Délmagyarország, 1992. február (82. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-22 / 45. szám

SZOMBAT, 1992. FEBR. 22. BELPOLITIKA 3 Magyar hadigondozottak HADIGONDOZOTTAK Nemzetközi Alapítványáról írtak alá pénteken megállapodást Szolnokon, a városházán. Az alapítvány céljai között szerepel a magyar és a külföldön élő, magyar nemzetiségű, hadigondozásra szorulók szanatóriumi kezelésének, gyógyüdültetésének elősegítése, a rászorulók gyógyászati segédeszközökkel való ellátása, a szociális helyzetének javítása, a hadigyámolt gyermekek iskoláztatása, a gondozottak Jcépzése, átképzése. HEGESZTO-elektronikáR előállítására új üzemet avattak pénteken Diósdon. A Cooptim Kft. pályázat útján a Magyar-Amerikai Vállalkozási Alaptól elnyert 25 millió forint hitelből építette fel az ezer négyzetméteres csarnokot, amelyben a legkorszerűbb technológiával évente 63 millió forint termelési értéket állítanak elő. A VESZÉLYES hulladékoktól már nem lehet egykönnyen megszabadulni. Az új, hatályos kormányrenelet alapján nem csak azoké a felelősség, akik gazdasági tevékenységük során veszélyes hulladékot termelnek, de a korábbiaknál jóval szigorúbb kötelezettségek terhelik a veszélyes anyagokat másoktól átvevőket is. Ilyen átvételnek számít a gyűjtés, az előkezelés, a szállítás, az átmeneti tárolás, az ártalmatlanítás és a hasznosítás is. TIZENNYOLC éves fennállásának termelési rekordját érte el február 20-án Visontán a Mátrai Erőmű. Ezen a napon az erőmű, minden eddiginél többet, 18 millió 120 ezer kilowattóra villamos energiát adott az országos hálózatba. A KELET-EURÓPAI országok közül elsőként kötött együttműködési szerződést pénteken az Ipartestületek Országos Szövetsége és a svájci iparszövetség, az SGU. A két ország privát szférája ezzel a partnerszerződéssel fejleszti kapcsolatait rövid és hosszú távon. A szerződés keretében elsősorban a képzés, továbbképzés területén nyílik lehetőség az együttműködésre. Nyilatkoznak a dobogós helyezettek Reális kép - személyes öröm Szerdai lapunkban tettük közzé a rePRESENT Bt. közvélemény-kutatását szegedi közéleti személyiségek ismeretségéről és népszerűségéről. A lista közlése és az adatok nyilvánosságra hozatala élénk visszhangot váltott ki a város lakosainak körében. Lapunk munkatársai fölhívták a népszerűségi lista három első helyezettjét - Gregor József operaénekest, Gyulay Endre megyés püspököt és Király Zoltán országgyűlési képviselőt -, érdeklődve, miként fogadták a hírt, s hogyan ítélik meg az efféle közvélemény-kutatásokat. Gregor József: Fantasztikusan jólesik a szegedi polgároknak ez az elismerése. Hiszem, hogy ezt a munkámmal érdemeltem ki. Naponta érzem az emberek felém áradó szeretetét, hiszen itt élek közöttük, utazom a villamoson, járok a boltba, sorban állok a postán. Talán nem is annyira a 82 százalékos tetszési index hatott meg, hanem a több mint 90 százaiákos ismertség. Úgy tűnik, ebben a városban szinte mindeki tudja, ki vagyok. A színész, az énekes mikor színpadra lép, közszereplést vállal, s ezáltal megmérettetést, nyilvánosságot. A színpadon minden este a tapsok erőssége és hosszúsága meghatározza az aznap esti toplistát. Ilyen, közéleti tartalmú névsorban még nem szerepeltem. S ez azok után még inkább jólesik, hogy Szegeden egy ajtót a sok közül becsuktam. Igyekszem megfelelni a városlakók elvárásainak, s ez az elismerés is segít abban, hogy a nemrégiben elszenvedett vereségből egyenes derékkal keljek föl. Ha a helyzet úgy alakul, s a feltételek megváltoznak, természetesen szívesen énekelek ismét a színházban. Várom az alkalmat. Gyulay Endre: Engem teljesen váratlanul ért ez a lista, mert nem is hallottam, hogy készül ilyen felmérés. Nem tudom, hogy a helyezésem reális-e, mert én nem poltikus vagyok, csak egyszerűen élek és az egyház érdekében tevékenykedek. Mindenesetre nagyon örülök, hogy ha mind én, mind az egyház az embereknek a szívében vagyunk. Úgy gondolom, ez a népszerűség, ez a helyezés nem csak személyemnek, de a katolikus egyháznak is szól, s összefügg munkakörömmel. Király Zoltán: - Természetesen nagyon örülök a „helyezésemnek", s reálisnak is tartom. A közvélemény ugyanis elfordult a politikától és a politkusoktól. Jólesik, hogy a toplistán szereplő politikusok közül az első helyre tettek. Ebből arra következtetek, hogy az emberek alapvetően nem felejtenek. Értékelik és honorálják, hogy valamit - ha hibákkal is, de konzekvensen végigcsinálok. A népszerűségi listákat kellő fönntartással, de elfogadom, mert a közvélemény irányultságát megmutatják. Jobbnak tartom a szegedi toplistát, mint azokat, amiket eddig más újságokban olvastam, mert ez nem csak politikusokat állít sorba. Hiányolom viszont, hogy a város olyan közéleti személyiségei mint például llia Mihály vagy Péter László nem jutottak eszükbe a megkérdezetteknek. Ez arra utal, hogy az általuk művelt terület, a várostörténet, az irodalmi-művészeti élet nem igazán része a köztudatnak. A közvélemény-kutást mint módszert, magam is szeretném alkalmazni, hogy gazdasági, pártpolitikai, választójogi tényezők alapján pontosabban fölmérhessem választókerületem közérzeti állapotát. KÖZÉLETI NAPLÓ MA A NEMZETI KISGAZDA és POLGÁRI PÁRT Csongrád megyei szervezete tisztújító közgyűlést tart délelőtt 9 órai kezdettel székházában, a Victor Hugó utca 5. szám alatt. A MUNKÁSPÁRT (MSZMP) nyilvános pártgyűlést tart Hódmezővásárhelyen, a Szántó Kovács János utca 52. szám alatt, 15 órakor. Előadó: Thürmer Gyula pártelnök. HÉTFŐN HATVANI ZOLTÁN kisgazdapárti önkormányzati képviselő lakossági fórumot tart, mindennap: 8-12, kedd, péntek: 17 órától a független kisgazdapárt nagy-szegedi szervezetének székházában, Szeged, Teleki u. 3. Telefon: 24-057. A MÉRNÖKI KAMARA Csongrád megyei csoportja 15 órától tartja klubnapját a Szegedi Vízmüvek és Fürdők Tisza Lajos krt. 88. szám alatti szabadidőközpontjában. A Kamara vezetősége számít az érdeklődő mérnökök részvételére. JOGSEGÉLYSZOLGÁLAT az SZDSZ-ben 16-17 óráig (Földváry u. 3.). Tartja: dr. Ábrahám László ügyvéd. LAKOSSÁGI FORUMOT tart a Móra Ferenc Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézetben (Kálvária sgt.) 17 órától Katona Gyula (13. sz. vk.), Kerekes Pál (12. sz. vk.) és Vincze Tibor képviselő. A téma: a 3. számú villamos közlekedtetésének kérdése; az állatok tartásáról szóló közgyűlési rendelettervezet ismertetése és egyéb időszerű kérdések. A MUNKÁSPÁRT Belváros II. és móravárosi szervezete nyilvános pártgyűlést tart aktuális politikai kérdésekről a Kálvária sgt. 8. szám alatti helyiségében, 16 órakor. A TÁPÉI MLVELŐDESI HÁZBAN 18 órakor földvisszaigényléssel kapcsolatos lakossági fórumot tart Perei János, a Zöldmező Kft. ügyvezető igazgatója és Huszár Imre, a Rákóczi Tsz elnökhelyettese. Vásárhely vendége lesz Göncz Árpád A Magyar Köztársaság elnöke hétfőn, február 24-én Vásárhely vendége lesz• Göncz Árpád dr. Rapcsák András polgármester meghívására látogatja meg a várost. Az elnök egész napos programja keretében 12 órakor a Bethlen Gábor Gimnáziumban felavatja a díszpolgárrá választott Nagy György domborművét. Délután 5 órakor Göncz Árpád a városháza dísztermében találkozik majd Hódmezővásárhely lakosaival. A beszélgetés előtt a város fúvósegyüttese zeneszóval köszönti a neves vendéget és a megjelenő polgárokat. E program befejeztével a Volt Leventék és Hadifoglyok Baráti Körének egyik tagja, Török Sándor a városháza tornyából tárogatószóval búcsúztatja el az elnököt. Voksoltak a bírák, ki legyen az elnök Nem akadt bíróság, ahol tárgyaltak volna tegnap, pénteken Csongrád megyében: az ítélethozók Szegeden tartózkodtak összbírói értekezleten, hogy elmondhassák véleményüket, ki legyen a bírói kar elnöke. Mint ismeretes, az igazságügyi reform egyik eleme a pályázathoz kötött tisztújítás. A megyei elnöki tisztségre kiírt - egyébként meghosszabbított - jelentkezési határidő január végén lejárt. A szabályok szerint a bírói karnak véleményezési, a miniszternek kinevezési jogköre van. A megye bírái zárt körben voksoltak, az eseményen megfigyelőként részt vevő igazságügyi államtitkár, dr. Bogdán Tibor sem érzett fölhatalmazást tényadatok, információk közlésére az eredményről. Nem hivatalos információnk szerint a megyében ketten pályáztak bírósági elnöknek. Egyikük a régi, másikuk is neves büntetőbíró. A testület írásban véleményezett, állítólag a volt elnök javára. A minisztériumi államtitkár csak annyit közölt: alig-alig akadt hiányzó bíró, a jelenlévők szabályosan voksoltak. Balsai miniszter jegyzőkönyvet kap a Csongrád megyei bírák véleményéről, amellyel két dolgot tehet: elfogadja, vagy felülbírálja. Utóbbit oly módon teheti, hogy meghatározott időre megbízott elnököt állít, s egyben új pályázatot ír ki. Az államtitkár jelenlétét - idő is lévén - kihasználták a bírák, jó órás, kötetlen eszmecserén beszéltek a bírói előmenetel rendszeréről, a bérekről, a törvényességi óvás megszűnésének következményeiről, az ügyvédi pálya elszívó hatásáról, infrastrukturális problémákról, valamint az igazságügyi szervezet és az eljárásjog reformjáról. Öböl J

ÉGTÁBLA. Zajlanak a jégtáblák, hangosan csattannak, s ha beszélni tudnának, azt mondanák: ma csak egy biztos, hogy ami van, az holnapra kettéhasad. Ország, párt, birodalom, család, elme, klub, lap - mind hasad. Tersánszky Józsi Jenő mesélte egyszer József Attiláról: „szegény akkor beszélt a kettős tudatáról, amikor nekem már rég három volt". Ez a kedves kis hópehely, ha megkeményedik és alágördül a következtetések lejtőin, mázsás gondolatlavinát indít el. Arról van hát szó, hogy hajdani értékek válnak semmivé, illetve szakadnak ketté, és végül is minden pusztulás mögött ott áll, sőt magasodik az önző és személyes érdekét mindenek fölé állító ember. Ha e téli képeknél maradunk: az érdekek személyes jégtáblák körül rajzolódnak ki, s minden hasadhat mondja a korparancs -, csak épp az nem, ami az enyém. Készíthetnénk egy leltárt is arról, hogy a '90-es évek mit töröltek el a térképről és a tömegek emlékezetéből, és sorolhatnánk a nagy szovjettől a kis szerb birodalomig, a keleti kommunista rezsimektől az éppen hogy megalakult demokratikus pártocskákig a listát, és ezt szinte a végtelenségig bővíthetnénk, de ez fölösleges munka volna, hiszen mindannyiónk lelkébe beköltözött ez az átmenetiség. Azt hittük, legalábbis nagyon sokan gondoltuk, hogy ha kivonulnak, ha szétszakadnak és összeomolnak a régiek, akkor hirtelen minden pázsitszagú és forrástisztaságú lesz. Hát nem. A füvet még locsolni kell, hogy illatosra vághassuk, a vizet tisztítani kell, hogy kortyolhassunk belőle. A jég meg zajlik, és ebben a dübörgésben - bevallom valóban nehéz meghallani a pozitív csengettyűket. MAG Részvénytársaság lesz az IKV? A tavalyi év végére befejeződött az IKV átszervezése: elkülönített, önelszámoló részlegek formájában működnek tovább az építőipari, házkezelési stb. szolgáltatások. Távlati cél az, hogy külön érdekeltségi formában dolgozzanak - ezzel az IKV tulajdonképpen fölkészült arra, hogy a későbbiekben - például részvénytársaság formájában szerepet vállaljon az önkormányzati vagyon kezelésében. A tervezett fölállás szerint a vállalat 80 százaléka versenyhelyzetben láthatja majd el azokat a feladatokat, amelyekre megbízást kap. Az IKV jelentős létszámcsökkentést hajtott végre: 1987-ben még 1140-en dolgoztak náluk, most 840-en. Öt éve 22 ezer 300 épületet kezeltek az értékesítési hullám elindulásával most 17 ezer 400-at. Ugyanakkor jelentősen nőttek az üzemeltetési költségek (az energiaárak és a szolgáltatások díjainak emelkedése miatt): a '87-es 20,5 millió forintról '91-re 37,6 millió forintra ugrott ez az összeg. A működés távlati formájáról egyelőre nem döntöttek. A Szegeden megkezdődött átszervezés - ismereteink szerint - egyedülálló az országban. Más városok példái azt mutatják, nem szabad elkapkodni a döntést: Kaposvárott, Egerben és Veszprémben a sokkszerű átalakulás - volt, ahol mindössze két hetet kaptak! - sok bonyodalmat okozott. Célszerűnek látszik megvárni, mi lesz az épületvagyon sorsa, s utána határozni a vállalati keretekről. Ami bizonyosnak látszik: idén még marad minden a régiben, mert a kezeléskarbantartás tevékenysége mentes a forgalmi adótól (egyelőre!), s ez 30-40 millió forintot jelent ebben az évben. Ha már most átalakulnának, és az önkormányzat szerződést kötne velük, ki kellene fizetni ezt az összeget, úgyhogy célszerű még megtartani a régi formát. Jövőre pedig... talán mégis rt. lesz az IKV-ból is. NY P. Százmillió - elvben Az Európai Közösség Phareprogramjának keretében vizsgálják annak lehetőségét, hogy a Szeged alatti talajrétegekben rejlő geotermikus energiát miképpen hasznosíthatnánk - például a távfűtésben. Az ipari minisztérium javaslatára indult vizsgálat a megvalósítás lehetőségeit kutatta. Azt kellett megítélni, hogy az adott geológiai és hidrogeológiai viszonyok mellett hogyan határozhatók meg a kitermelhető termálvíz mennyiségi és minőségi jellemzői, milyenek a felszíni hasznosítás lehetőségei. Kérdés, hogyan kalkulálhatók a kitermelés és a hasznosítás beruházási, üzemeltetési költségei, gazdaságossági szempontból hogyan festenek a 3,2 millió ECU (megközelítőleg 3,9 millió dollár) értékű beruházás tervezett kondíciói. A városi önkormányzat közgyűlésének azonban máris nyilatkoznia kellett, hogy biztosítja-e a befejezéshez még várhatóan szükséges 100 millió forintot. Megszületett az elvi kötelezettségvállalás: a közgyűlés támogatja a program szegedi megvalósítását. A tényleges pénzügyi segítség a meglévő kutak vizsgálata, előkészítése után esedékes. NY. P. A hazai kisebbség tiltakozik - A javaslat alapjaiban sérti a kormány és a kisebbségek képviselői között korábban létrejött konszenzust, melytől a kormány törvényjavaslata lényeges pontokban tér el. A jogszabálytervezetet semmisnek tekinti a jogegyenlőség elvét, mert hátrányosan tesz különbséget nemzeti és etnikai kisebbség között. A kormány által jóváhagyott szöveg a kisebbségi lét egyik feltételeként az anyanemzetet jelöli meg, de annak ellenére, hogy ezzel például az örménység és a zsidóság rendelkezik, e csoportokat az etnikai kisebbségek közé sorolja. A kisebbségeknek e csoportosítása alapján a törvénytervezet a „nemzetiségeknek" megadja az anyanyelvű oktatás lehetőségét, viszont az etnikai kisebbségeknek csak fakultatív iskoláztatást engedélyez: nem ismeri el, hogy a cigány vagy a héber létező nyelv. A tervezet lehetetlenné teszi a kisebbségi önkormányzatok megalakítását, mert kimondja: csak ott hozható létre, ahol a képviselő-testületi tagok többsége egy kisebbséghez tartozik, így hát e testülettől például a A kormány első ígéretei közé tartozott, hogy a hazai kisebbségek helyzetét törvény megalkotásával rendezi. A magyarországi németség egyik vezetőjének, Kaltenbach Jenő alkotmányjogásznak „kisebbségi helyzetelemzését" a lapunk hasábjain minap közölt interjúból megismerhették. A kormány kisebbségi törvénytervezetét azóta megtárgyalta, de elutasította a hazai nemzeti és etnikai kisebbségek képviselőit tömörítő kerekasztal. Az állásfoglalást pénteken közölte néhány országos napilap. Az okokról és következményekről a kisebbségi kerekasztal egyik szóvivőjét, Kaltenbach Jenőt kérdeztük. többségében városlakó kisebbségieket megfosztja. A kormány érve: nem akarja megkettőzni a helyi hatalmat. Erről szó sem lenne, hiszen e testület csak azokról a helyi ügyekről mondana véleményt, amelyek a kisebbséget érintik. Nehezményezzük, hogy a parlamenti képviseletünkről egy szó sincs a tervezetben. Az identitástudat megteremtéséhez vagy szinten tartásához szükséges kulturális autonómiát lényegesen szűkíti, a garanciákról pedig elfeledkezik. A hazai kisebbségek sorsának alakulásával kapcsolatosan a kormány törvénytervezete minden felelősséget áthárít a helyi önkormányzatokra, pedig legalább ilyen sürgetők az országos feladatok. Megdöbbenéssel vettük tudomásul, hogy a nemzetközi fórumokon elismeréssel fogadott, konszenzusos változattól számunkra érthetetlen okból - a kormány ilyen jelentősen eltér. A következményekről annyit, hogy ha ezt kétharmados törvényként megszavazza a Parlament, akkor egy számunkra elfogadhatatlan jogszabály rögzíti helyzetünket; ha mégis elutasításra talál, akkor pedig arra számíthatunk, hogy a kormány vagy tovább halogatja a döntést vagy egy még rosszabb elképzeléssel rukkol ki. ÚJSZÁSZI