Délmagyarország, 1991. december (81. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-07 / 287. szám

* É22! SZOMBAT, 1991. DEC. 7. BELPOLITIKA 3 A költségvetés hétezer oldala Mostantól hihetetlen nagy teher hárul a képviselőkre, az Országgyűlés apparátusára, hogv az év végéig sikerüljön megalkotni a legfontosabb törvényeket - mondta Szabad György, az Országgyűlés elnöke tegnapi sajtótájékoztatóján. A jövő heti program szerint hétfőn a bizottságok vitatják meg a jövő évi költségvetés tervezetét, amelynek általános vitája a keddi plenáris ülés délelőttjét tölti majd ki. A tervezet a mellékletekkel együtt mintegy 7 ezer oldal terjedelmű, ezért a Házbizottság azt ajánlja, hogy a frakciószónokok 20 percnél hosszabb időt ne vegyenek igénybe. Az Országos Kisvállalkozás-fejlesztési Iroda ósszeálítdtta a kis- és középvállalkozók által igényelhető hitelek listáját. Az összeállítás abban kíván segítséget nyújtani a vállalkozóknak, hogy aprólékosan tájékozódhassanak a hitelkeretekről, illetve a bankokról, amelyek a folyósítással foglalkoznak. A szabaddemokraták olyan megújult politikai mondanivalóval kívánnak a választók elé áilni, amely képes megszólítani a magyar társadalmat - hangsúlyozta Tölgyessy Péter pártelnök tegnapi sajtótájékoztatóján, ahol a két héttel ezelőtti küldöttgyűlésen megválasztott új vezetői csapat mutatkozott be. Az SZDSZ-en belül a napokban létrejött platformokról is szóltak az ügyvivők: a két kör megalakulását egyáltalán nem tartották a pártegységre nézve veszélyesnek. A külföldiek ingatlanszerzéséről is tárgyalt tegnap a kormány, és úgy döntött: amíg a földtörvényben e kérdést véglegesen nem szabályozzák, addig egy kormányhatározat könnyíti az adásvételt. Erre a Pénzügyminisztérium akkor adhat engedélyt, ha az nem ütközik devizagazdálkodási jogszabályokba, valamint nem sért magyar állami, önkormányzati, gazdasági, művészeti, népjóléti és más társadalmi érdekeket. A külföldiek akkor kaphatnak PM-engedélyt, ha belföldi ingatlanjukat kisajátították, ha azt másikra kívánják cserélni, vagy ha az ingatlanvásárlás célja közös tulajdon megszüntetése. A HÉT KÉRDÉSE Mégis lesz Expo? A fővárosi közgyűlés elutasítása ellenére, kedden az Országgyűlés elfogadta az 1996-os világkiállítási törvényjavaslatot. A már eddig is sok vihart kavart világkiállítás ügye valamiképp rendeződni látszik. Az eredetileg '95-ré tervezett Expo az osztrák fél kiválása után sokak szemében nemcsak gazdasági, hanem mindinkább politikai kérdéssé is vált. A Világkiállítások Nemzetközi Irodája (BIE) december 12-én Párizsban dönt arról, hogy megkapja-e Magyarország a rendezés jogát. Az utca emberének véleményére voltunk kíváncsiak, hogyan vélekedik az. átlagpolgár a nagy lehetőséget, de a nagy bukás kockázatát is magában rejtő Éxpóról? Zanócz László, részvénytársasági vezérigazgató: Egyelőre még nem vagyok benne biztos, hogy valóban lesz világkiállítás. Igaz, az Országgyűlés most megszavazta, de eddig egyszer már az ellenkezőjéről is döntött. Politikai döntésnek tartom a mostani határozatot. Végül is nem a budapesti önkormányzat dönt a rendezvényről, igaz, szükséges a hozzájárulásuk, de gondolom, a felülről jövő presszió elégséges lesz ahhoz, hogy a fővárosi önkormányzat is úgy döntsön, nagyon szeretné ezt a világkiállítást megrendezni. Munkahelyteremő volta miatt valóban kívánatos a világkiállítás, csak az a kérdés, hogy a hozzá való pénzt miből fogjuk előteremteni. Nyilvánvaló, nem az a megoldás, hogy az MNB sokmillió forintot nyomtasson, hisz ez tovább gerjesztené az inflációt. Virág Sándor, gépszerelő: - Amennyiben pénzt és munkahelyeket jelent az országnak, akkor azt mondom, legyen világkiállítás. De ha így csinálják a vezetőink, ahogy eddig, akkor nem lesz belőle pénz. Nem vitázni kellene rajta, hanem megrendezni és minél hamarabb elkezdeni a beruházásokat. De sajnos az ország a jelenlegi lehetőségeivel nem képes megrendezni az Expót. Pénz kell, hitelek. Nem is elsősorban külföldről, hanem a hazai vállalkozók tőkéjére támaszkodva. Nekik óriási üzlet lenne az Expo, ezért viszont áldozniuk is kellene valamit. Szöginé Biácsi Zsuzsanna, nyugdíjas: - Felesleges pénzköltés az Expo, amikor a létminimum alatt vagyunk egymillióan. Úgy lehet, nem is érem meg a kiállítást, nem tudom, jó lesz-e nekünk? Viszont a jelenlegi, borzalmasan nagy adórendszer mellett még ezzel is terhelik az embereket. A fiataloknak talán jó lesz, nekik még hozhat fellendülést a világkiállítás. '96-ig már nagyon kevés az idő és a pénz sem elég, én úgy látom. Az ország nagyon szétaprózza az anyagi forrásait, menekülteket fogadunk be, adósságot törlesztünk, világkiállítást rendezünk. Lehet, mégis jó befektetés lesz a világkiállítás, majd az unokám elmondja, ha kijön hozzám a temetőbe, hogy hasznáit-e nekik ez az egész. P. T. P. KÖZÉLETI NAPLÓ MA DR. EKE KÁROLY országgyűlési képviselő 9-10 óráig Balástyán, 10-12 óráig Kisteleken, 13-14 óráig Ópusztaszeren, 15-16 óráig Bakson; VASÁRNAP 9-10 óráig Szatymazon, 11-12 óráig Sándorfalván tart fogadóórát a város- illetve községházákon. HÉTFŐN A MUNKÁSPÁRT (MSZMP) Belváros II., móravárosi és dorozsmai szervezetei nyilvános gyűlést tartanak délután 4 órakor a Kálvária sugárút 8. szám alatt. Napirenden: Tájékoztató a XV. kongresszuson elfogadott programról; előadó: dr. Gesztesi Ferenc, a központi bizottság tagja. RÁKOS TIBOR, a 2. számú választókerület képviselője fogadóórát tart a lila iskolában (Gyík utca) 17-18 óráig. Rendkívüli ET-ülés A jövedelmek elosztásáról kezdtek tárgyalást a kormány, a munkaadók és a munkavállalók képviselői pénteken. Kupa Mihály pénzügyminiszter rámutatott, a kormány nem a sztrájkfenyegetések miatt ült tárgyalóasztalhoz. Amennyiben sikerül megállapodniuk bizonyos kérdésekben, a tervezetet a csütörtöki kormányülés elé viszik, ezután kerülhet az anyag a Parlament elé. Forgács Pá 1, a liga elnöke napirend előtt kért szót. Mint a tárgyalás legidősebb részt vevője és a higgadt kompromiszszumok híve, kérte a megjelenteket, érezzék át felelősségüket. A tárgyaláson kérte a kormánytól: bizonyítsa szociális érzékenységét. A munkaadók és a munkavállalók felvetéseit követően a kormány képviselője azt állította: 1992-ben a gazdálkodó szféra részesedése nő a megtermelt jövedelmekből. Részarányuk idei 14,6 százalék helyett eléri a 15,1 százalékot. A lakosság részesedése kismértékben csökken, mégpedig 62,5 százalékról 62,3 százalékra. A 4 * i' i 4 ** J» \ 4j > * i' i 4 ** J» \ 4j w » * m 4 f w » * • A i mmmm^ 4 V • f • A, " * m' m » s fMKilil fi;' i" » >m * , mm m . $ FOTÓ: GYENES KÁLMÁN Törvények gubanca Meddig „lebeg" a mezőgazdaság? Az egyre lehetetlenebb helyzetbe kerülő mezőgazdasági termelők abban bíznak, hogy „odafönt" tudják, hogy mit csinálnak, s előbb vagy utóbb előrukkolnak a jövő évi termeléshez szükséges infor mációkkai, játékszabályokkal, alapvető törvényekkel. Az útbaigazítás vészesen késik, s félő, hogy ennek nem is annyira az időhiány a legfőbb oka, hanam az elbizonytalanodás, s az ezzel együtt járó döntésképtelenség. A „lebegtetés" hosszúra nyúlt időszakában a most gazdálkodók tartalékaik utolsó morzsáit kénytelenek felélni. Ezért érthető, ha sürgősen lecsapnak minden „információ gyanús" rendezvényre. A Dél-Alföldi Média Kft. szervezésében tegnap, pénteken megtartott tanácskozáson az agrártermelés jövőjéről Nagy Húszéin Tibor az Agrárszövetség főtitkára fejtette ki véleményét. Szerinte az érdekképviseletek megosztottsága is jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy az ágazat problémái a nem túl fontos kategóriába sorolódnak. A napokban köztük létrejött megegyezés akkor ér igazán valamit, ha valóban pártsemleges, szakmai alapokon álló véleményeket sikerül végre közösen kialakítani. Az elvileg jövőre elkészülő Agrárpiaci Rendtartás akkor tudja kellőképpen szabályozni a folyamatokat, ha termékpályákat valóban átfogó olyan terméktanácsokat sikerül létrehozni, melyek mögött felsorakoznak az érintettek és végre is hajtják a döntéseket. A kárpótlás első és második csomagja, az átalakulási és szövetkezeti törvény egymásra gyakorolt hatása az eddigiekben gondoltnál lényegesebb változásokat sejtet. A földtulajdon oly mértékű átrendeződése következik be, amely az 1947-esl is meghaladja. így nehezen képzelhető el, hogy új földtörvény nélkül végrehajtható. Ezért hiú ábránd azt hinni, hogy a Parlament még az idén érdemben dönteni tudna e szövevényes kérdéskörben. Amennyiben a terület döntő része magántulajdonba kerül, s a tulajdonos és a használó csak kisebb hányadában esik egybe, a termelési költségekben törvényszerűen helyet követel magának az abszolút földjáradék. Mivel az elérhető jövedelem nehezen tudja követni ezt a várakozást, a csalódott tulajdonosok áron alul is szabadulni akarnak majd a földjüktől. Akik erre időben felkészülnek, a saját kezükbe koncentrálhatják a tulajdont. A mezőgazdaságban bekövetkezett feltételromlás az idén 100 milliárd forintnyi veszteséget okozott az ágazatnak. Emiatt a következő év indítása hiányos, sőt sok helyen megalapozatlan. Az eddig a termelés zömét adó 1200 szövetkezetnek közel fele sorban áll, pénzügyileg ellehetetlenült. Várhatóan 500 szövetkezet veszteséggel fog zárni. A bankszféra menekül a mezőgazdaságból, s hatalmi ráhatás nélkül aligha képzelhető el, hogy meghitelezze az új termelési ciklust. Miközben emiatt lecsökkenhet a termelés, valószínű, hogy a nemzetgazdaság fizetőképességének megtartása továbbra is kikényszeríti az agrárexport fenntartását. Ebből akár belföldi ellátási gondok is fakadhatnak. Az előadó szerint világos elképzelések, döntések és agrár politika nélküli, tűzoltó jellegű beavatkozások fogják jellemezni az elkövetkező hónapokat is. így megalapozott túlélési stratégiát sem tud senki ajánlani. Magyarul: boldoguljon mindenki, ahogy tud. T. Sz. I. Demokratikus Charta '91 „Az aláírás a népszavazás egyik formája" A szabadságot önmagában nem védi meg a legjobb törvény, a legjobb intézményi rend sem, ha az állampolgárok nem kelnek a jog és az állampolgári szabadság védelmére erős, tevékeny akarattal" - mondják a demokrácia egyszeregyét rögzítő Charta kibocsátói. Az ünnepélyes nyilatkozat első aláírói közül a két szegedi illetőségűt, Ilia Mihályt és Király Zoltánt szeptember 28-i lapszámunkban megszólaltattuk. Szegeden azóta többezer aláírást gyűjtöttek össze az ellenzéki pártok tagjai és szimpatizánsai. Mi a közös fellépés háttere? Mit várnak az aláírás gyűjtő akciótól? - kérdeztük Beck Zoltántól, az SZDSZ szegedi szervezetének ügyvivőjétől; Béla Évától, a Fidesz városi szervezetének választmányi tagjától; Ilosvay Györgytől, a Zöld Párt országos társelnökétől és Kmetykó Lajostól, az MSZP helyi ügyvezető alelnökétől, illetve Balogh Lászlótól, az MDF szegedi szervezetének elnökétől. szárnyának törekvéseit tömegtámogatással lehet csak ellensúlyozni. Veszélyes folyamat indult el: a szakértelem helyett pártelkötelezettség alapján osztják a vezető funkciókat. A múltba merengés helyett a jelen és a jövő feladataira keli koncentrálni. A Charta aláírása a népszavazás sajátos formája, az emberek a kormánypártok eddigi politikájáról mondanak véleményt. B. É.: - Kibocsátásának pillanatában a Fidesz nem tartotta szükségesnek aláírni a nyilatkozatot, mert az abban foglaltak tulajdonképpen az Ellenzéki Kerekasztal alapelveivel azonosak. Az utóbbi hetek fejleményei, Surányi leváltásának módja azonban arra figyelmeztettek: aki gondolkodik, annak csatlakoznia kell a demokrácia sarkköveit rögzítő nyilatkozathoz. I. Gy.: - Hatalmas felkiáltójellel azonos a Charta. A zöldeket különösen aggasztja, hogy vezetők politikai meggyőződésük, s nem szakértelmük alapján kerülnek a hatalmi struktúrába. A Parlamentből kiszorult pártoknak, más társadalmi és egyéb szervezeteknek lételeme a demokrácia alapelveinek működése. A „nyugodt erő" nyugtalanná tett sokunkat. Az aláírások szaporodása, e vészhelyzetet jelentő tömegakció talán meghozza az óhajtott eredményt: a társadalmi szintű egyetértést, majd a nép és a vezetők közötti párbeszédet. B. Z.: - A szabad véleménynyilvánítás állampolgári jog. Ha ezt a munkahelyen számonkérik, akkor maga a hatalom igazolja: nincs demokrácia. Az elmúlt egy év történései elgondolkodtatják az embereket. Például a fegyveres testületek, az ügyészség, az állami vállalatok, a bankok, a minisztériumok élén végrehajtott személycserék a centralizációs törekvéseket igazolják. A különböző nyilatkozatok megkérdőjelezik a kormánypárti politikusok. a miniszterelnök szavainak és tetteinek azonosságát. Tévedhetetlen vezető és párt már volt ebben az országban. A magyarok nem erre az MDF-re szavaztak. Nem a választók, hanem az MDF változott meg. Ezért írják alá tömegesen az emberek a Chartát. Nem vagyok optimista, így nem hiszem, hogy az akció nyomán az MDF vagy a kormány levonja a megfelelő következtetést, viszont lényeges fejlemény, hogy az ellenzéki pártok és a társadalom tagjai egymásra találtak. K. L.: - A Charta kibocsátói között is voltak szocialisták. Kéthetes aláírásgyűjtő akciónk az MSZP szervezeti támogatását jelenti. Időszerűvé vált a társadalom összefogása - pártállásra tekintet nélkül. Megtévesztő, megosztó és megfélemlítő politikát folytatnak az MDF egyes körei, melyek kormányszinten is hangot kapnak. Az MDF militáns „A politikát a Parlamentben csinálják" B. L.: - A Charta ellenzéki röpirat. Nem a demokrácia abban megfogalmazott alapelvei miatt, hanem részben azért a kitételért, mely megkérdőjelezi, hogy Magyarországon demokrácia van, illetve részben azért, mert az első aláírók az ellenzéki pártokhoz közeli értelmiség köréből kerültek ki. Ezért is abszurd, hogy rangjában a kormányhoz tartozó szakember ellenzéki röpiratot írjon alá. Ettől függetlenül hangsúlyozom: minden pártnak, egyesületnek vagy állampolgárnak joga olyan elveket megfogalmazni, amilyeneket akar, s ehhez támogatókat toborozni. Az ellenzéki pártok jelenlegi helyzete - például az SZDSZ-en belüli feszültségek, az MSZP önálló arculatának keresése - indokolja egymáshoz való közeledésüket, közös föllépésüket. Azt viszont elgondolkodtatónak tartom, hogy a Charta eredeti aláírói hallgatnak, mikor mondjuk épp az MSZMP, Thürmer Gyula csatlakozik a nyilatkozathoz. Az aláírásgyűjtés politikai demonstráció. Más-más csoportok élnek e formával, hogy nyomatékot adjanak véleményüknek: a kormány ellen (Charta), de mellette is gyűjtenek aláírásokat (például a Zétényi— féle törvény mellett így áll ki a Pofosz). Ez a forma a parlamenti pártok Parlamenten kívüli akciója. Jelentőségét túldramatizálni nem kell, közhangulatot jeleznek. A politikai nyomásgyakorlás ezen módja csak akkor befolyásolhatja a felelősen gondolkodó döntéshozókat, ha konkrét cél érdekében, s a népszavazáshoz szükséges nagyságrendű aiáírásmennyiség gyúlt össze. A demokrácia jellemzője ugyanis, hogy a politikát a Parlamentben csinálják. ÚJSZÁSZI Lassul az infláció üteme Cinkotai János kormányfőtanácsos tegnapi tájékoztatóján elhangzott: októberben az infláció szeptemberhez képest csupán 1,3 százalékkal nőtt, és a lassulás miatt éves szinten az infláció 35-36 százalékos lesz. Jövőre a kormány 20-25 százalékos inflációval számol. Nem igazolódtak a 40-60 százalékos inflációt prognosztizáló borúlátó becslések. A volt szocialista országokkal összehasonlítva ez a ráta Magyarországon a legalacsonyabb. A jövő év elején várható áremelkedések mértéke alacsonyabb lesz, mint az idei év hasonló idászakában: idén januárban 4,9, februárban 3,7 százalék volt - 1992-ben a kormányfőtanácsos megítélése szerint ennek csak a felére kell számítani. A nemrégiben bevezetett forintleértékelés - mint mondta - az idei árszintet érdemben nem érinti, a jövő évit pedig mindössze 0,3 százalékkal emeli.