Délmagyarország, 1992. január (82. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-21 / 17. szám

8 SPORT DÉLMAGYARORSZÁG KEDD, 1992. JAN. 21. Márki Ferenc és tanítványai A szegedi vívás aranykora A sikerkovácsedző 1912. november 7-én született Szegeden, tősgyökeres alsóvárosi családban. Büszkén emlegeti, hogy a Márki vezetéknév már az 1522-i egyházi dézsmajegyzék szegedi részében előfordul. Sót: két nagyszülőjének a vezetékneve (Mészáros, Pintér) is szerepel e tizedjegyzéken. Dédapja - szintén Márki Ferenc - állíttatta a múlt század derekán az úgynevezett vörös körösztöt a szentmihályteleki és a nemetközi út elágazásánál. Apja hősi halált halt az első világháborúban. A 14 éves hadiárva 1927-ben, a Jutási Honvéd Altisztképző és Nevelő Intézet növendéke lett. 1931ben végzett, tizedesi sarzsit kapott. Két év kötelező csapatszolgálat után 1934 januárjában került a Toldi Miklós Honvéd Sporttanár és Vívómesterképző Intézetbe, ahol 1935-beu segédoktatói oklevelet szerzett. Bennmaradt az intézetben, három évig olyan neves mestertanárok mellett működött, mint Gellért Alfréd és Borsody László. Itt oktatott vagy tanult az az edzőgárda, melynek páratlan tudása több mint fél évszázadon át a magyar kard hegemóniájának a talpköve volt. Márki Ferenc 1942-ben kerül vissza a szülővárosába: vív az SZTK-ban, majd katona, végül orosz hadifogoly. 1945. szeptember 8-án tért haza Szegedre. 1948-ban lett a Szegedi Postás vívószakosztályának az edzője. Oktatói pályájának a csúcsát az 1948 és 1956 között eltelt nyolc szegedi év jelentette. 1948-ban került a keze alá a szegedi születésű Magay Dániel (1932). Márk mester éles szeme azonnal meglátta, hogy az új tanítvány a tarsolyában hordja a marsallbotot. Néhány évnek kellett csak eltelnie, és Magay nevél Budapesten is jól ismerték. 1952-ben meghívták a siófoki vívóedzőtáborba, hogy edzőtársa legyen az olimpiára készülő válogatott keretnek, íme, a Helsinkiben aranyérmet nyert magyar kardcsapat: Gerevich, Kovács, Kárpáti, Berczelly, Rajcsányi és Papp Bertalan. Márki Fcrcnc neve is jól esengett Pesten. 1953-ban a tatai edzőtáborban keletnémet és csehszlovák vívókat oktatott. 1954-hcn és 1955-ben szovjet versenyzők edzőtáboroztak Pesten. A meghívott Márki Ferenc olyan neves vívókkal foglalkozott, mint Rilszkij, Bogdanov és Csiripovszkij. A magyar edzőtársak között Magay Dániel is ott volt. A szovjet edzők is Magyarországon lesték el a vívás •WWWHWWUWWIWI utMwwwüMWBgwwrww'w^ ntK*.*,! .Ma— Akik ismerik a szegedi vívás történetét, az aranykorszakot Márki-korszaknak is szokták nevezni. Márki Ferenc vívómester az '50-es évek első felében olyan tanítványokat bocsátott útjukra, akik az olimpiai és világbajnoki dobogó legfölső fokára állhattak föl. fortélyait. Hogy mennyire, arra a 60-as évek derekán kezdtünk ráébredni... Az 1954-i év hozta Márki Ferenc és Magay Dániel egyik legnagyobb sikerét. Rajcsányi László helyett Magay lett a magyar kardválogatott hatodik embere. Az újonc nem akármilyen eredménnyel rukkolt ki: bekerült a luxemburgi világbajnokság kard egyéni döntőjébe! Sajnos, a középdöntőben megsérült, a finálét beinjekciózva „vívta" végig. Az volt a feladata, hogy a külföldieket lehetőleg izzassza meg, a magyarokkal szemben ne fejtsen ki ellenállást. A majdnem mozgásképtelen Magay a döntő 8. helyén kötött ki, az aranyérmet Kárpáti nyerte. Világbajnoki címet szerzett a magyar kardválogatott is, melynek tagja volt a 22 éves Magay Dániel! Márki Ferenc ma is őrzi a világbajnok képeslapját: „Kedves Feri bácsi! Köszönöm ezt az eredményt. Ez kizárólag Feri bácsin múlott. Üdv. Dani." Hegyi Gyula, a sportügyek akkori irányítója levélben fordult a szegedi tanácselnökhöz, kérve, hogy segítsenek a világbajnok emberhez méltatlan lakáshelyzetének a megváltoztatásában. (Magay édesapja 1945 előtt katonatiszt volt, a lakásából kizsuppolt négytagú család 11 évig egy Vidra utcai, víz nélküli cipészműhelyben volt kényelen „lakni".) Dénes Leó tanácselök - finoman szólva - csak hitegette a családot, nem tett semmit... Márki Ferenc nem csak a vívóoktarfytnak, hanem az ellenfelek föltérképezésének is a mestere volt. Ha megnézte valakinek a vívását, megmondta, mit kellene csinálni, milyen akciókkal lehet legyőzni. Magayt is így vezette egyre magasabbra a magyar kardvívás ranglétráján. Az egyik versenyre Rajcsány ellen, a másikra Berczelly ellen készítete föl, és így tovább. Kárpáti Rudolfot hagyták utoljára. A nagy nap az 1955-i budapesti, nemzetközi versenyen érkezett el. Magay a döntőben - nem sajtóhiba! 5:0-ra legyőzte a vívófenomén Kárpátit, és a 2. helyet szerezte meg. Márki Ferenc ma is elérzékenyedve mondja, hogy ekkor kapta élete legnagyobb elismerését. Gellért Alfréd, a magyar vívópápa így gratulált neki: Büszke vagyok, hogy a mesterednek mondhatom magam! Közeledett az 1956-i olimpia. Magay helye biztosnak látszott a magyar csapatban, de óriási hátránnyal indult a többiekkel szemben: Szegeden nem volt kivel asszóznia. Jó ideig erre is Márki mester vállalkozott. A hosszú iskolázás után következett a szabadvívás. Végül is Bay Béla szava volt a döntő: Magaynak Pestre kell költöznie, hogy a válogatott kerettel edzhessen. E sorok írója abban a szerencsés helyzetben volt, hogy mint Márki mester kezdő kardozója, hetente háromszor egy teremben lehetett „a nagyokkal". Jelen volt, amikor 1956 elején a sikeredző és a világbajnok elbúcsúzott egymástól Magay bepakolt a vívózsákba, odament edzőjéhez, aki épp iskolát adott. A mester fölhúzta a sisakját, kezet szorítottak, kardjával istenhozzádként meglegyintette Dani hátsó felét, és már folytatta az iskolázást. Nem volt bepárosodó szem, nem volt elérzékenyülés. Férfibúcsú volt. Csak ők tudják, hogy belül mit éreztek... 1956 őszén a magyar kardcsapat olimpiai aranyérmet nyert. Magay Dániel immár olimpiai bajnok is lett! Melborurne-ből nem tért haza, az USÁ-ban telepedett le. A Berkeley Egyetemen szerzett vegyészdiplomát. A San Francisco melletti Los Altosban él. A szegcdi születésű Őrley Szabolcs (1934) 1949-ben lett Márki-tanítvány. Kiváló tehetség volt, negyedikes gimnazista korában I. osztályú kardvívói minősítést sezrzett. Márki mester nevelte érett vívóvá, nevét külföldön is kezdték mgismermi. Apja 1945 előtt katonatiszt volt, ezért Szabi - így hívták a vívók - a polgári életben nem érvényesülhetett. A szegedi egyetemre sem vették föl. 1954-ben Cremonában megnyerte az ifjúsági kardvívó világbajnokságod. O sem feledkezett meg Márki Ferencről: Első levelezőlapom szeretett mesteremnek. Szabolcs. Cremona. 1954. IV. 16. Ugyanebben az évben a főiskolai világbajnokságon kardcsapatban ezüstérmet, kard egyéniben a 6. helyet szerezte meg. Az ifjúsági világbajnokot már fölvették a szegedi egyetemre, gyógyszerészhallgató lett. 1955 elején Pestre költözött. Ez évben az ifjúsági kardvívó világbajokságon bronzérmes lett. 1956-ban ő is külföldre távozott. A Standford Egyetemen szerzett vegyészdiplomát. A vásárhelyi születésű Juhász Katalin (1932) Belovai Péternél kezdte a vívás tanulását. Már gimnazista korában átjárt Szegedre, hogy Márki Ferenctől iskolát vehessen. A szegedi egyetem vegyészhallgatójaként ő is a Postás versenyzője lett, majd átigazolt a Haladásba. Ám ott is Márki-tanítvány maradt, hiszen a mester hérfőn, szerdán és pénteken a Postásban, kedden és csütörtökön az egyetemi klubban oktatott. A volt szegedi vívónő 1957 és 1967 között aratta nemzetközi sikereit. A női tőrcsapat tagjaként háromszor világbajnok (1959, 1962, 1967), egyszer olimpiai bánok (1964) volt. Egyéniben világbajnoki bronzérem (1962) és olimpiai 5. helyezés volt a legjobb eredménye. A szegedi születésű Pusztay Éva (1936) 1950-ben kezdett vívni, négy évvel később már I. osztályú versenyző volt. 1953ban a magyar ifjúsági bajnokságon a 4. helyen végzett, olyan vívók, mint Dömölky Lidia, Marosi Paula és Gimessy Sári mögött. Tagja volt a magyar ifjúsági női tőrvívó keretnek. Szépen ívelő pályáját 1956 után a politika megtörte, bár évekkel később - Márki Ferenc távozása után - figyelemre méltó eredményeket ért el. A siófoki nemzetközi Balaton-bajnokságon (1961) döntős volt, Szolnokon vidékbajnokságot nyert. Stibi Emese (1929) is a Postás kitűnőségei közé tartozott. A szegedi és fővárosi I. osztályú tőrversenyek döntőjében rendre ott volt. Bármelyik élvonalbeli pesti női tőrcsapat szívesen látta volna a tagjai között. Pályája delelőjén elköltözött Szegedről. Márki Ferenc 1957 januítfjában búcsút intett ősei földjének, vándorbotot fogott a kezébe. Feleségével és három gyermekével nekivágott a nagyvilágnak. Olaszországban, Brazíliában, majd - Jekelfalussy Pillér György halála után Magay Dániel hívására San Franciscóban lett vívómester. 75 éves koráig tanított. Ma is elérzékenyül, ha San Franciscó-i otthonában visszagondol a Kossuth Lajos sugárútra, a Szegedi Postás ütött-kopott, keskeny, kokszkályhás vívótermére, melyben még meleg víz sem volt... Am eredmények voltak. Ragyogók, fényesek, csillogók, felejthetetlenek. APRÓ FERENC Magay Dániel Márki Ferenc Orlev Szabolcs Nyitrán a szegedi Jákó volt a legjobb LÖVÉSZET A szlovákiai Nyitrán négy - a cseh, a szlovák, a lengyel és a magyar - válogatott részvételével nemzetközi légfegyveres versenyt rendeztek. A magas színvonalú összecsapáson Andrássy Árpád tanítványa, Jákó Csaba bizonyult a legjobbnak a juniorférfiak 60 lövéses számában. A Szegedi Városi Lövészklub versenyzője 584 köregységgcl nyerte a küzdelmet, ami igen bíztató eredmény a február 28-tól március 2-ig Budapesten zajló Európa-bajnokságra. A VILÁG SPORTJA Davos: A nemzetközi gyorskorcsolyázó viadalon az amerikai olimpiai bajnoknő, Bonnié Blair új világcsúcsot ért el a sprint pontversenyben. A két-két 500 és 1000 méteres szám összesített eredménye alapján saját korábbi rekordját szárnyalta túl: a 159.435 pontos teljesítményt 159.390-re javította. Miami: Nemzetközi utcai futóversenyen a női 5 km-es számban kudarcot vallott a hosszú távokon visszatérni próbáló vágtázó olimpiai bajnoknő, Flornce Griffith-Joyner. A 100 és 200 méter világcsúcstartónője 20:30 perccel csak a 10. lett. - A győztesek. Férfiak: 1. mérföld: Johan Boakes (brit) 3:58.2 p, 5 km: Geraldo Alcala (mexikói) 14:13 p. Nők: 1 mérföld: Suzy Hamilton (amerikai) 4:32.5 p, 5 km: Ena Weinstein (amerikai) 16:49 p. Phoenix: Élete első edzőmérkőzését követően agysérülésébe belehalt egy 19 éves amerikai ökölvívó. Ramon Gomezt edzőpartnere az első menetben ütötte ki, a szerencsétlen sportoló a balesetet 24 órával sem élte túl. Baden-Baden: Sikeres szimultánt adott a német válogatott négy tagjának a férfi sakkvilágbajnok, Garri Kaszparov. Az orosz játékos 3:1 arányban nyert a Hort, Hertneck, Lobron, Wahls összetételű nemzeti csapat ellen. Albertville: A téli olimpia szervezőbizottsága (COJO) elégedetten nyugtázhatta, hogy elérte pénzügyi céljait, már ami a jegyeladások számát illeti. Az előzetesen tervezett 690 ezer belépő ugyanis két héttel a játékok kezdete előtt már gazdára talált. Egészen bizonyos, hogy telt házas esemény lesz a jégkorongtorna, a műkorcsolyázók versenye, a síugrás, a négyesbobok viadala és a legtöbb alpesi sífutam. A házigazdák ugyanakkor aggódnak a francia Alpokban hetek óta hétágra tűző napsütés miatt. Félő ugyanis, hogy a december végén leesett kétméteres havat utánpótlás hiányában a nap sugarai elolvasztják. Tyihonov válogatottja I Új néven és többnyire új nevekkel, de változatlan szakvezetővel készül az albertville-i téli olimpiára a címvédő jégkorong-válogatott. Az egykori szovjet „s/.bornajáról" van szó, amely a február 8-án startoló „fehér" játékokon már mint a Független Államok Közösségének a csapata indul. A valamikori világverő gárdával olimpiai, világ- és Európa-bajnoki aranyérmek sokaságát produkáló Viktor Tyihonov állította össze az egyelőre 31 tagú bő keretet, amit az albertville-i rajtra 23 fősre szűkít le a szövetségi kapitány. Tyihonov csapata a felkészülés részeként több edzőmérkőzést játszik, a vasárnapi sikeres bécsi fellépést (7:2 az osztrákok legjobbjai ellen) követően az együttes szerdán Kanada olimpiai válogatottjával, szombaton pedig Olaszország csapatával játszik. Viktor Tyihonov, aki változatlanul betölti a több mint egy évtizeden át verhetetlen, „örökös" szovjet bajnok, az utóbbi időben azqpban önmagához képest gyengélkedő CSZKA Moszkva vezető edzői tisztét is, a FÁK csapatát szervezte meg, a gárda azonban gyakorlatilag Oroszország válogatottjának felel meg. Azon egyszerű oknál fogva, hogy a 31 játékos csupa élvonalbeli orosz klub jégkorongozója. Az olimpiai bajnoki titulus kiharcolására (ha úgy tetszik megvédésére) törekvő együttes tagjainak csaknem felét a bajnok Dinamó Moszkva adja. Érdekes módon a csapat két kapusa - Trefilov és Stalenkov is bekerült a legjobbak közé, rajtuk kívül 13 dinamós mezőnyjátékost (köztük Kovaljovot, Jasint, Kaminszkijt, Koroljovot, Zsamnovot) hívott be keretébe Tyihonov. A CSZKA-ból, tehát saját jégkorongozói közül nyolcnak (így például Kravcsuknak, Malaliovnak, Bucajevnak, Davidovnak) szavazott bizalmat a szakvezető, négy játékost ad a Krilja Szovjetov (közte Hmiljevet és Gorgyijukot), hármat a Szpartak Moszkva és egyet a Hintik Voszkreszenszk. Az idegenlégiósokat ketten, a svájci Fribourgban szolgáló Bikov és Homulov képviseli.