Délmagyarország, 1992. január (82. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-15 / 12. szám

SZERDA, 1992. JAN. 15. BELPOLITIKA 3 Növekszik a munkanélküli járulék NAGYOBB MUNKANÉLKÜLI JÁRULÉKOT fizetnek a dolgozók és a munkáltatók február elejétől a munkabérek után a szolidaritási alapba. A munkavállalók 0,5 és a munkaadók 1,5 százalék helyett 1, illetve 5 százalékos járulékot fizetnek februártól. Ez - 90 százalékos teljesítés esetén - mintegy 40 milliárd forint bev ételt jelent az alapnak. A Munkaügy i Minisztériumban az idei év végére legkevesebb 580 ezer munkanélkülivel számolnak, de valószínű, hogy ennél jóval több állástalan lesz. 10.5 MILLIÁRD FORINT ÉRTÉKŰ öröklött kereskedelmi banki kétes követelésre vállalt garanciát a magyar állam. Erről már a múlt év nyarán megállapodás született a kereskedelmi bankok és a kormány között, ám meg kellett várni az év vegét, a költségvetési törvény elfogadását. ELKÉSZÜLT A KÖZOKTATÁSI TÖRVÉNYKONCEPCIÓ javított változata. Ezt tegnap jelentették be a Művelődési és Közoktatási Minisztériumban. A közlemény szerint a minisztérium gondoskodik arról, hogy az iskolák és az önkormányzatok a tárca saját kiadványaként is rövid időn belül megismerkedhessenek a koncepció javított változatával. SZABÓ TAMÁS PÉNZÜGYI ÁLLAMTITKÁR cáfolta azokat a fel­tételezéseket, miszerint az állam meg akarja állítani a privatizációs folyamatot, és a legjelentősebb vállalatokat saját felügyelete alá kíván­ja vonni. A Veszprémben tegnap tartott sajtótájékoztatóján rámutatott arra, hogy hiányzik viszont a rendszerváltozás közgazdasági modellje - az erre vonatkozó törvénytervezetet ezekben a napokban tárgyalja a gazdasági kabinet és a kormány. Szabó Tamás véleménye szerint a következő hónapokban az állami vállalatoknál meggyorsul majd a társasággá alakulás folyamata, és ez az év végére teljessé válik. NMMBMMMMŰi Szakszövetkezeti munkanélküliek Adomány vagy járadék? A mezőgazdasági üzemek jelentős körét érintő gazdasági nehézségek az utóbbi hetek­ben, hónapokban olymértékben súlyosbodtak, hogy sok helyen rákényszerültek a veszteséges tevékenységek megszüntetésére. Mindez felfogható racionális döntésként, de a következ­ménye egyértelműen a munkanélküliség foko­zódása. A mezőgazdaságban a téli időszak egyébként is nehezen tölthető ki hatékony munkavégzéssel, különösképp a növényter­mesztés. s az ahhoz szükséges szolgáltató és adminisztratív háttér leterheltsége szezonhoz kötődő. Decemberben és januárban emiatt tö­megesen mondtak föl a dolgozóknak, hisz fizet­ni már nem tudták volna őket. A munkanélküli járadékért kopogtatók gyarapodó táborában egyre több a szövetkezeti tag. A szakszövetkezetek évtizedekig a mező­gazdasági szövetkezetek megtűri formájaként működhettek csak, s állandó nyomás alatt tartották őket, hogy minél előbb jussanak el az akkor valódinak tekintett, központosítottabb szövetkezeti formába. Amint a rendszert váltott politika a valódi tulajdonosokra alapozott szövetkezetek, gazdasági szervezetek irányába kezdett terelgetni, a kinyilatkoztatások szintjén a szakszövetkezetek léptek elő a gazdaságilag racionálisabb képződménnyé. Ezek után igen­csak megdöbbentem azon. amit a helyi Agrárka­mara jogi kollégiuma ajánlott a figyelmembe: a szakszövetkezeti tagok megyénkben nem kaphat­nak munkanélküli járadékot. A Csongrád Megyei Munkaügyi központban megerősítették e hírt, azzal a kitétellel, hogy ők személy szerint nem értenek egyet az efféle diszkriminációval, de az országos központjuk belső utasítása értelmében kénytelenek a kérelmeket elutasítani. A fellebezés sikertelen­sége esetén csak egy próbaperben hozott ítélet másíthatja meg az eljárást, amennyiben az Országos Munkaügyi Központtal nem sikerül más módon megállapodni. Az Agrárkamara megpróbál az ügyben sür­gősen eljárni, hisz a munkanélküliek pénz nélkü 1 nem várhatnak hónapokat igazságuk bebizo­nyítására. Ráadásul addig is szaporodni fog a most több tucatra tehető hoppon maradtak szá­ma. Az elutasítás annál inkább érthetetlen, hisz a kérelmezők a jogosultsághoz szükséges mun­kanapokat ledolgozták, s annak tásadalom­biztosítási vonzatát a munkáltató szabályosan rendezte. Ezek szerint a szakszövetkezeti tag a törvényben előírt járadék helyett csak a hivatal kényétől-kedvétől függő adományra számíthat? E logika alapján nehogy még valaki a betegbiztosítási jogosultságot is kétségbe vonja. Ha a paragrafusokban szándékosan ren­delkeznek így, nagy hiba. Ha csak arról van szó, hogy az efféle ügyekre áment mondónak, jogszabály értelmezőnek fogalma sincs, mi is az a szakszövetkezet, még nagyobb hiba. A tudatlanság ugyanis nem lehet mentség kiszolgáltatott emberek sorsának megnehezítésére. T. Sz. I. Öböl T"\ÖGCÉDULA. „Sok száz vagy ezer vajdasági férfihoz U hasonlóan január 3-án délután én is (kis híján) megkaptam az aranyos kis új esztendei tábori piknikre invitáló alezredesi dögcédulát." - írja Csorba Béla magyar író. Éjfél van, amikor a fővárosi napilap egyik hangsúlytalan oldalán megpillantom ezt a mondatot. Ha reggel nem tudom, éjszaka olvasom át a lapokat, éppen ez, a lepedő-formátumú az utolsó a sorban. Vár az ágy, ma abszolváltam három üzleti és másik három szakmai megbeszélést, árajánlatot kaptam és adtam, megnyugtattam egy névtelen telefonálót, hogy nem vagyok kommunista, írtam továbbá három cikket, már idehaza elolvastam, miért is kell a bíróságra mennem, szóval minden okom megvan arra, hogy ne érdekeljen a világ. De Csorba Béla igen. Nem tudok jobb szót: jelentős ez a hangvétel. Az én ízlésem is azt diktálja, hogy a sarokba szorított, bajba jutott ember legyen kellőképpen ironikus, de legalábbis rezignáltán suttogjon, mintha könyvtári olvasóteremben lenne. Nem baj ugyanis, ha némi távol­ságtartással tiszteljük magunkban Isten teremtményét. Megvallom őszintén, idegesítenek azok az embertársaim, akik nyálas őszinteségi rohamokban törnek ki, önmagukat elemezgetik és közben elveszítik összes fogékonyságukat a komikus motívumok iránt. Ez persze azt is jelenti, hogy díjazom a lezser gengsztereket, akik élni hagyják a magyar nyelvet csakúgy, mint a tehetség bármilyen formáját. Ezért villanyoz föl Csorba indító mondata éjnek évadján. Van benne levegő. Olyan erővel és frissességgel üdít, mint amikor egy falusi lakodalomban a savanyú párát kiröpíti a művházból az ivar­érett kereszthuzat. Jó, jó, a halálról van itt szó, de miért épp erről az emberi jelenségről beszéljünk megrettenve, amikor a pusztulás lényénél még egy mellérúgott tizenegyes is lehet tragikusabb. Pon­tosabban szólva: aki már temetett testvért, aki volt igazán szerelmes és aki a Jules Verne utca után rátért a Dosztojevszkij sugárútra, az már minden keserűben megtalálja az édest. És minden édesben a keserűt - teszem hozzá, mert végigolvasom Csorba levelét. Egyszer csak félredobja az iróniát és elmondja: miért választja a határokon belüli emigrációt. Megírja a bújdosók prog­ramját akkor, amikor hasonló jogosultsága van a külhont választók logikájának is. Mindazonáltal mindenkinek kiutalták a dögcédulát. Csak külön­böző időpontban jár le a szavatosság. RMMMMMNNM Tejelünk vagy letejelünk? (Folytatás az 1. oldalról) Tóth László, a megye legna­gyobb tejtermelő gazdasága, a Szegvári Puskin Tsz elnöke (egy­ben a mezőgazdasági termelők szövetségének elnöke): - Egy év alatt 2300 darabról, 1707-re esett vissza az állomány. A gazdaság oda jutott a vállalt csök­kentéssel. hogy a három évvel eze­lőtti 45 millió forintos, állatte­nyésztésből származó tiszta ered­mény helyett 1991-ben alig érjük el a nullát. A túléléshez a kialakult árpozíciók hosszú távon sem elég­ségesek a tiszta piaci mechaniz­musok érvényesítésében. A termelők felsőházba tartozó ne­gyede sem maradhat meg - a kis­termelőkről nem is beszélve -, még akkor sem, ha tulajdonosi belső érdekképviseleti rendszerért min­dent megteszünk. Stadler Ferenc, á mezőgazdasági termelók szövetségének ügyvezetője: - Már az elótárgyalásokon se ér­tettünk egyet azzal, hogy a mező­gazdaságnak kell az inflációt le­tömi - tavaly mindössze 1-2 száza­lékos volt a termelőiár-emelés. Az év végéig vagy emeljük az árakat, vagy az államnak kell közbelépnie, hogy ne szűnjenek meg a tehené­szetek. Már eddig is sok telepet bezártak, az újraindításuk pedig sok millió forintba kerül. Tegnap Vásárhelyen ugyan igent mondtak egy javaslatra a termelők, de a hamu alatt tovább izzik a parázs. FEKETE KLÁRA w • íj/ a SZegedi Nagyáruház emeletéről, ahol a J O 11 ll korszerűen átalakított levegős eladótérben a mozgólépcső mellett 16-án, csütörtökön a 9 órai nyitástól több mint 2000 m függönyt, tehát az egész jelenlegi készletet 40-50 százalékkal olcsóbban árusítják, amíg a készlet tart. Jó hír az is, különösen azoknak, akiknek különböző méretű szőnyegre van szükségük, hogy a sokféle méretű szőnyegpadló maradékokra most 30 százalékos árengedményt adnak. Újdonság a ruházati szinten, hogy a kanyarnál elhelyezett turkálóban minden áru egységesen 100 Ft. A gyakran változó árukínálat között érdemes turkálni a rendkívüli olcsó áruért. Az emeletre feljönni mindig megéri. (X) KÖZÉLETI NAPLÓ MA DR. VÁNYAI ÉVA alpolgármester, a 18. számú választókerület képviselője 15-17 óráig fogadóórát tart a polgármesteri hivatal ügyfélszolgálatán (Széchenyi tér 11.). HOLNAP DR. TICHY-RÁCS CSABA, a 14. számú választókerület kép­viselője 17-18 óráig fogadóórát tart a Rákóczi utca 11. szám alatti helyiségben. Centrum végkiárusítás Üresen tátongó kirakatok, fog­híjas polcok, meglehetős össze­visszaságban felhalmozott áruk. izgatottan tolongó emberek - táj­kép csata után, leginkább így jelle­mezhető e pillanatban az Ifjúsági (volt Úttörő) Áruház képe. Mint kiderült, a látványos felfordulás oka, hogy ebben az áruházban áru­sítják ki a Centrum több, hama­rosan bezáró üzletének készletét. Brückner István, a Centrum vezérigazgatója az MTI kérdésére elmondotta: a fölszámolás hadszín­tere valóban az Ifjúsági ^ruház, de tulajdonképpen a Centrum vala­mennyi üzlete, áruháza átalakul, sőt némelyik már átalakult, új gazdát kapott a közelmúltban. Az összesen 36 áruházukból jelenleg 29 mű­ködik, a többit vagy már bezárták, vagy napokon belül megkezdik a felszámolást. A vállalat 25 áru­házából kft.-t hoztak létre, amelyet fokozatosan részvénytársasággá alakítanak az önkormányzatok és a dolgozók részvételével. Ezek pro­filját nem változtatják meg ugyan, de az egységes beszerzés és az egységes árukínálat kialakítása miatt pillanatnyilag ezekben az üz­letekben is meglehetősen hiányos a választék, így a vevők gyakran nem találják a megszokott árukat. A vállalat többi 11 áruházát egyedileg értékesítik, részben olyan vegyes vállalatok formájá­ban, amelyben a Centrum részese­dése általában 40-50 százalékos lesz. A vezérigazgató elmondotta: a Centrum mint állami vállalat 1992-re végleg megszűnik, ám mint áruházi lánc továbbra is fenn­marad, s várhatóan a korábbiaknál kedvezőbb feltételek között várja majd a vásárlókat. Szegedi szenátorok dr. Kovács Beáta - Mit gondol, a sok jelölt közül miért éppen önt, a „fideszest" választották képviselőjüknek az újszegedi lakótelep polgárai? - Azt hiszem, kizárásos alapon, vagyis a többi jelölt neve mellett álló pártok ellen, a Fidesz mellett szavaztak a polgárok. - Hogyan került kapcsolatba a Fidesszel? - Akkor még Öttömösön dolgoztam. A termelőszövet­kezetben egymással szembe került a régi, illetve a liberális szemléletű csapat. Az utóbbiak, a változtatni akarók jogi ügyekben a segítsé­gemet kérték. A kölcsönös szim­pátia alapján végül elfogadtam a szegedi liberálisok ajánlatát: beszálltam a helyi képviselővá­lasztási küzdelembe. - Nehéz volt meggyőzni? - Tudtam, ha megválasztanak, rettenetesen sok munkával jár a képviselőség. - Elégedett azzal, amit egy év alatt elért? - Nem igazán vagyok elégedett sem a testület, sem a saját mun­kámmal. Például nem értem, némely képviselőtársamnak mi a célja azzal, hogy megakadályozza a közgyűlés érdemi munkáját. Az, hogy valaki szerepel és beszél, még nem jelenti azt, hogy konstruktív is. A liberális frakciót jellemzi, hogy a szakmai gyakorlat és a poli­tikusi rutin hiányzik, így a szán­dékot nem tudjuk a megfelelő mó­Bár Makón született, mégis vér­beli szegedi dr. Kovács Beáta. Sokan ismerhetik. Például azért, mert jónéhány évvel ezelőtt a magyar kajakosválogatott tagja volt, vagy azért, mert szü­lei, nagyszülei ispz újszegedi panelos városrészben laknak, ott, ahol a 34 éves képviselőnő és 8 esztendős fia. Á képviselő­nő elfoglalt ember, ezért különb­séget tesz aközt, hogy mit csinál, illetve mit csinálna szívesen szabad idejében. Leszögezi: szeret utazni. A legtávolabbi hely, ahova eljutott, Olaszország. Igazi kikap­csolódást számára a síelés jelent. Hatéves volt, mikor az édesapja, a tanárképző főiskola testnevelési tanszékének docense, először magával vitte sítúrára. A képviselő­nőnek nincs kedvenc étele, mert ­mint mondja - „szívesen megkóstolok mindent, főleg, ha külföldön járok". A Szegedi Éliker Vállalat jogtanácsosát most a privatizáció, az átalakulás gondjai, munkajogi problémák foglalkoztatják. mmmmmtmm don megvalósítani. Érdemi munka a bizottságokban folyik. A közgyű­lés ügyrendi bizottságának tagja, jogi és igazgatási bizottságának titkára vagyok. Feladatunk egyér­telmű - jogi ügyekben a jogsza­bályok alapján döntsünk nincs helye a politizálásnak. - A közgyűlést azonban átitatta a politika. - A két frakció kialakulása gá­tolja, nem segíti a munkát. Az ön­kormányzatnak nem az a feladata, hogy politizáljon, a pártok a Parla­mentben hadakozzanak. - Az egyéni választókerületi kép­viselő hogyan éivényesítheti azok­nak a polgároknak az érdekeit, akik számon tartják, mit csinálnak a városházán. - Szerencsére a mi városrészünk­ben nem kell kiharcolni a kövezett utat, a kábeltévét, vagy ehhez ha­sonlót. Nincs igény nagy lakossági fórumokra. Apró dolgokban tudok segíteni. Például a nyugdíjasok gyógyszerellátási igazolványának megszerzésében, vagy abban, hogy az újszegedi parkból a szemetet elhordják. A polgármesteri hivatal­ban dolgozó „területi segítővel" körbejárjuk a területet, s rögzítjük: a Tisza-parton, a strand melletti út patkáját javítani kell, a játszótéri homokozót rendbe kell hozni, a Ligetet tisztán kell tartani, a Csanád téri ABC melletti épületből a csöveseket ki kell költöztetni. Egyébként a három újszegedi képviselő - párthovatartozástól függetlenül - egymást erősítve képviseli a városrész érdekeit. ~~ úT

Next

/
Oldalképek
Tartalom