Délmagyarország, 1992. február (82. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-05 / 30. szám

4 KAPCSOLATOK DÉLMAGYARORSZÁG SZERDA, 1992. FEBR. 5. Októberben indulhat a gyártás Népautót akar a Suzuki - A próbaüzem a gyárban várhatóan május-június körül indulhat el, ekkor finomítjuk a gyártósort, lőjük be a gépeket. A tervek szerint az igazi sorozatgyártás októberben kezdődhet. Az ilyenkor természetes próbakocsikon túl még az idén szeretnénk nyolcszáz magyar Suzukit értékesíteni a hazai kereskedelmi forgalomban. Exportról csak jövőre gondolkodhatunk. - Esztergomban sikerül tartani a tervezett építési ütemet? - Eddig minden a menetrendnek megfelelően halad. A kilencven októberi első kapavágást követően tavaly elkészült a főépület, s mára a teljes magyar Suzuki-stáb kiköltözött Esztergomba. Három hónap múlva a sajtolóüzemben megindulhat a próbagyártás. Ezzel párhuzamosan teljes erőbedobással dolgozunk az értékesítési hálózat kiépítésén, valamint folyamatosan képezzük leendő munkatársainkat Japánban. - Mennyibe fog kerülni a magyar Suzuki, mondjuk a konkurens Opel Astrához képest. - Nem vagyunk versenytársak, az Astra egy egészen más kategória. Az ár egyébként egy hajszállal kevesebb lehet a mostaninál, ami vámmal és áfával jelenleg 835, illetve 880 ezer forint. Természetesen sokk fíigg az inflációtól, a forint esetleges le- és felértékelődésétől. Egyébként kilométermegkötés nélkül adjuk az egyéves garanciát, s az első időben várhatóan részlet, illetve kedvezmény nélkül is árulhatjuk az autókat, akkora a kereslet. - Milyen arányban lesz magyar ez a Suzuki? FOTÓ: NAGY LÁSZLÓ Az elmúlt év áprilisában alakult Magyar Suzuki Részvénytársaság egyszerre három nagyobb feladat megoldásán dolgozik. Egyik az esztergomi gyár beindítása, a másik a magyar szállítók kiválasztása, a harmadik a hazai eladási hálózat kiépítése. A teljes kapacitással dolgozó összeszerelő-üzem körülbelül ezerkétszáz embernek, valamint száz-százhúsz márkakereskedőnek biztosit majd folyamatosan munkát. Lepsényi István vezérigazgatót a budapesti Suzuki-szalon hétfői megnyitója után elsősorban az esztergomi állapotokról kérdeztem. - Már az indulásnál húsz hazai cég mondhatja el magáról, hogy gyári beszállító, s ez összességében harmincöt százalékos magyar alkatrészarányt jelent. Később ez hetvenig is felmehet, de tovább nem nagyon, hiszen a motort és a sebességváltót hosszabb távon Japánból szerezzük be. - Milyen öreg a gyártandó modell? - A japánok folyamatosan fejlesztik termékeiket, kívülbelül egyaránt, s az esztergomi változatnak is egészen más lesz a műszerfala, mint a mostaninak. Olyan ígéretünk van, hogy mindig megkapjuk a legújabbat. Arról sincs szó, hogy valamiféle fapados változatot ajánlanánk a magyaroknak, hiszen nem lesz különbség az exportra és a hazai piacra szánt modelek között. Szériafelszereléshez tartozik a hátsó ablaktörlő, a páramentesítő, a jobb oldali visszapillantó tükör és a hatvannegyven százalékban osztott hátsó ülés is. Természetesen azért lesz olcsóbb és drágább változat is. - A Suzuki átütő sikere nem kis mértékben köszönhető a terepjáróknak. Ezeket mikor kezdhetik gyártani nálunk? - Az már tudott, hogy a Sedannal indulunk, abban kell megerősödni, s csak utána jöhet a terepjáró. De erre a sorozatgyártás megkezdése után még legalább két évet várni kell. - Említette, hogy kezdetben keresett autó lehet a Suzuki. Ez körülbelül mekkora piaci részesedést jelent? - Magyarországon évente hetven-nyolcvanezer darab új autó lehet majd eladni, ennek a piacnak huszonöt százalékát szeretnénk megszerezni. Erre a kapacitás is adott, hiszen jövőre már évi huszonötezer autó készül Esztergomban. KOVÁCS ANDRÁS Szerződés van - sertés lesz-e? A Pick Szeged Szalámigyár és Húsüzem az élelmiszer-gazdaság azon kevés cége közé tartozik, melynek léte nem ingott meg alapjaiban. A viszonylagos stabilitást azzal a ténnyel is jellemezhetnénk, hogy a tavalyi sertéskrízis idején is folyamatosan termeltek. A kialakult alacsony felvásárlási ár országos jelenség volt, ennek hatásait itt sem tudták kivédeni. A sertéstartók megingott bizalmát azzal kívánták ellensúlyozni, hogy jó előre bejelentették, az eddigi 500 ezer darab körüli nagyságrendben szeretnék megkötni ezévi szerződéseiket is. Tekintve, hogy az árak és mennyiségek hoszszútávra érvényes egyensúlya korántsem kialakult, fix árat nem ígérhetnek. Azt az adott időszak piaci és egyéb hatásai fogják meghatározni. Tekintve, hogy a pénzügyi fedezettel garantált felvásárlási ár még csak a tervek szintjén fogalmazódott meg, a vállalat saját kockázatára 60 forintos minimálárát alakított ki. Forró Sándor élőállat-forgalmi vezetőtől a szerződéskötések állásáról érdeklődtem. « A kistermelőknek elsősorban a szalámigyártásra alkalmas nagysúlyú sertéseket ajánlották. November végiig akarták a szükséges 100 ezer darabot lekötni, a valóságban ez január végére a 90 ezret érte el. A különbözetre most tesznek ajánlatot a szomszédos megyék közeli területein élő gazdáknak. A szalámi másik kellékét, az úgynevezett tenyésztésbe fogott sertést mindig az egész országból szokták összeszedni. A nagyüzemekkel sikerült a tőkehúsnak alkalmas tételekről megegyezni. A kistermelők körében nem szorgalmazzák a kis súlyú sertések átvételét, de így is 50 ezeue leszerződtek. Összességében a félmilliárd körüli igényüket jórészt szerződéssel fedték le. A drága malacárak egy vágóállat kínálati hullámvölgyet vetítenek előre. Ennek bekövetkez tével vélhetően a felvásárlási árak is idővel emelkedni fognak. Az akkori helyzetet nehéz előre prognosztizálni, s csak akkor fog kiderülni, a szerződés egyben leadott malacot jelent-e. A korábbihoz képest olcsóbb takarmányárak és a túlfeszített malackereslet együttes hatásaként a termelő szemszögéből egyelőre a nagy súlyúra hizlalás tűnik gazdaságosabbnak. Jelenleg nincs komolyabb gond a felhozatallal, a Pick januárban 90, február elején 100 száza lékos kapacitás, kihasználtsággal dolgozott. A nagysúlyúért jelenleg 68 forintot adnak kilónként, a kistermelői kis súlyú sertések árát a napokban emelték 2 forinttal, így jelenleg 70 forint. TÓTH SZELES ISTVÁN Kódex etika nélkül? A Fogyi-ügy hosszú idő óta először vet fel a nyilvánosság előtt reklámetikai kérdéseket. A szakemberek pedig azt jósolják, hogy a piacgazdaságba való átmenet némileg zűrös időszakában a reklámszakmában is egyre több lesz a „szabálysértés", máris szaporodnak a fogyasztók félrevezetésére, a konkurensek lejáratására irányuló kísérletek. Pedig nem íratlan törvényekről van szó, megjelent ugyanis az új reklámetikai kódex. A Magyar Reklámszövetség éppen a gazdasági élet és a piac átalakulása miatt tartotta szükségesnek az először 1981-ben kiadott magyar reklámetikai kódex átdolgozását. Alapul a párizsi nemzetközi kereskedelmi kamara által kiadott gyűjtemény szolgált; ezt igazították a hatályos magyar jogszabályokhoz. A kódex alapelve, hogy a reklám nem sértheti sem a fogyasztót, sem a gazdasági élet más szereplőit. Vagyis jogilag megengedettnek, tartalmát tekintve igaznak kell lennie. Megjelenésében figyelembe kell vennie a társadalom erkölcsi normáit és az esztétikai közízlést. Nyelvezete pedig feleljen meg a magyar nyelv szabályainak. Fontos, hogy a reklám legyen világosan felismerhető, a médiákban határozottan különüljön el a közszolgálati célú tájékoztatástól. A reklámtevékenység során tilos más termék elnevezését, védjegyét vagy megjelenési formáját, mások reklámötletét felhasználni. A reklám sem tartalmában, sem megjelenésében nem tartalmazhat semmi olyat, amivel a fogyasztót megtéveszti vagy félrevezeti. Mindezek betartásáért személyében felelős mindaz, aki a reklámtevékenységben bármilyen módon részt vesz - szögezi le a kódex. KG Kígyózó kábelek Nyereség Szegeden A február a vállalati mérlegek készítésének hónapja. A Magyar Kábel Müvek szegedi gyáránál most igencsak elégedettek. Kiderült ugyanis, hogy a tavalyi évet 480 milliós nyereséggel zárták, a termelést pedig nemhogy csökkenteni, hanem növelni kellett. Zádori János igazgató böngészi a táblázatokat. - Gyárunk kétféle terméket, telefon- és erősáramú kábelt állít elő. Korábban az erősáramúkábel-gyártás volt a jelentősebb, ez a tavalyi évben megváltozott. Legnagyobb belföldi megrendelőnk, a Magyar Posta ugyanis 20 százalékkal növelte az igényét, mert jelentős telefonhálózat-bővítésbe kezdett. Az erősáramú megrendelés viszont a felére csökkent. Ez mégsem vezetett termeléscsökkentéshez, mert gyárunk exporttermelése 30 százalékkal nőtt, Németországba szállítunk telefonkábeleket. Évi 50 millió márka értékű szállításra kötött a vállalat ötéves keretszerződést. A keresletátalakulásnak belső átcsoportosítással próbálunk megfelelni. - A belföldi piacra érdemesebb termelni, vagy a külföldire2 - 85-90 százalékban hazai piacra termelünk, ez ugyanis jóval nyereségesebb. Külföldre drágább a szállítás és nagyobb az árverseny. Kezdetben még veszteséges is volt az exporttevékenység, mégis vállalnunk kellett, mert az a piac biztosabb a belföldinél. Ki is van használva a teljes exportkapacitásunk. - Gondolom, a nyereség nem csak a termelésnövekedésből származik. - Belső gazdálkodásunk is jövedelmezőbbé vált, és vannak bevételeink a boltunk 180 milliós forgalmából is. Árbevételünk 3 milliárd forint volt, ez 20 százalékkal több az előző évinél. - Ebből futotta beruházásra is? - Igen, 100 milliót fordítottunk fejlesztésre, elsősorban azért, hogy meg tudjunk felelni az exportpiac növekvő igényeinek. A béreket pedig 30 százalékkal tudtuk növelni, és bár 50 fővel kevesebben vagyunk, nem került sor elbocsájtásra. - A vállalat másik négy gyára is ugyanilyen eredményes? - A Magyar Kábel Művek 1985 óta folyamatosan nyereséges. - Mikorra várható a vállalat átalakulása? - Augusztusra várhatóan részvénytársasággá alakul az egész vállalat. Az Állami Vagyonügynökség felhatalmazott bennünket a privatizáció előkészítésére, a befektető keresésére. Olyan külföldi partnert, pénzügyi befektetőt szeretnénk, amelyiknek nem a magyar kábelpiac megszerzése az elsődleges célja. KECZER Kamarai mintavétel Francia farmok A szegedi régió és Finistére megye között szövődő együttműködés keretében a nemrégiben szervezett franciaországi tapasztalatcserén a helyi agrárkamarát Kotogány Mihály elnök képviselte. A gazdaságról, érdekképviseletről szerzett - az itt részben közreadott - tapasztalatai, benyomásai a nálunk lassan kibontakozó kamarai szerveződés követendő irányaihoz is támpontot adhat. Természetesen a szolgai másolás hiba lenne, de a működő rendszerekből való mintavétel mindenképp hasznos. Finistére-ben - a mi vidékünkhöz hasonlóan - a szántóföldi zöldségek kiemelkedő helyet foglalnak el a növénytermesztésben. Ezzel is magyarázható, hogy a farmok átlagosan csak 12 hektárosak. A szakosodott árutermelésre jellemző, hogy a gazdaságok kétharmadában csak egy-két növényféleséggel foglalkoznak, de azzal profi szinten. Az élvonalban maradást kutatások, kísérletek segítik. A megtekintett kísérleti állomás főként a termelők és az agrárkamara pénzéből gazdálkodik, minimális központi támogatással. Ebből következik, hogy a kísérletek nem öncélúak, az irányokat a termelők diktálják. Mezőgazdasági vállalkozó csak az lehet, aki ilyen jellegű iskolát végez- A képzést az agrárkamara finanszírozza. Az oktatás a gyakorlati ismeretek mellett a pénzügyi gazdálkodás teljes körére kiterjed. A kezdők támogatást és gazdasági lehetőséget kapnak erejük kipróbálására. Az egész megyét átfogja a szövetkezet, melynek keretében 7,4 milliárd frank értékű árut produkálnak. A 38 ezer termelő még pénzügyileg is ide kapcsolódik, nem közvetlenül a bankhoz. A profitérdekelt szövetkezet 33 leányvállalatánál 3 ezer 200 alkalmazott dolgozik. Tevékenységi körük a tejtermelésre, a sertés-, a marha-, a borjú-, a csirke feldolgozásra és zöldségek, gyümölcsfélék mélyhűtésére terjed ki. A falvak és tanyák ellátásában saját üzleteikkel vesznek részt. A termeléshez a szövetkezet adja meg a fő irányt, de a piac végzi a szabályozást. Tagjaik biztonságát minimális nyereséget tartalmazó védőárak szolgálják. A kamara tanácsot és segédletet ad a termeléshez, ennek minősítésére elég annyit megjegyezni, annak ellenére, hogy nem kötelező, mindenki tagja. T. Sz. I. KÖRKÉP Le kell mondani az ECU-ról mint egységes európai fizetőeszközről! — ezt a felfogást képviselte az Európa Parlament liberális képviselőcsoportjának szóvivője, Rüdiger von Wechmar. Ehelyett mindössze az Európai Közösségen belül jelenleg meglévő nemzeti fizetőeszközöket kellene „euró" kiegészítéssel ellátni. A német márkát például ezután euro-márkának hívnák, a francia fizetőeszközt pedig euro-franknak keresztelnék át. Jól sikerült a külföldiek számára történt első részvénykibocsátás Kínában, amelynek során egy kínai vállalat részvényeit kínálták megvásárlásra az érdeklődőknek: a háromnapos jegyzési időszak alatt több mint négyszeres volt a túljegyzés. Oroszországban minden érték a feje tetejére állt, s ez már a moszkvai utcákon is szemmel látható. Míg a kommunista rendszer idején a feketepiacon nagy összegeket kínáltak a dollárokért, most azzal szólítják meg az utcákon a turistákat, nincs-e véletlenül eladó rubeljük deviza ellenében. A dollár feketepiaci árfolyama ennek megfelelően egy hét leforgása alatt 130 rubelről 120-ra zuhant. A forgalomba lévő pénz menynyisége pedig egy év alatt megduplázódott.