Délmagyarország, 1992. február (82. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-26 / 48. szám

4 SZOLGÁLTATÁS DÉLMAGYARORSZÁG SZERDA, 1992. FEBR. 26. Átképzési támogatások Másfél millió plussz A Munkáért Alapítvány a közelmúltban megpályázott és elnyert egy másfél millió forintos támogatást, melynek t feltételeit tegnap délelőtt sajtótájékoztatón ismertették. Elsősorban olyan, jelenleg is munkában álló emberek pályázatait várják, akiket tanulásukban senki sem segít, illefve azoknak a munkanélküliekét, akiknek átképzéséhez a munkaügyi központ nem tud hozzájárulni. Most körülbelül százötven igénylőnek tudnak segíteni, átlagosan ötezer forintos összeggel, illetve ősszel ugyanez az akció még egyszer megismétlődne. ~'..,Á .Rályityátöknál előnybe ré­szettülnek..azok, akiknek leépí­tése várható ós-olyan, területre képezik át magukat, ahol •munkaerő kereslet van, azok, 'iffcfk1 képzettséget adó tanfo­Ayant'rjj' jcldhtlt C z n c k, illetve olyan kiegészítő íspjcretek „megszerzésére vállalkoznak, •ami, elhelyezkedésüket könnyÉ­ti. Az sem árt, ha a pályázatot az érdekképviselet vagy a roun­kaközvé¥ítfi"rtltübgatja. Az igénylőnek tehát, magának kell jpegkerésnie a tanfolyamot és .arra egyénileg kérni a - képzés költségének maximum ötven kZáZátékáig, átlagosan ötezer forintig - a tátnogatást. Nyelvtanfolyam, számító­gépes képzés, jogosítvány meg­szerzése - sok helyen alkal­itjazási feltétel -, titkárnők szövegszerkesztői tanfolyama, ez mind belefér a támogatandó „körbe. A pénzt egyébként nem a pályázók kezébe adják, hanem a képzést végző szervezetnek utal­ják ár, akinek a jelentkezési lapon bizonyos kötelezettséget is vállalnia kell. A pályázati anyagot a szegedi és a vidéki Munkaügyi Irodákon, valamint at érdekképviseleti szerveze­teken túl természetesen az ala­pítvány címén is lehet kérni. (Munkáért Alapítvány 6743 Szeged, Eszperantó u. 3-5. tel: 62/25 711, 56-os mellék.) Bekül­dési határidő március 15. Másfél millió forintból lega­lább háromszáz ember átkép­zését támogatni természetesen csak a közös teherviselés elvén lehet, s hangsúlyozni kell, hogy ez csak egy plussz - az orszá­gos kalapból kapott külön - le­hetőség. Ezen túl élnek a mun­kaügyi tanács közelmúltban megszavazott és nagyságren­dileg is más átképzési támoga­tásai. Ezekre a 1992-ben a De­centralizált Foglalkoztatási Alapból 48 millió forint jut és legalább ugyanekkora összeget szeretnének kapni az országos (központi) alapból. A közel százmillió forintot elsősorban a munkaviszonyban nem állók képzési támogatására, a mun­kanélküliség felváltására for­dítják. Saját indítású tanfo­lyamaik tömegesebb igényt ­számítógépes ismeretek ­próbálnak kielégíteni, de ha a cél megfelelő, kisebb csopor­tokat sót egyéneket is támo­gatnak. KOVÁCS ANDRÁS Egy márka - hat autó A Renault 19 Igazi „közép kategóriájú" autó a Renault 19-ese. A kissé módosított változata, a Chamade tavalyelőtt még az év autója megtisztelő címet is kiér­demelte. A tizenkét változatban gyártott szériaautó alaptípusa a TR 1,4-es három-, négy- és ötajtós kivitelben is készül. Az erőforrás is igen változatos: az alaptípus 1397 köbcentis motorja mellett 1,7 és 1,9 literes erőforrással is felszerelik a 19-eseket. A sebességváltó a TR szériában négyfokozatú, míg a többi változatnál öt. A TR 1,4 maximális sebessége 160 kilométer óránként. Fo­gyasztása vonzó: 90-es sebes­ségnél 5,1, folyamatos 120 kilométeres tempónál 6,7, vá­rosi forgalomban is mindössze 7,8 litert fogyaszt 100 kilo­méteren. Kétkörös szervó hidra­ulikus rendszer segíti a bizton­ságos megállást: elöl tárcsa-, hátul dobfékekkel. A 19-esek igazi vonzereje az, hogy családi használatra ideális kocsik: hiszen egyesítik magukban a középkategória kisebb fogyasz­tását és a kényeimet. Az alapváltozat mellett kata lizátoros motorral és dízel ki­vitelben is kínálják ezt a tipust. ( A TR 1,4-es, háromajtós alap­változat ára most 1 millió 139 ezer forint, a TS-sorozat 5 ajtós változatát 1 millió 198 ezerért, a Chamade 1,4 TR-t 1 millió 142 ezerért, a csúcsmodellnek számító R 19 16V 1,7 ötajtós változatát pedig 2 millió 117 ezer forintért kínálják.) Bundesheim-Csomiép Kft. 6728 Szeged, Dorozsmai út 38. Tel.: 62/61-647 A bérleti díjak nem nőnek az égig Privatizációs ikerper A Belváros Parragh Kft. - mára rt. ­szegedi, Kárász utcai boltjának bérleti díj emelése kapcsán keveredett vitába az IKV-vel, s ez tegnap délután a Szeged Városi Bíróság ítéletével zárult, első fokon. Az előzmény: a kft. a privatizációs árverésen 7 millió 200 ezer forintért vá­sárolta meg az üzlet tíz évre szóló bérleti jogát, majd négymillióért felújítatta azt. Az IKV az első menetben száz, másodikban harminc százalékos bérleti díj emelését arra hivatkozva nem fogadta el az új bérlő, hogy ő a Komplett Ruházati Vállalat jogu­tódjának tekinti magát, s a licitálást mege­lőző gazdaságossági számításoknál is a régi bérleti díjat vette alapul. A határo­zatlan időre szóló szerződés módosításához pedig - a polgári jog rendelkezése szerint ­mindkét fél hozzájárulása szükséges. (DM dec. 13.) A délután fél háromkor kezdődő pernek egy délután fél kettőkor kezdődő per volt a legnagyobb érdekessége. Ott egy magán­személy „csapott össze" az IKV-vel, teljesen hasonló ügyben, ugyanazon bíró előtt, s az ingatlankezelőt is ugyanaz a személy képviselte. Az ítélet: maradt a régi bérleti díj. Ezek után igazából senkinek sem okozott meglepetést, hogy egy hasonló jogi problémát hasonló módon oldott meg a a bíróság és a Parragh Rt. az elsőfokú ítélet szerint csak az örökölt bérleti díj fizetésére kötelezhető. A szakértői vizsgálatra támaszkodó in­doklásban elhangzott, hogy az infláció növekedése nem áll olyan szoros kapcso­latban a bérleti díjak változásával, hogy az emelést feltétlenül indokolná, sőt a vállal­kozások tönkremenetelével a fizetőképes kereslet, illetve a potenciális vásárlók likvi­ditásának csökkenésével az akár mérsék­lődhet is. Hasonló súllyal szerepelt a jog­biztonság, vagyis az, hogy az adásvétel a régi bérleti díj ismeretében történt, amely­nek megváltoztatása - emelése - elől egyébként a körülmények érdemi átren­deződése estén nem térhet ki az új bérlő. (Bár a per kimenetelét jogilag nem befolyásolhatta, az ítéletben azonban talán azért érzékelhető volt annak a már megszü­letett, de még meg nem jelent kormány­rendeletnek a hatása, mely szerint a privatizációs árverésen bérleti jogot vásárló új gazda a régi jogutódjának tekintendő, annak minden jogával és kötelezett­ségével.) KOVÁCS Vendéglátásmód Kaput nyitott Botond Eredeti szakmája épület­gépész, 20 évig egy tervező­intézetben dolgozott, 10 évig a Medikémiánál volt biztonság­technikai vezető. A nyolcvanas évek elején fogott abba a vállal­kozásba, amely jelenlegi ven­déglőtulajdonosi ténykedésének anyagi alapját biztosította - 15 ezer forinttal szállt be egy autóápolási szereket gyártó GMK-ba, majd több millióval lépett ki onnan tavaly. Önállóan akart vállalkozni, szétnézett, és a vendéglátást találta a leg­vonzóbbnak. Dologbérleti szer­ződést kötött a felsővárosi Lila Akác étteremre, amely azidótájt 2-3 millió forintos veszteséget „termelt" évente. A profilváltás után sem volt ez másképp, ma­radtak ugyanis a régi dolgozók - és a régi veszteség. Ezért a Baksa-féle vagyonkezelő kft. magánvállalkozásba adta az egységet, és most elégedett. - Nem értettem a vendég­látáshoz, ezért fordulhatott elő a 2,5 milliós veszteség. Azóta szigorúan odafigyelek arra, mit csinálnak az alkalmazottaim, még a pincérek kezében levő tányérokba is belenézek. Min­den árura rá van számítva a hasznom, vagyis a vendégek megrövidítése nekem nem érde­kem, az legfeljebb a dolgozókat gazdagítaná. - Ha valaki a vendéglátás pápája akar lenni, ne a Lila Akácot vegye meg. Nem lehet saját kedvünk szerint válogatni a vendégek között. Azt kell kiszolgálni, aki jön - mondja Baksa Sándor, jelenleg vendéglátós, korábban sok egyéb, amikor a Lila Akác jelenlegi profiljáról kérdezem. A Debrecen Éttermet az előző bérlő visszaadta, mert vesztesé­ges volt. Baksa Sándornak erről az a véleménye, hogy ha egy Széchenyi téri műemléképü letben nem lehet nyereséges éttermet csinálni, akkor sehol. Ezért január elején tíz évre megvette az étterem bérleti jogát, helyreállította mindazt, amit az előző tulajdonosok tönkretettek, több, mint négy­szeresére növelte az előfizetéses étkezők számát, és természe­tesen további tervei is vannak az immár Botond névre hallgató vendéglátóipari egységgel. - Szeged vendéglátása nem követi a helyi gazdasági élet változásait. Alig van olyan hely, ahova egy vállalkozó el tudná vinni üzleti partnerét egy vacsorával egybekötött tárgya­lásra. Egyre több külföldi ü zletember érkezik a városba, fizetőképes kereslet van, csak ki kell szolgálni azt a réteget, amelyik megengedheti magá­nak, hogy igényes legyen. Ezért a Botondból olyan éttermet szeretne csinálni, ame­lyik napközben az „előfize­téses" középrétegeké, este pedig egy igazán exkluzív hely azoknak, akik elég igényesek és elég tehetősek. A vendégek maguk választhatnák ki a fel­használandó „nyersanyagot", figyelhetnék az elkészítést, lennének hazai és külföldi kü­lönlegességek ételben és ital­ban, tökéletes kiszolgálás, oda­figyelés a részletekre, vagyis minden olyan lenne, ami­lyennek lennie kell. Ehhez egy télen-nyáron üzemelő teraszt szeretne kialakítani Baksa úr, aminek engedélyeztetése - úgy véli - nem lesz könnyű feladat. - Mindig a hivatal az első akadály, amit le kell küzdeni, ha az ember valamit csinálni akar. Persze, van még sok egyéb. A pénzügyi elvonás jelenleg olyan mértékű, hogy becsületesen vállalkozva nem sokra lehet menni. Megtehettem volna, hogy a millióimat be­teszem egy bankba, havi több­százezer forintot kamatozott volna. De biztos vagyok abban, hogy a jelenlegi rossz körül­mények ellenére is a vállal kozásoké a jövő. KECZER Hobbi és piac A kertbarát mozgalom ma is élő, a rendszerváltást követően azonban szükségessé vált szervezeti kere­teinek újjáélesztése. Tegnap, ked­den a Társadalmi Egyesülések Szövetsége megyei irodájának bábáskodásával megalakult a Kertbarátok és Kistermelők Csongrád megyei Szövetsége. Az alapszabály elfogadását követően vezetőséget és választmányi tagokat választottak. Az elnökség keretében Muzsik András, Völgyesi József és Gyömbér László fogja össze a kiterjedt szerveződést. Az alakulóülésen dr. Gyúró Ferenc, a Kertészeti Egyetem professzora, az országos szerve­zet vezetője, s egyben a TESZ elnöke tartott tájékoztatót. Tör­téneti visszatekintésében negy­ven éves „kertbarátos" múlt­jának élményeit szedte csokor­ba. A nevek és fedőszervek időnként változtak, így például a szocializmus polgárosodásának időszakában politikusaink a kisker­teket azért keresztelték át hobbi­kertté, hogy ne tűnjenek a kapi­talizmus termékének. Ma 1,4 millió kisárutermelő, 1,3 millió ház körül kertészkedő és 1 millió hétvégi kertes próbálja ilymódön széppé tenni lakóhelyét, megtermelni családja zöldség-gyü­mölcs szükségletét, s egyrészük árutermelőként tevékenységétől megélhetési forrást is remél. Az újjászerveződő mozgalomnak a piacon lemérhető, új világhoz való alkalmazkodásában kell ma leginkább segítséget adni. Alapvető célként a kertészeti termelés rangjának és megbecsülésének helyreállítását, a kertészkedő kistermelők érdekeinek képvise­letét és védelmét jelölték meg. Az országos szövetség már most résztvevője az érdekképviseleteket tömörítő, héttagú Agrárkoor­dinációs Tanácsnak. T. Szí.

Next

/
Oldalképek
Tartalom