Délmagyarország, 1992. február (82. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-27 / 49. szám

CSÜTÖRTÖK, 1992. FEBR. 27. BELPOLITIKA 3 Egy hónapig várunk... A MAGYAR KORMÁNY legfeljebb 1 hónapot várhat arra, hogy csehszlovák részről vállalják-e a bősi vízlépcső-építkezés Duna elterelésére is vonatkozó munkáinak felfüggesztését a közös vizsgálatok idejére. így megkezdődhetne a magyar, csehszlovák és független nemzetközi szakértők közös vizsgálata - mondta egyéni véleményként Mádl Ferenc tárca nélküli miniszter, a bős-nagymarosi beruházás kormánydelegációjának vezetője nemzetközi sajtótájékoztatón. Sajnálatosnak nevezte, hogy a szomszédos országban nagy erőkkel dolgoznak az önálló üzembe helyezésen, s ebben osztrák cégek is részt vesznek. AZ ORSZÁGGYŰLÉS honvédelmi bizottsága támogatja a szaktárca javaslatát, hogy a légierő korszerűsítésére elkülönített 1,1 milliárd forintot a saját-idegen azonosító rendszerek felújítására fordítsák. Ezt Póda Jenő, a bizottság titkára közölte az MTI érdeklődésére a szerdai ülést követően. DEMSZKY GÁBOR főpolgármester szerdán délután Párizsba utazott, ahol részt vesz a Kiállítások Nemzetközi Irodájának Nagy nosztalgia tapad a , független" szóhoz A Nemzetiek előre látták - A Független Kisgazdapárt vezetőségének olyan rossz volt személyi összetétele, hogy a mostani zűrzavaros helyzetet előre meg lehetett jósolni ­mondta tegnap érdeklődésünkre Szegő István, a Nemzeti Kisgazdapárt elnöke. - Mi ezt látnoki szemmel vettük észre annak idején, éppen ezért váltak el az útjaink. Az NKgP-t nem befolyásolják az FKgP mostani anomáliái, ez az ő belső ügyük, nekik kell tisztázniuk. - Időről időre fölmerül a két párt újraegyesítésének gon­dolata... - Ez jelenleg nincs napi­renden. A fő akadály az FKgP-n belüli zavaros helyzet. Ha majd ott minden tisztázódik, akkor újra föl lehet vetni a kérdést. Mondom: mi ezeket az anomáliákat előre láttuk, ezért váltunk ki. - Úgy tűnik, a szavazók nem voltak ilyen próféták, hiszen ők bekerültek a Parlamentbe, Önök nem. - Nagy nosztalgia tapad a „független" szóhoz. A másik ok, hogy az emberek tájéko­zatlanok voltak ezekben az ügyekben. Végül pedig sokan karriervágyból is csatlakoztak az FKgP-hez. - Önök egyébként indulni fognak a következő válasz­tásokon? - Ha addig nem jön létre a kisgazda egység, akkor önálló pártként kívánunk indulni. De addig még szélesíteni akarjuk a bázisunkat. - Önnek személy szerint melyik irányzat szimpati­kusabb: a történelmi, vagy a Torgyán-féle? - Olyan tisztázatlan még minden, hogy erre a kérdésre nem tudok válaszolni. M.T. KÖZÉLETI NAPLÓ MA AZ MSZMP nőtagozata délután 3-5 óráig ügyeletet tart a Csap utca 62. szám alatti pártházban a gondjaikban segítséget váró nők részére. FÓRUM EGYEZTETŐ TANÁCSÜLÉS lesz a kárpótlással, földvisszaigényléssel kapcsolatban 18 órakor a klárafalvai kultúrházban (Szőreg, Deszk, Klárafalva, Ferencszállás). Vendég: Futó Tamás, a kárpótlási hivatal ügyvezetője, Pintér István (Füg­getlen Kisgazdapárt) országgyűlési képviselő. EGYHÁZ ÉS LIBERALIZMUS címmel kerekasztal­beszélgetést szervez a Liberális Szegedért Alapítvány Kis János, Raj Tamás, Iványi Gábor és Mustó Péter részvételével 18 órakor, az Országos Műemlék Felügyelőség Oroszlán utca 6. szám alatti termében. A rendezvény nyitott. HOLNAP KIRÁLY ZOLTÁN országgyűlési képviselő fogadóórát tart: Pusztamérgesen 12-13, Öttömösön 13.30-14.30, Rúzsán 14.30-15.30 és Zákányszéken 16-17 óráig a polgármesteri hivatalokban fogadja a választópolgárokat. (BIE) afr 1996-os világkiállítás sorsáról határozó rendkívüli közgyűlésén, A főpolgármester nemrég, a BIE végrehajtó bizottságának döntését követően elmondta: ismeretei szerint a nemzetközi szervezet feltételekhez köti majd a budapesti világkiállítást, erről, illetve a nemzetközi expo-biztos személyéről a 42 tagország csütörtöki közgyűlése határoz majd. KÁRPÁTALJÁN járt Eduárd Mirasnicsenko, az ukrán Állami Vámbizottság elnökhelyettese. A látogatás kapcsán illetékes személyek elmondták, hogy már a közeli napokban enge­délyezhető az egyszerűsített határátlépés az uzsánkai (beregsurányi) átkelőhelyen. A szervező munkánál tartanak az újlakinál (tiszabecsinél)- Döntés született arról is, hogy a kaszonyi (Barabás) átkelőhelyeken a gépkocsival közlekedő magán­személyek, a csap-záhonyi közúti átkelőhelyen pedig az üzlet­emberek és a hivatalos ügyben utazók léphetik át az ukrán-ma­gyar határt. „Erdélyi gondok" Dr. Tőkés Istvánt, Tőkés László édesapját kitűnő szónokként becsülik Erdély-szerte. A Kereszténydemokrata Párt elnökét legutóbb Magyarországon a Magyarok Világszövetségének ülése alkalmával üdvözölhették a sajtó dolgozói: az akkoii alkalmat kihasználva, a Békés megyei Szarvason találkozott a személye és véleménye iránt érdeklődőkkel. Akkor kifejtett nézeteiből két idézet: „A csúnyaságok csúnyasága volt az a választás, de tény az, hogy létezik az a választmány" (mármint a Világszövetség vezető testülete); „A román vezetés ellensége, a református egyház nem fogadja be, nem rehabilitálta mind a mai napig" (fiáról, Tőkés Lászlóról hangzott el ezen állítás; közérthetőbbé tétele végett íme az idős lelkipásztor kifejtése: „HáT istennek, Magyarországon és Romániában is a magyarság rehabilitálta azzal, hogy a szívébe zárta... Tőkés Lászlót a maga református egyháza sem rehabilitálta. Az illetékes egyházi vezetők jelentős rétege nem veszi be - vagy irigységből, vagy más okból. Azt mondják, ne politizáljon..." * Dr. Tőkés István református teológus professzor lesz a vendége annak a beszélgetésnek is, amely szombaton délelőtt 10 órakor kezdődik a Nemzeti Kisgazdapárt Victor Hugó utcai székházában. Itt Erdélyi gondok címmel tart előadást. Információink szerint a rendezvényen részt vesz dr. Raffay Ernő honvédelmi államtitkár, Szeged egyik országgyűlési képviselője, Gyulay Endre megyés­püspök és dr. Ványai Éva, a város alpolgármestere is. Ekkor fogja bejelenteni az NKGP, hogy alapítványt hoznak létre „A világ magyarságáért" címmel. Az alapítvány célja a határainkon túl, kisebbségben élő magyarok támogatása. * Vasárnap délelőtt 11 órakor a Honvéd téri református templomban tart istentisztetletet dr. Tőkés László. Öböl A CSEND VÉGE. Amikor először olvastam ezt a három szót, egy másik mű jutott eszembe, ami arról szól, ami a címe: Egyre távolabb a szótól. Valódi művészgond: az érvényes megszólalás, a közvetítés csakis a nyelv által elképzelhető, ugyanakkor a csenddel, a végtelennel, a tengerrel vagy a sivataggal csak szavak, jelek, szimbólumok, végül is a nyelv nélkül lehet azonosulni, aki pedig a hallgatást választja, már többé nem úgy alkotó, ahogy a befogadó, a közönség látni szeretné. A modem művész, mert megújít, s így szerkezetet bont, és mert nagyon hasonlatos a világanyaggal, szükségszerűen elhatárolódik a mondattól: egyre távolabb kerül a szótól. Mindenesetre, ha ezt a gondolatot idézzük, jó arra is gondolni, hogy a művész távolságtartásában - mely nem választás, hanem tény - mindenféle konstruktív, nevezzük így: értelmiségi distancia is szimbolizálódik. Innen nézve roppant tanulságos, hogy egy szegedi tanárember, egy filozófus könyvet ír A csend vége címmel. Szabó Tibor ezzel kettős tettet hajt végre: egyrészt zászlót bont a publicisztikus párbeszéd mellett - mivel eljött rá az idő ­másrészt pedig példát mutat arról, miről évekkel ezelőtt nyári egyetemeket szerveztek. Az úgynevezett értelmiségi szerepvállalásról van szó. A könyvet ugyanis saját zsebből fizette az ismert Gramsci-kutató, költvén egy jó havi bért arra a száz darab számozott példányra, amelyeket barátainak, közeli ismerőseinek ajándékozott. Szabó Tibor tehát azt mondja: vége a csendnek. Bátorkodtam már én is „öblögetni" erről, mert biztos vagyok abban, hogy végre beköszöntött a beszélgetés, no meg a társalgás ideje. Azt hiszem, ez az igazi felszabadulás. Ma próba, hétfőtől naponta Szegedi híradó születik (Folytatás az 1. oldalról) Egy éve még hetente átla­gosan hat órányi műsoridőben lehetett városi tévét nézni Szegeden - tavaly november óta e csatornán 31,5 óra műsor fut. Főként a frekvencia­moratórium miatt konzervadá­sok készítésére kárhoztatott Tv-TéVé, Szív-TV és ATV szolgáltatja a szórakoztató, informatív programokat, de persze a szegedi városi televízió gtábja sem tétlenkedik. Változatlanul sugározzák a helyi információkkal, ripor­tokkal, stúdióbeszélgetésekkel színesített hétfői magazinjukat, de napi megjelenésre is készü­lődnek már. Hétfőtől, március máso­dikától minden délután 17 óra 30 perckor kerül képernyőre a szegedi híradó - tíz percben. Vida Mihály, a VTV-stúdió megbízott vezetője szerint a város tömegkommunikációs rendszere, hírszolgáltatási struktúrája ezzel lesz; igazán teljes: most mar nápuYriss képi információhoz is hozzájuthat a városlakó. Azt is megtudtuk, hogy nöha a "rádiós és tévés kollégáknak jó félrtapnyi-elő­nyük van nyomtatott sajtóbéli társaikkal szemben, a hírver­senyben a vétévé nem nélkü­lözheti a - s*efinPe"-^kiter­jedtebb kapcsolatokkal rendel­kező újságírók, így lapunk munkatársainak segítségét. A városi televízió napi híradója hétfőtől lesz rend­szeres, de már ma is érdemes bekapcsolni a készülékeket, hiszen próbaadás lesz 17 óra 30 és 40 perc között. Egyházak állami támogatása Az egyházak idei csaknem 2 milliárd forintos állami tá­mogatásából a katolikus egyház több mint 1 milliárd forintban részesül - derül ki a Magyar Közlönyben megjelent, ezzel kapcsolatos országgyűlési határozatból. A reformátusok 342 millió forintot kapnak, az evangélikusok 117 milliót, míg az izraelita felekezet összesen 60 millió forintot. A pénz nagyobbik részével az egyházak működését, a hitéletet támogatják, kisebbik hányada pedig az egyházi ingatlanok felújítását, újak építését, illetve közgyűjtemé­nyeiket szolgálja. Az országgyűlési határozat megkülönböztetett figyelmet szentel a budapesti Dohány utcai zsinagóga felújításának, amelyhez 75 millió forint állami támogatást nyújtott a Parlament. A sárospataki refor­mátus és a soproni evangélikus gimnázium és kollégium felújításának támogatására 20 millió, illetve 10 millió forintot szavaztak meg a képviselők. A támogatásból 26 kis létszámú egyház is részesedik, 35 millió forintot költhetnek a hitéleti, s 50 milliót ingatlanjaik fenntartására. A Parlament ezen kívül elkü­lönített 70 millió forintot. Ebből kétmilliót szociológiai felmérésre fordít a Művelődési és Közoktatási Minisztérium. A fennmaradó 68 millió forintot céltámogatási igények kielé­gítésére használják majd fel. Ennek odaítéléséről negyed­évenként az Országgyűlés dönt. Újabb fizetőparkolók Tegnap délután még régi néven és összetételben ülésezett a szegedi közgyűlés városrendezési, városfejlesztési és város­üzemeltetési bizottsága. A környezetvédelmi bizottsággal elrendelt házasság lebonyolításáról még nem született részletes határozat. Elsőnek az állattarfásról szóló rendelettervezet variációit tárgyalták, s az állattartók számára legkedvezőbb formulát viszik közgyűlés elé. Ugyancsak jóváhagyólag döntöttek a repülőtér működéséhez szükséges pénzügyi támogatásról is: az egészségügyi bizottság által javasolt 2 millió forint mellé a városfejlesztési bizottság még 3 millió hozzáadását látja szükségesnek. Összefoglaló hangzott el a városrendezési és építésügyi iroda 1992. évi - folyamatban lévő, illetve tervezett - tevékenységéről, amelynek hangsúlyos eleme az általános rendezési terv módosításának megkezdése. Szóba került a campus ügye is, a bizottság sokoldalú megközelítésű problémafeltáró vizsgálat lefolytatását látja szükségesnek. Újabb fizetőparkolókat jelöltek ki. Borvendég Béla, a bizottság elnöke emlékeztetett arra, hogy a városrendezési bizottság már korábban elvi egyetértését adta a fizetőparkolók számának növelésére. Ennek célja: csökkenteni a belváros terhelését, s arra késztetni az autósokat, hogy a kUlső városrészekben várakozzanak. A bizottság most a következő helyek fizetővé alakítására tett javaslatot: a Tisza Lajos körút északi ága (az Alsó-rakpart csatlakozási szakaszának gyalogjárdája), Kiss Ernő utca, a Széchenyi tér nyugati oldala, a Botond (de még Debreceni néven ismert) étterem előtt mindkét oldalon, a Dóm tér nyugati oldalán a könyvtár-levéltár előtt, az Arany János, Victor Hugó, Eötvös, Apáthy, Dózsa utca és a Tanácsköztársaság útja. NY. P. Újjáválasztották az MDF képviselő­csoportjának elnökségét Kedden a késő esti órákban újjáválasztották a Magyar Demokrata Fórum ország­gyűlési képviselőcsoportjának elnökséget, amelynek saját szervezeti és működési sza­bályzata szerint 1992. február 28-án lejár a mandátuma. A megnövelt létszámú testület tagja: Csurka István, Grezsa Ferenc, Elek István, Kis Gyula, Kulin Ferenc, Markó István, Perjés Gábor és Salamon László. Mivel a frakcióvezető megbízatása határozatlan időre szól, Kónya Imre személyét a választás, illetve a szavazás nem érintette. Meddig olcsóbb a lakossági áram? Várhatóan két, két és fél éven belül sikerül megszüntetni a villamosenergia árában az úgynevezett keresztfinanszírozást, ami azt is jelenti, hogy a lakosság a későbbiekben a jelenleginél drágábban jut az áramhoz - mondotta az MTI munkatársának Bakay Árpád, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium helyettes államtitkára. Jelenleg az ipar többet fizet az áramért, mint a lakosság. Az áram díját, amely magasabb, mint a lakossági tarifa, az ipar esetében még úgynevezett teljesítménydíj is terheli. Az ipar így azért is fizet, hogy rendelkezésére álljon a megfelelő teljesítmény. Más a tarifa akkor is, ha az áramot a gazdálkodók éjjel, vagy ha csúcsidőben veszik igénybe. A vállalatok jelenleg összesen hét tarifa szerint fizetnek az áramszolgáltatásért. A Világbank régóta szorgalmazza a helyzet megváltoztatását. Az ipari és a pénzügyi tárca néhány hónappal ezelőtt ígéretet tett arra, hogy három éven belül megváltoztatja a tarifarendszert Magyarországon, mégpedig az európai normáknak megfelelően. Arról egyelőre nem született döntés a kormányzatban, hogy a tarifarendszer módosítását, amely a lakossági terhek növekedését jelentené, fokozatosan vagy egyszerre hajtják végre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom