkor szerzett vagyonukat, munkahelyi előnyeiket megtartsák. Ezeket nevezem én kommunistának. - Ez a „kirekesztősdi" társadalmi méretű „játék" része? A politikától való általános elfordulás oka talán e „játék" másik megnyilvánulása is: magyarnak és liberálisnak lenni egyszerre nem lehet, e két irányzat egymást legyűrni igyekszik. - A Magyar Demokrata Fórum létrehozta nemzeti-liberális körét. Úgy fogjuk fel, hogy minden tagunkban mindhárom fórumos irányzat benne foglaltatik. Más kérdés, hogy a politikai harc során - főleg a tömegkommunikációban - igyekszenek elhinteni, a liberális és a nemzeti ellentétes fogalom. - A kisteleki politikai fórumon előadásában hangoztatta: ha a jelenlegi parlamenti ellenzék jutna hatalomra, ez visszalépést jelentene, mert „befuccsolna" a rendszerváltás. Úgy látja, hogy Önhöz hasonlóan ennyire differenciálatlanul szemléli a parlamenti ellenzéket a magyar társadalom egésze? - Engem a tapasztalat vezérel megállapításaimban. Nézze, valahányszor az MDF személycserét kezdeményezett magas, vagy kevésbé magas posztokon, az ellenzék egységesen megálljt kiáltott. így hát a hangoztatott elvektől, a választások előtti ígéretektől függetlenül itt bizony a kommunizmus jelenne meg, a demokrácia csak szó maradna, ha a jelenlegi ellenzék jutna hatalomra. - A koalícion belül főleg a kisgazdák nehezményezik a Demokrata Fórum egyeduralomra törekvését. Miközben az MDF mutatta út egyedüliségét hangoztatja, hogyan képzeli el a következő választások után a pluralizmust, a többpárti demokráciát? - Hát mit mást hangoztassak?! Jelenleg nekünk a Parlamentben 43 százalékos többségünk van. Az utánunk következőnek csak huszonvalahány. Ez a helyzet. Mindenkinél nagyobbak vagyunk. Ez a törvényes hatalom. Hogy milyen világ lesz a választás után, hogyan oszlik meg a hatalom? Majd meglátjuk. - A pártok többsége készülődik az új választásra. Talán ennek velejárója, hogy megjelentek a szélsőségek. A közhangulat félelemtől átitatott. Bevezető előadásában csak a baloldali veszélyt emlegette. - Emberek nem a szélsőséges politikai erőktől tartanak, hanem attól, hogy elveszítik munkahelyeiket és sokszor a régi rendszer emberei, a kommu nisták azok, akik őket elbocsátják. Attól nem kell „remegni", hogy az MDF diktatúrát valósítana meg. A jobboldali veszély pedig csak fenyegetőzés, nem realitás. Előrevetítettem az előadásomban azt a lehetőséget, hogy a régi rendszer emberei, a föld alatti erők hogyan működnek. De ez nem jelenti azt, hogy a baloldali szélsőségtől félni kell. Sokszor azt kell mondanom, hogy sajnos. Mutassanak nekem egy kommunistát, aki vagyonát itthagyva, kivándorolt az országból, mert félt. Mutasson egyet, legalább egyet! - Az viszont kétségtelen, hogy a rádió és a televízió jelenlegi vezetőinek „félni" kell, hiszen Ön is említette az MDF a közszolgálati média háza táján rendet teremt. - Ennek már rég itt lett volna az ideje! A tájé koztatás az MDF-SZDSZ paktum idején csúszott ki a kezünkből. A magyar kultúra vezetéséért folyik a harc. Az egész telekommunikációban teljes merítésű, nagy „rendszerváltásra" van szükség, mert ettől függ, hogy a gazdaságban bekövetkezett változások elmélyüljenek a társadalomban, hogy visszafordíthatatlanná váljanak a folyamatok. - Igaz hát a megfigyelés: a vallási műsorok kapcsán indított kampány a „rendteremtés" előszele? - Hatalmas, nemzeti intézményünk, a rádió és a televízió nem lehet néhány tucat „tucatember" önző érdekeinek kiszolgáltatott. A rádió elnökének intéz kedése nyugodtan nemzetellenesnek nevezhető. Gombár „úr" azért vonta el az egyházaktól a nekik már megadott műsoridőket és hullámhosszokat, mert ő marxista, materialista és kommunista. Ezt nem tűrhette a magyar társadalom. Nem kellett itt kampányt indítani, magától szólalt meg a hívők és a határokon túli magyarok tömege. A tárgyalásokon félmegoldás született, ezért az eredmény nem fogadható el. Vissza kell adni a magyar népnek a rádiót és a televíziót. - A HVG egyik számában közölt közvélemény-ku talási eredmények szerint a vallásos emberek többsége nem nehezményezte az új műsorrendet. - Fütyülök az ilyenfajta közvélemény-kutatásra, főleg a HVG-ére, mert azt akarja alátámasztani amit Gombár elrendelt. A pápalátogatás idején megmutatkozott, kikből is áll valójában a magyar társadalom. Kérdezem én: miért ne kaphatnának a nagy történelmi egyházak a közszolgálati média műsoridejéből annyit, amennyi számarányuknak megfelel?! - E vita során erősödött föl az a vélemény, hogy az MDF saját céljaira használva „maga előtt tolja a vallásosok, a kisebbségi sorban élők csoportjait. - Erről szó sincs. A Demokrata Fórum minden eszközt megragad arra, hogy segítse az ilyen vagy olyan kisebbségi sorsú embereket. Erre szólítja föl az egész magyar társadalmat. U. 1. Csehák Judit a társadalombiztosításról „Megértem Kupa urat" - Miért jó a társadalombiztosítás önkormányzatba adása? - Tulajdonképpen, ha jó a társadalombiztosítás, azt egy sajátos önkormányzat felügyeli. A társadalombiztosítási önkormányzatnak egész hatásköre, fogalomköre hiányzik az alkotmányból. A magyar alkotmány csak a helyi önkormányzatokkal foglalkozik. Egy biztosítási típusú önkormányzat feladatköre, lehetősége nincs benne. Elmondtuk a Parlamentben, hogy a társadalombiztosítás átalakítását ott kellett volna kezdeni, hogy módosítjuk az alkotmányt és lehetőséget adunk a nyugdíjalap és az egészségbiztosítási-alap önkormányzatának például arra, hogy bizonyos nyugdíjszabályokban rendeleteket alkosson, vagy egyes anyagi kérdésekben, például, hogy milyen gyógyszerek tartozzanak a társadalombiztosítás körébe, dönthessen. Lényegében az önkormányzati törvényben az van, hogyha lesz majd, 1993 után, a társadalombiztosítás két alapjának elkülönült önkormányzata, egyetértési joga van a kormányrendeletekkel kapcsolatban, a létrejött felügyelő bizottságnak azonban nincs. - A jelenlegi költségvetés gondjait tudva hogyan képzeli el a társadalombiztosítás vagyonnal való ellátását? És még egy, nyolcvankilencben 14,5 milliárd forinttal finanszírozta a társadalombiztosítás a költségvetési deficitet, az átalakulásnál nem hiányzik ez a pénz? - Az utóbbival kezdve, az említett pénz kölcsönként lett elkönyvelve. Tehát nem elvette a költségvetés, hanem kölcsönözte a társadalombiztosítás, és ez év Csütörtökön este Vásárhelyen és Szentesen dr. Csehák Judit országgyűlési képviselő, a szociális bizottság tagja, a társadalombiztosításról tartott lakossági fórumot. A két esemény közötti sajtótájékoztatón a következő kérdésekre válaszolt. végéig kell visszakapni a legmagasabb lakossági kamattal terhelten. Az állami költségvetés, hogy ne legyen túl sok kamata, tavaly 12 milliárdot már visszafizetett. Ami a vagyonátadásra vonatkozik. Most a Pénzügyminisztériumnak az a véleménye, hogy nem kell a társadalombiztosításnak semmilyen vágyont átadni, mert nem hozott létre egy vagyonkezelő szervezetet, mert nincsenek olyan szakemberek, akik tudnák mit kell csinálni a vagyonnal. Nekem az a véleményem, hogy előbb át kell adni a vagyont és majd ezek a szervezetek is kialakulnak, és nem szabad megvárni, amíg az elsózható vagyonból csak a tönkrement állami vállalatok maradnak meg. Minden országban, a társadalombiztosítás befektetéseiről törvények vannak, amelyekben határozottan megszabják, mire szabad a járulékot feltenni, milyen vagyona lehet a társadalombiztosításnak. Például; lehet banki részvénye, lehet ingatlantulajdona - szociális célú lakások vagy idegenforgalmi szálloda, vagy olyan rehabilitációs tulajdon, amelyek bevételei segítik a társadalombiztosítás gazdálkodását. Természetesen állami kötvények is lehetnek. Megértem Kupa urat, hogy esze ágába sincs abból a banki részvénykötegből, ami 40 százalékos hozammal rendelkezik, átadni a társadalombiztosításnak. - Mit foglal magába a méltányossági nyugdíj, milyen keretet biztosítottak erre? - Elsősorban szociális szempontokat vesznek figyelembe, azt is, hogy egyedül él, hogy milyen fokú az esetleges betegség és milyen életkorú a kérelmező. Ilyen méltányossági nyugdíjemelésnél arra is van lehetőség, hogy olyan panaszát orvosolják az állampolgárnak, amelyre a nyugdíjtörvény nem ad lehetőséget. Például üzemi balesetet szenvedtek. Tulajdonképpen arra szolgál, hogy ami nem fér be a nagy rendszerek szabályaiba, azt egy bizottság korrigálhassa. Az idei költségvetésben 400 millió forint erre elkülönítve. Ennek nagyobb részét elosztják a megyei társadalombiztosításokhoz. Bárki beadhatja a kérelmet, aki az ellátatlanságot tapasztalja. ÖT Előadás az alternatív katonai szolgálatról Két éve jött létre az Álba Klub. A klub erőszakmentes szervezet a békéért. A szegedi csoport tavaly ősszel alakult meg. Fő törekvéseik: találkozási lehetőséget akarnak nyújtani a polgári szolgálatol teljesítőknek; havonta előadásokat szerveznek az erőszakmentes cselekvés és gondolkodás lehetőségeiről; keresik az együttműködést a zöld mozgalmakkal. Hétfőn délután 5 órakor az Ifjúsági Házban első nagyobb remdezvényükön Csapody Miklós szociológus tart előadást a magyarországi katonai szolgálatmegtagadás történetéről. Az előadó egyébként ebben a témakörben indítványt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz. Hét kérdést fogalmazott meg, melyekben a polgári szolgálatot teljesítők hátrányos megkülönböztetésének alkotmányosságát kéri elbírálni. Ismeretes, hogy a polgári szolgálat időtartama jeleneleg 22 hónap, míg a katonaságé 10 hónap, s egyéb hátrányok is érik azt, aki lekiismereti okok miatt nem vonul be. A testület az indítványt elfogadta, és tárgyalni fogja. Városházi sarok Szerb püspöki központ Szegeden Urosevics Danilo, a Szerb Demokratikus Szövetség országos választmányának tagja és Lung Milán elnökségi tag nemrégiben a városházán tájékoztatták a szegedi önkormányzati vezetőket a görögkeleti szerb egyház részére visszaadott ingatlan felhasználását illetően. Eszerint a Somogyi utca 3. szám alatti épületben a Marosmenti szerbség könyvtárát, szellemi, tudományos és kulturális centrumát rendezik be, s a helyet a görögkeleti szerb püspökség délmagyrországi központjává kívánják fejleszteni. Szeged és Arad '48-a Pascu Urezau, az aradi múzeum igazgatója és munkatársai a '48-as szabadságharc relikviái átszállításának és szegedi kiállításának részleteiről tárgyalt a napokban a városházán. Ismeretes, a helyi önkormányzat már az elmúlt év őszén szeretett volna sort keríteni a kiállítás megrendezésére, de ez a terv akkor előre nem látott akadályok miatt kudarcba fulladt. Az idén bizonyosnak látszik a siker. Pascu Urezau és dr. Trogmáyer Ottó, a szegedi múzeum igazgatója keretszerződést írtak alá: az aradiak őszszel ideszállítják az emléktárgyakat, viszonzásképpen magyar néprajzi kiállítás nyílik Aradon. Magángyűjtemény a városnak Új értékkel gyarapodhat Szeged. Dr. Rostás Gergely nyugdíjas ügyvéd többszáz év alkotásait felölelő iparművészeti, képzőművészeti és népművészeti magángyűjteményét felajánlotta a városnak, a szegedi múzeumnak. A közgyűlés dönt, él-e az ajánlattal. Új művészeti támogatási rendszer A városban élő, Szegedhez kötődő hivatásos és amatőr művészek (írók, költők, képző- és iparművészek, fotósok, zenészek, táncosok, színészek, rendezők, népművészek és művésztanárok, valamint művészeti kutatásokat végző szakírók) alkotó tevékenységének elismerésére az önkormányzat új rendszert alakít ki. Alkotói díj adományozható életműért vagy kimagasló művészi teljesítményért; összege személyenként 150 ezer forint. Az alkotói támogatás pályázaton nyerhető el (például jelentős művészi vállalkozás megvalósítású' hoz: kiállítás, kötet sajtó alá rendezése stb.) egyéni kérelem alapján; összege személyenként változó: 50-100 ezer forint. Iskola-előkészítő Érdekes kísérlet kezdődik a Bálint Sándor Általános Iskolában. hányi Józsefié igazgatónő kezdeményezésére 15 fős, kiscsoportos előkészítő évfolyam indul iskolaérett, de még túlságosan játékos, a tartós figyelem képességével kevésbé rendelkező gyermekek számára. Az önkormányzat egyelőre csupán ebben az iskolában engedélyezte az ötlet megvalósítását. Eurocaritas-fogadó a város szélén? Vásárlási szándékkal érkezett a minap a városházára dr. Majzik ktván, az Eurocaritas képviseletében. Az ügyvezető igazgató a Bajai út 9. szám alatti romos állapotú házingatlan esetleges megvételéről tárgyalt az önkormányzat illetékeseivel. Elmondása szerint az Eurocaritas az épületben éttermet és fogadót üzemeltetne.