Délmagyarország, 1992. január (82. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-30 / 25. szám

2 KÜLPOLITIKA DÉLMAGYARORSZÁG CSÜTÖRTÖK, 1992. JAN. 30. Háború helyett békét Egyre gyakrabban, s hevesebben támadják a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségét és annak elnökét pacifista magatartása miatt. Ágoston András, a VMDK elnöke Nenad Csanak (a Szociáldemokrata Liga elnöke) mellett kétségkívül a legmarkánsabb egyéniség, aki európai mércével mérve is hatással van környezete napi politikájának alakítására. A napokban Ágoston a sorozatos támadások után kijelentette, hogy szerinte a szervezet elleni lavinaszerű bírálatok oka főként az, hogy a VMDK nem akar beavatkozni a délszláv népek történelmi vitájába, és mert állást foglalt a törvénytelen mozgósítással szemben. Ugyanakkor elutasította azt is, hogy a VMDK dezertálásra szólította volna fel a magyarokat. Nézete szerint a cél, hogy békében mindenki Európába tartson, s nyilvánosan kijelentette azt is, hogy az ottani sajtóhíresztelésekkel szemben Magyarországnak nincsenek területi igényei, és ezt tényekkel lehet bizonyítani. Példaként idézte a magyarukrán szerződést, amelyben Magyarország elismerte a történelmileg esetleg vitatható határt. A VMDK mellett az egyik állandó támadási pontja a belgrádi sajtónak Kasza József szabadkai polgármester. A napokban a Politika című belgrádi lapban Luka ívkovic, a lap szabadkai tudósítója „A békeövezet és az utcai robbantások között" című cikkében előbb a város pravoszláv temetőjében elkövetett sírgyalázások miatti felháborodásról ír, majd rögtön rátér arra, hogy mekkora nyugtalanságot váltott ki a város politikai vezetőinek magatartása. Az újságíró különösen azt sérelmezi, hogy Kasza József, Szeged testvérvárosának polgármestere békeövezetté szeretné nyilvánítani Szabadkát, s ehhez már megszerezte több más szerbiai polgármester és egyes külföldi országok támogatását is. ívkovic és más belgrádi lapok tudósítóinak támadása nem az első ilyen nyílt kirohanás. Rendszeresen és módszeresen igyekeznek befeketíteni a polgármestert, aki ismert és megbecsült békeharcos Vajdaságban és Szerbiában egyaránt, s az sem tetszik a belgrádi bértollnokoknak, hogy egyértelműen kiáll a magyarok egyetlen napilapjának - a Magyar Szónak fennmaradásáért. Magyar Szó. A napokban már úgy tűnt, utolsó óráit éli. Küzdelme azonban eredményt hozott. Mint azt tegnap este a Délmagyarország kérdésére a lapban dolgozó kollégák elmondták, sikerült olyan határozatot hoznia a vállalat igazgatóbizottságának, amely szerint Maróti Miklóst, a kormány által kinevezett igazgatót és megbízott főszerkesztőt meneszteni tudják. Az igazgatóbizottság mind az öt tagja Maróti ellen szavazott. Most a vajdasági kormányon és a parlamenten a sor, hogy tárgyaljon és döntsön a Fórum Kiadóház igazgatójának és a Magyar Szó napilap főszerkesztőjének személyéről. K F Vendéglátósok, közületek! A GLUX KFT. olcsó áron kínálja palackozott (0,2 1, 0,5 I), valamint Lédig (10 I) kiszerelésű kommersz italait, kiváló minőségben, szállítással. PÁKA ÁRPÁD. 4300 NYÍRBÁTOR, BENCZÚR u. 7. LJCI ÖVID• ÉS MÉTERÁRU Gombok 1 Ft/db, amíg a készlet tart. Színes és mintás pamutés streccanyagok. TÖRÖK U. 8. (Bartók tér felől) NYOMTATVANYiELLÁTÓ SZAKÜZLET Szeged, Kálvin tér 2. Üzletház (Anna-kútnál) Hétfőtől péntekig 9-17.30, szombaton 8-12 óráig. Nagy tőkeerővel rendelkező, pénzügyi szolgáltatás nyújtó cég, közgazdasági felsőfokú végzettséggel rendelkező, fiatal munkatársat keres manager, üzletkötő munkakörbe. Önéletrajzos jelentkezéseket „Belváros" jeligére a Sajtóházba í' 'Viw — kérjük. ÉPÍTKEZŐK, FELÚJÍTÓK, FIGYELEM! Csempék, padlóburkolók, színes fugaporok, fürdőszobafelszerelések, csaptelepek, szerszámok széles választékával várjuk kedves vásárlóinkat! KÜLÖNLEGES SZOLGÁLTATÁSAINK:-helyben áfa-visszaigénylés - szaktanácsadás - hitelre történő vásárlás. MEGLEPETÉS:- olasz csempe 20x25 1120 Ft+áfaíim - olasz járólap 45x45 1340+áfatim - olasz konyhai csempe 10x10 944 Ft+áfa+im. NE FELEDJE: Pincétől a padlásig, tyúkóltól a palotáig, PARRAGH-csempe! CÍM: SZEGED. KÁRÁSZ U. 8. Tel.: 12-944. B4RRK6H AUTÓSISKOLA Szeged, Kossuth L. sgt. 29. 1992. február 28-án 16 órakor, kellő számú jelentkező esetén, gépjármű-szakoktatói tanfolyam indul. Felvilágosítás: 21-260, ill. 14-14425-os telefonszámon. Meszlényi Istvánnál. KFT. Kedvező vélemény gazdaságunkról •p ELÉGEDETTSÉG. A nemzetközi pénzügyi intézmények elégedettek a magyar gazdasági helyzet alakulásával, az idei tervekkel, így nem lesz akadálya az együttműködési programok, a hitelnyújtás folytatásának - mondotta washingtoni tárgyalásairól Bod Péter Ákos. - Magyarországot emlegetik jó példaként: az adósság kérdése fel sem merült a tárgyalásokon, a fizetőképesség megtartásának stratégiája hosszabb távon - a jelek szerint - megtérül, egyúttal érezteti hatását abban is, hogy a nemzetközi kötvénypiacon érezhetően javultak a magyar kötvények kibocsátásának feltételei. Megerősítette, hogy az MNB mérlegeli kötvények kibocsátását a hagyományos német és japán piac után az Egyesült Államokban és Svájcban is. A jegybank elnöke elmondotta, hogy februárban tárgyalják meg a részleteket az újabb, 200 millió dolláros hitelről, amelyet a vállalati privatizációs program céljaira nyújt a Világbank. LESZERELÉS. Az Egyesült Államok felajánlotta a FAKnak a többrobbanófejes földi atomrakéták teljes felszámolását. Amerika öt év alatt további 50 milliárd dollárral csökkenti videlmi kiadásait, feladva az új fegyverek gyártását - miközben kitart az űrvédelmi rendszer mellett. Erről beszélt kedd esti beszédében George Bush elnök. Javaslataira Borisz Jelcin pozitív választ adott, de a két elnök hét végi találkozójától még nem várnak végleges megállapodást a nagyszabású új leszerelési javaslatokban. ÚJSÁGÍROHALÁL. A jugoszláv polgárháború hét hónapja alatt több ott dolgozó újságíró vesztette életét, mint a második világháború utáni történelem bármely korábbi fegyveres konfliktusában - közölte a Helsinki VVatch nevű emberi jogi szervezet. A Nemzetközi Újságíró Szövetség (IFJ) jelentése szerint tavaly világszerte 83 újságíró halt meg - közülük huszonketten Jugoszláviában. Az összesítés szerint a 22 halálos áldozat mellett 28 zsurnaliszta sebesült meg. Bush-beszámoló Már a választásokra gondol Bush az Unió, azaz az ország helyzetéről szóló szokásos évi jelentését terjesztette a törvényhozás elé. Idén a Fehér Ház rendkívüli jelentőséget tulajdonított a beszédnek, amely a népszerűsége mélypontján lévő elnök újraválasztási kampányának programja. George Bush - aligha meglepően - a külpolitikával kezdte, amelynek eddigi legnagyobb sikereit köszönheti. Emlékeztetett korunk „bibliai léptékű változásaira", arra, hogy a tavalyi moszkvai puccs kudarcával, mint mondotta, „meghalt a kommunizmus". Majd így folytatta: „A legnagyobb dolog, ami ebben az esztendőben, ami egész életemben, a mi életünkben a világban történt az ez: Isten kegyelméből Amerika megnyerte a hidegháborút... Az egykor két fegyveres táborra osztott világ immár elismeri, hogy az egyetlen, élenjáró vezető hatalom az Egyesült Államok". Bush bejelentette: egyoldalúan leállítják a B-2-es hadászati bombázó, az új interkontinentális rakéták, a manőverező robotrepülőgépek, egyes atomrobbanófejek gyártását. Egyúttal felajánlotta Borisz Jelcin orosz elnöknek, hogy ha a FÁK felszámolja valamennyi földi indítású többrobbanófejes hadászati rakétáját, az USA ugyancsak leszereli, illetve átalakítja többrobbanófejes földi rakétáit, a tengeriek robbanófejeinek számát pedig egyharmaddal csökkenti. Mindez azt jelenti, hogy a START-szerződésben előírtnál is 50 százalékkal alacsonyabb lesz a robbanófejek száma. Az elnök beszédének bel- és gazdaságpolitikai részében viszonylag kevés újdonsággal szolgált. Nem vázolt fel átfogó programot a válság, a munkanélküliség enyhítésére, mivel tanácsadói úgy vélik: a fellendülés amúgy is bekövetkezik és az átfogó adóreform csak nehezítheti a helyzetet. Bush mindenesetre néhány vonzó, a legszélesebb tömegeket érintő adókönnyítést jelentett be. Nagyszabású útépítési programot hirdetett meg, s közölte, hogy tízmilliárdokkal növelik a kutatási és fejlesztési kiadásokat. Ismét Yan tanácselnök Kárpátalján Az augusztusi puccsot követően Kárpátalján leváltották a tanács vezetőit, helyükre azonban senki sem került. Három és fél hónappal ezelőtt elhatározták az idő előtti tanácsi választás kiírását. A most öszszehívott ülésszakon a képviselők újra választottak tanácselnököt. Nagy többséggel Mihajlo Krajilanak szavaztak bizalmat. Az ülésszakon tucatnyi kérdés szerepel napirenden. Jóváhagyták többek között az ukrán parlament elé terjesztendő alkotmánymódosító beadványt, amely törvényes alapot hivatott teremteni ahhoz, hogy Kárpátalja különleges önkormányzati státust kapjon. A magyar képviselői csoport javaslatára beadványt terjesztenek a legfelsőbb tanács elé avégett is, hogy az államhatárról távolítsák el a szögesdrótkerítést és a műszaki zárakat. Finnország 75 éves Természet, kultúra, jólét - a témái a Finnország függetlenségének 75. évfordulójára rendezett ünnepségsorozatnak. A természet mindig alapeleme volt a finn életstílusnak és fontos része a kultúrának és a jólétnek. Kultúránk az erősségünk és nemzeti kincsünk ezekkel a szavakkal nyitotta meg Tytti Isohookana-Asunmaa finn kulturális miniszter a rendezvénysorozatot Budapesten. A miniszter asszony a továbbiakban kifejtette: az Európában és Finnországban végbemenő nemzeti és nemzetközi változások új tartalmat, mélységet adnak az évfordulónak. Kis népek, kis kultúrák esetén a nemzetközi kapcsolatok igen lényegesek: intenzívebb kifelétekintés szükséges, ugyanakkor meg kell őrizni a nemzeti értékeket. Enyhült az áruhiány Az alapvető élelmiszerek árának emelkedése ugyan nem állt meg Oroszországban, de valamelyest enyhült a krónikus áruhiány. A kenyér darabonkénti ára például a múlt héthez képest 20 kopejkával emelkedett, a két héttel ezelőttihez képest 1,32 rubellel, s jelenleg 3,95 rubelen áll. Az árfelszabadítás előtt egy-egy kenyér 60 kopejkába került. Javult némileg az ellátás tejből, vajból és cukorból, ám ennek ellenére növekednek a sorok is. A cukor kilónkénti ára a héten 7,70 rubelre ugrott, miközben a liberalizáció előtt csupán 2,40 rubel volt. A feketepiacon azonban egy-egy kiló cukorért 100 rubelt is elkérnek. A jelenlegi orosz átlagfizetés 960 rubel havonta, ez hivatalos árfolyamon átszámítva 9,6 dollárral egyenlő. A Forgószél -1. Mikoján másképp látta A szovjet vezetők birodalmi túlkapásairól, „a Kreml boszorkánykonyhájáról", az 1956-os „magyar forradalomról" olvasni egy orosz hetilapban még ma is megrázó élmény. A Gorbacsov korszaknak vége, s ha maradt belőle vitathatatlan eredmény, az a glasznoszty, a dolgok kimondhatósága. Ahhoz azonban, hogy valami kimondható legyen, előbb napvilágra kell kerülnie. A moszkvai Novoje Vremja olyan dolgokról szerzett tudomást az 56-os magyarországi eseményekkel kapcsolatban, amelyek a magyar történetírást is sok tekintetben módosítják majd. Valerij Muszatovnák a lap decemberi számában megjelent írásából először értesülünk a Forgószél fedőnevű hadművelet létezéséről, a 669 szovjet halottról, s arról, hogy Moszkvában az 1956-os magyar áldozatok számát is nagyobbra becsülték, mint itthon. Hiába az elszántság a történelem fehér foltjaitól való szabadulásra, a kutatási lehetőségek a mai napig korlátozottak. A tanulmányszerző is kénytelen beismerni, hogy az archívumok anyagaihoz a kutatók még most sem fémek hozzá. Moszkvai külügyi szakértők az elmúlt év tavaszán először kísérelték meg, hogy objektív elemzést adjanak az 1956-ban történtekről, de a KB-titkárság gondoskodott róla. hogy a tanulmány ne készüljön el. Az akkor előbányászott okmányok és visszaemlékezések alapján azonban mégiscsak összeáll a kép, ha egyes részei életlenek is... Az első szakaszban. 1956 tavaszán és nyarán a szovjet vezetők a Novoje Vremja szerint tisztában voltak a magyarországi változások elkerülhetetlenségével, de figyelmüket Lengyelország kötötte le. Boleszlaw Bierut rendszerének összeomlása, Gomulka visszatérése jobban foglalkoztatta őket a magyarországi politikai kedélyhullámzásnál. A kormányellenes hangulatok magyarországi erősödéséről szóló hírek hatására 1956 júniusában mégis Magyarországra küldték Mihail Szuszlovot. O azonban csak azt látta meg, amit akart, illetve amit mutattak neki, s azt közölte jelentésében, hogy „a munkásság, a parasztság, különösen a szövetkezeti parasztság hangulata megfelelő... a munkások és parasztok, valamint a termelő egységek alsóbb szintjén a pártvezetés válságáról, a pártvezetés iránti bizalmatlanságról szó sincs." Szuszlov tehát nyugtatgatta a moszkvai vezetést és igyekezett lebeszélni kiküldőit a radikális lépésekről. Rákosi esetleges leváltásáról például az volt a véleménye, hogy az „csak ajándék lenne az amerikaiaknak". Igaz, azt is megjegyezte, hogy az MDP legfelső vezetésében „túl sok a nem magyar származású ember". Ezen a látogatáson Szuszlov Kádár Jánossal is megismerkedett, s megállapította róla, hogy a Rákosi miatt böntönben töltött évek dacára semmiféle ellenséges érzületet nem táplál a rendszerrel szemben. Kádárról ezzel szemben Muszatov ezt írja: „Én egész biztosan tudom, hogy élete végéig elkísérte a Szuszlovval szembeni ellenséges érzület." Honnan tudja? Hírforrásait sem itt, sem más adatok és idézetek közlésénél nem nevezi meg. Mivel Szuszlov önvállveregető habitusa ellenére Magyarországról még mindig érkeztek a jelentések, hogy a Rákosival szembeni gyűlölet napról napra nő, egy hónappal később Budapestre küldték Anasztasz Mikojánt. O már egészen más jelentést küldött haza útjának tapasztalatairól: „Az országban elmélyült a válság, a hatalom egyre jobban kicsúszik a magyar elvtársak kezéből. " Meglehetős pontossággal érzékelte Mikoján, hogy „aktívan, határozottan és magabiztosan cselekvő, ellenséges elemek párhuzamos hatalmi struktúrát hoznak létre ". Azt a hibát azonban Mikoján is elkövette, hogy helyzetfelméréséből téves következtetést vont le. A pártvezető személye körül sűrűsödő negatív hangulatokból arra a meggyőződésre jutott, hogy a megoldás kulcsa Rákosi. És bár beszámolója szerint a magyar vezetők közül senki sem kérte Rákosi leváltásához Moszkva segítségét, Mikojánnak az volt a benyomása: a magyarokat visszatartja a félelem, hogy antiszemitizmussal vádolják meg őket és azt szeretnék, ha a változást a moszkvai vendég kezdeményezné. Ez lényegében meg is történt, amikor egy budapesti megbeszélés alkalmával Mikoján szűk körben felvetette: vajon nem lenne-e jobb a párt szempontjából, ha Rákosi maga kérné a nyugdíjaztatását. A magyarok megkönnyebbülten lélegeztek fel, s függetlenül attól, amit Mikoján jelentett Moszkvába, úgy érezték, többé semmi sem köti meg a kezüket. Egyelőre a megoldatlan történelmi talányok között marad, hogy miért éppen Gerő Ernő lett az utód. A Novoje Vremja erről csak annyit állapít meg. hogy Gerő megválasztása tovább mélyítette a válságot, mely 1956 októberében kulminált, amikor Gerő is kénytelen volt átadni a hatalmat Nagy Imrének. J.G