Délmagyarország, 1992. február (82. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-12 / 36. szám

INTERJÚ 5 területek között először is a gazdaságot említeném. Úgy gondolom, hogy Magyarország előtt még nagyon nehéz időszak áll, amely a lakosság egy részének igen nagy terheket jelent. De nagyon jó kiinduló pontjaik vannak, és sok területen máris sikereket értek el. Meggyőződésem, hogy éppen Magyarországgal sikerül bebizonyítanunk: lehetséges a piacgazdaságra áttérés olyan szociális terhek mellett, amelyek még elviselhetők. Nem szabad szem elől téveszteni, hogy Magyarország gazdasági fejlődése tudja csak sikerre vinni a Közösséghez csatlakozást. - Ehhez Magyarországnak meg kell tanulnia versenyezni az EK tagjaival... - Itt is együttműködésre kell törekedni. A már említett átmeneti időszakra szükség lesz, amíg a magyar gazdaság versenyképesé válik. De - egy másik területre térve - épp ilyen fontos a tagországok, és az önök törvényhozásának közelítése, például a környzetvédelem területén. Magyarország természetesen nem lesz képes azonnal bevezetni a közösségi törvényeket. Most nincsenek a fejemben kész megoldások, de éppen ezért továbbra is tárgyalni kell a lépcsőfokok bejárása érdekében. (Hans Beck a Hajdú-Bihari Naplónak adott interjújában arra a kérdésre is válaszolt, hogy eddig miért csak tizenkét ország csatlakozott az EK-hoz. Elmondta, hogy kezdetben hat ország Belgium, NSZK, Franciaország, Olaszország, Luxemburg és Hollandia - volt hajlandó arra, hogy szuverenitásának egy részéről lemondjon egy nagyobb egység érdekében. Nagy-Britannia 1973-ban csatlakozott, azután Írország, Dánia, Görögország, Spanyolország és Portugália következett. A semlegességét hagyományosan őrző Svájcban ma is vita folyik a belépés lehetőségeiről, Ausztria, Svédország és Finnország pedig már ott áll az EK kapujában. Ebből is látszik, hogy az Európai Közösség története egy folyamat, ami csak bővebb elemzéssel érthető.) - Mit mondana azoknak, akik — különféle okokból — félnek a csatlakozástól, vagy legalábbis bizalmatlanok? - A társulási szerződés már eleve átmeneti időszakot definiál, és ebben természetesen előre terveznek egy olyan periódust, amely alatt fokozatosan alkalmazkodhatna a magyar gazdaság a közösséghez. S miután ezt az átmeneti időszakot közös tárgyalások során állapították meg, feltételezem, hogy az önök kormánya figyelembe vette a magyar gazdaság helyzetét. De hogy válaszoljak azoknak, akik félnek: így is, úgy is már egy átalakulási folyamat közepén vannak. Nagyon jól képzett szakmunkásokkal rendelkeznek. Ebből a helyzetből ki tudnak, ki fognak mászni, akár tagjai az EK-nak, akár nem! (A szombati lakossági fórumon nagy derültséget keltett, amikor Beck úr a magyarok önmagukat melankolikusnak festett képéről nyilatkozott. Úgy találta, hogy ez a kép hamis bár, amikor némely politikusokkal beszél, ő maga is hajlamos átvenni ebből a melankóliából, üzletembereinkből viszont sugárzik az optimizmus...) - Milyen személyes élményeket visz magával Szegedről? - Tegnap este láttam a színházban egy modern balettet, amely nagy hatással volt rám... Szegednek megvannak a nagyvárosi kvalitásai — sok hellyel, sok térrel. Lenyűgöző a város szépsége, amely más jellegű, mint amit Pécsett vagy Sopronban láttam, s ez kedvet ad arra, hogy visszatérjek... Lesznek még vitáink" - jósolja a külügyi államtitkár Aki csütörtökön még a „tranzitvita" tárgyalóasztalának túloldalán, Hans Beck EK-nagykövettel szemben ült, aki pénteken este már - a szegedi vacsoraasztalnál mellette: Martonyi János külügyi államtitkár. Akitől, mert történetesen szegedi, tehát a múlt hét végi Európai Közösségek Bizottsága-Szeged randevú egyik házigazdának is tekinthető vendége volt, azt kérdeztük: ennek az asztal melletti „helyváltoztatásnak" tulajdoníthatunk-e némi szimbólikus jelentőséget. A közelmúltban a tárgyalások eredményeképp feloldott kamionblokádról oly gyakran nyilatkozó államtitkár maga is elismerte: noha véletlen, hogy az események időben így követték egymást - amikor még tavaly elígérkezett Hans Beck kísérőjéül, dehogy sejtette: kemény küzdelmen lesz túl, egy EK-Magyarország érdekütközésen - , mégis örül, hogy épp Szeged a közös szereplésük színhelye. Már csak azért is, mert ő változatlanul szegedinek tartja magát. A tranzitadó körül kialakult bonyodalmak értékelését kérve az államtitkártól, Martonyi János elmondta: látnunk kell, hogy érdekösszeütközések a jövőben is mindig lesznek, mint ahogy az EK jelenlegi tagállamai között is vannak. „Senki ne gondolja, hogy ha majd Magyarország teljes jogú tag lesz, akkor valamiféle paradicsomi állapotba kerülünk, vagy a világszellem visszatér önmagába! Történetesen éppen ezzel a tranzitvitával évekig, ha nem egy évtizedig együtt fogunk élni. Egy adott szituációt most megoldottunk. De annak a két-három középeurópai országnak az egyikeként, amelyen keresztülmegy az egész kelet-nyugati és északdéli forgalom, ha nem sikerül az úthálózatunkat fölfejlesztenünk, ha nem korszerűsítjük az egész vasúti fuvarozási rendszert, s a folyami hajózást, akkor még hosszú ideig lesznek vitáink. Es azért van az országnak külügyi apparátusa - jó, vagy rossz, az most mindegy - , hogy az ilyen bonyodalmakat elsimítsa." Ez utóbbi megjegyzés válasz volt arra a vélekedésünkre, hogy talán előzetes egyeztetésekkel elkerülhető lett volna a látszat, miszerint egy gyors gazdasági döntés káros következményeinek feloldása a honi diplomáciára maradt. SZERDA, 1992. FEBR. 12. A hét végén városunk vendége volt Hans Beck, az Európai Közösség budapesti képviseletének vezetője. Pénteken ő nyitotta meg a „Közterek Európában" című kiállítást, amely arra adott alkalmat, hogy Magyarország és az EK közeledésének lehetőségeiről beszélgessünk. - Kérem, mutatkozzon be nekünk! - Nem akarom részletes önéletrajzzal untatni önöket kezdi mosolyogva Beck úr, aki (tekintettel tolmácsunkra) ezúttal franciául beszél épp oly könnyedén, mintha anyanyelvén szólna. - Gyermekkoromat Hamburgban töltöttem. Jogi tanulmányaim után a Szövetségi Köztársaság államapparátusában dolgoztam. Kéthárom éven át Bonnban teljesítettem szolgálatot, majd 1965ben mentem Brüsszelbe, az Európai Közösség székházába, ahol több beosztásom is volt. - Önt nagykövetnek, sőt missziós vezetőnek is szólítják. Melyik a helyes? - „Rangom" szerint a budapesti képviselet vezetője vagyok, amelyhez nagyköveti cím jár, de a képviselet egyelőre még nem tekinthető úgy, mint egy állam nagykövetsége. Diplomáciai jellegünk nem olyan , mint tagállamainknak külön-külön. Ha figyelemmel kísérte a legutóbbi vitákat, akkor feltűnhetett, hogy még nincs határozottan körvonalazható külpolitikánk. Ezért még én sem vagyok az Európai Közösség nagykövete... (A Hajdú-Bihari Naplónak Hans Beck elmondta, hogy az EK több, mint száz országban tart fenn képviseletet. S hogy voltaképpen milyen ügyet is szolgálnak? Álljon itt szó szerint az interjú részlete: „A magyarok számára talán mindenekelőtt Elzász-Lotaringiáról szólnék. Szüleink még azon vitáztak, hogy Németországhoz, vagy Franciaországhoz tartozik-e. Ma már ez nálunk nem probléma. A nemzethatárok átjárhatók, egy állampolgárnak ugyanolyan életesélye van, bármelyik EK-országban is él. Megszűnt az „ősi ellenség" fogalma, teljesen elképzelhetetlen, hogy két nép, vagy kisebbség között valamilyen erőszakos akcióra sor kerüljön. Hát erről szól az Európai Közösség sikersztorija!") - Antall József miniszterelnök decemberben aláírta a társulási szerződést, amelyben hazánk kinyilvánította csatlakozási szándékát az EK-hoz. A Közösség részéről milyen konkrét lépések követik ezt az aktust? - Ahhoz, hogy Magyarországnak a lehető leggyorsabban megadhassuk a kedvezményeket, elkészítettünk egy átmeneti időre szóló megállapodást, erről február 26-án az Európai Közösség miniszterelnökei döntenek. Érvénybe lépése lehetővé tenné, hogy Magyarországnak kereskedelmi téren megadjuk a kedvezményeket. Az EK a vám és egyéb korlátozásokat sokkal nagyobb ütemben csökkenti majd, amint azt Magyarországtól elvárja. - Az EK Phare-programja már hazánkat is segíti. - A Phare-program keretében 1990 óta 100 millió ecu értékű segítséget adtunk Magyarországnak. Ennek célja az energiagazdálkodás korszerűsítése Szegeden a geotermikus energia felhasználása válik így lehetővé. Az energia-együttműködés jegyében az ipari minisztériummal közös iroda felállítását tervezzük, amely az energiamegtakarítással foglalkozna. - A tranzitvita nézetkülönbségekre is fényt derített Magyarország és az EK között. Mi hozhat tartós megoldást? - Ez a példa Szeged számára most különösen aktuális, hiszen határvárosról van szó. Az EK és Magyarország közti tranzit-tárgyalásokból az is kiderült, hogy a mi céljaink nem ellenkeznek a magyar kormány elképzeléseivel. Nagyon jól FOTÓ: SOMOGYI KÁRÓLYNÉ Példabeszéd a baracklekvárról Hans Beckkel beszélget Nyilas Péter A helyzet illusztrálására a baracklekvár példája jut az eszembe. Néhány hete Siklóson jártam, és ott ettem életem legjobb sárgabarack-dzsemét. De ha bemegyek a boltba, olyan lekvárt találok, amit inkább nem minősítenék. Eddig jórészt a szovjet piacra dolgoztak, ahol a minőségi igények viszonylag alacsony szinten álltak. Most igazodniuk kell a fejlett országok normáihoz. Semmi okuk arra, hogy féljenek! Vannak alaptermékeik, amelyek kiválóak. dést érintettek. S ha-valóban el akarjuk érni az „európai kézfogást," a kultúra kérdése igen fontos. Hangsúlyozni szeretném, hogy az együttműködést tartalommal kell feltöltenünk, és örülnénk, ha ehhez önök, magyarok is minél több ötletet adnának. - És mit vár a Közösség Magyarországtól, hogy ez a közeledés folyamatos legyen? - Kicsit átalakítanám a kérdést... Voltaképpen nem a közösség kér Magyarországtól - Magyarország szeretne a közösség tagja lenni, és hogy ez sikerüljön, segíteni fogjuk önöket, de csak olyan mértékben, amilyet országuk elfogad. Semmiképpen sem akarjuk befolyásolni Magyarország függetlenségét. Az együttműködési megértjük az önök problémáit, akár infrastrukturális, akár környezetvédelmi szempontokról van szó. Visszatérve a társulási szerződésre: ha jól emlékszem, a szerződés 81. pontja lehetőséget ad arra, hogy Magyarország és a Közösség összefogjon a magyar úthálózat javítása és - ami ezzel szoros összefüggésben áll - a környezet védelme érdekében. A közúti gépjárműforgalom mellett természetesen nem feledkezünk meg a vasútról és a folyami közlekedésről sem. Meg vagyok róla győződve, hogy mostani tárgyalásaink után gyors folytatás következik, és azt sem hagyjuk figyelmen kívül, hogy Jugoszláviában még mindig nem rendeződött a helyzet. Ez a kooperációnak csak egyetlen oldala, de mondhatnék sok,más példát is. (Az Országos Műemléki Felügyelőség székházában szombaton rendezett lakossági fórumon - néhol igen szenvedélyes hangnemben - szóba került a nacionalizmus is, s vele régiónk sajátságos földrajzi és politikai helyzete. Hans Beck szerint Magyarország jó példa a pozitív nacionalizmusra. A szélsőségektől minden országnak tartózkodnia kell, mert a háborúk 40 millió áldozata rettenetes ár a rosszul értelmezett nacionalizmus eszméjéért. Valószínűnek tartja Cseh-Szlovákia és Lengyelország csatlakozását is az EKhoz, de már Bulgáriával is tárgyaltak erről a lehetőségről, így lehetséges, hogy hazánk nem lenne sokáig az EK középeurópai végvára. Az sem kizárt, hogy kelet felé is bővül a kör: Észtország, Lettország és Litvánia is a jelentkezők között van. Az EK folyamatos törekvése, hogy a régió minden országával kapcsolatban maradjon, s keresse a közös pontokat.) - Kulturális téren is terveznek velünk együttműködést? - Az Erasmus-programot említeném, amely hétszáz magyar diákot segít abban, hogy nyugaton folytathassák tanulmányaikat. Ez a szám - mármint a hétszáz diáké - nem sok, de bizonyos, hogy még csak a kezdeteknél tartunk e téren is. Delors elnök úr és Antall miniszterelnök úr tárgyalásaik során igen sok kulturális kér-