Délmagyarország, 1992. január (82. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-09 / 7. szám

2 KÜLPOLITIKA DÉLMAGYARORSZÁG CSÜTÖRTÖK, 1992. JAN. 9. Hattyúdal? Mi lesz a sora a 15. jugoszláviai tűzszünetnek? Ha rövid, lakonikus választ akarunk adni, akkor azt mondjuk: az, ami az előző tizennégynek... Persze, a dolog nem ilyen egyszerű, és az emberéleteket követelő, véres eseményről nyilvánvalóan nem is szabad ilyen „oldott" hangnemban szólnunk. Az azonban kétségkívül helytálló, hogy a háború eddigi több mint öt hónapja során a 15. fcgyvernyugvási megállapodás tűnt a legvaló­színűbbnek. Nem csak azért. merTa szembenálló felek ezúttal határo­zottabban mondták ki az „igent" s nem csak azért, mert a nemzetközi közösség is egyöntetűbb volt a fegyverszünet iránti igényében, hanem mert a szerbiai és a horvátországi közvélemény is kívánta, követelte az esztelen öldöklés beszüntetését. Egyfajta katarzist vártak, vártunk már ettől a megállapodástól. S így is kezdődött. Napokon át „nem lőttek vissza", ahogyan azt korábban minden alkalommal a hivatalos közle­ményekben tudatták a nyilvánossággal. Mindez azonban csak néhány napig tartott. Akkor újfent „vissza­lőttek", elkezdődtek a kisebb csatározások, majd pedig a városok, falvak, kikötők bombázása, a legújabb pedig az. EK-mcgfigycIók helikopterének a hadsereg által történt lelövése. Ez utóbbi nyilvánvalóan, ha más nem is történt volna, mindenképpen akadályozná, és akadályozni is fogja a béke­erők állomásoztatását. Közben folytatódott a huzavona: a szerbek a jelenlegi frontvonalakra, a horvátok az adminisztratív határokra kívánták a nemzetközi békeerők, a kéksisakosok elhelyezését. Az ENSZ közben (mint korábban is) habo­zott: mekkora kontingens induljon a válságövezetekbe - tízezer katona? Több vagy kevesebb? Végül is 50 (ötven) lett belőle... Időközben olyan hírek is elterjedtek, hogy az USA különösebben nem is szorgalmazza a nemzetközi egységek Jugoszláviába való küldését. Még mindig a békés politikai megoldásban bízik, és az úgynevezett laza konföderáció létre­hozásában (pedig éppen ez az idea volt az ellenségeskedés kútfője). Ismét dörögnek tehát a fegyverek. Valamivel ugyan kisebb intenzi­tással, mert az elmúlt két napban a jugoszláv néphadsereg és a szerb szabadcsapatok a pravoszláv karácsonyt ünnepelték, de a jelenleg is folyó, erőszakos vajdasági és szerbiai mozgósításokból ítélve, az elkövetkező napokban újra teljes erőbedobással játsszák harci játékukat a szembenálló felek. Ebben a helyzetben érkezett Lord Carrington meghívása, hogy január 9-én Brüsszelben üljenek újfent asztalhoz a jugoszláv tagköztársaságok képviselői, és próbáljanak megállapodni a végleges tűzszünetben, s a jövendő állambcrendezési formában is. Hogy hányan tesznek eleget a meghívásnak? Talány. Szerbia. Németország magatartása miatt, orrol az Európai Közösségre, Szlovénia már tárgytalannak tart minden ilyen összejövetelt, míg Macedónia és Bosznia önállósulási törekvéseivel van elfoglalva. Ha mégis létrejön a brüsszeli találkozó, a fentiek miatt valószínűleg cz lesz az utolsó. Egy tárgyalássorozat hattyúdala. S utána mi következik? A fegyverek. Meg az ENSZ Biztonsági Tanácsa, amely „hivatalból" köteles foglalkozni a jugoszláviai eseményekkel. K. F. Magyar-észt találkozó Budapesten a szívélyes barátság légkörében, az egymás iránti nyi­tottság, a kapcsolatok sokoldalú bővítése közös szándékának jegyé­ben került sor az első magyar-észt kormányfői találkozóra. Antall József parlamenti dolgo­zószobájában fogadta Edgár Savi­saart. és másfél órás megbeszélést tartott vele. A két kormányfő egyetértett abban, hogy a szovjet hatalom évtizedei alatt elenyésző mértékű kétoldalú kapcsolatokat politikai, gazdasági, kulturális téren egyaránt ki kell bontakoztatni. Antall József javasolta, hogy mielőbb hozzanak létre vegyes bizottságot a kapcso­latok helyzetének felmérésére. Savisaar részletcsen szólt az észt államiság újjáteremtésében jelent­kező feladatokról és gondokról - az új alkotmány kidolgozásáról, a vá­lasztások megrendezéséről, a saját pénznem, határőrség bevezetésének terveiről. Edgár Savisaar észtországi láto­gatásra hívta meg a magyar minisz­terelnököt. aki a meghívást köszö­nettel elfogadta. Megbolydult a szerb vezérkar Tokióban tegnap megkezdődtek George Bush amerikai elnök hivatalos tárgyalásai a japán vezetőkkel a két ország kapcsolatát leginkább sújtó kereskedelmi aránytalanságokról. A két politikus párbeszédével párhuzamosan az elnök kíséretében lévő amerikai gazdasági szakemberek japán kollégáikkal tárgyalnak a több mint 40 milliárd dolláros japán kereskedelmi többlet enyhítéséről. A gazdasági sokkterápia első radikális lépése, az árfelszabadítás nyomán fellépő elégedetlenség csillapítására vidéki körútra indult szerdán az orosz elnök. Borisz Jelcin személyes tekintélyét latba vetve elsősorban Közép-Oroszország, majd Szentpétervár lakosait igyekszik meggyőzni a fájdalmas reformok és az ezzel járó áldozatok szükségességéről. Zviad Gamszahurdia, a hazájából elmenekúlt grúz államfő nem kapott menedéket Örményországban, ugyanakkor a jereváni vezetés nem akarja őt távozásra kényszeríteni - ezt az örménv külügyminiszter közölte Washingtonban, miután megbeszélést folytatott amerikai kullégájával, James Bakerrel. Kiderült, hogv a hatalmat átvevő grúz ellenzék egyik vezetője, Dzsaba Juszeliani adott parancsot a keddi tbiliszi Gamszahurdia-párti tüntetés szétkergetésére. Joszeliani szerint a fegyveresek vaktölténnyel nyitottak tüzet a mintegy ezerfős tömegre. Vagnoirus litván miniszterelnök tiltakozott a Független Államok Közössége fegyveres erőinek főparancsnokánál, Saposnyikov marsallnál az ellen, hogy a közösséghez tartozó fegyveres erők Litvánia területén hadgyakorlatokat hajtsanak végre. Az üzenetben kifejtette, hogv semmiféle katonai manővert litván földön, a litván kormánnyal való egyeztetés nélkül nem lehet tartani. Magyar BT-felszólalás A Magyar Köztársaság mély­séges megütközéssel fogadta a ju­goszláviai EK-megfigyelők elleni merénylet hírét, osztozik családjuk, hazájuk gyászában, de úgy véli, hogy a történtek nem áshatják alá a válság békés megoldásáért tett erő­feszítéseket - hangsúlyozta Erdős André nagykövet az ENSZ Bizton­sági Tanácsának kedd esti ülésén. A testület a jugoszláv válsággal kapcsolatban kitűzött nem hiva­talos tanácskozása előtt, napirenden kívül foglalkozott az EK-megfi­gyelők helikopterének lelövésével. Butrosz Gáli főtitkár külön nyilat­kozatban adott kifejezést döbbe­netének. A magyar ENSZ-nagy­követ felszólalásában tisztelettel adózott az olasz és francia kato­náknak, akik életüket áldozták a béke ügyéért, majd hangoztatta: a merénylet provokáció, felháborító kihívás, azzal a céllal, hogy aláássa a béke-erőfeszítéseket. A nemzet­közi közösség nem engedheti meg magának, hogy lemondjon a válság politikai megoldásáról, s az ENSZ­nek nincs más választása, mint következetesen megvalósítani a békefenntartók telepítésére kidol­gozott terveit. Erdős André az újabb 50 katonai megfigyelő kiküldésére vonatkozó határozati javaslat vitájában han­goztatta: a szövegben szereplő utalás, miszerint a megfigyelők tevékenységét Bosznia-Herce­govinára is kiterjesztik, semmikép­pen nem jelentheti, hogy a jövőben földrajzilag bármilyen mértékben korlátoznák a békefenntartó erők jugoszláviai telepítését. A határo­zatot várhatóan szerdán, közép­európai idő szerint a késő esti órák­ra összehívott ülésén fogadja el a Biztonsági Tanács. A fekete-tengeri flotta ügye Ukrajna vagy Oroszország? Az IISS adatai sze­rint a fekete-tengeri flotta gerincét 28 ten­geralattjáró (ebből 26 taktikai bevetésre al­kalmas) és 46 na­gyobb felszíni hajó alkotja. A jelenlegi állomány szerint a flottához tartozik két mmmmmmmm helikoptcr-anyahajó, három cirkáló, kilenc romboló és harminc fregatt. Ezenkívül rendel­kezik a flotta 100 őrnaszáddal, a partvédelemhez szükséges kisebb hajókkal, 60 aknarakóval, 15 két­éltű járművel, valamint 150 kise­gítő hajóval. A flottaparancs­nokságnak ezek mellett 151 harci repülőgép és 85 harci helikopter van alárendelve, amelyek legna­gyobb része a szárazföldön állomásozik. A londoni Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézete (IISS) szerint a volt Szovjetunió fekete-tengeri flottája, amelyről ezekben a napokban élénk vita folyik Oroszország és Ukrajna között. „Figyelemre méltó katonai erő". A flotta legnagyobb hajója a „Kuznyecov" repülőgép-anyahajó, amelyet az orosz kormány nemrég átirányított az északi flottához. A fekete-tengeri flotta parancsnoksága a Krím-félszigeten, Szevasztopolban van, de hadműveleti kikötői kózé tartozik Poti (Grúzia) és Ogyessza (Ukrajna) is. Számszerűen a fekete-tengeri flotta jelentős fölényben van a Földközi-tengeren állomásozó amerikai 6. flottával szemben, de hajóinak egy része jelenleg javítás alatt áll. „Az amerikai anyahajók egyébként is egészen rendkívüli minőségűek, és messze fölötte állnak minden más repülőgép­anyahajónak" - jelentette ki az IISS szóvivője, összehasonlítva a két flottát. Az IISS köreiben egyébként szkepti­kusan ítélik meg annak lehetőségét, hogy Ukrajna képes lenne fenntartani a fekete-tengeri flottá­hoz mérhető hajó­hadat. „Egyrészről mmmmmm eSY ilyen flotta fenntartása megle­hetősen költséges, másrészről pedig kérdéses, vajon rendelke­zik-e Ukrajna kellő számú hiva­tásos tengerésztiszttel és altiszttel ahhoz, hogy pótolni tudja a volt Szovjetunió legkülönbözőbb része­iről származó tengerészállományt" - vélekedett az IISS tengerészeti szakértője. Kadijevic lemondott Az EK felfüggesztette misszióját A horvát katonai felhívás még nem évült el Veljko Kadijevic jugoszláv vé­delmi miniszter tegnap egészség­ügyi okok miatt benyújtotta lemon­dását - jelentette a Tanjug, hivata­los forrásokra hivatkozva. Az Európai Közösség ideig­lenesen felfüggesztette horvát­országi megfigyelői tevékenységét egyik helikopterének keddi le­lövése miatt - közölte az EK elnökségének szóvivője szerdán Lisszabonban. A Reuter és a DPA híradása szerint a szóvivő bejelen­tette, hogy a missziót mindaddig nem újítják föl, amíg a megfigye­lők megfelelő garanciákat nem kapnak a jugoszláv hatóságoktól személyi biztonságukra nézve. Az EK egyszersmind azt követeli, hogy független szakértők is vegyenek részt a helikopterin­cidens kivizsgálásában, amit a jugoszláv szövetségi vezetés rendelt el - közölte az EK-orszá­gok nagyköveteiből álló küldöttség szerdán a belgrádi védelmi minisz­tériumban. A jugoszláv elnökség felfüg­gesztette tisztségéből Zvonko Jurjevic vezérezredest, a légierő és a légvédelem főparancsnokát az EK-megfigyelők helikopterének lelövésével kapcsolatban, s elrendelte, hogy a vezérkar indítson sürgős vizsgálatot az ügyben. Az elnökség egyúttal részvétét fejezte ki az elhunytak családjának. Franjo Titdjnian horvát elnök és Franjo Greguric kormányfő szin­tén részvétét fejezte ki. Franjo Tudjman emellett levelet küldött Cyrus Vance-nek, az ENSZ-főtitkár különmegbízottjának, s javasolta, hogy vegyék blokád alá a légteret, és mielőbb küldjék Horvátországba a békeerőket. Az ENSZ 21 országot kért fel arra. hogy küldjön katonatiszteket a most felállítandó 50 fős jugosz­láviai megfigyelő csoportba. ENSZ-források szerint minden egyes ország két-három személyt delegálna a testületbe. A megke­resett országok között szerepel az ENSZ BT mind az öt állandó tagja, valamint számos afrikai és ázsiai állam, ám például Kelet-Közép­Európából a Reuter jelentése sze­rint egyetlen résztvevője sem lesz a csoportnak. Ugyanakkor a horvátországi szerb kisebbség végleg elutasította az ENSZ béketervét, és a horvát­országi szerbek vezetői nyíltan felszólították a szövetségi hadsereg tisztjeit, hogy tanúsítsanak ellen­állást a vezérkarral szemben, amely hozzájárult katonáinak Horvát­ország területéről való kivoná­sához. A DPA szerdai belgrádi sajtó­jelentésekre támaszkodó közlése szerint a horvátországi szerb ki­sebbséget magában foglaló úgy­nevezett Krajinai Köztársaság kormánya után a Szlavóniai Szerb Autonóm Terület kormánya is úgy határozott, hogy elutasítja az ENSZ-béketervet. DPA Bush elnök rosszulléte George Bush összeesett, egy pillanatra el is vesztette az esz­méletét szerdán, a japán kormány­fői rezidencián a tiszteletére adott vacsorán. Az elnök székében hátrahanyatlott, de később, ha segítséggel is. már saját lábán hagyta el az épületet. „Csak fel akartam magamra hívni a fi­gyelmet" - tréfálkozott, amikor magához tért. Az elnök a vendég­házban, az Akaszaka-palotában pihent ezután, s azt közölte az újságírókkal, hogy jól érzi magát. Az esemény után röviddel Mariin Fitzwater elnöki szóvivő közölte az újságírókkal, hogy nincs ok ag­godalomra, az elnök rosszulléte az orvosa szerint influenzájával függhet össze, és nincs köze Bush korábbi szívpanaszaihoz. Bush még szerda délután Akihito japán uralkodóval teniszezett, és már ekkor rosszullétre panaszkodott, de mégsem mondta le a vacsorát. A Newsweek cikke Magyarországról Félelmek és eufória A nyugati üzletemberek vadkeletnek nevezik Kelet-Európát, és ez a név leginkább Budapestre illik - írta a magyar „gulyáskapitaliz­musnak" szentelt négyoldalas cikkében a Newsweek amerikai hír­magazin európai kiadása. A világnak ezen a részén Budapest minden versenytársát megelőzve a kapitalizmus vitathatatlan fővárosává vált - állapította meg Michael Meyer, a cikk szerzője budapesti benyomá­sait és beszélgetéseit ismertető cikkének bevezetőjében. Igaz, hogy az átmenet ugyanolyan fájdalmas, mint Csehszlovákiában vagy Len­gyelországban, igaz, hogy az állami vállalatoknak a kormány által sokat reklámozott eladása csődöt mondott, igaz, hogy a munkanélkü­liség és az infláció nőtt, az életszínvonal csökkent, a kiábrándulás mindenfelé tapasztalható, és mindenki recesszióról beszél, de ha valaki ezekben a napokban végigsétál Budapesten, félelmei hamar eufóriára váltanak - vélekedik az amerikai kommentátor. A gyorsan változó budapesti üzleti színpadon mindennap új lehe­tőségek jelentkeznek. Egyesek közülük persze illuzórikusak, de akár nyer. akár veszít. Budapestet olyan lázas tevékenység jellemzi, amely­re nincs másutt példa a hajdani keleti tömbben. A szerző véleménye szerint a kezdeti időszak ..szőnyegkereskedői" után most már a komoly.befektetők érdeklődnek, még ha a hivatalos privatizálási program katasztrofálisan eredménytelennek bizonyult is. Az igazi befektetésekre így valószínűleg nem ezekben a keretekben, hanem a háttérben kerül majd sor - egyes becslések szerint a magánszektor már most az ország évi termelésének felét adja. Az írás kevéssé hízelgő befejezése a szexipar felvirágzásáról szól: a világ legősibb szakmája ugyanúgy gyorsan fejlődik Budapesten, mint szinte minden

Next

/
Oldalképek
Tartalom