Délmagyarország, 1992. február (82. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-28 / 50. szám

28 GAZDASÁG DÉLMAQYARORSZÁQ SZOMBAT, 1992. FEBR. 29. A finn kultúra ünnepe A Kalevala napja A finn nemzeti eposz, a Kalevala 1835-ös megjelenése rendkívül sokat jelentett nemzeti tudatunk erősödése szempontjából. Az emberek azt képzelték, hogy ez a népköltészeti gyűjtemény történelmünk valós eseményeit ábrázolja, s ez az orosz hatalom alatt lévő Finnországnak hallatlanul fontos volt. A nép önértékelése nőtt azáltal, hogy úgy érezték: képesek voltak létrehozni az ókori görögök alkotásaihoz méltó művet. A Kalevala a nemzet szimbóluma, identetitásunk alappillére lett. A Kalevala gyűjtőjének, Elias Lönnrotnak munkássága idején jelentkezett Johan Ludvig Runeberg verseivel, amelyekben meglepően új téma volt az egyszerű parasztok lelki nagysága és a hazai táj iránti tiszteletének ábrázolása. Ugyanebben az időben Johan Vilhelm Snellman a nemzeti identitás filozófiai alapját teremtette meg azáltal, hogy magyarázatot adott arra, miért fontos egy nemzet számára önbecsülése és anyanyelvi kultúrája. * A Kalevala, azaz egyúttal a finn kultúra napján kissé másképpen ünnepelünk, mint elképzeltük. Függetlenségünk 75. évében a jelenlegi gazdasági pangás mélyen megrendítette társadalmunk alapjait. A jóléthez szokott társadalom számára váratlan megpróbáltatás és nagy teher ez. A mostani helyzet arra kényszerít bennünket, hogy még inkább tudatosítsuk a munka, a takarékosság és a kreativitás fontosságát. Ebben az évben hasonló segítségre lenne szükségünk, mint amilyen a múlt század népének a Kalevala volt. Célunknak annak kell lennie, hogy megerősödjék a finn nemzet öntudata, ugyanis csak így képes megfelelő szerepet vállalni a nemzetközi együttműködésben. Hiszen megvannak még régi értékeink: a haza, a tiszta természet, az emberi összetartás, demokratikus hagyományaink, a nyilvánosság és a bizalom. Az a nemzet képes elismerést szerezni magának a többi nemzet előtt is, amely valóban értékelni tudja önmagát és kultúráját. * Hogy hova helyezhetnénk el földrajzilag a Kalevalát, ezen a tudós kutatók sokat vitáztak, de egyértelmű eredményre már azért sem juthattak, mivel lényegében a mese földje ez. Az eposzban két nép, a kalevalai nemzetség és Pohjola lakói vetélkednek, küzdenek egymással. A Kalevalában az ellenfelek többnyire nem kardjuk erejével szállnak harcba, hanem a szó, a varázserejű ének segítségével. A Kalevala központi témája a szampóért folytatott harc. A szampo csodálatos, önműködő malom: csak egy marék gabonát kell belevetni, és a malom őrőlni kezd, a népnek nélkülözésektől mentes, boldog életet biztosítva. A szampót a bölcs Váinamöinen tanácsára szerkesztette llmarinen, a kovács. A csodamalmot Louhi, a gonosz vénasszony, Észak komor országának, Pohjolának úrnője gránithegybe zárta, a Kalevala földjének lakói pedig felkerekedtek, hogy visszaszerezzék. A kalandok útján a szampo ripityára tört, és a tengerbe süllyedt. Nem lett a bősz ellenségé, de nem lett a népé sem. * Louhi később is ártani próbált a Kalevala népének. Elrejtette a Napot, a Holdat, és a tüzet is ellopta tőlük. De végül a hősök visszaszerezték a boldogságot jelentő világosságot: legyőzték a sötétséget.... KAUA MÁRKUS Koncertmester Felsőháromszékből Beszélgetés Kosztándi Istvánnal - Kezdjük a legszokványosabb kérdéssel: hogyan lett belőled hegedűművész? - Bereck községben, Felsőháromszék egyik nagy múltú helységében születtem (Bereck egykoron város volt, pallosjoggal, s itt született Gábor Áron is). Nyolcan voltunk testvérek, így szinte a véletlenen múlt, hogy zenei pályára kerülhettem. Édesapám négyéves koromban figyelt föl jó hallásomra, tiszta éneklésemre, s vett is nekem egy valódi harmonikát, amin egy év alatt hallás után megtanultam játszani. Az már viszont tényleg a csodával volt határos, hogy olyan óvó nénim volt, aki remekül tudott hegedülni. Ötéves koromban az ő javaslatára hegedűt vettek nekem, s amikor látta, hogy igen gyorsan haladok kis hangszeremen, ő beszélte rá szüleimet, hogy hétéves koromban beírassanak a szülőfalumtól 300 kilométerre levő Kolozsvár zenei kollégiumába. Életem végéig hálás vagyok neki. - Nagy családból messzi városba kerülni - kisfiúként: kemény dolog. - Valóban, ezután 16 évig csak a vakációk idején találkoztam szeretteimmel. Ám mindez feltétlenül szükséges volt, hiszen csak Kolozsvárott tanulhattam meg a hegedűjáték művészetét, az évszázados múltú, lényegében a világhírű magyar módszerek szerint nevelő konzervatóriumban. Első tanágom Vass Attila hegedűművész volt, 12 évig tanított, sokat köszönhetek neki. - Mikor léptél először közönség elé? - Mint minden zenekonzervatóriumban, évi egy alkalommal minden tanulónak föl kellett lépnie. Én 11 éves Huszonkilencéves, alacsony, bajuszos, mosolygós fiatalember. Néhány héttel ezelőtt a Salieri-kamarazenekar remek koncertjén A négy évszak irgalmatlanul nehéz hegedűszólóját játszotta - kifogástalanul. 1991. szeptembere óta a Szegedi Szimfonikus Zenekar társkoncertmestere, Szöllősi József mellett. Neve: Kosztándi István. Miközben derűsen beszélgetünk a Bálint Sándor Művelődési Ház igazgatói irodájában, gyorsan fölírom jellemzői közé: nagyon jó humora van és rendkívül szerény. koromban kezdtem Hándelszonátákat játszani, Bach: a-moll hegedűversenyét 12 évesen játszottam, majd jöttek a gyakrabban játszott romantikus mesterek, Bruch, Mendelssohn. Mozart műveit már csak főiskolás koromban játszhattam, az ő zenéjéhez meg kell érni a begedűsöknek. - Mi volt pályád első nagy sikere? - 1980-ban bejutottam a „Megéneklünk, Románia!" című országos zenei verseny döntőjébe (ezt évente rendezték meg Iasiban, Jászvásár). Ennél azonban nagyobb sikernek érzem, hogy 1982-ben fölvettek a kolozsvári zeneakadémiára, ugyanis egész Romániában összesen 12 hely volt a hegedűsök részére. Itt Barbu Casiu volt a mesterem, aki óriási elméleti fölkészültséggel rendelkezett, jelentősen gyaraFOTÓ: SCHMIDT ANDREA Országos rajzverseny Szegeden \ szegedi Tömörkény István Gimnázium és /eti Szakközépiskola ad otthont annak .icns raj/versenynek, amelyre hazánk ü\ ./eti középiskolájának legkiválóbb <Kim nö\endéke érkezett. A második 1 iinm.il meghirdetett rajzverseny két>)'. .i' II -./ült alkotásokat neves müu'il • i. 'iai nkhól álló zsűri bírálja el. A zokb"! március 12-én kiállítás nyílik az Országos Műemlék Felügyelőség Oroszlán utcai kirendeltségének nagytermében. Ekkor adják át a verseny helyezettjeinek az elismeréseket, közülük az elsőnek a I)élmagyarország díját. A tavaly Nyíregyházán rendezett első országos rajzversenyt szegedi diák nyerte, reméljük, most is itthon tart ják a legjobbaknak járó kitüntetést. podtak ilyen jellegű ismereteim is. 1986-ban játszottam először szimfonikus zenekarral, nem is akármit: Csajkovszkij Hegedűversenyének lehettem szólistája a Kolozsvári Filharmonikusok produkciójában. Ugyanebben az évben megnyertem a Dima-verseny III. díját, majd kineveztek a nagyváradi szimfonikus zenekar első hegedű szólamába. Sajnos, ezután - bár 1988-ban a Dimaverseny I. díját, sőt, a zenekritikusok különdíját is megnyertem - némileg kiestem a koncertszervezők érdeklődéséből. - Köztudomású, hogy a magyar művészek gyakorta kerültek háttérbe román kollégáikkal szemben. - Ez is igaz, de nemcsak ezzel volt gond. Tudod, odaát, hogy is mondjam... kényeztetni kell egy kicsit a kritikusokat. - Akkor ezt hagyjuk, hiszen nálunk, Szegeden, természetesen csak az objektív értékek döntenek. Mondj inkább néhány szót arról, hogyan kerültél Szegedre! - Aczél Ervin főzeneigazgató úrral korábban már többször dolgoztunk együtt - 1990-ben például karmesterkurzust vezetett Rómában, itt a nagyváradi szimfonikus zenekar közreműködésével dolgoztak a kurzus résztvevői, jómagam pedig Mozart: A-dúr hegedűversenyét játszottam - naponta háromszor-négyszer... Szóval ő értesített tavaly, hogy meghallgatás van a szegedi zenekarnál. Az ősz folyamán már kaptam szólófeladatokat is - Felletár Melinda hárfaművész hívott egy ifjúsági koncertre. Az újévi koncerten Strauss-keringőt játszhattam, majd következett A négy évszak a Salieri-zenekarral. Kiváló zenekari művészkollégáimmal - Zimány Jánossal, Máthé Győzővel, Behán Lászlóval - vonósnégyest is alakítottunk, rövidesen be is mutatkozunk a szegedi közönség előtt. - Nagyon örülök, hogy jól érzed magad városunkban. Következzék a kötelező zárókérdés: mik a terveid a közeljövőben? - Talán rövidesen eljátszhatom a szegedi szimfonikusokkal a Csajkovszkij hegedűversenyt. Pál Tamás most arra biztat, hogy ritkán hallható remekművekkel - Haydn versenyművével, Mendelssohn hegedű-zongorakettős-versenyével - egészítsem ki repertoáromat. Ősszel pedig régi vágyam teljesül: végre indulhatok a nemzetközi Szigeti Józsefversenyen. Kiss ERNŐ Alapítvány a tanulókért Az idegen nyelvek ismerete ma már szinte elengedhetetlen feltétel a külföld felé nyitott vállalatok, Kft.-k stb. részére. Állítólag a nyelvtanulást sem lehet elég korán kezdeni. Mindezt egy lapra téve január végén a JATE Gyakorló Általános Iskola Diákjaiért elnevezésű alapítványt hozott létre az iskola nevelőtestülete. Az alapítvány célja az iskola profiljához igazodik: a csereutak. a nyelvi táborok anyagi támogatásával még hatékonyabbá szeretnék tenni az idegen nyelvek tanulását, lévén a szülők nem minden esetben tudják gyermeküket támogatni, és a tehetség így könnyen kárba vész. Az alapítványba befolyt pénzből a könyvtár idegen nyelvű könyvállományát is szeretnék gyarapítani, és természetesen más szaktárgyakból kiemelkedő eredményt elért tanulók is elnyerhetik az alapítvány hozzájárulását. Az alapítvány szívesen fogadja magánszemélyek, vállalatok, Kft.-k segítségét, amely nem csak pénzadomány lehet amit március 15. bárki leírhat az adóalapjából -, hanem bármilyen, az iskolában felhasználható eszköz is. Az alapítványba idáig 40 ezer forint folyt be tanároktól, szülőktől. Az iskola jellegének megfelelően személyes megbeszélés alapján egyéb ellenszolgáltatásokat is tud nyújtani (terem, nyelvtanár). Az alapítvány számláját a Szőreg és Vidéke Takarékszövetkezet 13. számú Egysége (6722 Szeged, Petőfi sugárút 9.) vezeti. Befizetni a Szőreg és Vidéke Takarékszövetkezel bármely Fiókjában az 557 13002 számlaszámon lehet. CSAK NÁLUNK! Az iillési ÁFÉSZ Takarmány- és Tápboltjában előjegyzést veszünk fel közeli kiszolgálási idővel, holland Elit vetőhurgonyára. Vásárlóinkat folyamatosan ki tudjuk szolgálni Fémzárolt UT-l-es vetőburgonyával. Telefon: 82-058. Vállalati központú, 1 milliárd Ft forgalmú, termelő exportot, importot önállóan bonyolító vegyes vállalat PÉNZÜGYI VEZETŐI MUNKAKÖRBE a vállalati pénzügyek és vezetés területén tapasztalt munkatársat keres, kedvező fizetési feltételekkel. Vezető munkatársat keresünk MUNKAÜGYI TERÜLETÜNKRE IS, ahol a társaság 850 dolgozójának munkaügyi kezelését kell megoldani. Érdeklődni lehet a cég titkárságán, a 44-244-es telefonon. Lehet, hogy az Ön ismerőse jó műszerész, de higgye el: a PANASONICtelefonokhoz mi jobban értünk! Panasonic telefon-, fax-, üzenetrögzítő-szerviz (62) 26-692 A PROCONTROl A Panasonic disztribútora 6725 Szeged, Veres ács u. 28/B i