Délmagyarország, 1992. február (82. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-15 / 39. szám

SZOMBAT, 1992. FEBR. 15. BELPOLITIKA 3 Érdekkülönböztető tanács AZ UTOLSÓ MUNKANÉLKÜLI-JÁRADÉK 80 százaléka, de maximum ötezer forint lesz a munkanélküli-ellátásból kikerülők segélye a szociális törvény bevezetéséig. Az Érdekegyeztető Tanács pénteki plenáris ülésén a délutánig tartó vita során nem sikerült a munkavállalók és a munkaadók által javasolt magasabb összegben megállapodni, így a kormány eredeti javaslata szerint ad ki rendeletet a segélyről. A vita során a kormány vállalta volna az egységesen négyezer forintos segélyösszeget, de ezt a munkavállalók továbbra is elfogadhatatlannak tartották. A munkavállalók eredeti javaslatuk mellett álltak ki, amelynek lényege, hogy valamennyi, a munkanélküli ellátásból kikerülő személy hatezer forint segélyt kapjon, ami a jelenlegi minimálbér 75 százalékának felel meg. A számítások szerint az év elején 7000, az év végén viszont már 84 ezer lehet az ellátásból kiszorulók száma. A KATONAI FŐÜGYÉSZSÉG megkezdte a volt belügyminiszterek ellen benyújtott feljelentés tartalmának elemzését. A testület megvizsgálja a magyar határszakaszon lelőtt személyek halálának körülményeit, a tragikus eseményekhez kapcsolódó jogszabályokat a büntetőjogi felelősség megállapítása, vagy kizárása érdekében. A FŐVÁROSI BÍRÓSÁG pénteken hatályon kívül helyezte a Magyarországi Szociáldemokrata Párt elnökségének azt a határozatát, amely felfüggesztette Petrasovits Annát pártelnöki tisztéből. A bíróság indoklása szerint a szervezeti és működési szabályzatot tekintve az elnökség döntése törvénysértő volt. Az ítélet nem jogerős. A NYUGDÍJFIZETÉSEK FOLYÓSÍTÁSI ZAVARAIVAL kapcsolatos híreszteléseket megalapozatlanoknak nevezte tegnap az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság szóvivője. Az illetékes szerint a TB 55 milliárd forintos kintlévősége és a finanszírozási gondok ellenére erre garanciát nyújt a nyugdij-megelőlegezési számla, amelyről a kifizetésekhez szükséges összeg mindenkor lehívható. Miért késlekedtek a magyar légtér őrei? A Jastreb húsz percig vizitált A szegedi repülőtér parancsnoka, Podolcsák András nem akart hinni a szemének. Először is, mert a repülőgép, amelynek hangjára kémlelni kezdte az égboltot, délről tartott északnak. Újszentiván irányából, körülbelül a repülőtér és Szeged központja között, a Cserepes sori piac és a vasöntöde légvonalán húzott el Kiskunhalas felé. Másodszor pedig azért, mert rá kellett jönnie, értelmetlen mindenáron Delfinnek hinnie a gépet - hasonló volt, de nem az. A parancsnoknak tegnapelőtt, délelőtt fél II-kor volt része e látványban. - Nem egyszemélyi látomásomról van szó - idézte kérésünkre a történteket -, munkatársaim ugyanezt erősíthetik meg, de többen ki is jöttek a városból, hogy szóljanak... Úgy öt percig láttuk ezt a gépet, egyértelműen felismertük rajta a jugoszláv katonai azonosító jeleket - a csillagot és a trikolórt. A vasöntödében dolgozó klubtagjaink is e jeleket látták a gép testén. - A gép típusát tudták-e azonosítani? - Egyértelműen. Jastreb volt, a hasa alatt egy függesztvénnyel. A Jastreb nagyon hasonlít a magyarok által már öt éve nem használatos L-29-es Delfinekhez. Ez a már nálunk „leírt" repülőgépfajta különben cseh gyártmány, kísértetisen egyforma a jugoszlávok által kifejlesztett Jastrebbel. Ezért akartam én is mindenáron magyarral azonosítani. Körülbelül 250 méter magasan, a repülő sebesség alsó határán, úgy 260-nal mehetett. - Az a függesztvény vajon mire szolgálhatott ezen a gépen és általában? - Általában a speciális felszerelés helye. Elhelyezhetik ott például a bombát, lehet nem irányítható rakéták blokkja és felderítítőblokk elhelyezésére is alkalmas. Ismereteim szerint a Jastrebek vadász-gyakorlógépek, szomszédaink felderítésre használják. - Mire ösztönözte a látvány? - Még dübörgött a gép, amikor hívtam az EREF-t ( az Egyesített Repülés Ellenőrzési Főközpontot). A vonal másik végén hallatlan hidegvérrel közölték, már tudnak a dologról: Kecskeméten észlelték. Még lelkiismeret-furdalásom is támadt mit ugrálok, én a civil. - Mi a véleménye erről az incidensről? - Nézze, van véleményem, de maradjunk a feltételezéseknél. Ugye, az is elképzelhető, hogy elő volt készítve a légi határsértés. A napokban érzékelt erős légi mozgást gyakorlatnak titulálták a túloldalon. A légi harcászat klasszikus fogása a figyelemelterelés. Mindenkit a lényegtelen, ám föltűnő gyakorlat foglalkoztat, felderítésre senki se számít. S ez a módszer kiválóan alkalmas a felderítést végző gépek biztosítására is. Az tény, hogy az általunk látott gép elhúzott az újszentiváni lokátorállomás fölött, s úgy tudom, még további kettő fölé ellátogatott. - Ön szerint ez a gép mennyi időt töltött a magyar légtérben? - Ha tényleg Madaras térségében lépett ki, akkor, szerintem legalább húsz percet időzött nálunk. És ha a főközpontban már az én bejelentésem előtt is tudtak a dologról, akkor nem értem, miért késlekedtek a magyar légtér őrei. Mert úgy húsz percen keresztül, tudtommal, nem történt semmi. Mindenesetre a kecskemétiek azt üzenték, legközelebb, ha ilyen fordul elő, akkor nekik telefonáljak. M.E. KÖZÉLETI NAPLÓ VASARNAP A NEMZETI KISGAZDA ÉS POLGÁRI PÁRT szegedi szervezete délelőtt 10 órai kezdettel székházában, a Victor Hugó utca 5. szám alatt tisztújító taggyűlést tart, melynek keretében a kárpótlási törvény végrehajtása során felmerült gondokról ismertetés lesz. „ HÉTFON JOGSEGÉLYSZOLGÁLAT az SZDSZ-ben 16-17 óráig (Földváry utca 3.). Tartja: dr. Ábrahám László ügyvéd. A MUNKÁSPÁRT (MSZMP) Északi városrészi szervezete 16 órakor a Csap utca 62. szám alatti párthá/.ban, az újszegedi szervezet 17 órakor a Herke Utcai Általános Iskolában taggyűlést tart időszerű politikai kérdésekről. DR. KOVÁCS BEÁTA, a 6. számú választókerület önkormányzati képviselője lakossági fogadóórát tart 17 órától az Odessza II. Herke Utcai Általános Iskolában. Tovább csökkent az állatállomány Az elmúlt esztendőben is folytatódott az állatállomány apadása, valamint az állattenyésztési termékek termelésének és felvásárlásának csökkenése - állapítható meg a KSH felméréséből. A visszaesést az év első felében elsősorban a külpiaci értékesítési gondok és a belső kereslet folyamatos csökkenése okozták. Az adatok tanúsága szerint az ország szarvasmarha-állománya 1991 végén 1,4 millió volt, az előző évinél 9,6 százalékkal kevesebb. Kisebb mértékű a csökkenés a kistermelőknél, s jelentősebb - 13,9 százalékos - a szövetkezeteknél. Miután a tejtermékek fogyasztói ára ismét emelkedett, várhatóan ebben az évben is tovább folytatódik a szarvasmarha-állomány apadása. A sertésállomány több mint 25 százalékkal csökkent 1991ben. Ilyen nagyarányú visszaesésre az elmúlt tíz esztendőben nem volt példa. Az év végi állatszámláláskor nem egészen 6 millió sertést regisztráltak. A múlt év második felében - az exportintézkedések hatására - a termelők „megszabadultak" a hízósertésektől, de a kockázat csökkentése érdekében állományukat is jelentősen mérsékelték. Ennek következtében viszont a szaporulatból adódó állományemelkedés az idén tavasszal lényegesen kisebb lesz, mint korábban. Jelentősen csökkent egy év alatt a juhállomány is. Különösen a vállalatok fogták vissza a tenyésztést, mintegy felére apasztották az állományt. Az előzetes adatok azt mutatják, hogy vágómarhából az elmúlt évben 14,5, sertésből 15,6, tejből 19,9 százalékkal esett vissza a felvásárlás az egy évvel korábbihoz képest. A hízott sertés szabadpiaci átlagára egy év alatt 6,1 százalékkal emelkedett, míg a morzsolt kukorica ugyanebben az időszakban 4,8 százalékkal olcsóbb lett. Öböl K

ILÖVÉS. A férfi még hosszan végigmérte az egykori, sötétségbe süppedt orosz laktanyát, majd leszállt a vonatról. Pontosan tudta, hogyha gyalog megy, épp akkorra ér haza, mintha buszra szállna, és beugrana egy sörre a sarkon. Mélyeket szívott a levegőiből, s megdöbbenve tapasztalta, hogy nem érez semmit. - Mi az a kötés? - kérdezte a konyhában a felesége a kanalazó kézre mutatva. A férfi hallgatott, átjárta a forró húsleves. Köhintett, aztán megigazította a sebre szorított zsebkendőt, és mielőtt újra rászólt volna az asszony, annyit mondott: - Rálőttek a vonatra. A Déli pályaudvarról épp hogy kigördült a szerelvény, amikor az egyik ablakon besűvített, a túloldalin pedig csattanva kiröpült egy lőszer, az üvegszilánkokkal megsebesítvén a férfit. Ez az ember a Tapolcára igyekvő vonatról Székesfehérvárnál leszállt, hazament, éjszaka aludt is, még kétszer bement Pestre a munkahelyére, mikorra megtalálta a rendőrség, akiknek elmondta, hogy nincs haragosa és nem fenyegették meg. A történet, lepődjenek meg. igaz. Van egy másik történet is, ami a lehetséges valóságot mondja el. Hajnóczy Péter írta egy félelmetesen szép kisregényben: az emberekre kilövési engedélyt adnak, s aki vadászigazolványt vált, nyugodtan lőhet. Bárkire, bármikor, rendőri felügyelettel. Ha leteríenekt valakit, vijjogva érkeik a szerv, megnézi a papírokat, s ha rendben az engedély, jöhetnek a hullaszállítók, a vadász szabad. Ha a két történetet - az e heti igazit és az irtodalmit egymásba mosom, ugyanarról a szeretetlenségről kell beszélnem, folytatván az eredeti történetet: A férfi mindent elmondott a rendőröknek. Néha akadozva beszélt, nem szokta meg az összefüggő mondatokat követelményét. Nem tudta, honnan is tudta volna, hogy kilövési engedélyt adtak ki rá, kész az igazolvány, rajta a pecsét. Ő volt az első. Hogy miért építem egybe ilyen kegyetlenül a félelmetes történetet és a Hajnóczy-kisregényt? Mert érzékeltetni szeretném, hogy amitől az ifjan meghalt író rettegett, az ím bekövetkezett. Olyan méretű már a szakadék ember és társa között, oly kicsiny a beleérző képesség és hajlam, hogy akár csőre is tölthet a szomszédunk, akár hivatali szintre is emelhetjük a szenvtelen gyűlöletet, a pusztítást. Képzeljük el azt az embert, aki pisztolyával föláll a vasúti töltésre, céloz, és az elgördülő szerelvény egyik ablakára lő. Leszalad, a fegyvert dzsekijébe rejti, majd belép az első kocsmába. A harmadik feles után úgy érzi, zsebében van az a bizonyos kilövési engedély. Gépjárműadó-mentesség Azok a mozgáskorlátozottak is igényelhetnek adómentességet, akik a gépjárműadóbevallás benyújtásának határidejéig - 1992. február 29-ig nem tudják beszerezni az ehhez szükséges igazolást - tájékoztatta az MTI-t az OTF Orvosszakértői Intézetének főigazgatósága. A mozgáskorlátozottság címén adómentességet igénylőknek orvosi igazolás hiányában- az adóbevallási nyomtatvány megfelelő rovatába azt kell beírniuk: az igazolás beszerzése folyamatban van. Aki már rendelkezik a mozgáskorlátozottságot bizonyító szakvéleménnyel, vagy annak alapján parkolási engedéllyel, annak új igazolást nem kell beszereznie. Király is felavatta irodáját Két évvel az országgyűlési választások után sikerült irodát nyitni a szegedi egyéni választókerületben megválasztott képviselőknek. A honatyák a megyeháza Rákóczi téri épületének 6. emeletén, a 617-es szobában leltek otthonra. Király Zoltán, a 2. körzet képviselője tegnap délután ébből az alkalomból invitálta beszélgetésre a sajtó képviselőit. A képviselő elmondta: ő úgy képzelte, s emellett a képviselői jogállásról szóló törvény vitájában érvelt is, hogy a helyi irodák költségeit a Parlament fedezze - legalább az egyéni körzetben megválasztottaknál. Ezt azonban elvetették. Az irodát ő a városházán szerette volna berendezni, de mint mondta - „az ottani poltikai csatározások miatt" ezt két év alatt nem sikerült elérni. Most a megyei önkormányzat ingyen ajánlotta föl nekik a három helyiséget. O azonban természe-tesnek tartja, hogy telefonját fizesse, valamint költségáta-lányt is fizessen abból a 16 ezer forintból, amelyet képviselői költségtérítésként kapnak. Király Zoltán irodájában minden nap kétórás ügyeletet tart Mohos Gábor, a képviselő képviselője; ennek ideje jelenleg hétfőtől péntekig délután 2-4-ig. Király Zoltán csütörtökön vagy pénteken lesz itt elfoglaltságai szerint. Telefonon rendszeresen kapcsolatot tartanak. M.T. Kié lesz a senki földje? Már nem a törvény, hanem az élet diktál (Folytatás az 1. oldalról) Az ellenérdekeltséggel telitűzdelt fórumok - naponta találkozni ilyenekkel, amikor is minden párt, vagy érdekképviseleti szervezet a saját szája íze, elgondolása szerint magyarázza a törvényeket, a falun élők gondolatvilágát még jobban összezavarják. Nem is az itt a gond, hogy kell-e a föld vagy nem, ettől sokkal fontosabb, hogy vegye észre magát a kormányzat, nem a törvény, hanem az élet diktálja a feltételeket. Hiszen ha az újjászövetkezők közé jogi személyek, például a helyi önkormányzat is belép, azzal csak étősebb lehet a szövetkezés, de mindez hiába, ha nincs megteremtve az a feltételrendszer, amelyik a mindennapi termelést segíti, netán garantálja. Most a nagyüzemekben javában tartanak a zárszámadások, és szinte biztosra vehető, hogy 60-65 százalékuk veszteséggel zárja az 199l-es esztendőt. Tehát bár szorít az idő, pontos határideje van az átalakulásnak, vagyonnevesítésnek, cégbírósági bejegyzésnek, mégsem ez a legfontosabb, inkább az, honnan lesz pénz gázolajra, vetőmagra, vegyszerre? Ugyanis a bank egyetlen egy árva petákot nem hitelez annak a gazdaságnak, amelyik veszteséges. így tehát beszélhetünk itt törvényekről, a nemzetgazdaság érdeke az, hogyan indítsák meg a tavaszi munkákat, s hogyan termeljenek jövedelmet. Szinte megyéről megyére, szövetkezetről szövetkezetre, állami gazdaságról állami gazdaságra kimutatható, hogy bizony a mezőgazdaságot kifosztották az elmúlt években. Kinek kellenek ezek a veszteséges szövetkezetek, s kinek a gondja lesz a 600-700 ezer téeszparaszt csökkenő jövedelme, s jó részüknek az utcára kerülése. Sajnos, mint az az országos tanács ülésén megfogalmazódott, a száz kamion ügye nagyobb visszhangot kapott Magyarországon, mint 600-700 ezer szövetkezeti gazda jövője. Tehát igenis a szövetkezeti mozgalom, a téeszvezetők, annak ellenére, hogy a törvény ellentmondásos és néhány vonatkozásában végrehajthatatlannak tűnik, minden eszközzel azon lesznek, hogy az átalakulást segítsék, mert nem akarják, hogy kudarc esetén őket tegyék felelőssé. Á törvényt, a felelősséget felvállalják, de a törvény hibáinak következményeit nem. Jó lenne, ha valaki hitelesen megmondaná, mi történjen a magyar falvakban? Hol a hiteles válasz? Aki ma dönt, és holnap munkanélküli lesz, esetleg elveszíti a szövetkezetben vagy más gazdasági társaságban hagyott, illetve beforgatott vagyonát, mihez kezd? Nő a gazdasági feszültség, a gazdasági ellehetetlenülés, és a politikai fuvallatok hamar tovatűnnek. S mindegy, ki hogyan dönt, kiválik vagy valamilyen gazdálkodó egységben próbál boldogulni, sajnos, mind a mai napig - az ígéretek ellenére - az a szomorú valóság, az jár jól, aki a termelésből visszalép, mert így legalább a tőkéjét nem veszíti el. Most ugyan lehetőség nyílik arra, főleg azokon a helyeken, ahol nagy a bizalmatlanság, hogy valaki a kubikostalicskát hazatolja a szövetkezetből, vagy a háromkerekű traktorra kezd el licitálni. Pillanatokon belül ugyanis itt magántulajdonossá válik mindenki. Csak hát az eszközzel termelni kell, hasznot, jövedelmet előállítani. Jó lenne tehát, ha az érdekképviseleti szervezetek a különböző módszerekkel arra kényszerítenék a kormányt, a törvényhozásban illetékeseket, hogy ne csak a politikai érdekek, hanem a közgazdasági érdekek is szerepet kapjanak a döntésekben. Esetleg a feszültségek oldása érdekében a meghozott törvények módosításában is. Úgy tűnik, mint az országos tanács ülése megfogalmazta, a kormányzati prognózisok nem becsülték fel a reális folyamatokat, az agrárnépességből munkanélküliekké válók létszámát, s nem számolnak kellően a ma még viszonylag védett helyzetben lévő nyugdíjas rétegek életszínvonalának drasztikus csökkenésével. Mindez pedig a mindennapi termelés mellett olyan politikai feszültségek forrása lehet, amelyek szomorú és kezelhetetlen folyamatokat indíthatnak el a magyar falvakban. Tessék mondani, akarja ezt valaki? Sz. LUKÁCS IMRE