Délmagyarország, 1992. január (82. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-21 / 17. szám

4 GAZDASÁG DÉLMAGYARORSZÁG KEDD, 1992. JAN. 21. Évindító a kereskedelemben Szép ruhában járni-kelni - Kikeserítő a visszaesés az 1990 novemberi nyitás óta. A kereslet a felére csökkent, ezért a kereskedelmi vállalat fel akarja bontani a velünk kötött szerződést - fogad Fejér Dénes, a rendkívül reprezentatív Kárász utcai Delta ruházati bolt üzletvezetője, miközben leülünk a szépséges ruhadarabok mellé. A tejesember visszatér Visszatért életünkbe a boldog békeidők tejesembere. Igaz, kissé modernebb formában, egy kft. „good morning" szolgáltatása keretében. A dolog lényege, hogy egy megrendelőlap kitöltésével (melynek legszebb tétele a „tejes kakaó, polipack tas. 0,25 1.") és 500 forint előleg befizetésével elérhető, hogy már hajnalban ott csüngjön ajtónk kilincsén a reggeli. A megfontolt ember, mielőtt kitölt, személyi igazolványának számával ellát és aláírásával hitelesít egy megrendelőlapot, alaposan számba veszi a szolgáltatás előnyeit és hátrányait. Vitathatatlan érdem, hogy bolti áron szállítják a harapnivalót, és az is, hogy csendben a kilincsre akasztják, nem csöngetnek be hajnali ötkor, mondjuk egy átvételi elismervény aláíratása végett. És valljuk be, bizonyos (más) napokon igencsak jól jön, ha ébredéskor - ez esetben óvakodnék a „reggel" szó használatától - ott függ az ajtón egy „paszt. tej, tasakos , 2,8 százalékos, 11." Gond csak akkor van. ha az ember nem tudja egy hónapra előre biztosan, hogy kedd reggelente „Bakony camembert 10 dkg"-ra, és nem mondjuk „Tihany camembert 12,5 dkg"-ra fáj majd a foga. Előre látom, a magamfajtát az is komoly dilemma elé állítja majd, hogy a hónap csütörtökéire lekváros, vagy mákos buktát rendcljen-é. (A „briós kicsi" és a „briós nagy" tételek közötti választás viszonylag könnyű feladat, mindössze reggeli étvágyunkat kell ismerni hozzá.) Félre a tréfával, az új szolgáltatás bizonyára megelégedésére szolgál majd a legtöbb családnak. A rendszertelenek pedig oldják meg másképp, hogy jó legyen a reggelük. KF.C7.ER Rétegprogram a fiatalokért és a cigányokért Munkahelyteremtés, átképzés KÖRKÉP A külgazdasági minisztérium korlátozni kívánja az idei gépkocsiimportot, s az első fél évben csupán 60 ezer személyautó behozatalára ad engedélyt. A külkereskedelmi forgalomban behozott személyautók esetében 1991-ben még nem volt kvóta, s összesen 300 ezer importengedélyt adtak ki. Az engedéllyel azonban nem minden kereskedő élt, így csak 200 ezer személyautó került ilyen módon az országba. A mostani korlátozás összefüggésben áll a Suzuki és az Opel gyár idei beindulásával, a hazai piac védelmével. A magánforgalomban behozandó gépkocsikat a rendelet nem érinti. Az idén tovább szűkült az import kivételi lista: lekerültek róla a szilárd energiahordozók, a távközlési berendezések egy része és egyes fogyasztási cikkek, például a bútorok, a lábbelik kivételével a bőr- és szőrmeipari termékek. Jelenleg az import termékek több mint 90 százaléka liberalizált. Ez a hazai ipar 78 százalékának teremt versenyhelyzetet. A tavalyi 87 százalékos importliberalizációhoz képest a kormány a hazai ipar védelmében döntött egy viszonylag csekély mértékű bővülés mellett. Az idén már nem várható az import kivételi lista szűkítése, viszont 1993-ra vonatkozóan mindenképpen az élelmiszer-kereskedelem további liberalizálását tartják szem előtt. A Magyar Nemzeti Bank az idén is aktív lesz a külföldi kötvénypiacokon, ez évre mintegy I milliárd dollár értékű kötvény forgalomba hozatalával számolnak. Elképzelhető azonban, hogy ennél kevesebb külső forrásra lesz szüksége a jegybanknak. Előzetes adatok szerint 1991-ben 400 millió dolláros többlet alakult ki a folyó fizetési mérlegben a tervezett deficit helyett, s tovább növekedtek az MNB valutatartalékai is. (Ez jelenleg 3,6 milliárd dollár). A kötvénykibocsátás külső feltételei kedvezőek, így az MNB még az első negyedévben megjelenik kibocsátóként Japánban vagy Németországban. A bank készül az egyesült államokbeli kötvénykibocsátásra is, az ehhez szükséges hitelminősítés megszerzése folyamatban van. A jövő héten megkezdi részvényeinek nyilvános jegyzését az Első Pesti Telefontársaság Rt. A társaságot tavaly decemberben a Magyar Távközlési Vállalat, a Kontrax Telekom Rt., valamint a X., XVII. és XVIII. kerületi önkormányzatok alapították azzal a céllal, hogy 1993-ban 100 ezer új, digitális telefonvonalat helyezzenek üzembe. A vállalkozás 200 ezer darab 10 ezer forint névértékű, névreszóló részvény kibocsátása útján kétmilliárd forintos alaptőkével indul. A részvények jegyzése január 20-án kezdődik, a hivatalos jegyzési idő február 28-ig szól. Az Kurópa Parlament - a tizenkettek választott testülete egyhangúlag támogatásáról biztosította a közösség és Magyarország közötti társulási szerződés kereskedelmi fejezeteinek március elsejei határidővel történő életbe léptetését. A vita során azonban többen is bírálták Magyarországot az úthasználati tranzitdíjak nagyarányú emelése miatt. - Amikor megnyitottuk a boltot, még volt az embereknek pénze az igazán jó minőségű, drága ruhákra, ezért is specializálódtunk az ilyen árukra. De a ruházati kereskedelemre ma már általánosan jellemző, hogy az olcsó tömegcikkeket keresik az emberek. A másik, általam vezetett üzlet ilyen termékeket kínál, és jóval nagyobb a forgalma. mint a Deltáé. Ide sokszor úgy jönnek be az emberek, hogy előre tudják, nem fogják megvenni a terméket, csak szeretnék felpróbálni, mert igénylik a szépet és a jót. Persze, így is meg lehet élni ebből az üzletből, mert nem veszteséges, de nem lehet igazán nagy hasznot termelni. Akkorát legalábbis nem, mint amekkorát a kereskedelmi vállalat kíván. Az a réteg, amelyik meg tudja fizetni ennek a boltEgy ismerősöm levelet kapott a polgármesteri hivatal közgazdasági irodájának behajtási csoportjától Szegedről névvel, címmel, személyi számmal ellátott levelet, melyben értesítik, hogy adószámláján október 4-ig 1 Ft hátralék, 0 Ft pótlék, azaz összesen 1,- azaz Egy forint tartozás áll fenn. Egyben kérik, hogy ezt az 1.-, azaz Egy forintot a csatolt postautalványon 8 napon belül fizesse be. És jóindulatúan felhívják a figyelmét, ha a megadott ideig nem rendezi tartozását, úgy annak behajtása iránt intézkednek, melynek költsége a címzett tartozását növeli. Alá is írták a levelet, de mondjuk erre, hogy nem a név a fontos, hanem a jelenség. Elgondolkodtató ez a dolog. Egy csoport foglalkozik a behajtási ügyekkel, s nem is lehet kis csoport, ha van két megadott telefonszámuk is, ahol kereshetők. Meg van irodavezető is a több ügyintéző között. Valahogy mégis elsikkadt ennyi ember és telefonszám között, hogy itt 1, azaz Egy forintról van szó, amely befizetésének elmaradása esetén komoly szankciók érhetik a mulasztót. Például egy hajnalban Szeged főterén nyilvánosan kivégzik. A Szent László-i normatívákat figyelembe véve levágják egyik kezét. Vagy: elkobozzák földi javait, ingóságait. És bűnnak az árait, rendszeresen jár külföldre, Budapestre, és inkább ott vásárolnak még akkor is, ha ott 40 százalékkal többet kell fizetniük. Olcsón jót kínálni pedig lehetetlen jelenleg. A ruhagyárak jórészt külföldi alapanyaggal dolgoznak, elég magas rezsiköltséggel. A termék sok kézen megy keresztül mire a boltokba ér, és mindenki ráteszi a maga árrését. Ennek ellenére én azt vallom, rossz bolt nincs, csak rossz kereskedő. Ezt az üzletet áprilisban privatizálják, szeretném megvásárolni, és átalakítani egy kicsit a profilját. Ha az ember azt kínálja, amit keresnek a vásárlók, és le tud mondani a gyors meggazdagodásról, át lehet vészelni az elkövetkező néhány nehezebb évet. KECZER GABRIELLA hődik, mint ahogy a Biblia mondja: hetedíziglen. Mert ugye adjuk csak össze: a papír, amiből a csekk készül X Ft. Nem tudjuk mennyi, mert nincs, aki ezt kiszámítaná, de biztos hogy több, mint 1 Ft. Aztán erre a papírra a nyomda rányomtatott vízszintes csíkokat, feliratokat, számlaszámokat, egyebeket. Megint nem tudják, hogy mennyi, de biztos több, mint 1 Ft. Azután: kiküldték postán, igaz, hogy díjelőlegesen, de ennek az ára is biztos, hogy több mint 1 Ft. Szóval, az az igazság, »hogy sokszor 1 Ft jött már össze a másik oldalon, szemben a bevételi oldal 1 Ft-jával. Ha ehhez még hozzávesszük a címzett munkaidejét, amit a postán tölt, figyelembe veszszük a csoport idejét, amivel ezt a nagy fogást véghezvitte, a postás idejét, aki kézbesített, a postás kisasszonyok idejét, akik az I Ft-ot a postán átvették, adminisztrálták és a posta hasznát, amiért ezt az 1 Ft-ot eljuttatja majd az illetékhivatalba, azt hiszem érthető morgolódásom és talán bizonyítom, hogy mi fogyasztók vagyunk megkárosítva. Megváltozott étrendi szokásaink közepette is talán érvényesíthető az a mondás, hogy ne kerüljön többe a leves, mint a hús. Különösen abban az esetben, ha ez a hús mindössze 1 Ft-ot ér. BUBRYÁK ISTVÁN Közlekedés „mankóval" A Parlament által elfogadott adótörvény szerint szinte a közlekedés az egyetlen olyan ágazat, ahol továbbra is jelentős kedvezményei maradtak meg. Petőfi László, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium osztályvezetője szerint a gyermekek és az időskorúak utazásait a nemzetközi gyakorlat szerint is többnyire jelentős kedvezmények illetik meg. Ennek Magyarországon különleges jelentőséget ad, hogy számos településen nincs iskola, az idős emberek számára biztosított kedvezmények esetében pedig elég a magyar nyugdíjrendszer hiányosságaira gondolnunk. A közlekedési tárca illetékese leszögezte a jelenlegi támogatások nem ideiglenes jellegűek, mert azokban olyan szociálpolitikai kedvezmények érvényesülnek, melyeket a kormány rendelettel hagyott jóvá. Ennek alapján az adótörvény kimondja, hogy a közlekedési vállalatok fogyasztói árkiegészítést vehetnek igénybe a különböző kedvezmények után. A napokban felröppent hír, miszerint ez a réteg havi ötezer forintos minimális szociális ellátásban fog részesülni, egyelőre még nem nyert semmiféle hivatalos megerősítést. Ezen gondolatok jegyében kezdte meg idei első ülését tegnap délelőtt a Csongrád Megyei Munkaügyi Tanács, amelynek éves értékelését előzetesen hétfői számunkban olvashatták. A tanács első napirendi pontként a megye középtávú foglalkoztatáspolitikai koncepcióját tárgyalta s az előterjesztés nem tudott olyan borús képet festeni, hogy a részvevők azt ne minősítették volna túlzottan derűlátónak. Az biztosan látszik, hogy a közeljövőben sokkal több munkahely szűnik meg, mint ahány új álláshelyet sikerül teremteni, s az új vállalkozások sem lesznek képesek felszívni a munkaerőfelesleget. Jelentős kibocsátó lesz az ipar, az építőipar, de a kereskedelem és az élelmiszeripar is ide soA vagyonnevesítéssel ki kell várni a 60 napot, ugyanis addig lehet a megszüntetett tagsági jog visszaállítását bejelenteni. A vagyonnevesítésben részesülők több csoportból tevődnek össze. A legszélesebb kör azoké, akik 1991. január elsején tagok voltak, s ma is azok. Kárpótlás jellegű elemként a végén még bekerültek a jogosultak közé azok, akik öt évig tagok voltak, illetve azok örökösei, ha a tagsági viszonyukat helyreállítják. A félreértések elkerülése érdekében célszerű pontosítani, hogy kik számíthatnak a tagsági viszonyuk felélesztésére. Automatikusan tagok lesznek ismét, akik 1987. december 3l-e után maguk kérték a megszüntetést, s ugyanígy a szövetkezet határozatával körön kívül kerültek, amennyiben a munkaviszonyukat fenntartották. Ugyanez vonatkozik a gazdasági társasággá alakulás miatt megszűnt jogviszonyra. Kérelmet kell beadni amenynyiben nem akarnak kimaradni a vagyon felosztásból - azoknak, akik a korábban szövetkezeti közös használatban lévő földjüket egyéni művelésre kivették, s emiatt szüntették meg tagságukat. UgyanCsongrád megyében még ebben az évben több mint ötezer ember - közülük ezernégyszáz húszéves vagy annál fiatalabb - ellátása szakad az önkormányzatok nyakába, mert a rendelkezések értelmében már nem lesznek jogosultak sem a munkanélküli-segélyre, sem a -járadékra. rolható. A privatizáció hatására csökken a nagy létszámot foglalkoztató szervezetek aránya. Jövőre, illetve 1994-ben várhatóan mérséklődik az ipari és az építőipari keresők nagymértékű létszámcsökkenése, s növekedhet a nem termelő infrastruktúrában dolgozók száma. Az aktív korú népesség és vele együtt a munkaerő kínálat 1994-ig nő, a munkanélküliség A Parlament által a hónap elején elfogadott átmeneti és szövetkezeti törvény akkor lép hatályba, amikor a Magyar Közlönyben megjelenik. Kálló Szilárd üzemgazdásszal, a megyei mezőgazdasági szövetség közgazdasági választmányának elnökével még a nem hivatalos változatot böngésztük át, s számításaink alapjául január 20-át választottuk. Arra voltunk kíváncsiak, vajon a gyakorlatban az egyes részletek mikor válnak időszerűvé. Tény, hogy a késedelmes elfogadás miatt igen szorosak a határidők. ez vonatkozik azokra akik szövetkezetből szövetkezetbe léptek át, s a régiben öt évnél tovább voltak tagok. A 60 napos kérelmezési határidőt be kell tartani, mivel elmulasztása jogvesztéssel jár. A házi matematika szerint a szövetkezet március 20-a előtt semmiképp sem tudja név szerint megállapítani a vagyon felosztására jogosultak összesez év végére megközelítheti a 35-40 ezret. Ez körülbelül 16-20 százalékos munkanélküliségi rátát jelent Csongrád megyében. Az optimista előrejelzések szerint - ezekből van kevesebb - a kedvezőbb folyamatok már 1993-ban megindulhatnak, a borúlátóbbak azonban még egy évvel később sem akarnak hinni benne. A munkanélküliség kezelésének egyik leghatékonyabb eszköze várhatóan középtávon is az új munkahelyek teremtésének támogatása lesz, de az átképzés és a részmunkaidős foglalkoztatás is jelentős szerepet kap. A munkanélküliség differenciált kezelésére négyféle rétegprogramot szerveznek a szakemberek, ez elsősorban a 14-18 éves fiatalokat, a megváltozott munkaképességűeket, a cigány munkanélkülieket és a női részmunkaidősöket érinti. KOVÁCS ANDRÁS ségét. Ugyanakkor a közgyűlésnek a törvény szerint április 30-ig döntenie kell a vagyonnevesítésről. Mivel a közgyűlés résztvevőit a napirend pontos megjelölésével legalább 15 nappal előbb ki kell értesíteni, április 10-e táján elkészítendő a vezetőség fix ajánlása. Eszerint az érdemi, előkészítő szakmai munkára legjobb esetben is csak 20 nap marad. Ráadásul érdemes lenne több variációs, megközelítő számításokkal alátámasztott „étlappal" előállni. A törvény jelentős pozitívuma, hogy a vagyonnevesítésre csak elveket ír le, s adott keretek között a tagság joga a döntés. Ahol már a korábbi lehetőséggel élve elosztották a vagyon felét, az tényként kezelendő, s nem kell új elvek alapján átfabrikálni. A tagsági viszonynak és vagyon létrehozásában való közreműködésnek optimálisan megtalált aránya az, ami az érdekeltek legtöbbjének igazságérzetével megegyezhet. T. Sz. I. Egy-egy forint Törvényen belüli szövetkezetek (1.) Az idő szorításában