Délmagyarország, 1992. február (82. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-01 / 27. szám

SZOMBAT, 1992. FEBR. 1. IFJÚSÁG 9 „Pannon fatalizmus" Jung Károly: Barbaricvm, Fórum könyvkiadó, Újvidék, 1991. A fedőlap fénylő fekete felületén (Maurits Ferenc munkája) egy behorpadt sisak, feltehetően az antik korból. A sisak mögül ott leselkedik a fenyegető, veszedelmeket közvetítő múlt, amely behorpasztja az oltalom céljára használt sisakjainkat. Az újvidéki Jung Károly Barbaricvmja az oltalom és a menedék egyetemessé táguló hiányát teszi tárggyá, s költészetének kiváltképpeni jellegzetessége, hogy a megtöretettség, a keserűség és rezignáció, a vereségek és kudarcok tartalmait az igába tört közép-keleteurópai ember múltjának beemelésével idézi fel. Behorpadt sisakok, vörös cserépedények, kőbalták, lapuló fellegvárok, ősök csontjai - íme, a tárgyi kelléktár elemei. A költő folytonosan belebotlik a tárgyakba sűrítődött múltba, lehajol az ekevas útjába kerülő vörös cserépedényhez, s felismeri benne a „történelem átvérzett szövetét". Gesztusa nem a régészé, aki archivál, gyűjtésre összpontosít, tárgyakat lát, amelyek rekonstrukcióra várnak. Nem, a költő itt sokkal inkább a kiszolgáltatottság könyörtelen rendjének szerves része, akit az állandóan feltáruló múlt horizontjai határoznak meg. Az egész köteten végighúzódik a történelmi szükségszerűség, s a vele szembeni esetlegességünk motívumpárja: a hiábavalóság szövevényei mögül feltűnik a mindent meghatározó történelmi világ szerkezete, amely a „halálba simulás", a végesség nyomasztó szorításának kerete is egyben. Álijon itt példának a következő néhány sor: Tévedés azt hinni, hogy minden átmeneti. (Tévedés végesnek vélni az átmeneteket -/Hisz tévedés nem hinni, hogy minden definiált -,/ Lett légyen - mondjuk - egy felöltő, /Átmeneti bárca teherszerelvény kocsifalán, / Vagy megoldás éppen, jobb htján eszközölt; / Tévedés tehát egyben / E jobb híján ránk szabott átmeneti lét is./Messa da requiem.) E lírai-történelmi környezetérzékelés szerves része a természet elemeinek sorjázása is. De a közép-kelet-európai táj flórája és faunája, a „jelképpé fagyott Nap és Hold", az évszakok váltakozása, a partot, a réteket, kerteket, nyomokat, csontokat elöntő folyóáradások mögött is a múltra-utaltság mozzanatait tapasztaljuk. E tájon hadak vonultak át, lópaták robaját hallgatták, hordák jártak-keltek, amelyek minden mozgathatót kitéptek. A szülőföld képzeletéből egyre inkább eltűnik az otthon lakályossága; ezt a lírai atmoszférát vészterhes, szörnyű sejtelmekkel teli csönd lengi be. A szülőföld „dermesztő hullává" válik, amely magába szívja a történelem véres törmelékeit, a kárhozat szilánkjait. Tehát, a történeti-természeti világ elemei úgy fonódnak össze, úgy képezik egy környezet egységét, hogy egyazon fatális működés kivetüléseit jelenítik meg. Ezt a fatalizmust érzékeljük a térség két részre való felosztásában is: a limesen, a határon túli világot, azaz a barbárok világát, és a határon inneni világot sorsszerű egymásravonatkozódások kapcsolják össze. Mindkét világot a veszélyeztetettség és a kilátástalanság látomásai árnyékolják be, ott, ahol az eszmék embereken gázolnak keresztül, ahol a szenvedéstörténet váltogatja hőseit, a győzelem lehetetlenné válik. A történelmi és a léttapasztalatok egybefűződése módosítja az időérzékelését is, amelyet a felejtés képtelensége, az emlékezet fakulásának lehetetlensége befolyásol. A múltban-állás ezúttal nem azt jelenti, hogy a múlt mává válik, hogy az újraélés lehetőségét hozza létre. A költő a jövő udvaraira rányitó remények szétfoszlása után „elűzi magától" a mát, azaz, számára bizonyos értelemben csak a múlt létezik. A „ma" azért űzetik el, mert nem tesz lehetővé immáron kapcsolatot a múlt és a jövő között, valamint azért, mert kiveszett a jelenlét, az értelmet megtestesítő jelenvalóság lehetősége. A múltban-álTás nem szabad döntés eredménye - csupán következménye a megtörtént múlt súlyos rendjének és a gyógyító felejtés lehetetlenségének. Az emlékek nem valamilyen harsány alanyiság műveként, hanem az idő kibontódásaként jönnek létre. A költő elerőtlenedik a latin világosság eltűnése után (lásd Hová lehet a költő KeletEurópában): a járhatatlan közép-kelet-európai utakon csupán nyelvcsonkokat és önmagával meghasonlott fogalmakat cipel magával. Istenkeresés az irodalomban A költők istenkereséséről kerestem összefoglaló segédanyagot, amelyben e kérdés fel van dolgozva. Kerestem, de hiába. Tömegével találtam antológiákat, a világ- vagy a magyar irodalom szerelmes verseiről, munkás vagy mozgalmi versekről, egyház- vagy vallásellenes versekről, de a keresett témából sem összefoglaló áttekintést, sem antológiát nem találtam. így jobb híján kénytelen voltam magam nekifogni a munkának - írja a vajdasági Tomka Ferenc Istenkeresés az irodalomban (Agapé kiadó, Újvidék) című most megjelent könyvének előszavában. A könyv Balassi Bálinttól Radnóti Miklósig kutatja a magyar irodalom nagyjainak vallásosságát. Nemcsak keresztényi mivoltuk szempontjából, hanem okokat, illetve folyamatot is bemutatva: versek, vallásos élményből ihletett művek keletkezését is az olvasó elé tárva. Vannak klasszikus „istenes" alkotások a magyar irodalomban. Keletkezésükről azonban valóban kevesebbet tudni, mint szerelmesvers társaikéról. Néhol a lázadás, a dac (Ady), vagy a közösségi költészet szeretetre vágyásából (József Attila) táp lálkozik alkotó és kutató. Gyakori visszacsatolásokkal az elődköltők felé, egyetlen céllal: a művekben megtalált istenkép az alkotó vallás felé fordított arcát is mutassa. Még akkor is ha az eltér az egyház által beidegzett látásmódtól, hiszen „ a költőtől nem lehet elvenni istenét". Bár jóval kevesebb teret kapott, a könyvben megtalálhatóak az istenkeresés talán legérdekesebb dokumentumai, a Radnóti versek elemzései is. A megkeresztelkedett költő tiszta s egyetemes hitű belső világának ismertetése méltó záróakkordja a könyvbéli kutatásoknak. Hiány - az előszóban elis merteken kívül - csak a modern magyar irodalom istenkeresésének bemutatásával maradt, amelyre, akárcsak e kiadványra eddig, továbbra is szükség van. Koncertpanoráma Februárban még tart a holtidény, a zenészek visszahúzódtak a stúdiók melegébe és buzgón készítik a következő lemezüket. De azért akadnak kivételek, s így február 11-én a dzsesszrajongók örülhetnek az In Line szegedi fellépésének, február 19-én pedig a Skorpió látogat el városunkba. Mindkét koncert az ifjúsági házban lesz. Kövonalazódnak a nyári események is, az első szenzáció a Metró koncert lesz márc. 21-én, a Budapest Sportcsarnokban. Ezenkívül természetesen lesznek más óriáskoncertek is. Ami már biztos, hogy a Multimédia szervezésében a Genesis koncert a Népstadionban július 15-én, a Roxette pedig július 8-án lesz a Kisstadionban. Valószínű, hogy a U2 is ellátogat idén hazánkba. S talán a legfontosabb információ: a jegyek ára 750 és 1200 forint között várható, tehát nem lesznek drágábbak a belépők, mint '91-ben. A költségek emelkedése miatt már ez is jelentős sikernek számít. TAKÁCS Lemez születik... Omen Az igazán friss lap elébe megy az eseményeknek, ezt tesszük most mi is. Teljes gőzzel dolgozik az Omen tagsága második lemezén. Az együttes énekes-frontemberét, Kalapács Józsefet kérdeztük a készülő anyagról. - Kicsit bajban vagyunk, ugyanis nagyon sok nótát írtunk a nyár óta, és nehéz választani közülük. Nem tudom mi lesz a kimaradó számokkal, de már előre sajnálom őket, mert azok is nagyon jók. Talán majd a szövegek döntenek. - -4 szövegíró továbbra is Horváth Attila? - Igen, nagyon elégedettek vagyunk vele. Úgy érzem, hogy a mi gondolatainkat nagyon színvonalasan fogalmazza meg. Először kicsit féltünk tőle, mert jó barátok óva intettek, hogy nem kéne ennyire költői szövegeket írni, de a közönség bebizonyította, hogy dalaink értő fülekre találtak. - Viszonyítsunk talán az első albumhoz, ahhoz képest milyen lesz? - Természetesen a folytatása, hiszen ugyanazok a tagok. A hangzás is hasonló, de úgy érzem még az előzőnél is élvezetesebb, feelingesebb lett. Az első lemezünk is egyfajta ösztönösségtől és erőtől duzzadó zene, s ez a második lemezen még érezhetőbb. Nagyon kemény, de emellett érzelmes...nem találok szavakat rá...egyszerűen hallgatni kell! TAKÁCS VIKTOR Lemezhírek A Quint idei első produkciója - mely a jövő héten jelenik meg - egy koncertlemez. A november 23-i BS-ben megrendezett Beatrice koncerten készült felvételt adják ki kazettán és CD-n. Ezt követi a szombathelyi Lord 5. nagylemeze, címe: Az utca kövén. Vincze Lilla Mámor című lemeze pedig február végén jelenik meg. A Rákóczi kiadó a közelmúltban adta ki a Moho Sapiens és az R-Go nagylemezét, de hamarosan újabb produkciókkal jelennek meg a piacon. Ezek közül az első Fenyő Dáci lemeze - nem véletlen a névazonoság Fenyő Miklós csemetéjéről van szó. B. Tóth László válogatáslemezét is a Rákóczi adja ki, Pop Tari Top '91, ismerősen cseng a név. Egy újabb debütálásnak is szem-,, akarom mondani fültanúi lehetünk, Illés Melinda személyében. O elsősorban sanzonénekesnő, de garancia a sikerre, hogy az anyag Szikora Róbert felügyelete alatt készült. Már tapasztalhattuk, hogy a kiadó nem idegenkedik a humortól sem, gondoljunk csak az Éles-Horváth duó paródiáira. '92 elején pedig a Markos-Nádas kettős teszi próbára rekeszizmainkat. A Protonnál február a válogatásoké, hiszen Sasvári Sándor lemeze az egyetlen, amely nem ebbe a kategóriába tartozik. 3-án egy kabaré-összeállítás jelenik meg, Mondok egy viccet címmel. Utána 10-én a Best of Rock, válogatás a magyar rock élgárdájának '91-es terméséből. S a hónap végén kerül a boltokba egy titokzatos című lemez, a Night. Az MMC Records az igazi dömpinggel még karácsony előtt jelentkezett, ekkor került a boltokba az új Michael Jackson, Tina Turner, Genesis, Joe Cocker, Queen, Pet Shop Boys és Claydermann album. Egyenlőre egy lemez rejtőzik a tarsolyukban, a U2 Achtung Babyje, mely hamarosan megjelenik. A Zebra a legfiatalabb kiadó, de kora ellenére már jelentős sikereket künyvelhet el, hiszen két válogatáslemeze, a Suprahits és a 60-as évek slágerei már „bearanyozódott", s ezen az úton halad a Hobo Blues Band Kocsmaoperája is. Februárra két kiadványt terveznek, az első a 100 Folk Celsius felnőttlemeze, melynek - érdekes módon - a címe: Nemcsak felnőtteknek. A másik produkció, Dolák-Saly Róbert Láthatatlan éj című lemeze, is figyelemre méltó, hiszen a megjelenése előtt eMeRTon díjat nyert a kiemelkedő hangfelvételi-stúdióművészeti alkotás kategóriában. TAKÁCS VIKTOR Rockleltár '91 Év eleje a számvetések ideje. A zenészek is pihennek, sebeiket nyalogatják vagy aranylemezeiket nézegetik, netán újabb albumon dolgoznak. Fussunk át az esztendőn és nézzük, mi termett a belterjes rockiparban. Kíváncsian méregettük az új arcokat, vajon mennyire újak és mennyire életképesek. A Moralisa csak egy lemezig bírta, utána osztódással szaporodott. Legtermékenyebb ifjú csapat a Republic volt, egy esztendőben három lemez - de a középső kakukktojás. Eredeti muzsikájuk is kifulladni látszik, zenei megoldásaik a Stones óta nem hatnak a meglepetés erejével. De felbukkant két igazi reménység is, az igényes produkcióval előrukkoló Azok a fiúk már lemezzel büszkélkedhetnek, míg a fesztiválnyertes kecskeméti Kortársak csak a „várólistán" csücsül. Szorítsunk értük, mert érdemes. Bár nem kezdőkből áll, de új együttes az Omen, első évüket sikeresen zárták. Keményített hangzásvilágán a Bikini, hozta formáját a Moby Dick, az Ossian és kissé átalakulva a Pokolgép is. Apropó átalakulások: Exotic és Edda. Az év legnagyobb talpraállását Pataky Attila produkálta, aki nem hagyta magát kiütni és újraszervezte az Eddát. Hobo elkészítette Kocsmaoperáját, de előtte sikeresen bemutatkozott József Attila-műsorával. Nagy Feró egy pillanatra sem nyugodott, kijelentette, hogy utálja az egész XX. századot, majd lázas szervezésbe fogott. Rocktüntetés, mennek az oroszok, jön a pápa, mindegy csak koncert legyen. Az év végén pedig egy óriásit pancsolt a BS-ben. Volt még tokaji rocktábor, orosházi rocktalálkozó, keleteurópai rockfesztivál, MAHASZ úthenger, szóval mozgalmas évet zártunk. A felsorolással - mint minden értékeléssel - lehet vitatkozni, hogy nem teljes, de a legfontosabbak mind itt vannak. Egyedül az altarnatív, vagy inkább a magyar underground hiányzik, de nem véletlenül. Ok külön kerülnek terítékre, hisz kategóriájukban kiemelkedőt alkottak. Néhányukat már külföldön jobban ismerik, mint itthon. TAKÁCS Pályázat gyermekeknek P.J. A Fűzfői Papírgyár és a Telesystem Rt. TV-tévé produkciója közös pályázatot hirdet iskolai füzetfedél grafikák tervezésére, melynek célja, hogy a gyermekek elképzeléseinek, gondolatvilágának megfelelő füzetek szülessenek. A pályázaton részt vehet minden általános iskolai tanuló, egy pályázó több művet is beküldhet. A művek tetszőleges rajztechnikával készülhetnek (színes ceruzarajz, tusrajz, vízfestés, olajfestés, színes papírkivágás), de a garfikát a kisalakú iskolai füzetek kiterített fedelével azonos méretben, tehát fekvő A4-esben kell elkészíteni. A pályaművek hátoldalán a tanuló nevét, osztályát, az iskola címét kell feltüntetni, illetve az alkotás eretiségét aláírással kell igazolni. A beérkező alkotásokat szakmai zsűri értékeli. Az így kiválasztott 50 tervet értékes füzet ajándékcsomaggal díjazzák, illetve kiállításon mutatják be. A végső sorrend a tanulók szavazatai alapján dől el. A díjak: I. 10 000 forint, II. 5 000 forint, III. 3 000 forint. Beküldési határidő: 1992. március 1. Cím: „Nebuló pályázat", 1026 Budapest Hidász u. 2.b. Eredményhirdetés a TV-tévé adásában 1992. március 19-én. A Miasszonyunk diákszövetsége A Katolikus Értelmiségiek Szövetsége keretében megtartotta szegedi alakuló ülését a Miasszonyunkról elnevezett Szegény Iskolanővérek diákjainak szövetsége. A rend 1991. április 27-én hozta létre országos diákszövetségét, amelynek tagsága az iskolanővérek által fenntartott egykori és jelenlegi iskolák diákjaiból áll. A budapesti székhelyű szervezet célja, hogy ápolja a rend iskoláinak hagyományát, elősegítse a nőnevelésben, az oktatásban és a magyar közművelésben betöltött szerepét. A diákszövetség ezenkívül szociális segítségnyújtást is vállalt tagjai számára. Az alapszabály szerint a szövetség tagja lehet bárki, aki nagykorú, és diákéveinek akár egy részét is valamelyik rendi iskolában töltötte. A tagozatok, amelyek sorába most a szegedi is belépett, eddig azokban a városokban működtek, ahol a nővérek gimnáziumot vagy alsó tagozatú osztályokat tartanak fenn. Ezek közé tartozik a budapesti Patrona Hungáriáé Gimnázium, a debreceni Svetits Katolikus Gimnázium és a rend makói alsós osztályai. A Diákszövetség természetesen főként idősekből - az iskolák volt diákjaiból - áll.