Délmagyarország, 1992. január (82. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-17 / 14. szám

PÉNTEK. 1992. JAN. 17., 82. ÉVF. 14. SZÁM IHMHBHBHi HAVI ELŐFIZETÉSI DÍJ: 185 FT, ÁRA: 7,40 FT Meddig terjed Európa? Bratinka József az Európa Tanács bizottságainak párizsi üléséről - Két nap alatt kct bizottságunk ülésezett. Az első az ET úgynevezett atl hoc bizottsága, amely a közgyűlés döntéseit készíti elő, másnap pedig a büro. vagyis a közgyűlés elnöksége, ami lényegében a vezetőségét jelenti. Ezen több fontos témát kellett megvitatnunk. - Melyek voltak ezek ? - Az egyik a Szovjetunió utódállamainak a státusa. Tudniillik eddig a Szovjetunió úgynevezett különleges meghívott államként vett részt az ET munkájában (csakúgy mint Románia. Bulgária vagy november végéig Jugoszlávia is), most pedig Oroszország mellett Belorusszia és Örményország is jelentkezett. Ugyanakkor Ukrajna nem. Meggyőződésem, hogy ez csak adminisztratív hiba lehetett. hiszen ez az új független állam kétségkívül legközelebb áll Európához. Itt fel is merült a kérdés: vajon meddig terjed Európa? Mi számít európai térségnek? Mi lesz - tették fel a kérdést a képviselők - ha mondjuk Mongólia kéri felvételét... - Miként határoztak? - Döntés született, hogy a politikai hivatal készít egy átfogó anyagot arról, miként alakítsuk ki álláspontunkat az európai térséggel kapcsolatban, s miként lépjünk fel. ha például egy határesetnek számító kérelem fut be. (Mondjuk, Kazahsztán) Ilyen esetekben sok szempontot kell mérlegelni. Nem szabad és nem is lehet teszem azt vallási alapon mércéket kialakítani, ami persze nem is gyakorlat, hiszen nemcsak katolikus-protestáns blokk van MMMmmmm&mtMmmmMmmmtimm A volt Szovjetunió tagországainak és a volt Jugoszlávia köztársaságainak önállósulása után előállt helyzet napjainkban nem egy számottevő nemzetközi testület tárgysorozatában is szerepel. Egy ilyen fontos összejövetelről tért haza tegnap Párizsból dr. Kratinka József szegedi országgyűlési képviselő, az Országgyűlés külügyi bizottságának tagja, aki az ET parlamenti közgyűlésének alelnöke is egyben. A francia fővárosban tartott összejövetelről a következőket mondta: az ET-ben, hanem iszlám is (Törökország). A fenti és más általános érvényű szempontok alapján dönt majd a későbbi kérelmekről az Európa Tanács. - További témák? - Az úgynevezett jogutódlás, jogfolytonosság kérdése. Nevezetesen az. hogy mi legyen Oroszország státusa. Tudniillik a legtöbb nemzetközi szervezetben ez az új önálló állam veszi át a volt Szovjetunió jogutódjának szerepét. Persze vita folyt arról is. hogy az ENSZ, a párizsi charta, az EBEÉ stb. munkája, megállapodásainak zöme kormányszinten történik, így a fentiekről milyen kompetenciája van a parlamenti bizottságoknak. Végül is úgy döntöttünk, hogy egyszerre bíráljuk el minden kérelmező ország beadványát. Ennek alapján Oroszország megkapta a jogfolytonos képviselői státust, a többiek pedig, ha megfelelnek a követelményeknek, akkor szintén az ET tagjai lehetnek a közeljövőben. Igy tehát február 3-a és 7-e között Strasbourgban az oroszok delegációval érkeznek úgynevezett meghívott státuszban, de a többiek is eljönnek meghallgatásra, és akkor döntünk felvételükről. - Az elmúlt napok kétségkívül legizgalmasabb témája: Jugoszlávia. Mint (volt) ország már nem élvezi a meghívott státust. S két napja önálló tagállamai? - Szó volt erről is. Tudniillik Szlovénia még novemberben beadta felvételi kérelmét, újabban pedig Horvátország és Macedónia is. - Döntés született kérelmük ügyében. - Igen. A megfelelő bizottság kivizsgálja majd kérvényüket, az elnökség pedig határoz felvételükről. Személyes véleményem. hogy Szlovénia és Horvátország esetében, amelyeket eddig több mint harminc ország ismert el, nem lesz gond a felvétel szentesítése. Míg Macedónia esetében ez jóval problematikusabb. hiszen Görögország magasabb szinten is vétót jelentett bc az önállóság elismerésével kapcsolatosan. Fenntartásai Macedóniával kapcsolatban politikai jellegűek. - Időszerű kérdések? - Ilyenek között említhetem, hogy beindult Bulgária és a három balti állam teljes jogú tagságának elbírálása is, de megérkezett Románia december 16-án keltezett kérelme is. A bizottság ugyanakkor elítélő nyilatkozatot adott ki a múlt héten történt horvátországi helikopter-lelövéssel kapcsolatban, amelyben mint ismeretes, öt EK-megfigyelő életét vesztette. Végérvényesen eldőlt továbbá, hogy idén, június 27-e és július elseje között Budapesten tartja nyári közgyűlését az Európa Tanács. TOPOLYAI FERENC KUMMS^: GÖNCZ ÁRPÁD köztársasági elnök Franjo Tudjman horvát és Milán kocán szlovén elnöknek, Antall József miniszterelnök pedig Lojez Peterle szlovén és Franjo Greguries horvát kormányfőnek fejezte ki levélben jókívánságait országaik elismerése alkalmából, hangsúlyozva, hogy a diplomáciai kapcsolatok felvétele Magyarország és Szlovénia, illetve Horvátország között tovább bővíti az együttműködés kereteit. \ A MAGYAR NEMZETI BANK közlése szerint november végéig mintegy 200 millió dollárral nagyobb aktívumot termelt az idegenforgalom, mint egy évvel korábban 11 hónap alatt. A most elkészült összesítés szerint a bevétel 937,5 millió dollár volt, ami 23 százalékos növekedést jelent, miközben a kiadás 410 millió dollár - ez pedig 5 százalékos csökkenést mutat. így összesen 527,5 millió dollár aktívum keletkezett, míg 1990 novemberének végéig ez 333,4 millió dollárt tett ki. EGYELŐRE CSAK JUGOSZLÁV ÚTLEVÉLLEL jönnek déli szomszédaintól. A horvát, a szerb és a szlovén határszakaszon egyébiránt mindkét irányban zavartalan a forralom - mondta csütörtökön reggel Krisán Attila határőrségi szóvivő. Szlovén és horvát útlevéllel a magyar határőrök még nem találkoztak, jóllehet az ilyen útiokmányt már ff . e érvényesnek tekinti a határőrség. A polgárháború elcsendesedése, vagyis január eleje óta egyébként mindössze 78-an kértek ideiglenes védelmet, miközben 488-an visszatértek hazájukba. TIRANA LAKOSAI sorra vágják ki a város útjait szegélyező fákat, hogy a tüzelőhiány miatt enyhítsenek a fűtési, illetve a főzéshez szükséges tüzelési gondokon. A Tiranából Durresbe vezető út menti fák teljesen eltűntek. Becslések szerint már 500 kilométernyi út mellől irtották ki az árnyat adó fákat. -"X HÁROM ÓRIÁSI KVAZÁRT fedezett fel egy amerikai űrszonda a világegyetem „peremén". Az újonnan észlelt égitestek tulajdonságai a csillagászok szerint arra utalnak, hogy még nagyobb energiával rendelkeznek, és még hatalmasabbak, mint azt eddig feltételezték. Az Amerikai Űrhajózási és Űrkutatási Hivatal (NASA) illetékese elmondta, hogy az új kvazárok - a világmindenség legfényesebb égitestei becslések szerint a Földtől 7 és 25 milliárd fénvévre vannak. Újra napirenden a szegedi helikopter ügye Landol-e a légi mentő? Nem kis vihart kavart az elmúlt héten a tömegkommunikáció valamennyi eszközében közzétett hír, miszerint az Aerocaritas mentőszolgálatának ajándékozott 5 német mentőhelikoptert az Országos Mentőszolgálatnak kívánja adni a Népjóléti Minisztérium. Miért háborgott a fél ország eme igazságtalan törekvés hallatán, amikor végső soron egy lenne a lényeg: betegek életét menteni a gyors repülőikkel? Az életveszélyben levőnek ugyanis nem az a fontos, hogy melyik társaság - állami vagy karitatív szervezet - száll a megmentésére. A háborgás mindennek ellenére jogos volt, hiszen nem véletlenül az Aerocaritas és nem az Országos Mentőszolgálat kapta ajándékba a helikoptereket. A németországi - ugyancsak adományokból működő - Deutsche Rettungsflugwacht magyarországi partnerének az Acrocaritast tekinti. Steiger úr, a Németországot behálózó légi mentőszolgálat alapítója és vezetője járt közben országa kormányánál, hogy a magyar testvérszervezetet ajándékozzák meg öt darab MI 2-es mentőhelikopterrel. így lehetővé válna, hogy a németországihoz hasonlóan, az Aerocaritas egész Magyarország területét behálózó légi mentőszolgálatot alakíthasson ki. Az Aerocaritas már meglevő gépei, az új, német helikopterekkel együtt már lehetővé tennék ezt. A történet igazságosan végződik. Az Aerocaritas kapja meg a neki szánt helikoptereket. Az eddigi háborúskodás -az OMSZ és a caritas között - is tán befejeződik, hiszen olyan egyezség született, amely mindenképpen megnyugtató. Az Aerocaritas ügyvezető igazgatója, dr. Majzik István kérdésünkre elmondta: a mentőhelikopterek az Aerocaritas tulajdonába kerülnek. Ok fedezik a fenntartás költségeit, a mentőhelikopter személyzete azonban az Országos Mentőszolgálat munkatársaiból áll. Végre talán Szegeden is rendeződik a mentőhelikopter körüli - közel egy éves - herce-hurca. E reményre jogosít, hogy hétfőn tárgyal az Aerocaritas vezetősége a Csongrád megyei közgyűlés elnökével, Lehmann Istvánnal és dr. Ványai Éva alpolgármesterrel, a Szegednek szánt mentőhelikopter telepítéséről. K. K. MAI 24 OLDALAS SZÁMUNK RÁDIÓ- ÉS TÉVÉMELLÉKLETTEL JELENIK MEG Nyilatkozik a külügyminiszter .Jugoszlávia megszűnt" 2 Becsületbeli ügy „Az első orrhavágásig nem úri dolog kételkedni' 4 Zelei Miklós tárcája 24 Iskolabolondító A nemrég közreadott nemzeti alaptanterv-tervezet a következő címmel kezdődik: a nemzeti alaptanterv célja. A tervezet január 15-én a Délmagyarországban is megjelent kivonata - melyet a Magyar Nemzet előző napi száma alapján közöltünk - ezzel kezdődik: a teljes szöveget az önkormányzatok és a nagyobb oktatási intézmények kapják meg. Ettől kezdve találkozna a cél a célzottal. De nem találkozik. Rögtön a megjelenés után a városi önkormányzat közművelődési irodavezetője, dr. Puskás Albertné telefonált a szerkesztőségünkbe: ha már ismerjük az alaptanterv tervezetét, mondanánk-e meg, mikor fog megérkezni, mert a teljes szöveget tájékoztatásként sem az önkormányzat, sem a nagyobb oktatási intézmények nem kapták, meg, ígéret sincsen rá. A; iskolák pedig természetesen érdeklődnek, mert nekik nem mindegy. Tekintsünk el attól, liogy a közművelődési iroda végül is teljesen magánúton megszerezte a tervezetet. Ha nem volnának magúnurak, most is csak hallomásból tudnának róla. Tekintsünk el attól is, hogy a közoktatási törvény koncepció-változatai is hullámokban érkeznek Szegedre, s mire az egyiket véleményezni tudnák a szakemberek, létrejön egy másik. Úgyhogy az újabb változatokat már meg sem küldik. Mi ez ahhoz képest, hogy a törvény Országgyűlés elé vitelét tavaly júniusra (!) tervezték s most ott tartunk, hogy örülhetünk, ha ez év végén Parlament elé kerül. A legújabb koncepció nemrég már egy kis közleménnyel „jelent" meg, mely független szakemberek által alkotott bizottság bevonását ígéri, s melyből logikusan következik, hogy eme bizottsággal új koncepció születik majd. A régiek, azok az igazán tanulságosak. Az első változat látványos bukása után már szakmai vitát sem rendeztek róluk, és óvatos magánúton eljuttatáson kívül sok értelmük nem volt. Hacsak az nem, hogy aki eddig világosan látott az elképzelések sokaságában, az eztán egyet lásson kristálytisztán: Iwlondítják az iskolákat. És hogy a nemzeti alaptanterv tervezetével mi lesz? Akit érdekel, úgyis utánajár, mint eddig. Lehet, hogy sokszorosító kapacitása is kerül valahonnét, mert száznegyvennyolc oldalt minden iskolának sokszorosítani nem akármi. A munkához való jogért meg kell küzdeni. Meg amúgy is ráérünk arra még. PANEK JÓZSF.F