Délmagyarország, 1992. január (82. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-27 / 22. szám

HÉTFŐ, 1992. JAN. 27. •••••Dtamamaammtmssa Wf^l BELPOLITIKA 3 Meddig hallható a magyar szó? „UKRAJNAVAL ES OROSZORSZÁGGAL igen jó a viszo­nyunk, s ugyanerre törekszünk másik keleti szomszédunkkal is. Debrecenben ezt fontos hangsúlyozni, mert az innen elhangzó szavakat talán közvetlenül is meghallják" - utalt a közeli Romániára Jeszenszky Géza külügyminiszter, aki szombat este Debrecenben részt vett és beszédet mondott a vállalkozók estélyen. Rövid beszédében a magyar külügy­miniszter kijelentette: - Mi nem fenyegetünk senkit, ezt reálisan nem is hihetik. NYILATKOZAT. A Magyar Katolikus Újságírók Szövetsé­gének elnöksége és választmánya támogat ja a magyarországi egyházakat és a hívő közvéleményt abban a törekvésben, hogy a rádióban és a televízióban az egyházi műsorok az egész magyarság érdekeinek megfelelő műsoridőt és sugárzási lehetőséget kapjanak, és műsoraik ne nélkülük és ne szándékaik ellenére készüljenek. Mindez a hívők és az egyházak alanyi joga. Megitélésiink szerint a rádió és a Váltsák le az elnököket? A Kereszténydemokrata Nép­párt az év legfontosabb felada­tának tartja a szociális törvény megalkotását, ám leszögezi, hogy a családok súlyos anyagi gondjai nem rendezhetők csu­pán szociálpolitikai eszközök­kel. A társadalombiztosítás prob­lémáit a kereszténydemokraták szerint nem oldja meg a járu­lékok emelése, ehelyett még ebben az évben 100 milliárd fo­rintnyi értékben kellene va­gyont juttatni a TB-alapoknak. A KDNP követeli a tv és a rá­dió vezetőinek azonnali levál­tását. Surján László megerősí­tette: a kereszténydemokraták szeretnék fenntartani a három­párti koalíciót, ám - ha a ko­alíciós tárgyalások nem vezet­nének sikerre - készek az MDF-fel együtt a kisebbségi kormányzásra is. Kisteleken járt az ipari miniszter „Európával ellenmenetben" Házigazdaként Harmatit Ist­vánné a Magyar Demokrata Fó­rum városi elnöke mutatta be a vendéget és köszöntötte a meg­jelenteket, valamint az elnök­ségi asztalnál helyet foglaló polgármestert és alpolgár­mestert. Külön is kitért a mi­niszter úr áldozatvállalására, aki ebbe az estébe hajló késő dél­utánon is Kistelek város rendel­kezésérc állt, s arra kérte Szabó Ivánt, hogy arról a kiútról be­széljen ami onnan föntről - a bársonyszékből - talán már job­ban látszik mint lent, vidéken. A miniszter bevezetője kül­sőségeiben - ahogy a padsorok előtt járkált beszéde közben ­inkább egyetemi előadásra em­lékeztetett, mintsem szokvá­nyos politikai szónoklatra, s hamar megtalálta a hangot a kö­zép, illetve valamivel idősebb korosztályból verbuválódott hallgatósággal. Nem szigorúan csak az új tárcáját érintő kér­désekről beszélt, hanem - te­kintettel a helyiek érdeklődé­sére - mindjárt az első monda­taiban megígérte a szövetkezeti törvény részletesebb tárgyalását is. Az előadás végig pozitív ki­csengésű - kis túlzással talán lelkesítő hangulatú - volt, szó esett a már így is nagyon meg­késett állami támogatások leé­pítéséről, a válságágazatokról, s arról, hogy Magyarország a nyolcvanas évtizedben - Euró­pával sokszor ellenmenetben ­hibás meggondolásbál preferált bizonyos iparágakat. Szabó Iván kitért az elmúlt év sike­reire, a munkanélküliség meg­kerülhetetlen kérdéseire, az ál­lam elosztó szerepének mérsék­lésére, a csökkenő reálbérek el­lenére meglepő lakossági meg­takarításokra, a gyorsuló pri­vatizációra. A szövetkezeti törvénnyel kapcsolatban a miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy a mostani választással, átalaku­lással az érintetlek hosszú távra határozhatják meg a mezőgaz­daságból élők jövőjét, egy-egy település sorsát. Nem mindegy, hogy egyéni farmergazdasá­gokká, társasággá alakul át a szövetkezet, vagy az új keretek között a nagyüzem egybentar­tása mellett szavaz a tagság. A bevezető előadás után Sza­bó Iván válaszolt a hallgatóság kérdéseire, lapunknak pedig még a rendezvény előtt adott interjút az út és időjárási vi­szonyok miatt óvatos rátartással — ez esetben meglepően korán ­érkező miniszter. A beszél­getést egy későbbi számunkban közöljük. KOVÁCS ANDRÁS KÖZÉLET NAPLÓ MA JOGSEGÉLYSZOLGÁLAT az SZDSZ-ben, a Földvári utca 3. szám alatt 16-17 óráig. Tartja: dr. Ábrahám László ügyvéd. A SZOCIALISTA PÁRT Szegedi Szervezete januári fóru­mán 17 órakor a Tisza Lajos krt. 2-4. szám alatti irodaházban (II. emeleti tanácskozó), dr. Kovács Pál országgyűlési kép­viselő tart konzultációval egybekötött előadást közérdekű szo­ciális és egészségpolitikai kérdésekről (orvosválasztás, házi or­vosi ellátás, új társadalombiztosítás stb.), amelyre a párt tag­jait és minden érdeklődőt várnak. Dr. Kökény Mihály, az Or­szágos Kardiológiai Intézet főigazgatóhelyettese, az MSZP ügyvivője is ígérte részvételét. HOLNAP AZ MSZP HÍVŐ TAGOZATA délután 5 órakor tartja ösz­szejövetelét a párt szegedi irodájában (Tisza Lajos krt. 2-4. I. emelet). A téma: a magyarországi börtönpasztoráció, azaz a büntetésvégrehajtási intézetekben kialakított lelkészi szol­gálat. Vendég: dr. Majzik Mátyás kriminálpszicholőgus, lai­kus teológus a Magyar Hörtünpasztoráciös Társaság elnöke. KATONA GYULA, a 13. számú választókerület (Móravá­ros) képviselője fogadóórát tart 16-LS óráig a Szegedi Vízmű­vek és Fürdők székházában (Tisza Lajos krt. <SN.). televízió jelenlegi vezetőségének a vallásos műsorokkal kapcsolatos intézkedései ellentétesek az erkölcsi megújulást szolgáló szándékokkal. PRÁGÁBA utazott a magyar Országgyűlés alkotmányügyi bizottságának küldöttsége. A magyar parlamenti delegáció hétfőn a Cseh Nemzeti Tanács alkotmányügyi és külügyi bizottságának tagjaival ül tárgyalóasztalhoz, s a küldöttséget fogadja Dagmar Buresova, a cseh törvényhozás elnöke. A magyar honatyák kédden vendéglátóikkal, a Szövetségi Gyűlés alkotmányügyi bizottságának tagjaival találkoznak. SIR ANTHONY WALKER vezérezredes, a Brit Királyi Akadémia parancsnoka Für Lajos honvédelmi miniszter meghívására vasárnap hazánkba érkezett. Látogatása során találkozik a Honvédelmi Minisztérium és a Honvédség Parancsnoksága vezető tisztségviselőivel, előadást tart a Zrínyi Miklós Katonai Akadémián, és felkeresi egyik katonai kerületünk parancsnokságát. mmmmmMmmxmmmmmmmmmmmsttmt^mmtmmssmmmmmsm^mmm A Magyarok Világszövetségének aggodalmai A Magyarok Világszövetségének elnöksége 1992. január 25-én tartott ülésén több, a világ magyarságát napjainkban foglalkoztató időszerű kérdést vitatott meg, s ezekkel kapcsolatban a következő nyilatkozatot tartja szükségesnek nyilvánosságra hozni. (E nyilatkozat főbb pontjait az alábbiakban közöljük.) Az elmúlt év közepe óta az egész világ, de különösen mi, magyarok, egyre növekvő ag­godalommal követjük nyomon azokat az eseményeket, ame­lyek Magyarország déli határain túl, előbb a szerb-horvát etni­kumközi feszültségekben, majd nyílt, fegyveres konfliktusban robbantak ki, s amelyek mára ezrekre menő áldozatokat kö­veteltek, s békés lakosok tíz­ezreit tették hajléktalanná vagy egyenesen földönfutóvá. Épp az utóbbi napokban újabb, aggodalomra okot adó ese­ményekre került sor: a behívott vajdasági magyarokat a szerb katonai hatóságok a horvát­országi frontra csoportosítják, Dél-Baranyában pedig szerb fél-katonai alakulatokba soroz­zák bc. Ez azt eredményezheti, hogy a vajdasági és dél-bara­nyai magyarságot a véres szerb-horvát konfliktus ütkö­zőpontjaira állítják, így terjesztve ki a magyarságra is az etnikumközi konfliktus minden következményét. Az utóbbi hetekben a Magyar Rádió és a Magyar Televízió vezetőségének egyes műsor- és csatornaváltoztatásokkal kap­csolatos intézkedései tartják iz­galomban a közvéleményt. Ezekkel az intézkedésekkel kapcsolatban leghatározot­tabban a nyilvánosság előtt, az egyházak és felekezetek tilta­koztak, hiszen azok a valláser­kölcsi nevelés hatékonyságát tették kérdésessé olyan műso­rok sugárzási idejének, illetve helyének a megváltoztatásával, amelyek a jelenleg használt hul­lámhosszokon és sávokon csak korlátozott területen foghatók. A Kossuth rádió középhul­lámú adásában sugárzott műso­roknak nemcsak a valláser­kölcsi nevelés szempontjából volt különös jelentősége a ha­tárokon túl élő kisebbségi ma­gyarság számára. Abban az időszakban, amikor a kommu­nista nacionalista diktatúra mind nagyobb súllyal neheze­dett reájuk, e középhullámú adónak úgyszólván a Kárpá­tokon belül mindenütt fogható adásaiból merítettek erőt és lelki táplálékot magyarságtu­datuk, az összmagyarsághoz tartozásuk megerősítésében. Sajnálattal kell megállapíta­nunk, hogy a Magyar Rádió vezetőségének ez év január eleji műsorátrendezésével, az újon­nan kialakított műsorrenddel ­a maga minden belső értéke el­lenére is - épp ezt a szempontot vesztette el szeme elől. Holott a Kossuth rádió középhullámú műsora - technikai adottságánál fogva épp a magyarság legszé­lesebb körének szükségleteire építve - kellene, hogy szolgálja az egész magyar közösség ér­dekét. A Magyarok Világszövetsége szívesen részt vesz a Magyar Rádió és a Magyar Televízió műsoraival kapcsolatos problé­mák tisztázásában és megol­dásában. Öböl tYELV. A kommentárok szerint komoly politikai vihari ka­1V vart Washingtonban, majd szerte a világban, hogy Kohl kancellár az anyanyelvén mondta el beszédét a Szovjetunió utódállamainak megsegítésére szervezett konferencián. Sokan ezt udvariatlanságnak minősítették, mivel mindenki angolul tolmácsolta kormánya álláspontját, még akkor is - mutattak rá az Egyesült Államokban -, ha angolságuk nem volt kimon­dottan tökéletes. Kohlról pedig köztudott, hogy nagyim jól beszéli az angolt. Tehát modotlalan volt. Németországban viszont másként közelítik meg a kérdést, különösen konnánykörökben. Azt mondják, hogy a kancellár azért választotta nemzete nyelvét, mert ezzel akarta kifejezni, hogy Németország különálló politikát folytatott Európában az utódállamok segélyezési programjának gyors kialakításaiéin, sőt az előlegezésben is, nem beszélve a horvát-szlovén kér­désről. Kohl tehát csupán következetes volt. De mielőtt a német politika (vagy talán hegeméin poli­tika?) kerülne e jegyzet műtőasztalára, nézzünk egy hasonló esetet - kisebb méretekben. Néhány napja egy tekintélyes francia bank fogadásón vettem részt, amit a magyarországi irodájuk megnyitására rendeztek. A pénzintézet elnöke - a javarészt francia-magyar vegyestulajdóiHÍ cégek vezetőinek tartott ünnepi beszédében ­némely urakban megütközést keltve angolul szólt az. elegáns társasághoz. Közvetlenül utána lépett a Fórum Szálló külön­termének emelvényére a Francia Köztársaság budapesti nagy­követe, aki Skakespeare nyelvén és a költőóriáshoz illő fi­nomsággal jelezte, nem érzi annyira biztosnak a tudását, liogv a számára oly közeli anyanyelvvel versenyeztesse az angolt, ezért inkább a franciát választja. No lám, bólintottam ekkor én magamban, megint csak tet­ten érhető a boldogabb sorsú nemzetek legjobbjaiban is az az alkalmazkodási probléma, ami bennünket, magyarokat folyton nyomaszt. Pedig a franciába nem nevelték bele a bűnös nép tévképzetét, és a vereségre ítélt kis nemzet léleknyomorító gon­dolata sem foganhatott meg benne. Eme gondolatmenet végén a pozitív csengettyűket ki-ki úgy szólaltatja meg, ahogy tetszik. Én csak annyit tennék még a mozdulathoz - visszakanyarodván a washingtoni egyez­séghez -, hogy rövidesen magyar építőipari cégek vonulhat­nak föl Ukrajnában, részt vállalván a lakásépítési programból és at energiatermelés infrastruktúrájának újjáépítéséből. Nyelvi problémáink nem lesznek. Ott is élnek magyarok. Készül a taxisok etikai kódexe A közúti fuvarozás nem lehet a munkanélküliség levezető csatornája, felhígult a szakma, a területen az utóbbi két évben megkétszereződött a vállalkozók száma - panaszolták a részt­vevők a fuvarozók második országos konferenciáján, amely szombaton fejeződött be Bala­tonaligán. A közutakon ma több mint kétszázezer haszonjármű fut, de rendkívül eltérő az autók műszaki állapota és a tulaj­donosok vállalkozókészsége is. Érdekvédelmi szervezeteik kü­lönféle kezdeményezésekkel próbáljak visszaállítani a fu­varozó szakma rangját. Elké­szült a taxisok etikai kódexének tervezete, ezt ma már több ezer taxis „teszteli" ezekben a na­pokban és az ő véleményüket is figyelembe veszik majd a vég­leges forma kialakításakor. Az áruszállítók számára a ko­rábbinál magasabb színvonalú oktatást szerveznek, amelyben a vállalkozási ismeretek kapnak fő hangsúlyt. Mindez azonban meg kevés, önmagában nem oldja meg a fuvarozók gondját. Többen úgy látták a résztvevők közül, hogy korlátozni kellene a vállalko­zások számát, s erre az önkor­mányzatok és a fuvarozók ér­dekvédelmi szervezetei lenné­nek hivatottak. Teljesen egysé­ges volt az álláspontjuk arra vo­natkozóan, hogy a jelenlegi adórendszer rendkívül nagy terhet jelent számukra, sőt meg­ítélésük szerint a verseny­semlegességet sem biztosítja, a magánvállalkozókat hátrányos helyzetbe hozza. Gondjaikat nyílt levélben összegezték, amelyet elküldenek Antall Jó­zsef miniszterelnöknek is. A vízügy és az önkormányzatok A vízgazdálkodásban dolgo­zóknak - legyenek akár a für­dőszolgáltatásban, az ivóvízel­látásban, a csatornázásban, ön­tözésben, szennyvíztisztításban közvetlenül érdekeltek - az ön­kormányzatoknál tevékenykedő műszaki és szolgáltatásszer­vezési szakemberekkel közösen egy sor tennivalójuk van, s per­sze lesz is a közeli és távolabbi jövőben. A közös ügyek egyez­tetésére, megvitatására hívta össze a Magyar Hidrológiai Társaság és annak szegcdi te­rületi szervezete azt a tanács­kozást, mely holnap, kedden délelőtt fél tízkor kezdődik a Csongrád megyei közgyűlés Rákóczi téri székházában. A szakmai tanácskozáson ott lesznek az illetékes tárca, a víz­ügyi igazgatóság, a környezet­védelmi felügyelőség, a városi vízművállalatok és az önkor­mányzatok munkatársai. Egy tévéműsor tárgyilagos­ságának kimúlását az jelzi, ha témáját és a téma megszer­kesztését külön lehet szemlélni. Vagyis, egyet jelent a riport témája, és mást az, hogy ez. így jutott adásba. Pénteken este a fenti eset gyöngyszemével ta­lálkozhatott a néző a Magyar Televízió hivatalos külpolitikai magazinjának, a Panorámá­nak egyik riportjában, amely az egyházi műsorok köriili vitáról szólt. Aki követte az ügyben nyil­vánosságra hozott sajtóvéleke­déseket, az tudja, valami olyasmiről van szó, amiben a lapok politikai beállítottsá­guktól függően saját véleményt közöltek. Ki így gondolta, ki ágy, de aki ágy akarta állás­pontját közölni, hogy az egy­házi rádióadások ügyét nem politikai kérdésként felfogó olvasó is elfogadja vélemé­nyét, az nem engedte meg ma­gának azt, amit a Panoráma megengedett. A Panoráma egy alapjában véve figyelemre­méltó vonatkozásra - arra, hogy a határokon túli magyar­ság egy részének nincs módja II Ok azok! az URH-sávban hallgatni az egyházi műsorokat - fel­építette a politikai didaktizmus újabb légvárát. A műsor tar­talmazta mindazt, amit eleddig tudni lehetett: egyetlen egy­háznak sem felel meg az át­csoportosítás; a megszólal­tatott egyházi vezetők vala­mennyien elmondták, miért éri hátrány híveiket a sávváltással és miért keserű dolog ez az erdélyi, a vajdasági vagy a kárpátaljai magyar híveknek. A műsor ezt tartalmazta, egye­bet nem. Véletlenül sem tűnt fel a képernyőn egy ember, ha máshonnan nem, hát az ut­cáról, aki akár egy árnyalatnyi részletet másként gondolt volna. Vagy, ahogyan ez egy véleménykereső tévéműsorban lenni szokott, egy olyan ember, aki az egészről mit sem tud, mert az egyházi rádióműsor neki kevésbé fontos. És leg­főképpen: nem szólalt meg Gombár Csaba, a Magyar Rá­dió elnöke, s az ugyancsak „gombáros" hírbe hozottak sem. Bányai Gábor és Hankiss Elemér. A televízió vezetői. A Panorámának szerencsére volt fotója e személyekről, s e fo­tókat („Micsoda libertin ábrá­zatok!") képernyőre is vitték valahányszor - a hozzátartozó érveikről leválasztva - e szak­mai vezetők egy-egy megnyi­latkozását közölték. Értsd: „Ők azok!" A műsornak ez kétségkívül adott egy izgalmas „kicsi ­nálós" jelleget, amit még esetleg a tévén belüli viszo­nyokkal meg lehet magya­rázni. De mi magyarázhatja azt, hogy a hiteles egyházi vezetők nyilatkozataiból egy ilyen hamis hatású összeállítás készült? Talán Sugár András kísérőszövegében egy cinikus megjegyzés, miszerint a köve­telések hátterében nem az ágynevezett keresztény kurzus áll, hiszen hát, lám, megszólalt a főrabbi is... ? Igen, egyházi kurzus való­ban nincs. Panöráma van. a politikai kurzus. PA.NI.K SÁNDOR

Next

/
Oldalképek
Tartalom