Délmagyarország, 1992. január (82. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-10 / 8. szám

10 SPORT DÉLMAGYARORSZÁG PÉNTEK, 1992. JAN. 10. A megyei sportigazgatóságok feladata Direkt irányítás helyett koordinálás Az Országgyűlés az önkormányzatok hatásköri törvényének tárgyalásakor úgy határozott, hogy ebben az átmeneti időszakban a sportban meghatározott ideig - a sporttörvény megjelenéséig ­a megyékben és a fővárosban az OTSH centrális irányítása alatt működő sportigazgatóságokat kell létrehozni. Ennek szellemében január l-jén megkezdték műkődésüket a sportigazgatóságok és átvették azokat a feladatokat, amelyek nem tartoznak a helyi önkormányzatok hatáskörébe, hanem állami tennivalóként jelennek meg. Az év első napjától megyénkben ezt a funkciót Nacsa Imre tölti be. aki közel 20 éve dolgozik a sportirányításban. A 70-es évek elejéig pedig elismert testnevelő, edző és szakfelügyelő volt. Vele beszélgettem. Kacagó futballvilág Részletek Somos István előkészületben lévő könyvéből A nemzetközi játékvezetők világkrónikása, ahogy a 83 éves Somos Istvánt nevezik, duzzadó erővel dolgozik még ma is. A világon egyedülálló könyv írásán munkálkodik, melynek címe: „Kacagó futballvilág". Az idős úr által „megénekelt" valamennyi történet érdekes, kellemes olvasmány. - Eddig is sportigazgató volt, tehát nem sok változás történt. - Nem egészen. December 31-ig a Spurinak voltam a vezetője, némi szakmai feladatokkal. Ezután el­sősorban a szakmai terület lesz te­vékenységem alapja. A nyugati demokráciákban is megvan a sport közigazgatási rendszere. Tudja, az elméleti emberek már megálla­pították. hogy egy ország testkul­túrájának. sportjának állapotát döntően három tényező szabja meg: I. a szervezettség foka, 2. a finanszírozás mértéke, 3. a sport­szakmai felkészültség. Annak ide­jén a direkt irányítás érvényesült, de 1989-ben az egyesülési törvény a szövetségek és az egyesületek életében minőségi változást hozott: önálló jogi személyek lettek. - Ha már nem szólhatnak bele az egyesületek, vagy a szövetségek dolgaiba, akkor mi a feladatuk? - Munkánkban a koordinálás és a segítségadás került előtérbe. Mi szervezzük az alapfokú sportszak­ember-képzést és -továbbképzést. Gondoskodunk - a sportági szak­szövetségekkel - a játékvezetők, versenybírók, túravezetők képzé­séről és továbbképzéséről. Segítjük a diák-, szabadidő- és verseny­sportot, valamint természetjáró szervezetek tevékenységét. Bizto­sítjuk a diáksport, valamint sport­ági szakszövetségek működésének alapvető feltételeit, részükre sport­szakmai. pénzügyi és gazdasági tevékenységet végzünk. Közre­működünk a diák-, szabadidő- és versenysport, valamint természet­járó események lebonyolításában. Összeállítjuk és közreadjuk az éves megyei versenynaptárt és szabad­idósport-naptárt. Működtetjük az utánpótlási felmérési, kiválasztási és foglalkoztatási rendszert. Ápol­juk a nemzetközi testnevelési és sportkapcsolatokat. Ellenőrzési, pénzügyi és gazdasági feladatokat látunk el. Részt veszünk a mozgás­gazdag életmóddal összefüggő sporttudományos felvilágosító tevékenység szervezésében. - Ezek az általános elvárások. Hogyan lehet mindezt Csongrád megyére lebontani? - A sportigazgatóság együtt­működési szerződést köt a megye minden városi önkormányzatával, s a megállapodás alapján a kötelező­en előirt feladatokon túl, szakmai és anyagi segítséget próbál adni. A megállapodásokat folyamatosan kívánjuk megkötni. A diáksport nálunk is kiemelt feladatként sze­repel, s a működtetéséhez pénzt is biztosítunk. A versenysport koráb­bi támogatási rendszere megszűnik, erre a területre csupán minimális anyagiakat fordíthatunk. Mi direkt­ben nem is tudunk pénzt adni. A sok rögzített, s meghatározott feladat mellett nagy figyelmet for­dítunk arra, hogy a diáksport-ren­dezvények iránti érdeklődés na­gyobb legyen. A sporton keresztül lehet ugyanis erősíteni a verseny­zőkben - az igazgatók, pedagó­gusok, edzők segítségével - a közösségi szellemet, s elmélyíteni a hazafiság érzését. A területünk szerves tartozéka Szeged, Vásár­hely és a megye többi városának, településének sportmozgalma. A szakszövetségeink áldozatos mun­kájára a továbbiakban is igényt tar­tunk, sőt az együttműködést erősí­teni szeretnénk. Egyébként a sport­igazgatóság ügyrendjén, szervezeti és működési szabályzatán most dolgozunk, amelyet az OTSH elnöke hagy majd jóvá - mondta Nacsa Imre. SÜLI JÜZSEF Egy alkalommal az orvosok csapata, amolyan „sörmeccset" játszottak a játékvezetők ellen. Mi tagadás, bizony a „dokik" alaposan kihasználták testi erejüket, amit futballnyelven úgy is lehet mon­dani, hogy „odatették a csülköt"... Csak úgy szikráztak a bokák és bizony, a gyengébb fizikumú játék­vezetők nem egyszer huppantak a földre egy-egy összecsapás során. Bátortalan játékukra aztán felfi­gyeltek az orvosok csapatának já­tékosai is, és a félidőben így vi­gasztalták és egyben biztatták a játékvezetőket: - Ne féljenek, uraim!... Bátran játsszanak csak, mert ha valami baj van, mi - orvosok - azonnal kéznél vagyunk és elsősegélynyújtásban részesítjük önöket. * Ehhez hasonló, de sokkal csat­tanósabb történet. Ezúttal a ren­dőrök játszottak a mentők csapata ellen. A szép számú szurkolótábor, torkát nem kímélve, a mérkőzés elejétől a végéig lelkesen buzdí­totta kedvenceit. Ez nem is volt csodálható, mert a mérkőzés állása, egy perccel a befejezés előtt még mindig 0-0 volt... de nem sokáig... A játékvezető ugyanis, a mér­kőzés 90. percében 1 l-est ítélt a rendőrök csapata ellen, amit a mentők be is rúgtak. Ezzel az egy góllal azután győztesként hagyták el a pályát. Nem így a játékvezető, akit - a rendőrség ide, rendőrség oda ­bizony, alaposan helybenhagytak, oly annyira, hogy az éppen „kéznél" lévő mentők mostak fel. Még szerencse, hogy a mentők győztek! * A csapat sztárját interjúvolják. - Hány éves? - kérdi a riporter? - Ma vagyok huszonkilenc. - Nagyszerű, tehát ma van a szü­letésnapja? - Nem, a születésnapom holnap van. Holnap leszek harminc. De ma huszonkilenc vagyok. * Coventry csapata 40 000 fontért fűtőcsöveket helyezett el a pálya talaja alatt. A szurkolók azóta büsz­kén mondogatják: - Most olyan remek a pályánk, hogy okosabb lenne, ha felhagy­nánk a futballal, és inkább spárgát termelnénk rajta. * Néha, nagy ritkán előfordul, hogy a szurkoló is elveszti tü­relmét. Londoni nagy csapatok mérkő­zése, az Arsenal pályán. Halálos unalom, a gyepen tulajdonképpen semmi sem történik. Az egyik néző végül megsokallja és feláll: - Elmegyek, megnézem a Westminster-apátság kriptáját. Mégis csak kell valami izgalom az embernek. * A philadelphiai állatkertben huszonkét csimpánzt megtanítottak futballozni. Az állatok feltűnő érdeklődést tanúsítottak a játék iránt, és azt hihetetlen rövid idő alatt megtanulták. Természetesen kisméretű pályán játszották a normálisnál kisebb labdával, de mindig nagy közönség előtt. Egy mérkőzés alkalmával előfordult, hogy az egyik majom hosszas cselsorozat után a saját kapujába rúgta a labdát. Tudósok ezt az öngólt a Dar­win-elmélet egyik legújabb csal­hatatlan bizonyítékának tekintik. Halhatalanok csarnoka Az idén 29 új taggal gyarapszik az ökölvívó halhatatlanok sarnoka a New York állambeli Canastotában. Az állandó kiállításon olyan ökölvívókat mutatnak be, akiaket az amerikai, brit, japán, latin-amerikai és dél-afrikai boksztörténészek és szakírók érdemesnek találtak erre a megtiszteltetésre. A hírügynökségek legutóbb nyolc ökölvívó nevét ismertették, akiknek relikviáit junius 7-én helyezik el ünnepélyesen a halhatatlanok csarnokában. Felszámolják a DVTK-t Drámai hangú rendkívüli közgyűlésen csütörtökön, a kora esti órákban úgy döntött az ország egyik legpatinánsabb és legnagyobb múltú sportegyesületének tagsága, hogy 1992. februáe 29-i hatállyal felszámolják a Diósgyőri Vasgyárak Testgyakorló Körét. Az 1910-ben alakult és több mint 81 évet megélt nagy egyesület katasztrofális pénzügyi helyzetbe került: a DVTK tartozása meghaladja a 65 millió forintot. Az egyesület csupán az APEH-nek 34 millió forintot meghaladó összeggel adós. Ugyanakkor a klub pénztárában már 350 ezer forintnál is kevesebb pénz található, úgyhogy a szakalkalmazottak bérét sem tudják kifizetni. Dél-Afrika - ma Uniformisban Január második hete Faw­cett-ék személyének, a két 16 esztendős iker gyereknek, Eris­nek és Kerinek (csakúgy, mint a többi hasonló korú johan­nesburgi fiatalnak) egy világ­szerte hiába „késleltetett" eseményt, az iskolakezdést je­lentette. Az öthetes „nyári" vakáció után az „Alberton High School" derék növen­dékei újból magukra öltötték a roppant divatos sötétkék­világosszürke „egyenruhát", amelynek tulajdonképpen csak egyetlen szerepe van: elfeled­tetni a gyerekekkel, hogy egyi­kük édesapja milliomos üz­letember, másikuk édesanyja meg „csak" bolti eladó. Ebben a büszkén viselt (!) unifor­misban egyébként nem feles­leges adatokat magolnak a nebulók, hanem mindössze nyolc tantárggyal - matema­tikával, földrajzzal, művészet­történettel, történelemmel, an­gol és afrikaans nyelvvel, va­lamint gazdaságtannal és biológiával - próbálnak meg­barátkozni... Azok a „szürke hétköznapok"... „Hell in Africa", vagyis Afrikában pokol az élet ­jegyzi meg tréfásan szállásadónk, Keith Fawcett, valahányszor észreveszi, hogy fölöttébb elégedettek vagyunk a vendéglátással és a jobbára általa kigondolt napi programmal. Tény. hogy az elmúlt egy hét tapasztalatai alapján a két szegedi salakmotorosnak, Nagy Róbertnek és Csillik Róbertnek, valamint Hargitai Sándor menedzsernek is oka van a feltételezésre: hozzájuk képest a Napkirály, XIV. Lajos is csupán az elhanyagolt, árvaházban felcseperedett fiúcskának kijáró gondoskodást kapott nevelőitől... Tulajdonképpen már akkor is hálával tartoznánk a ház asszonyának, Sheilának, ha a reggeli-, tízórai-, ebéd-, uzsonna- és vacsorakészítésen kívül semmi mással nem foglalkozna. Áldásos tevékenységeinek köszönhetően ugyanis lassan kezd­jük elfelejteni a „magyaros" ízeket, viszont a legkü­lönfélébb halfajtákat, az omlós péksüteményeket, az egzotikus gyümölcsöket, a meleg és hideg ételekhez egyformán ajánlott mártásokat egyre jobban meg­kedveljük. Egy másik példa a „kényeztetésre".... A valamennyi kívánságunkat első szóra teljesítő Keitl a minap, amikor lebukott a harmincnégy fokos forróságot okádó Nap, már-már „arcpirító" esti szórakozást ötlött ki kicsiny csapatunknak. Első lépésben beültetett bennünket a nádfeles kis házikóban felállított „Jacuzziba" (ez egy speciális műanyag kád, amelyben a pénteki versenyre készülő „fekvő- és ülőbetegeket" különböző erősséggel masszírozó vízsugarak igyekeznek ellazítani), majd az ideális „irányba" forgatta a család egyik színes tévéjét (amelyen „véletlenül" az angol FA Kupa selejtezőiről sugároztak összefoglalókat), végül utánozhatatlan eleganciával felszolgálta a dél-afrikaiak kedvenc italát, a Castle-t... (A dologban az volt a leg­érdekesebb, hogy ez a jó kedélyű, negyvenes úr legalább annyira élvezte a helyzetet, mint mi magunk!) A társasági élet legkedveltebb formája egyébként errefelé a vendégeskedés. A hét közepén egy roppant szimpatikus család látogatott el Fawcett-ékbei, akik ezúttal elsősorban minket szerettek volna bemutatni barátaiknak. A mindenkit érdeklő téma ezen az estén Európa volt, mivel a vendégek is a vén kontinensről (Walesből és Görögországból!) keveredtek el a fekete földrész legdélibb csücskébe. Nagy meglepetésünkre, a Janes família tagjai legalább annyit tudtak Magyarország elmúlt néhány évtizedéről, mint a Hellasz XX. századi történelméről, és éppen ezért nehezen tudtuk nekik megmagyarázni: az utóbbi időben nálunk. Közép­Európában (sók) minden megváltozott... A tudósítás az Agrobank, a Dél-magyarországi Piért, a Malév, a Prioritás Kft., a Diesel­Elecric Kft., az OTP, Horváth László rúzsai alkatrész-felújító, valamint Tóth Mihály, a kisteleki és pusztaszeri Differenciál Alkatrész- és Gépgyár vezetője támogatta. MALÉV Hungárián Airlines SZEGED, Oskola u. 5. T.: 24-200 OTP Csongrád Megyei Igazgatósága SZEGED, Széchenyi tér 7. T.: 24-222 A Dél-magyarországi Piért mintaboltjai: SZEGED, Honvéd tér 2., Moszkvai krt. 4. T.: 21-566 Differenciál Alkatrész- és Gépgyár KISTELEK, Erzsébet u. 48. T.: 64-555 PUSZTASZER,' Felszabadulás u. 17. T.: 75-279

Next

/
Oldalképek
Tartalom