Délmagyarország, 1992. január (82. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-27 / 22. szám

HÉTFŐ, 1992. JAN. 27. •••••Dtamamaammtmssa Wf^l BELPOLITIKA 3 Meddig hallható a magyar szó? „UKRAJNAVAL ES OROSZORSZÁGGAL igen jó a viszonyunk, s ugyanerre törekszünk másik keleti szomszédunkkal is. Debrecenben ezt fontos hangsúlyozni, mert az innen elhangzó szavakat talán közvetlenül is meghallják" - utalt a közeli Romániára Jeszenszky Géza külügyminiszter, aki szombat este Debrecenben részt vett és beszédet mondott a vállalkozók estélyen. Rövid beszédében a magyar külügyminiszter kijelentette: - Mi nem fenyegetünk senkit, ezt reálisan nem is hihetik. NYILATKOZAT. A Magyar Katolikus Újságírók Szövetségének elnöksége és választmánya támogat ja a magyarországi egyházakat és a hívő közvéleményt abban a törekvésben, hogy a rádióban és a televízióban az egyházi műsorok az egész magyarság érdekeinek megfelelő műsoridőt és sugárzási lehetőséget kapjanak, és műsoraik ne nélkülük és ne szándékaik ellenére készüljenek. Mindez a hívők és az egyházak alanyi joga. Megitélésiink szerint a rádió és a Váltsák le az elnököket? A Kereszténydemokrata Néppárt az év legfontosabb feladatának tartja a szociális törvény megalkotását, ám leszögezi, hogy a családok súlyos anyagi gondjai nem rendezhetők csupán szociálpolitikai eszközökkel. A társadalombiztosítás problémáit a kereszténydemokraták szerint nem oldja meg a járulékok emelése, ehelyett még ebben az évben 100 milliárd forintnyi értékben kellene vagyont juttatni a TB-alapoknak. A KDNP követeli a tv és a rádió vezetőinek azonnali leváltását. Surján László megerősítette: a kereszténydemokraták szeretnék fenntartani a hárompárti koalíciót, ám - ha a koalíciós tárgyalások nem vezetnének sikerre - készek az MDF-fel együtt a kisebbségi kormányzásra is. Kisteleken járt az ipari miniszter „Európával ellenmenetben" Házigazdaként Harmatit Istvánné a Magyar Demokrata Fórum városi elnöke mutatta be a vendéget és köszöntötte a megjelenteket, valamint az elnökségi asztalnál helyet foglaló polgármestert és alpolgármestert. Külön is kitért a miniszter úr áldozatvállalására, aki ebbe az estébe hajló késő délutánon is Kistelek város rendelkezésérc állt, s arra kérte Szabó Ivánt, hogy arról a kiútról beszéljen ami onnan föntről - a bársonyszékből - talán már jobban látszik mint lent, vidéken. A miniszter bevezetője külsőségeiben - ahogy a padsorok előtt járkált beszéde közben inkább egyetemi előadásra emlékeztetett, mintsem szokványos politikai szónoklatra, s hamar megtalálta a hangot a közép, illetve valamivel idősebb korosztályból verbuválódott hallgatósággal. Nem szigorúan csak az új tárcáját érintő kérdésekről beszélt, hanem - tekintettel a helyiek érdeklődésére - mindjárt az első mondataiban megígérte a szövetkezeti törvény részletesebb tárgyalását is. Az előadás végig pozitív kicsengésű - kis túlzással talán lelkesítő hangulatú - volt, szó esett a már így is nagyon megkésett állami támogatások leépítéséről, a válságágazatokról, s arról, hogy Magyarország a nyolcvanas évtizedben - Európával sokszor ellenmenetben hibás meggondolásbál preferált bizonyos iparágakat. Szabó Iván kitért az elmúlt év sikereire, a munkanélküliség megkerülhetetlen kérdéseire, az állam elosztó szerepének mérséklésére, a csökkenő reálbérek ellenére meglepő lakossági megtakarításokra, a gyorsuló privatizációra. A szövetkezeti törvénnyel kapcsolatban a miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy a mostani választással, átalakulással az érintetlek hosszú távra határozhatják meg a mezőgazdaságból élők jövőjét, egy-egy település sorsát. Nem mindegy, hogy egyéni farmergazdaságokká, társasággá alakul át a szövetkezet, vagy az új keretek között a nagyüzem egybentartása mellett szavaz a tagság. A bevezető előadás után Szabó Iván válaszolt a hallgatóság kérdéseire, lapunknak pedig még a rendezvény előtt adott interjút az út és időjárási viszonyok miatt óvatos rátartással — ez esetben meglepően korán érkező miniszter. A beszélgetést egy későbbi számunkban közöljük. KOVÁCS ANDRÁS KÖZÉLET NAPLÓ MA JOGSEGÉLYSZOLGÁLAT az SZDSZ-ben, a Földvári utca 3. szám alatt 16-17 óráig. Tartja: dr. Ábrahám László ügyvéd. A SZOCIALISTA PÁRT Szegedi Szervezete januári fórumán 17 órakor a Tisza Lajos krt. 2-4. szám alatti irodaházban (II. emeleti tanácskozó), dr. Kovács Pál országgyűlési képviselő tart konzultációval egybekötött előadást közérdekű szociális és egészségpolitikai kérdésekről (orvosválasztás, házi orvosi ellátás, új társadalombiztosítás stb.), amelyre a párt tagjait és minden érdeklődőt várnak. Dr. Kökény Mihály, az Országos Kardiológiai Intézet főigazgatóhelyettese, az MSZP ügyvivője is ígérte részvételét. HOLNAP AZ MSZP HÍVŐ TAGOZATA délután 5 órakor tartja öszszejövetelét a párt szegedi irodájában (Tisza Lajos krt. 2-4. I. emelet). A téma: a magyarországi börtönpasztoráció, azaz a büntetésvégrehajtási intézetekben kialakított lelkészi szolgálat. Vendég: dr. Majzik Mátyás kriminálpszicholőgus, laikus teológus a Magyar Hörtünpasztoráciös Társaság elnöke. KATONA GYULA, a 13. számú választókerület (Móraváros) képviselője fogadóórát tart 16-LS óráig a Szegedi Vízművek és Fürdők székházában (Tisza Lajos krt. <SN.). televízió jelenlegi vezetőségének a vallásos műsorokkal kapcsolatos intézkedései ellentétesek az erkölcsi megújulást szolgáló szándékokkal. PRÁGÁBA utazott a magyar Országgyűlés alkotmányügyi bizottságának küldöttsége. A magyar parlamenti delegáció hétfőn a Cseh Nemzeti Tanács alkotmányügyi és külügyi bizottságának tagjaival ül tárgyalóasztalhoz, s a küldöttséget fogadja Dagmar Buresova, a cseh törvényhozás elnöke. A magyar honatyák kédden vendéglátóikkal, a Szövetségi Gyűlés alkotmányügyi bizottságának tagjaival találkoznak. SIR ANTHONY WALKER vezérezredes, a Brit Királyi Akadémia parancsnoka Für Lajos honvédelmi miniszter meghívására vasárnap hazánkba érkezett. Látogatása során találkozik a Honvédelmi Minisztérium és a Honvédség Parancsnoksága vezető tisztségviselőivel, előadást tart a Zrínyi Miklós Katonai Akadémián, és felkeresi egyik katonai kerületünk parancsnokságát. mmmmmMmmxmmmmmmmmmmmsttmt^mmtmmssmmmmmsm^mmm A Magyarok Világszövetségének aggodalmai A Magyarok Világszövetségének elnöksége 1992. január 25-én tartott ülésén több, a világ magyarságát napjainkban foglalkoztató időszerű kérdést vitatott meg, s ezekkel kapcsolatban a következő nyilatkozatot tartja szükségesnek nyilvánosságra hozni. (E nyilatkozat főbb pontjait az alábbiakban közöljük.) Az elmúlt év közepe óta az egész világ, de különösen mi, magyarok, egyre növekvő aggodalommal követjük nyomon azokat az eseményeket, amelyek Magyarország déli határain túl, előbb a szerb-horvát etnikumközi feszültségekben, majd nyílt, fegyveres konfliktusban robbantak ki, s amelyek mára ezrekre menő áldozatokat követeltek, s békés lakosok tízezreit tették hajléktalanná vagy egyenesen földönfutóvá. Épp az utóbbi napokban újabb, aggodalomra okot adó eseményekre került sor: a behívott vajdasági magyarokat a szerb katonai hatóságok a horvátországi frontra csoportosítják, Dél-Baranyában pedig szerb fél-katonai alakulatokba sorozzák bc. Ez azt eredményezheti, hogy a vajdasági és dél-baranyai magyarságot a véres szerb-horvát konfliktus ütközőpontjaira állítják, így terjesztve ki a magyarságra is az etnikumközi konfliktus minden következményét. Az utóbbi hetekben a Magyar Rádió és a Magyar Televízió vezetőségének egyes műsor- és csatornaváltoztatásokkal kapcsolatos intézkedései tartják izgalomban a közvéleményt. Ezekkel az intézkedésekkel kapcsolatban leghatározottabban a nyilvánosság előtt, az egyházak és felekezetek tiltakoztak, hiszen azok a valláserkölcsi nevelés hatékonyságát tették kérdésessé olyan műsorok sugárzási idejének, illetve helyének a megváltoztatásával, amelyek a jelenleg használt hullámhosszokon és sávokon csak korlátozott területen foghatók. A Kossuth rádió középhullámú adásában sugárzott műsoroknak nemcsak a valláserkölcsi nevelés szempontjából volt különös jelentősége a határokon túl élő kisebbségi magyarság számára. Abban az időszakban, amikor a kommunista nacionalista diktatúra mind nagyobb súllyal nehezedett reájuk, e középhullámú adónak úgyszólván a Kárpátokon belül mindenütt fogható adásaiból merítettek erőt és lelki táplálékot magyarságtudatuk, az összmagyarsághoz tartozásuk megerősítésében. Sajnálattal kell megállapítanunk, hogy a Magyar Rádió vezetőségének ez év január eleji műsorátrendezésével, az újonnan kialakított műsorrenddel a maga minden belső értéke ellenére is - épp ezt a szempontot vesztette el szeme elől. Holott a Kossuth rádió középhullámú műsora - technikai adottságánál fogva épp a magyarság legszélesebb körének szükségleteire építve - kellene, hogy szolgálja az egész magyar közösség érdekét. A Magyarok Világszövetsége szívesen részt vesz a Magyar Rádió és a Magyar Televízió műsoraival kapcsolatos problémák tisztázásában és megoldásában. Öböl tYELV. A kommentárok szerint komoly politikai vihari ka1V vart Washingtonban, majd szerte a világban, hogy Kohl kancellár az anyanyelvén mondta el beszédét a Szovjetunió utódállamainak megsegítésére szervezett konferencián. Sokan ezt udvariatlanságnak minősítették, mivel mindenki angolul tolmácsolta kormánya álláspontját, még akkor is - mutattak rá az Egyesült Államokban -, ha angolságuk nem volt kimondottan tökéletes. Kohlról pedig köztudott, hogy nagyim jól beszéli az angolt. Tehát modotlalan volt. Németországban viszont másként közelítik meg a kérdést, különösen konnánykörökben. Azt mondják, hogy a kancellár azért választotta nemzete nyelvét, mert ezzel akarta kifejezni, hogy Németország különálló politikát folytatott Európában az utódállamok segélyezési programjának gyors kialakításaiéin, sőt az előlegezésben is, nem beszélve a horvát-szlovén kérdésről. Kohl tehát csupán következetes volt. De mielőtt a német politika (vagy talán hegeméin politika?) kerülne e jegyzet műtőasztalára, nézzünk egy hasonló esetet - kisebb méretekben. Néhány napja egy tekintélyes francia bank fogadásón vettem részt, amit a magyarországi irodájuk megnyitására rendeztek. A pénzintézet elnöke - a javarészt francia-magyar vegyestulajdóiHÍ cégek vezetőinek tartott ünnepi beszédében némely urakban megütközést keltve angolul szólt az. elegáns társasághoz. Közvetlenül utána lépett a Fórum Szálló különtermének emelvényére a Francia Köztársaság budapesti nagykövete, aki Skakespeare nyelvén és a költőóriáshoz illő finomsággal jelezte, nem érzi annyira biztosnak a tudását, liogv a számára oly közeli anyanyelvvel versenyeztesse az angolt, ezért inkább a franciát választja. No lám, bólintottam ekkor én magamban, megint csak tetten érhető a boldogabb sorsú nemzetek legjobbjaiban is az az alkalmazkodási probléma, ami bennünket, magyarokat folyton nyomaszt. Pedig a franciába nem nevelték bele a bűnös nép tévképzetét, és a vereségre ítélt kis nemzet léleknyomorító gondolata sem foganhatott meg benne. Eme gondolatmenet végén a pozitív csengettyűket ki-ki úgy szólaltatja meg, ahogy tetszik. Én csak annyit tennék még a mozdulathoz - visszakanyarodván a washingtoni egyezséghez -, hogy rövidesen magyar építőipari cégek vonulhatnak föl Ukrajnában, részt vállalván a lakásépítési programból és at energiatermelés infrastruktúrájának újjáépítéséből. Nyelvi problémáink nem lesznek. Ott is élnek magyarok. Készül a taxisok etikai kódexe A közúti fuvarozás nem lehet a munkanélküliség levezető csatornája, felhígult a szakma, a területen az utóbbi két évben megkétszereződött a vállalkozók száma - panaszolták a résztvevők a fuvarozók második országos konferenciáján, amely szombaton fejeződött be Balatonaligán. A közutakon ma több mint kétszázezer haszonjármű fut, de rendkívül eltérő az autók műszaki állapota és a tulajdonosok vállalkozókészsége is. Érdekvédelmi szervezeteik különféle kezdeményezésekkel próbáljak visszaállítani a fuvarozó szakma rangját. Elkészült a taxisok etikai kódexének tervezete, ezt ma már több ezer taxis „teszteli" ezekben a napokban és az ő véleményüket is figyelembe veszik majd a végleges forma kialakításakor. Az áruszállítók számára a korábbinál magasabb színvonalú oktatást szerveznek, amelyben a vállalkozási ismeretek kapnak fő hangsúlyt. Mindez azonban meg kevés, önmagában nem oldja meg a fuvarozók gondját. Többen úgy látták a résztvevők közül, hogy korlátozni kellene a vállalkozások számát, s erre az önkormányzatok és a fuvarozók érdekvédelmi szervezetei lennének hivatottak. Teljesen egységes volt az álláspontjuk arra vonatkozóan, hogy a jelenlegi adórendszer rendkívül nagy terhet jelent számukra, sőt megítélésük szerint a versenysemlegességet sem biztosítja, a magánvállalkozókat hátrányos helyzetbe hozza. Gondjaikat nyílt levélben összegezték, amelyet elküldenek Antall József miniszterelnöknek is. A vízügy és az önkormányzatok A vízgazdálkodásban dolgozóknak - legyenek akár a fürdőszolgáltatásban, az ivóvízellátásban, a csatornázásban, öntözésben, szennyvíztisztításban közvetlenül érdekeltek - az önkormányzatoknál tevékenykedő műszaki és szolgáltatásszervezési szakemberekkel közösen egy sor tennivalójuk van, s persze lesz is a közeli és távolabbi jövőben. A közös ügyek egyeztetésére, megvitatására hívta össze a Magyar Hidrológiai Társaság és annak szegcdi területi szervezete azt a tanácskozást, mely holnap, kedden délelőtt fél tízkor kezdődik a Csongrád megyei közgyűlés Rákóczi téri székházában. A szakmai tanácskozáson ott lesznek az illetékes tárca, a vízügyi igazgatóság, a környezetvédelmi felügyelőség, a városi vízművállalatok és az önkormányzatok munkatársai. Egy tévéműsor tárgyilagosságának kimúlását az jelzi, ha témáját és a téma megszerkesztését külön lehet szemlélni. Vagyis, egyet jelent a riport témája, és mást az, hogy ez. így jutott adásba. Pénteken este a fenti eset gyöngyszemével találkozhatott a néző a Magyar Televízió hivatalos külpolitikai magazinjának, a Panorámának egyik riportjában, amely az egyházi műsorok köriili vitáról szólt. Aki követte az ügyben nyilvánosságra hozott sajtóvélekedéseket, az tudja, valami olyasmiről van szó, amiben a lapok politikai beállítottságuktól függően saját véleményt közöltek. Ki így gondolta, ki ágy, de aki ágy akarta álláspontját közölni, hogy az egyházi rádióadások ügyét nem politikai kérdésként felfogó olvasó is elfogadja véleményét, az nem engedte meg magának azt, amit a Panoráma megengedett. A Panoráma egy alapjában véve figyelemreméltó vonatkozásra - arra, hogy a határokon túli magyarság egy részének nincs módja II Ok azok! az URH-sávban hallgatni az egyházi műsorokat - felépítette a politikai didaktizmus újabb légvárát. A műsor tartalmazta mindazt, amit eleddig tudni lehetett: egyetlen egyháznak sem felel meg az átcsoportosítás; a megszólaltatott egyházi vezetők valamennyien elmondták, miért éri hátrány híveiket a sávváltással és miért keserű dolog ez az erdélyi, a vajdasági vagy a kárpátaljai magyar híveknek. A műsor ezt tartalmazta, egyebet nem. Véletlenül sem tűnt fel a képernyőn egy ember, ha máshonnan nem, hát az utcáról, aki akár egy árnyalatnyi részletet másként gondolt volna. Vagy, ahogyan ez egy véleménykereső tévéműsorban lenni szokott, egy olyan ember, aki az egészről mit sem tud, mert az egyházi rádióműsor neki kevésbé fontos. És legfőképpen: nem szólalt meg Gombár Csaba, a Magyar Rádió elnöke, s az ugyancsak „gombáros" hírbe hozottak sem. Bányai Gábor és Hankiss Elemér. A televízió vezetői. A Panorámának szerencsére volt fotója e személyekről, s e fotókat („Micsoda libertin ábrázatok!") képernyőre is vitték valahányszor - a hozzátartozó érveikről leválasztva - e szakmai vezetők egy-egy megnyilatkozását közölték. Értsd: „Ők azok!" A műsornak ez kétségkívül adott egy izgalmas „kicsi nálós" jelleget, amit még esetleg a tévén belüli viszonyokkal meg lehet magyarázni. De mi magyarázhatja azt, hogy a hiteles egyházi vezetők nyilatkozataiból egy ilyen hamis hatású összeállítás készült? Talán Sugár András kísérőszövegében egy cinikus megjegyzés, miszerint a követelések hátterében nem az ágynevezett keresztény kurzus áll, hiszen hát, lám, megszólalt a főrabbi is... ? Igen, egyházi kurzus valóban nincs. Panöráma van. a politikai kurzus. PA.NI.K SÁNDOR