Délmagyarország, 1991. december (81. évfolyam, 282-305. szám)
1991-12-06 / 286. szám
I 6 AVÁROS DÉLMAGYARORSZÁG PÉNTEK, 1991. DEC. 6. Miért fizetünk? A vagyonkezelő és vállalkozási iroda fűtésről és melegvíz-szolgáltatásról szóló jelentéséből kiderül, hogy ezek ára a korábbi években maximált volt, ám a lakossági befizetések nem fedezték a működés költségeit. Minden általunk fizetett forintra a költségvetés még 1,5 forintot fizetett rá, ennyi volt az állami támogatas. Az iroda feljegyzése kimutatja, hogy a város 1990-ben még 447 799 000forint árkiegészítést kapott 27 214 fűtött lakásra. Idén október l-jétől viszont a kormány megszüntette a támogatást, következésképp úi díjakat kellett kialakítani, s ezeket az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium hagyta jóvá. Az árak ismertek, de a „rendelkezésre állási díj" körül még mindig elég nagy a tájékozatlanság, ezért nem árt újra, tételenként végig venni. Díjak: 1991. május 31-ig: 1991. október l-jétől: Távfűtés 61.20 FHésköbméter 104.40 Ftdéeköbméter Meleg víz 31.50 Ftköbméter 85,38 Fvköbméter Az áremelkedés a távfűtés esetében 70,6, a meleg víznél 171 százalék. Az új árak két részből tevődnek össze: a hődíjból és a sokat emlegetett rendelkezésre állási díjból. Ez a távfűtésnél 73,80 forint hődíjat és 30,60 forint rendelkezésre állási díjat (összesítve megkapjuk a 104,40 forintdégköbméteres árat). A meleg víz 85,30 forintos köbméterenkénti ára 60,60 forint hődíjból és 19,68 forint rendelkezésre állási díjból áll össze. Nagyon fontos tudni, hogy mit jelentenek az egyes költségtételek. A hődíj magában foglalja az előállított távhő tüzelőanyag árát és a hálózati hőveszteséget. A rendelkezésre állási díj az üzemeltetési és fenntartási költségeket, a fűtők bérét és járulékait, a villamosenergia költséget, az általános költséget és a nyereséget tartalmazza. Tehát nem egy újonnan a nyakunkba varrt költségtételről van szó, hanem arról, hogy a fizetendő díj egyik részét - a rendelkezésre állási díjat - egész évre elosztva terhelik a fogyasztókra. NY. P. Három terv az energia- és fűtésválság kezelésére Támogatásigény - forráshiány... A város energiagazdálkodásának ésszerűsítésének programja három tervet tartalmaz. Az egyik szerint három vállalat pénzén erőmű épülne valahol Szeged és Algyő között. Elsősorban villamoscncrgia termelésre rendezkedne be, de ha megegyeznének a távhőszolgáltatókkal, akkor hőenergiát is adhatna a városnak. A megállapodás januárra várható. A másik annak a lehetőségét vizsgálja, hogyan lehetne a termálvíz hőenergiáját hasznosítani a fűtésben. Ennek megvalósítására az önkormányzat 30 millió ecu-nek megfelelő pénzösszeget nyert a Phare-programtói. A harmadik éppen a távhőszolgáltatás hatékonyságának javítását szolgálja. Á francia kormány finanszírozásával január-februárra elkészül az a korszerűsítési tanulmány, amely a szegedi távhőszolgáltatást vizsgálja. Sok az elvesztegett hő, több helyen „lyukas" a rendszer. A hóközpontok hálózatának ésszerűsítésével hasznosan lehetne fölhasználni a kiszökő meleget. A korábban elmaradt korszerűsítéseket viszont pótolni kell, a vizsgálat eredményei is csak ennek árán hasznosíthatók. Ehhez meg kell teremteni a szükséges pénzalapot. A rekonstrukcióra, fejlesztésre is gondolni kell. a „tűzoltó munka" kevés. S mivel más forrásra, mint a saját zsebünk illúzió lenne szát mítani, a fűtőrendszer korszerűsítésének árát be kell kalkulálni a fizetendő díjba. Ez - sajnos - nem szociális kérdés... Ehhez még hozzátartozik az a szomorú tény, hogy a Szegedi Távhőszolgáltató Vállalat költségeiről szóló beterjesztés még 126 lörintdégköbmétcchónapról szólt. Az ipari minisztérium viszont HHMMHMMMMMWMMMMMMMMMMMMMMM Tűhegy! József alpolgármester a lassan válságosnak nevezhető távfűtés helyzetének elemzésekor beszélt olyan tervekről is, amelyek a város hosszabb távú érdekeinek megfelelően segíthetnének egy megnyugtatóbb állapot megteremtésében. Persze, ehhez is pénz kellene... országosan egységes árat állapított meg, s az ennél kevesebb, 104,40 forint, ami viszont nem fedezi a költségeket. Ez az állami beavatkozás januárig érvényes, akkor az árhatósági jogkör a városi közgyűléshez kerül. Itt. helyben fogják tehát megállapítani a távhőszolgáltatás árát. Nem lesz éppen hálás feladat... A távhőszolgáltató vállalat felügyelő bizottsága árkalkulációs tárgyalásokon alkudja majd ki a SZETAV-val. mennyibe kerüljön a szolgáltatás. Télelenként, soronként vizsgálják majd felül, hogy indokolt-e a vállalt árigénye. Nem szabad azonban elfeledkezni arról, hogy az árnak most is, és a későbbiekben is mintegy 90 százaléka energiaár, így erről nem lehet alkudni! A maradék 10 százalék pedig szinte elenyésző tétel... Tetézi a pillanatnyi nehézségeket a SZETÁV nagy „kintlevősége," vagyis az a - jelenleg - 90 millió forint, amellyel tartoznak a vállalatnak. A számítások szerint ez az ősszeg akár 200 millióra is emelkedhet! Érdemes ezzel összevetni, hogy az állami költségvetésből jövőre az energiaárak emelkedéséből fakadó nehézségek enyhítésére mindössze 7 millió forint szociális támogatás várható. Mire elég ez...? A legrászorultabbak kiválogatása, a támogatás odaítélése nagyon nehéz lesz. Az önkormányzat szociális bizottsága dolgozza majd ki azt a feltételrendszert, aminek alapján szétoszthatják ezt a 7 millió forintot. Tűhegyi József alpolgármester kifejtette, hogy rendkívül drasztikusan szakadt a város és az ország lakosságának nyakába az állami támogatás elmaradása, s ez nagyon sok embernek okoz napi gondokat. A lakók kiszolgáltatottságának csökkentését szolgálná a fogyasztás mérése, és a tényleges fogyasztás szerinti számlázás. Viszont ez is pénzbe kerül, sokan még ezt sem tudják megfizetni. Pedig e terheket nem veheti le a vállukról a városi költségvetés, így - áttételesen, mivel januártól az önkormányzat vállalata lesz - a SZETÁV sem. Elsősorban a fogyasztó érdeke, hogy kevesebbet fizessen, s az ehhez szüséges feltételek megteremtését is muszáj vállalnia. Tudomásul kell vennünk, hogy véget ért az elmúlt évtizedek „szociális demagógiája," amely hamis beállításba helyezte és összemosta a fogalmakat. „A tragikus a dologban az, hogy az embereknek, miközben egyre súlyosabb terheket hordanak a vállukon, meg is kellene élniük. És azt is tudnunk kell, hogy minden kedvezményért csak egy másik zsebünkbe nyúlhatunk. Az államtól nem kapunk... honnan vegyük el? Tudom, milyen helyzetben van a lakosság - de a város is..." fejezte be mondanivalóját az alpolgármester. NYILAS PÉTER Az év szegedi lakóháza Artisztikus társasház Alsóvároson Mint arról a közelmúltban beszámoltunk, kiosztották az Év lakóháza '91 pályázat Csongrád megyei díjait. Az értékelt munkák között elismerésben részesült a Szeged, Bem tábornok u. 8?A cím alatti társas lakóház építő kollektívája: Orosz Bálint tervező-építész. dr. Molnár Miklós és társai mint építtetők, az Építőipari Szolgáltató Gmk és vezetőjük Batka Imre, mint kivitelező és Győző M. István műszaki vezető. A zsűri indoklásában a következőket fogalmazta meg: „A foghíjban megépült társasház tömege és homlokzati megjelenése kedvezően emeli a meglévő utcaképet. A bejárat megjelenése artisztikus, azonban a szerkezet elvhűen bemutatott körpillérei kissé erőtlenek. Alaprajzi rendszerében az építtetői igények erőteljesen tükröződnek." Orosz Bálint, az épület tervezője következőkben foglalta össze e munkával kapcsolatos tapasztalatait: „ 1987 szeptemberének nagy „építési", de főleg anyagvásárlási lázában kaptam a tervezési magánmegbízást, igen szoros határidővel. Ennek megfelelően a tervezés megindításától számított alig több, mint másfél hónap után az épület már le volt alapozva. Ezek a körülmények azonban nem csökkenthették azt az igényt, hogy környezetéhez jól illeszkedő, megjelenésében magas színvonalú épület valósuljon meg Szeged patinás, alsóvárosi negyedében. A tervezés során az építtetővel kialakult jó kapcsolat az építés alatt is megmaradt, így a menet közben jelentkező problémák kiküszöbölhetőek voltak. A földszint plusz kétemeletes, tetőtérbeépítéses lakóház földszintjén gépkocsitárolók és lakásonként egyéni tárolóhelyiségek találhatók, az udvar felől pedig garzonlakás helyezkedik el. Az általános emeleti elrendezés kétfogatos, egy nagyobb és egy kisebb lakás kialakításával. A tetőtérben is két garzonlakás készült. Az épületterv - az 1990-ben kiírt HUNG-VELUX által szponzorált pályázaton egyhetes dániai tanulmányutat nyertem." Napjainkban, amikor sokak számára nehezedik az élet, visszaesés tapasztalható a magánerős lakásépítés területén is. Ugyanakkor azok. akik vállalkoznak az építkezésre, fantáziadúsabb, az egyéni igényekhez jobban alkalmazkodó, gazdag formakultúrájú és esztétikusabb megjelenésű épületekkel gazdagítják a várost. Mert a ház, a lakás nem csupán az egyes ember, vagy a családi közösség érdekeit szolgálja, de száz esztendőre jelentősen meghatározza egy utca, egy lakókörzet, egy város arculatát is. A lakótelepek alkonyával és az ideológia panelosítását követően oldódnak a meglévő görcsök, terjed és mind népszerűbbé válik az igényes, a kor szintjén megfogalmazott építészeti alkotás. Ezt segítené az évenként megrendezendő lakóház-pályázat is. T. L. A Tisza „memóriája" Készül a szociális törvény Elektromos vízszint regisztráló készüléket helyeztek el a régi Tisza-híd lábánál az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság szakemberei. A számítógéppel össszeköthető vízszintmérő percről-percre jegyzi a Tisza vízszintjének változásait, s miután egy ugyanilyen készüléket Tiszaszigeten is elhelyeznek, a vízhozamon kívül a vízszintesést is mérni tudják majd, aminek árvíz esetén lehet különös jelentősége. A vízállást továbbra is a hagyományos módorr-szemrevételezéssel állapítják majd meg. reggel hét és délután négy órakor. Az elektromos érzékelő elhelyezésénél egy folyami kotró és néhány búvár segédkezett. FOTÓ: SCHMIDT ANDREA A törvénytervezet lapjait vélhetően országszerte alaposan megforgatták a szakemberek. Szemlélete teljes mértékben európai, s annyiban a nyugatnémet és a svéd szociális gondoskodás alapelveit követi, hogy maga is leszögezi: a legalapvetőbb létfenntartási szükségletek kielégítését mindenki számára biztosítani kell. Logikája a szociális igazságosság érvényre juttatását célozza, s az érintettek alkalmassá tételét az önálló életvitel megteremtésére. Ennek erdekében - olvasható a tervezet szövegében - rögzíteni kell az államnak polgáraival szembeni szociális kötelezettségvállalásait. A szociális biztonságot a gazdaság teljesítőképességétől és az elosztási mechanizmusok hatékonyságától teszi függővé. A gazdaságban egyébként - átvéve a kormányprogram előrejelzéseit és következtetéseit -jótékony változásokkal, lassú növekedéssel és megbízható pénzügyi stabilizációval számol. Társadalmi prognózisa riasztóbb: a nehéziparban komoly létszámcsökkenést, a mezőgazdaságban tömeges munkanélküliséget, a középrétegek felmorzsolódását vetíti előre, az egyetlen biztató jelet a vállalkozóképes polgári réteg fokozatos térnyerésében látja. Egyelőre megállíthatatlan folyamatokként jeleníti meg a népesség elöregedését, a változatlanul alacsony születésszámot, a családok funkcionális zavarainak és mentális problémahalmazának növekedését, az emelkedő fiatalkori munkanélküliséget, egzisztenciateremtésük nehézségeit, a lakosság alulképzettségét és rossz egészségi állapotát. A szociális ellátó rendszereket biztosítási alapon kívánja szervezni (munkanélküliség, betegség, nyugdíj), az állami szociálpolitika feladatát a pénzbeni és természetbeni juttatásokban jelöli meg, egészen addig, míg fogalmaz a tervezet - a bérek „finanszírozóképessége" nem javul. A hatásköröket a központba (állampolgári jogon járó családi támogatás: gyes, gyed stb., járadékok) és az önkormáyzatokba telepítette (létfenntartási támogatás, speciális szükségletek kielégítése: közgyógyellátás, temetési segély stb., krízissegély rendkívüli esetekre, szociális szolgáltatások: idősek klubja, ingyenes étkeztetés stb.) Megnevezi a megyét is - egyelőre jogosítványok nélkül. A tervezet egyelőre a szakmabeliek, és nem a törvényalkotók kezén forog: nemrégiben Kecskeméten tartott szakértői tanácskozást a Megyei Jogú Városok Szövetsége. A 19 városból összegyűlt „szocpolosok" héttagú stábot állítottak fel, amelyben Szegedet Csikós Lászlóné, a polgármesteri hivatal egészségügyi és népjóléti irodájának helyettes vezetője képviseli, a másik hat tagot Debrecen, Miskolc, Győr, Szolnok, Tatabánya és Békéscsaba delegálta. Ez a szakbizottság információs központként működik, feladata a minisztériummal és az Érdekegyeztető Tanáccsal való kapcsolattartás. A tervezet első olvasata után javaslatait az alábbiakban foglalta össze: a munkanélküliek segélyezését kizárólag a megyei munkaügyi központok végezzék: a krízissegélyeket ne az önkormányzati hatóság, hanem a csalódsegítő-központ adja ki; legyen végre egységes a létminimum számítása ( ismeretes: a hivatalos álláspont szerint ma a létminimum a legkisebb özvegyi nyugdíj után: 5000 forint).