Délmagyarország, 1992. február (82. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-24 / 46. szám

HÉTFŐ, 1992. FEBR. 24. BELPOLITIKA 3 „Justitiát is leszavazták volna" A HAJDÚ-BIHARI összbírói értekezleten éles bírálatok érték a megyei bírósági elnökök jelölési és pályázati rendszerét, amely nem nélkülözött „politikai beavatkozási kísérleteket" sem. Az összbírói értekezleten egyébként nagy többséggel a jelenlegi elnök, Szabó Péter pályázatát támogatták. Szabó Lukács országgyűlési képviselő (MDF) a sajtótájékoztatón elmondta: ő valóban felkeresett egy debreceni bírót, s „a megye jogásztársadalmának véleményére alapozva" kérte, pályázza meg az állást. Szabó Lukács szerint magát „Justitiát is leszavazták volna Debrecenben, ha megpályázza a hajdú-bihari bírósági elnöki posztot". TÍZ HÓNAP MÚLVA, 1993. január l-jén létrejön az egységes európai piac, amely a világ legnagyobb gazdasági ereje lesz. így Magyarországnak új dimenziók közepette kell készülnie az EK-tagságra ^mondotta dr. Habsburg Ottó a Nagykanizsán tartott fórumon. Hozzátette: nehéz lesz az út a közösségbe, de vállalni kell ezt, mert az így megszerezhető biztonság sokat jelenthet Magyarország jövője szempontjából. A Páneurópai Unió elnöke - úgyis mint az Európa Parlament magyar szekciójának vezetője - kijelentette: ő és képviselőtársai mindent megtesznek, hogy hazánk mihamarabb beléphessen a közösség kapuján. INGATLANTŐZSDE ÁPRILISTÓL. A tervek szerint áprilisban nyílik meg az ingatlantőzsde. Az előkészületekről számoltak be a Magyar Ingatlanforgalmazók Kamarájának közgyűlésén. Mint elhangzott, az ingatlanpiac ma nagyon csendes, eladók és vevők nem igazán találnak egymásra, annak ellenére, hogy közvetítéssel ma már több tucat cég foglalkozik. A piac megpezsdülését várják az ingatlantőzsdétől, ahol a nyilvánosság előtt, ellenőrizhetően, a felkínált ingatlan összes dokumentációjával együtt, bárki által hozzáférhető módon zajlik majd az adásvétel. IDEGENFORGALOM: 1 MILLIÁRD DOLLÁROS BEVÉTEL. Az elmúlt évben 1002,3 millió dollár volt az ország idegenforgalmi bevétele, 22 százalékkal több, mint 1990-ben - közölte a hivatalos adatokat az MTI érdeklődésére a Magyar Nemzeti Bank. A kiadások 442,8 millió dollárt tettek ki, ami 7 százalékos csökkenés a megelőző évhez képest, így az idegenforgalom 559,5 millió dollár aktívumot termelt ki, szemben az 1990. évi 345 millió dollárral. Az 1991. évi aktívum rekordnak számít, eddig ugyanis az 1987-es év vezetett 368 millió dolláros bevételtöbblettel. Bolsevikozás minden mennyiségben Kisgazdák: pártszakadás, földindulás?! Még aznap délután a Miniszterelnöki Sajtóiroda közli: Torgyán József arra kérte Antall Józsefet, hogy az átvilágítására vonatkozó borítékot postabontás előtt semmisítsék meg. A kormányfő válasza nem késett: a bizonyára lebilincselő olvasmányt tartalmazó levél megsemmisítése nem áll módjában, de annak tartalmát a jogszabályi előírásoknak megfelelően továbbra is titokban tartják. Á kisgazda drámának ezen a pontján kaptuk meg azt a táviratot, mely egyben belépőként szolgált az FKgP parlamenti frakciójának, esetünkben a „harminchármaknak", szombaton tartandó nagygyűlésére. Zsúfolásig megtelt a BNV F pavilonja. A párt helyi szervezetei valamennyi megyéből elküldték küldötteiket. Ez a tény önmagában csattanós válasz arra, hogy a kisgazda harminchármak elszigetelt, a tagságtól is független szabadkőműves páholyból politizálnának. Igenis van bázisuk, de hogy mekkora, azt egyelőre legalább akkora homály fedi, minthogy Torgyán mögött valójában miféle tömegek állnak. A Pásztor Gyula vezette frakció bejelentette: esze ágában sincs pártszakadást provokálni. Megalakítják viszont a Kisgazdapárt történelmi platformját, mely az 1947-es programból táplálkozik. A frakció négy ellenszavazattal úgy döntött, hogy ők benn maradnak a kormánykoalícióban, támogatják Antall József politikáját. Nagy ováció fogadta Vörös Vince szónoklatát, aki kijelentette: „Engem 57 éve tartó szilárd kisgazdapárti tagságom után senkinek sincs joga kizárni a pártomból. " Kiss Gyula munkaügyi miniszter a baloldali restauráció veszélyére figyelmeztetett. Szerinte a Torgyán-féle akció akarvaakaratlanul ezt erősíti. Oláh Sándor, akit sokan a megalakult platform szellemi atyjának tekintenek, még egyértelműbben fogalSzedjük sorrendbe az ország koalíciós vezetése szempontjából korántsem érdektelen tényeket: pénteken délben a Kisgazdapárt Torgyán-féle országos vezetése egyhangú, nyílt, névszerinti szavazással úgy döntött, hogy felmondja a kormánykoalíciót. Torgyán József pártelnök kijelentette: egyetlen ellenzéki párttal sem szövetkeznek, ugyanakkor nyíltan kormányzati hatalomra törnek. Bejelentette ezzel egyszuszra, hogy ezúttal Vörös Vincét, az Országgyűlés alelnökét, Kiss Gyula és Gergátz Elemér minisztereket, valamint Morvay István belügyi államtitkárt zárták ki a pártból. mázott: „Thiirmer-Torgyán harapófogóba próbálják fogni a népet, de erre nem kerülhet sor." Szerinte a párttal szimpatizáló tömegek józanul fognak dönteni, hogy melyik szárnyat támogatják. Oláh nem fél a megméretéstől. Kissé nehezíti a döntést, hogy amíg Torgyán hetek óta gazdag jelzős szerkezetekkel bolsevikozza a harminchármakat (úgymint rákosisták, papírmasé-figurák, Patyomkin-falu s a többi), a szombati nagygyűlésen a történelmi platform vezéregyéniségei szintén a bolsevik veszélyre figyelmeztettek Torgyán József és csapatának munkásságát méltatva. Mármost, hogy ki a bolsevik, s ki a mensevik, azt az idő eldönti. Talán már hétfőn fény derül a kérdésre, ha még politikai értelemben nem is, számszakilag bizonyára, mert a kormánykoalíció teljes és immár csonka tagjai összeülnek, hogy meghatározzák a biztató jövőt. * Tegnap délután sikerült beszélnünk Ómolnár Miklóssal, a kisgazda harminchármak egyik vezéregyéniségével. - Miért olyan fontos, hogy a szombaton zászlót bontott történelmi platform 1947-es alapokra kívánja helyezni a működését? - Mielőtt bárki anakronizmussal vádolna bennünket, ki kell jelentenem, hogy az 1947-es párt' alkotmányt nem az 1992-es tetteink szempontjából tartjuk irányadónak. Hanem ez volt az az alapszabály, amely biztos alapokra helyezte a kisgazdapárt belső demokratikus működését. Tavaly nyár óta, vagyis Torgyán úr előretörésével ezt az alapszabályt egy centralizált, egyeduralmat lehetővé tevő szabályzatra cserélték ki. - A harminchármak nagygyűlése megmutatta, hogy tömegek állnak e csoportosulás mögött. Mégis, lehet-e tudni valamit arról, hogy milyen erők támogatják Önöket? - Szombaton 3750 belépőjegy talált gazdára. Az 1400 működő kisgazda alapszervezetből, én jobban szeretek körökről beszélni, 68 százalékuk küldte el a vezetőjét. A gyűlés közönsége tudatosan politizáló emberekből állt javarészt, 2 ellenszavazattal és 4 tartózkodással megszavazta, hogy Torgyánt lemondásra szólítsuk fel. Egyébként mintegy 1500 olyan kisgazdapárt-tag jött el hívó szavunkra, akiket felfüggesztettek, vagy kizártak a pártból. Márpedig annak a sajátos belső utasításnak alapján, amihez a mai vezetőség készségesen asszisztált, hogy aki a harminchármak rendezvényét látogatja, azt előbb felfüggesztik, s ha^yisszaeső, kizárják a tagság soraiból. Most furcsa helyzet áll elő, mert több mint 800 helyi pártvezetőt kellene tagságában felfüggeszteni, ha makacsul ragaszkodnak a legcsekélyebb demokráciát is nélkülöző előíráshoz. - Önök tegnap kinyilvánították, hogy határozott szándékuk a koalíció fenntartása. Am Torgyán úrnak s híveinek a kiválása új helyzetet teremthet a Parlamentben hétfőtől. - A koalíció parlamenti számarányokon múlik. Márpedig a mi támogatásunkkal nem fenyegeti veszély a kormánykoalíció megnyugtató többségét. Az ország stabilitása szempontjából ezt most feltétlenül így látjuk jónak, ami nem jelent kritikátlanságot. - A harminchármakat Torgyán doktor Patyomkin faluhoz hasonlította... - Igen, ez még a kedélyesebb vádjai közé tartozik. Erre a tények adják meg az igazi választ. A platformunk nézeteit valló kisgazda körök eddig az ország tizenöt megyéjében egyesületként bejegyeztették magukat a bíróságon. Létezésük ilyenformán le sem tagadható. - Mondja, meddig tarthat még ez a „ki kit győz le" ádáz harc, ami nem tesz jót az ország politikai imázsának sem? - Remélem, hogy nem sokáig. Mi nem vitézkedni akarunk, hanem helyreállítani a párt egységét, mégpedig a belső demokrácia megteremtésével. Nem fogadjuk el a kisgazdákra aggatott jobboldali jelzőt. A független kisgazdapárt nem a mérleg nyelve akar lenni, nem valamiféle zsaroló párt szerepét akarjuk betölteni a magyar politikában. Inkább a híd szerepérc vállalkozunk, a liberális ellenzék és a kereszténydemokrata irányultságú pártok között. Valódi érdekeket szeretnénk képviselni, pragmatikusan, a lehető legkevesebb ideológiai töltettel. Nekünk az a politikai siker, ha az uzsoratőke, a lánckereskedelem elleni harcban elért eredményeink alapján ítélnek meg minket, nem pedig demagóg beszédek szerint. Torgyán úr saját helyét a politikai palettán ettől jobbra, mégpedig szélsőjobbra látja. Lelke rajta. GAZSÓ KÖZÉLETI NAPLÓ MA A MÉRNÖKI KAMARA Csongrád megyei csoportja 15 órától tartja klubnapját a Szegedi Vízmüvek és Fürdők Tisza Lajos krt. 88. szám alatti szabadidőközpontjában. A Kamara vezetősége számít az érdeklődő mérnökök részvételére. JOGSEGÉLYSZOLGÁLAT az SZDSZ-ben 16-17 óráig (Földváry u. 3.). Tartja: dr. Ábrahám László ügyvéd. LAKOSSÁGI FÓRUMOT tart a Móra Ferenc Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézetben (Kálvária sgt.) 17 órától Katona Gyula (13. sz. vk.), Kerekes Pál (12. sz. vk.) és Vincze Tibor képviselő. A téma: a 3. számú villamos közlekedtetésének kérdése; az állatok tartásáról szóló közgyűlési rendelet-tervezet ismertetése és egyéb időszerű kérdések. A MUNKÁSPÁRT Belváros II. és móravárosi szervezete nyilvános pártgyűlést tart aktuális politikai kérdésekről a Kálvária sgt. 8. szám alatti helyiségében, 16 órakor. A TÁPÉI MŰVELŐDÉSI HÁZBAN 18 órakor földvisszaigényléssel kapcsolatos lakossági fórumot tart Perei János, a Zöldmező Kft. ügyvezető igazgatója és Huszár Imre, a Rákóczi Tsz elnökhelyettese. A SZEGEDI ERDÉLY KÖR szokásos évi közgyűlését 17 órakor tartja. Színhely: Római körút 31. szám. Thürmer a kormányt bírálta Vásárhelyen Nyilvános ülést tartott szombaton, délután 3 órai kezdettel a Munkáspárt Vásárhelyen. Kevésnek bizonyult az a százhúsz szék, amelyet a rendezők az „albérlők háza" földszinti termébe bezsúfoltak, hiszen a - jobbára nyugdíjas korú érdeklődők közül vagy harmincan kénytelenek voltak állva végighallgatni Thürmer Gyula pártelnök előadását. A pártelnök az ütemesen skandált „Éljen a párt!, Éljen a párt!" biztatások után állt az előadói asztalhoz, s elmondta, hogy délelőtt Székkutason találkozott azokkal, akiknek még jelenleg a kezében van a magyar mezőgazdaság, s akik siralmasnak ítélik meg a kilátásaikat. Hangsúlyozta véleményét, amely szerint a gazdaság kérdéseiről ma nem azok döntenek, akiknek a kezében az egységek irányítása van. Az emberek két évvel ezelőtt, a választások idején illúziókban éltek, s most - miután többségük rádöbbent, hogy becsapták őket - a baloldalt erősítik. A baj ott van, hogy a régi vezetők helyére nem jobbat és tehetségesebbet ültet a jelenlegi hatalom, hanem a pártérdekek diktálnak. A kormány jobbára csak ígérget, pedig '93-ra nem fog jobban élni a magyar nép. Thürmer Gyula felidézte annak a helyzetnek a lehetőségét, rémét, amikor majd millió munkanélküli fog - szociális okok miatt - felkelni a kormányzat politikája ellen. Öböl V

AN. Reggelente tizenkét napilapot szoktam átnézni, bulvár és politikai egy dologban ugyanúgy jár el: a népszerű vagy jelentős témában jártas szakemberrel készült interjú minden újságban a kiemelt helyre kerül, hisz mondandója tájékoztató jellegű, s a választott műfaj, a beszélgetés a befogadást könnyíti, ezáltal szolgálja és becserkészi az olvasót. Ne tessék megijedni, nem a lapcsinálás rejtélyes fortélyairól kívánok elmélkedni. Egy tanulságot szeretnék csak levonni ezekből az interjúkból. Azt tapasztalom ugyanis, hogy a nyilatkozók - nem mernek és nem tudnak helyzetelemzést adni. Sem általánosan, sem speciálisan. Kérdezik a legokosabb kistermelőt, a politikától visszavonult írót, a hasonlóképp háttérben élő környezetvédőt, vagy a teljesen elfelejtett katonatisztet, aki néhány éve még oly jól ismerte a botrányos valót, és a válaszokban csupán a helyzet óvatos méricskélésének lehetősége villan meg. Mondhatjuk persze, hogy ez a természetes. Ki merne egy ekkorát változó világban akkorát mondani? Marad hát az egyszerű, kikerülhetetlen tény. Ez és ez a probléma, ez és ez a kérdés: van. Többet nem állíthatunk. Úgy, ahogy a teremtés után egymás mellé álltak a fák, és aki nevet adhatott, azt mondta, hogy erdő, majd tűnődött néhány órát és azt mondta: paradicsom. Nem jó és nem rossz, nem árnyas és nem kopár. Önmagában való. Itt van ez a világ. Aki hasznot remél tőle, összevissza beszél róla. Aki meg akarja érteni, óvatosan hallgat. Ezen a ponton válnak ketté a politikusok és a szakemberek. Ép testben ép lelket Díszpolgáravatás Kiszomboron Tavaly decemberben határozta el a kiszombori képviselő-testület a díszpolgári cím alapítását. Most szombaton ketten vehették át az elismerő oklevelet: dr. Majoros Ferenc, aki évtizedekig volt Kiszombor, Klárafalva és Ferencszállás körzeti orvosa, illetve Rácz István Pál, aki 1944-től 1957-ig dolgozott a községben mint tanár, később mint iskolaigazgató. Mindkettejüknek Nagy Tibor polgármester adta át a díszpolgári oklevelet - Szekeres István grafikusművész alkotását -, illetve Szabó Antal rézműves rézkarcait. A Kiszomborért Alapítvány nevében Barna Gyula, a kuratórium elnöke nyújtott át zsűrizett, egvédi kerámiákat az első két kiszombori díszpolgárnak, akiket remélhetőleg — a hagyomány szellemében, és ha arra érdemesnek találtatnakmások is követnek majd. Dr. Majoros Ferenc 1912-ben született, az Óvcsara nevű pusztán. Baján, a cisztercieknél érettségizett, majd Szegedre járt az orvosi egyetemre. Szülei nehéz anyagi helyzete miatt olyan állást kellett vállalnia, ahol nappal dolgozni, éjjel pedig tanulni tudott - így került 1937. december elsején cselédkönyvesként Makóra, teljes ellátással. Később hetven pengő ösztöndíjat nyert, 1939-ben végzett, majd ugyancsak Makón alorvosként gyógyított. (Az akkori kórházigazgató főorvost, dr. Uray Vilmos sebészprofesszort most is nagy tisztelettel - szinte példaképeként - említette.) 1944. június 15-étől Kiszomboron OTI-orvos, aztán a front és a hadifogság után 1948-tól 1978-ig, tehát 66 éves koráig Kiszombor, Klárafalva és Ferencszállás körzeti orvosa volt. Rácz István Pál 1923-ban született Kiszomboron. A makói polgári után tanító-, majd matematika-fizika szakon tanárképző főiskolát végzett Szegeden. 1944-ben került a gazdaképző iskolához mint tiszteletdíjas tanító, majd az amerikai fogságból történt szökése után a gazdasági iskolához, közismereti tanárként. (1946-1950 között népművelési ügyintézőként is tevékenykedett: akkor szerveződtek többek között az analfabéta tanfolyamok.) Ennek megszűnte után az általános iskolába helyezték át, amelynek 1951-1957 májusáig igazgatója: ekkor hamis vádpontok alapján letartóztatták, Kistarcsára internálták, szabadulása után pedig fölfüggesztették állásából. Ezután 1963-ig Ferencszálláson, majd Makón tanított, egészen 1983-as nyugdíjaztatásáig. Nagy terve a kiszombori iskola történetének megírása: ez 1945-ig teljesen kész, 1956-ig pedig jegyzetekben van meg. POZSIK LÁSZLÓ Tisztújítás a nemzetieknél Szombaton közgyűlést tartott a Nemzeti Kisgazda és Polgári Párt Csongrád megyei szervezete Szegeden, melyen dr. Szeghő István beszámolt a párt - elmúlt időszakban végzett munkájáról, elemezte a napi politika időszerű kérdéseit, kitért a kárpótlási és a szövetkezeti törvény végrehajtásának fontosabb részére. Tájékoztatott arról, hogy e hónap végén dr. Tőkés István református teológus professzor „Erdélyi gondok" címmel tartandó előadását szervezi a párt, melyre máris számos politikai személyiség jelezte érdeklődését. A tisztújító közgyűlés újra elnökké választota dr. Szeghő Istvánt, alelnök Sebestyén István, titkár Rangli Istvánná, ügyész dr. Katona András, gazdasági vezető Engi József lett. A párt szóvivőjévé dr. Lévay Endre ügyvédet választották.