Délmagyarország, 1992. február (82. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-29 / 51. szám

SZOMBAT, 1992. FEBR. 29. BELPOLITIKA 3 Már a cukor is keserű? A TERMELŐK számára 1992-ban keserű lesz a cukor, folytatódik az 1991-ben elkezdődött válság - hangoztatták pénteken Szolnokon azon a tájértekezleten, amelyen a ter­melők és a gyártók képviselői találkoztak. Mint a meg­beszélésen kitűnt: az alapprobléma az, hogy a világpiacon szinte mindenütt alacsony a cukor ára, így a meglehetősen magas magyar termelési költség miatt az ágazat jöve­delmezősége nehezen érhető el. Sürgető teendő tehát a magyar cukorpiac szabályozása, a belső fogyasztás ösztönzése. Vé­delmet kell nyújtani a termelőknek a cukorimport ellen is. A résztvevők megítélése szerint az 1993-tól életbe lépő sza­bályozási rendszer már némi reményt nyújt, megkezdődhet az ágazat felfelé ívelése. AZ ÓBUDAI HAJÓGYÁRI SZIGET fejlesztésével fog­lalkozó brit tanácsadók úgy vélik, hogy öt-tizenöt év alatt 300-600 millió dollárba kerülhet annak az idegenforgalmi, sport és vigalmi negyednek a kiépítése, amelyet a tulajdonos Óbuda hajógyári szigeti Holding Kft. kigondolt. - A fejlesztés nagysága és a végösszeg persze attól függ, mennyire kecsegtető a sziget és általában Magyarország a finanszírozó magyar és főleg külföldi befektetők, vállalkozók szemében hosszabb távon - mondták az MTI-nek Londonban a „Sir Alexander Gibb and Partners" angol székhelyű nemzetközi építési tanácsadó cég munkatársai. Az angol szakemberek szerint a teljes összegből legalább 40-50 millió dollárt az Óbuda Holdingnak magának kell befektetnie területjavítás, infrastruktúra-fejlesztés formájában, mert csak így növelhető a terület vonzereje; új hídra is szükség lesz. ANTALL JÓZSEF MINISZTERELNÖK levélben fordult Marian Calfához, a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság kormányának elnökéhez. Ebben hangsúlyozza, hogy a dunai vízlépcsőrendszer miatt érzett kormányzati gond és felelősség közős. Rámutat, hogy mindkét kormány felelős népeinek természeti életfeltételeiért és jószomszédi kapcsolatainak fejlesztéséért. „Ennek jegyében vállalnunk kell az ésszerű közös döntést, és nem engedhetjük meg, hogy az európai együttműködés helyett feszültség keletkezzék országaink között. Közös érdekünk a környező államok, a visegrádi hármak, jó együttműködésének fenntartása és a feszültségek tárgyalás útján történő megoldása." Mátyás téri ásatások (Folytatásai 1. oldalról) - Találtak már valamit? - Egyelőre semmit... Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy az egész tér feltárása száz millió forintos nagyságrendű költsé­gekre rúgna, ez tehát szóba sem jöhet, de igazából nincs is rá szükség. A keresett Árpád-kori templom köré - az akkori szokásoknak megfelelően ­folyamatosan temetkeztek. A cinteremben az idők folyamán több rétegben egymás fölé kerültek az elhunytak, így sokezer sírt kellene találnunk, ha a Szent Péter templom köze­lébe kerülnénk. A csontok az évszázadok alatt földdel keve­redtek, és föltöltés formájában bukkannak fel. A falak közelé­ben ilyesmit nem találtunk. Ebből az következik, hogy a mai templom környéke nem jöhet szóba lelőhelyként. - Ezek szerint nem a téren kell keresni a régi templomot? - Több feltevés elhangzott már arra nézve, hol lehetnek az Árpád-kori templom alapjai: a Havi Boldogasszony templom alatt vagy mellett, a kolostor közelében... Egyelőre csak óva­tosan jelentem ki, hogy lassan tisztázódik a kép, de néhány adat még hiányzik, és vannak technikai nehézségek is. Pár hónapon belül azonban talán már közzé tehetem kutatásaim kézzelfogható eredményét. - Megvan a Szent Péter templom? - Várjunk még az elhamar­kodott kijelentésekkel, jó? Visszatérve a tér rendezésére: láttam az OMF vázlattervét, és alapjában támogatom is. He­lyes, hogy a búcsúnak kijelölt területet áttették az északi oldalra. Annyit tennék talán hozzá, hogy szívesen venném, ha a kolostor kertjének tégla­falát átalakítanák olyan formán, hogy ne rontsa az összképet. - Tehát jól együttműködnek a műemlékvédőkkel... - Természetesen. A szobor­temető egy részét mi tártuk fel, és a leleteket átadtuk az OMF­nek. Egyetértünk abban is, hogy a lehetőségek szerinti legtelje­sebb rekonstrukciót kell elémi: nagyon örülnék például annak, ha visszaépítenék a kolostor udvari fakerengőjét, ami igazi unikum, mert ritkaságszámba megy az a reneszánsz-barokk kolostorudvar, amit a város magáénak mondhat. NYILAS PÉTER Rágalom csupán A brutálisan meggyilkolt szentesi rendőrkapitány, Lakos József gyilkosait - mjnt annyi más politikai színezetű bűnténv tetteseit - eddig nem sikerült felkutatni. A szentesi kórházban 1946­ban géppisztollyal, tőrrel és vasdoronggal agyonvert rendőr­tiszt 1991 júniusában posztu­musz kitüntetést kapott a Ma­gyar Köztársaság elnökétől, ám a gyilkosok mind a mai napig büntetlenül élhetnek. E teny sokak igazságérzetét bántja. Az újságíróként is tevékeny­kedő helybéli Nádor István több publikációjában is foglal­kozott a Lakos-üggyel. Irasai­ban meg is nevezi -a gyilkosság vélt tetteseit, közöttük Török László nyugdíjas nevét, aki ezért bírósági keresetet indított aljas indokból, nagy nyilvános­ság előtt elkövetett, jelentős érdeksérelmet okozó rágalmatás miatt. Miután Nádor István védőjé­nek elfogultsági indítványát a Legfelsőbb Bíróság elutasította, tegnap a Szegedi Bíróság ez ügyben hirdetett ítéletet, mely az újságírót 120 napi elzárás tételekent, 150 forintos, azaz 18 000 forintos kártérítésre ítélte, nem jogerősen. * Török László tehát megnyer­te a pert- első fokon. Felmerül viszont a mostanában olyan sokat firtatott kérdés: hihe­tünk-e abban, hogy negyvenöt év elteltével megtalálhatjuk az igazi gyilkosokat? V. I. Féléves csúszás A Családsegítő Központ még önmagán segít Tavaly szeptemberben döntött a közgyűlés a szegedi Családsegítő Központ létrehozásáról, és egyidőben kinevezte az intézmény vezetőjét, aki novemberre összeválogatta a központ munkatársi gárdáját. Akkor a Szekely sori garzonház alsó­szintjén kaptak ideiglenesen helyet, azzal az ígé­rettel, hogy hamarosan végleges otthont keres­nek számukra. Meg is lett a megfelelő hely, a kisgazdák egykori irodájában, a Kereszttöltés utca 13-as számú házban. Ám a központ munka­társai mind a mai napig - fél év elteltével - nem költözhettek be, és nem kezdhették el érdemi munkájukat, a környéken lakó, segítségre szo­ruló családok támogatását. A Családsegítő Központ igazgatója, Zombo­riné Botás Mária a csúszás okairól elmondta, hogy a kisgazdák volt irodáját papíron meg­kapták ugyan, de felújítás nélkül lehetetlen itt dolgozni. Számtalan szakipari munka szüksé­geltetik: a gyakori beázás okainak, nyomainak megszűntetésétől a festésen át a telefon bekötéséig. A munkálatok azért is tolódnak, mert a felújításhoz szükséges 200 ezer forintról a közgyűlés dönt, a költségvetés tárgyalásakor. - Nem rajtunk múlik tehát, hogy a központ még nem kezdhette el azt a munkát, amire hivatott. Ennek ellenére nem tétlenkedünk - mint ahogyan azt sok városházi képviselő mondogat­ja -, hanem a várakozási időt belső szakmai to­vábbképzésekre, az idei költségvetési tervek el­készítésére használtuk ki. Ezen kívül megszer­kesztettük a családsegítő munka elindításához elengedhetetlenül szükséges kérdőíveket, fel­készítjük a kérdezőbiztosokat, előkészítettük a reprezentatív felmérést, és ingázunk a régi és majdani „irodánk" között. Áz önkormányzat népjóléti irodája helyettes vezetőjének, Csikós Lászlónénak a vélemenyére is kívancsiak voltunk. Őszerinte napokon belül költözhetnek a családsegítő központ munka­társai, hiszen a legfontosabb munka, az érintés­védelmi vizsgálat már befejeződött, a lakatos és vízvezeték-szerelő munkák is. A telefon egy-két hét múlva meglesz. A beázás évek óta nagy probléma, de okainak megszűntetéséig is dór­gozhatnak a munkatársak, niszen a kritikus pont a konyhában van. Mivel nem minden helyiséget festenek ki vagy tapétáznak - mert erre nem fut­ja a beígért 200 ezerből - , a felújítási munkákat „elkerülő" szobákba már be lehetfne) költözni. A Családsegítő Központ dolgozói nem így látják, bár semmi sem fontosabb számukra, mint mihamarabb a végleges otthonba költözni, és végre az érdemi munkához látni. Áz önkormányzat ígérete szerint a nyitás időpontja március végére várható. K. K. KÖZÉLETI NAPLÓ MA DR. TŐKÉS ISTVÁN re­formátus teológus professzor a Nemzeti Kisgazdapárt ven­dégeként előadást tart Erdélyi gondok címmel a Victor Hugó utca 5. szám alatt, délelőtt 10 órai kezdettel. A rendezvény nyitott. HÉTFŐN JOGSEGÉLYSZOLGÁ­LAT az SZDSZ-ben 16-17 órág (Földváry utca 3.). Dr. Lippai Pál Jeruzsálembe utazik Polgármesteri konferencia lesz Jeruzsálemben március 29-e és április 4-e között. Szer­vezője az izraeli főváros polgár­mestere. „A városok a változó világban" című nagyszabású nemzetközi tanácskozás témája a nagyvárosok slumosodása, a bűnözés, a hajléktalanság, a pénzhiány. A jeruzsálemi pol­gármester meghívta dr. Lippai Pált is, aki máris jelezte: utazik. Öböl R ÓMAI. Tegnap ígértem, hogy majd ma meg­magyarázom, miért jutott eszembe az optimizmusról egy római. Valaha, a pun háborúk idején, pontosabban akkor már, amikor a rómaiak fölülkerekedtek az afrikaiakon, egy Cato nevű politikus minden beszédét azzal a fordulattal zárta, hogy „továbbra is fenntartom ismeretes álláspontomat arról, hogy Karthágót el kell pusztítani". Képzeljük el, hogy a mai magyar Parlamentben Tardos Márton SZDSZ-es képviselő és vezérszónok minden egyes hozzászólását, kétpercesét, interpellációját és kérdését azzal zárná, hogy egyébiránt Kupa pénzügyminiszter úr gazdaságpolitikájával, különösen pedig a monetáris pénzrendszerről vallott nézeteivel továbbra sem értek egyet. Egy ilyen gigászi szócsatában, egy Tardos-Kupa csúcs­találkozóban, a csillagok háborújában, ha talán nem is történne semmi, de legalább meg-megcsillanna az oly sokat emlegetett római arcél. Mindezt a magam „egyébiránt"-ja miatt hoztam elő, mert a catoi ceterum censeo már-már itt van a számon, ha az optimizmusról és az emberek ideológiák nélküli, nyitott párbeszédéről írok. Valahogy így: „egyébiránt javaslom a már közismert nézetem elfogadását, miszerint ne szégyelljük derűlátásunkat és ne ijedjünk meg önnön terveinktől." Menni fog. Vagyis: ceterum censeo. Tóth László 58 éves, csa­ládjával egy panellakásban la­kik, és van egy kiskertje is. Hobbija a vadászat és a ker­tészkedés mellett - mint mondja - a közigazgatás. - Gondolom, a jegyzőség pártsemleges poszt. - A jegyző nem egy személy, hanem egy intézmény. A hatás­köri törvény a jegyzőhöz tele­píti a hatósági feladatok több­ségét. Mindazok a hatásköri feladatok, amelyek korábban egy szakigazgatási szervhez voltak címezve, most mind hozzám tartoznak. A magánis­kolák engedélyezésétől kezdve a magánfuvarozók menetrend­jéig. Ennek ellenére nem a ha­tósági feladatok a meghatáro­zóak, hanem az, hogy a jegyző az apparátus irányítása által biztosítja a képviselő-testület működését. Minden frakciót, minden képviselőt segítenünk kell, ezért ez egy teljesen párt­semleges intézmény. A köz­igazgatásnak a hatalommal szemben mindig teljesen lo­jálisnak kell lennie. - Most, hogy megválasz­tották, jelent-e ez nagyobb hatáskört, szélesebb jogokat? - Csak annyit jelent, hogy elveszítettem két betűt a nevem mellől, azt, hogy „mb.". A fel­adatom, a munkaköröm ugyan­az. Szeretném, ha a város ér­dekében tevékenykedők azt emelnék ki a munkájuk kap­csán, ami közelebb hozza őket, és nem azt, ami elválasztja. - Ön az apparátus vezetője. Tervez-e változtatásokat ebben az apparátusban? - Személyi változásokat nem. De tervezek a munkával kap­csolatban változásokat annak érdekében, hogy a testület még­inkább magáénak érezze az apparátust. Például a manuális Jegyzőportré „Életpályám végtelenül egyszerű, Szabolcsban születtem, 1954-ben kerültem Szegedre a jogi karra, majd 58-ben a városi tanácsnál kezdtem dolgozni. Azóta nem is láttam a munkakönyvemet." ­kezdi életrajzát dr. Tóth László Szeged jegyzője, aki alighanem az apparátus legrégebbi dolgozója. Az igazgatási osztályon dolgozott 15 évet, utána 16 évet tervosztály­vezetőként. 1989. áprilisában pályázat útján nyeri el a VB titkári állást. „Az átmeneti törvény úgy rendelkezett, hogy amíg a közgyűlés nem választ jegyzőt, addig a jegyzői feladatokat a volt VB-titkár látja el. Ezt csináltam idáig." munkát igénylő feladatok el­látása nem a testület é» nem a szakbizottságok feladata. A város távlati fejlesztési koncep­ciójának a kidolgozása nem a bizottságok, és nem a testület feladata, hanem az apparátusé. Annak megvitatása, értékelése, átdolgozása tartozik csak a testületre. A testület döntéseket hoz, de a döntéseket az appa­rátus készíti elő, és az is hajtja végre. A testület pedig csak el­lenőrzi ezt. - A megválasztása azért húzódott ilyen sokáig, mert a liberális frakció nem támogatta. Milyen változás történt a csil­lagok állásában, hogy hirtelen mégiscsak elfogadták? - A kezdeti időkben nagy volt a kölcsönös bizalmat­lanság, és egyes képviselők nem engem képzeltek el az apparátus vezetőjének. Ekkor legtöbben talán nem is mérték föl, hogy az apparátusra milyen feladatok várnak. Sokszor gon­dolkodtam rajta, hogy mit kel­lene csinálnom, hogy ezt a bi­zalmatlanságot eloszlassam. Meg kell mondanom, hogy elkövettem néhány hibát is. Azt hittem, hogy elég az, ha a kép­viselők előtt bármikor nyitva van az ajtóm. Voltak, akik be­jöttek, és ők a megfelelő felvi­lágosítást meg is kapták, de voltak, akik továbbmentek. Azt hiszem, nekem is jobban kellett volna közelednem a képvise­lőkhöz. Hogy megváltozott kö­rülöttem a légkör az utóbbi hó­napokban, ezt többek között ab­ból láttam, hogy olyanok is rámnyitották az ajtót, akik azelőtt nem. Gondolom, rájöt­tek arra, hogy nem vagyok egy bezárkózó ember, és örömmel osztom meg velük több mint harmincéves közigazgatási tapasztalatomat. - Ha jól értem, úgy gon­dolja, hogy mostani megválasz­tását a képviselők egy része véleményének megváltozása tette lehetővé, nem pedig egy politikai alku? - Én ebben reménykedem. Az alkut csak akkor lehet fölvetni, ha megszűnik a bizal­matlanság. M. T. Információs munkabizottság Az FM Csongrád Megyei Földművelésügyi Hivatala a szövetkezeti és átmeneti törvénnyel kapcsolatos jogszabályok ér­telmezésére és az információs igények kielégítésére munka­bizottságot hozott létre. Tagjai: dr. Fülöp Mihály, Tasnádi Gábor, Szakáll Sándor. A bizottság tagjai mellett a hivatal minden dolgozója készségesen áll az érdeklődő önkormányzatok, üzemek és magánszemélyek rendelkezésére Szegeden, a Rákóczi tér 1. szám alatt, munkanapokon 8-16 óra között. Jegyző-könyv a Délmagyarországból „A vb-titkárok...Csongrád megyében 63 jegyzői állásból 33-at szereztek meg úgy, hogy székükből fel sem álltak - ez ugyan nem kétharmados több­ség, de magabiztosan 50 szá­zalék feletti; további 6-ot ak­képpen, hogy át kellett menniük érte egy másik helység­be.'YDM, 1991. január 14. A vb-titkárok hosszú orra) A szükséges kétharmados többség azonban nem jött össze, dr. Tóth László ered­ménye 45 százalék körül moz­gott." (DM 1991. február. 1. Nincs új jegyzőnk) ,Jenei Ferenc (SZDSZ): A megbízott jegyző, érzésem szerint .kamarillapolitikát folytat. Básthy Gábor (MSZP): Alig hiszem, hogy ebben a pilla­natban Tóth Lászlónál na­gyobb közigazgatási tapaszta­lattal és helyismerettel ren­delkező személyt keríthetnénk a jegyzői posztra." (DM 1991. .március 27. Hiánytünetek ) „Dr. Tóth László 28:20 arány­ban diadalmaskodott, de a szabályzat szerint kétharma­dos többség kell..." (DM 1991. márc. 28. Eredménytelen jegy­zőválasztás) .Jegyzőt szeretett volna vá­lasztani mindenképpen reggel 9-kor dr. Szilvássy László... Este 27 igenlő vokssal 17 ellenében., a közgyűlés elfo­gadta: 1993-ban válasszanak jegyzőt." (DM 1991. máj. 31. Kinek az embere a megbízott jegyző?) „Juhász Antal képvise­lő...kérte. hogy a jegyző az apparátus többi tagjaihoz hasonlóan és a törvényben rögzített módon kapja meg a.. béremelést. Indulatos meg­jegyzések hangzottak el, eze­ket követően a liberális frak­ció kivonult, és az ülésnek vége szakadt." (DM. 1991. okt. 18. Kik sértik a törvényt?)

Next

/
Oldalképek
Tartalom