Délmagyarország, 1991. december (81. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-28 / 303. szám

SZOMBAT, 1991. DEC. 28. BELPOLITIKA 3 Nincs akadálya a magyar elismerésnek Magyarország várhatóan már január első felében diplomáciai kapcsolatot létesít Belorussziával, illetve Moldovával, s a Füöggetlen Államok Közösségének többi köztársaságával is folyamatosan egvzeteti a diplomáciai kontaktusok felvételéről szóló jegyzőkönyvtervezeteket tájékoztatták a sajtót tegnap a Külügyminisztériumban azzal kapcsolatban, hogy a magyar kormány csütörtökön nyilatkozatban ismerte el az új államközössége!. Az elismerés azt jelenti, hogy a világ országai - így hazánk is - realitásként fogadják el, üdvözlik a Szovjetuniót felváltó közösséget; ezzel együtt a Független Államok Közössége nem rendelkezik államisággal, s mint olyan, nem tekinthető a nemzetközi jog alanyának. Ugyanakkor az államközösségnek szóló magyar elismerés gyakorlatilag minden egyes csatlakozó állam egyedi elismerését jelenti. Az en bloc-elismeréstől némileg különbözik a diplomáciai kapcsolatok felvételének ütemezése. Bár Magyarország kinyilvánította elvi készségét diplomáciai viszony létesítésére valamennyi független állammal, ennek technikai lebonyolítása előreláthatólag néhány hónapig is elhúzódhat. A diplomáciai kapcsolatok felvételében Oroszországot és Ukrajnát várhatóan már januárban követheti Belorusszia és Moldova. E két állammal gyakorlatilag már megszövegezték a diplomáciai viszonyt rögzítő jegyzőkönyvet, s csak az aláírás időpontjának és színhelyének kitűzése van hátra. (Elképzelhető, hogy a magyar főváros lesz a diplomáciai aktus színhelye.) A többi független állammal némileg hosszabb időt vesz igénybe a tervezetek kimunkálása, és eljuttatása az érintettekhez. Az egyeztetést velük a jövő év elejétől folyamatosan végzi majd a Külügyminisztérium. A diplomáciai kapcsolatok felvételéig fennálló átmeneti „exlex" helyzetben bármilyen vitás kérdés az eddigi jó viszony és kölcsönös jóakarat alapján rendezhető - teszik hozzá Budapesten. A HÉT KÉRD Kevés lesz az útalap A közúthálózat fejlesztésében meglévő elmaradásokat a jövő évben sem lehet a kívánt mértékben felszámolni, mivel az útalap rendelkezésére álló 18 milliárd forintja kevés lesz az országos közutak és hidak üzemeltetésére és fenntartására - állapítja meg az Útalap Társadalmi Bizottsága. Mint ismeretes, az útalap 1991. évi forrásai kevésnek bizonyultak ahhoz, hogy az igényeket akár minimális szinten is kielégítsék, s emiatt az úthálózat tovább romlott. Működőképessége csakis a szigorú gazdálkodás és a szerencsésen alakuló időjárás miatt nem omlott össze az elmúlt hónapokban - hangsúlyozza év végi értékelésében a testület. A bizottság ezért támogatja a közlekedési tárcának a: útalap bővítésére irányuló kezdeményezéseit, s ezen belül indokoltnak tartja, hogy a bevezetésre kerülő gépjárműadóból a tervezettnél nagyobb rész jusson az útalapnak. Egyidejűleg szorgalmazza azt is, hogy a közúti közlekedésről szóló 1988. évi törvény módosításával mielőbb teremtődjenek meg a koncessziós autópálya- és hídépítések jogi garanciái. Félszáz törvény egy év alatt Terjed a terrorizmus? Hétfőn délelőtt merényletet követtek el egy Oroszországból Izraelbe kivándorlókat szállító autóbusz ellen. A robbanószerkezetet távirányítással hozták működésbe. A buszt kísérő rendőrautó teljesen kiégett, a benne ülő két rendőr súlyosan megsebesült. A kivándorlók közül szerencsére senki nem sérült meg. A támadást profi terroristák követték el, most sokan a terrorizmus magyarországi terjedésétől tartanak. Süli Károly gépkocsivezető: - Terjed az erőszak. Könnyen lehet, hogy bejön a terrorizmus Magyarországra is. Európát is elöntötte, megállítani nem lehet. A rendőrség sem megfelelő. Igaz, mostanság kaptak mindenféle korszerű felszerelést, de ez még mindig kevés. A terroristák mindig előrébb tartanak, különben is nemzetközi hálózattól kapnak segítséget. Hogy ezután lesz-e több merénylet, nem tudom. Szerintem főleg a politikusok, üzletemberek lesznek veszélyben. Nyugaton is őket támadják leginkább. Pap János főművezető: - Nem gondolom, hogy a terrorizmus terjedésével kell számolni. Azt nem állítom, hogy nem fordulhat elő a Ferihegyihez hasonló sajnálatos eset. Túl nagy errefelé a kelet-nyugati mozgás, csatazaj, és mindez magával hozza a terrorizmust is. A rendőrségnek nagyon nehéz a dolga. Nyugaton is és nálunk is. Csak felkutatni, üldözni tudják a terroristákat, magát a merényletet szinte lehetetlen megelőzni. Legfeljebb nemzetközi összefogással, az Interpol és a különböző titkosszolgálati módszerek bevonásával lehet csökkenteni a veszélyt. Nyugaton már létezik valamiféle megelőző rendszer, fokozott ellenőrzés, de az sem működik megfelelően. Az ottaniak talán már megtanultak egy kicsit együtt élni mindezzel, akárcsak a közlekedési balesetekkel. Juhász Ferencné nyugdíjas: - Remélem, hogy a ferihegyi merénylet nem jelenti majd azt, hogy most már nálunk is mindennaposak lesznek az ilyen esetek. Nagyon szomorú lennék, ha így volna. Közelebb kerültünk Európához, de lehet, hogy ez a terrorizmus beszivárgását jelenti majd. Óriási veszélyt jelent ez az ártatlan emberekre, a gyerekekre nézve is. Ha a pokolgép felrobban, megöli azt, akit a terroristák akartak, de azt is, aki éppen csak arra járt. Nem tudom, a rendőrség mennyire alkalmas, vagy nem alkalmas a terrorizmus elleni harcra, hogy megelőzze a tragédiákat. Gondolom, segítség kell nekik is. Külföldről, de itthonról, a lakosság részéről is. Sajnos a kérdés mindannyiunkat érint, de segíteni nem sokat tudunk rajta. P. T. P. Mit végzett a Parlament? Az elfogadott törvények és törvénymódosítások száma igen jól érzékelteti, hogy milyen nagyságrendű munkát végzett az Országgyűlés. December közepéig 46 új törvényt hoztak, ezek száma még tovább gyarapodhat legalább négy-öt törvénnyel a december 31-éig tartó, rendkívüli téli ülésszak folyamán. Az idén hozott törvénymódosítások száma több mint 35 volt, és ezek között a módosítások között nem egy olyan is akad, amely jelentőségében és terjedelmében is szinte egy teljesen új törvénnyel ér fel. Ilyen például a jogalkotásról szóló 1987. évi törvény módosítása, a földtörvény módosítása, a polgári törvénykönyv, a munka törvénykönyve, a bíróságokról és büntetőeljárásról szóló törvények módosítása. Az Örszággyűlés törvényalkotási munkájában igen fontos szerepet játszanak az országgyűlési határozatok is, amelyek száma az idei évben 71 volt. Azokon a határozatokon kívül, amelyekkel a magyar Parlament saját működési rendjét szabályozza, országgyűlési határoSok vád éri a magyar Parlamentet és a kormányt, hogy lassú a törvényhozás, késnek a rendszerváltást megalapozó, az ország működéséhez és fejlődéséhez alapvetően szükséges jogszabályok. Ez utóbbi cáfolhatatlan tény, habár ugyanakkor az is igaz, hogy több fontos jogszabály már megszületett. Az elmúlt két év során a Parlament módosította az Alkotmányt, az önkormányzati törvényen, a kárpótlási törvényen túl még számos meghatározó gazdasági jogszabályt is alkottak az új Országgyűlés képviselői. Az idei évben a gazdasági törvénykezés határozottan felgyorsult, megszületett többek között a jegybanktörvény, a pénzintézeti törvény, a koncessziós- és a szerencsejáték törvény. Szabályozták a csődeljárások és a felszámolások módját, és megteremtették a törvény feltételét a befektetési alapok jövőbeni működésének. zat szabja meg például a vagyonpolitikai irányelveket, a szociálpolitika alapvető kérdéseit, de ebben a formában döntött például a magyar Parlament a világkiállítás 1996-ban történő megrendezéséről és több diplomáciai kérdésről is. Az olyan fontos országgyűlési szervezetek, mint például az Állami Számvevőszék működési feltételeit is, a Tisztelt Ház határozattal szabályozza. 1949-től 1985-ig évente átlagosan 3-9 törvényt fogadott el az állampárti Országgyűlés. Ez persze nem csak és főként nem a parlamenti munka intenzitását illusztrálja, hanem inkább azt, hogy milyen súlyt helyeztek az előző rendszerben a parlamenti demokráciákban a hatalom központjára, a Parlamentre. Némi változás ebben a kérdésben 1985 és 1990 között már történt, hiszen ebben az időszakban már 25-26-ra nőtt az évente elfogadott törvények száma, de ez még mindig csak töredéke a rendszerváltást követő időszak számainak. A törvényhozás azzal együtt, hogy igen komoly teljesítményt végzett nagy számú törvény és törvénymódosítás meghozásával, a jelek szerint már belefáradt a törvényhozási dömpingbe. Az utóbbi időben egyre több képviselő követeli a Ház elé hozott törvények számának csökkentését, mivel szerintük az elengedhetetlen feltétele a komoly munkának. Többen kifogásolták már azt is, hogy a kormány nem kellően előkészítve és a szükséges egyeztetések végigvitele nélkül nyújtja be tervezeteit, és így az érdekegyeztetésnek gyakran olyan elemeit is a Parlamentnek kell lefolytatnia, amelyeket még a törvényelőkészítő munkálatok során kellene elvégezni. A rendszerváltás törvényi alapjait végül is már lefektette a Parlament, így a jövő évi munkájában talán már jobban tud majd közelíteni ezekhez az elvekhez. / Élelmiszerexport, erdőtelepítési program Ukrajnával, Moldáviával, Kazahsztánnal és Szlovéniával is sikerült a napokban agrárüzletet kötnünk. Várhatóan Románia is vásárol tőlünk élelmiszereket, és szó van a magyar mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek olaszországi keresletének növekedéséről is. Ez utóbbiról érdeklődtünk dr. Sárossy Lászlónál, a Földművelésü gyi Minisztérium államtitkáránál. - Nemrég érkeztem haza egy trevisiói villámlátogatásról, ahol alkalmam volt komoly olasz üzletemberekkel is találkozni újságolta a politikai államtitkár. Rendkívül nagy az érdeklődés Magyarország iránt. Kétszáz milliárd lírás kormányhitel áll az olasz befektetők rendelkezésére. Azt hiszem, hogy 1992 e téren áttörést hozhat a javunkra, hiszen egy új tulajdoni struktúrában ezek a külföldi befektetők meg fognak nálunk jelenni. Olaszország mentalitásában, habitusában is nagyon közel áll hozzánk. Úgy vélem, hogy nálunk elsősorban az élelmiszer-ipari vállalatok privatizációjába kívánnak az olasz befektetők bekapcsolódni, de nagyon komoly esélyünk van arra, hogy az erdőtelepítési programunkban és a hozzá kapcsolódó fafeldolgozó üzemek beruházásában is felismerik érdekeiket, amelyek a mieinkkel közösek. z Bod Péter Akos a magyar gazdaságról folytatás az 1 .oldaltól Igen jó esélye van az országnak arra, hogy 1992-ben folytatódjanak az idén és az előző esztendőben kialakult kedvező folyamatok. Ez azért lenne fontos, mert nagy mértékben növelné az ország bizalmi tőkéjét. Az elmúlt évtizedekben ugyanis csak arra volt példa, hogy egy-két éven keresztül sikerült megállítani a pénzügyi egyensúly romlását, stabilizálni a gazdaságot. Ez a mostani hosszabb időszak bizonyíthatná: Magyarországon a gazdasági irányvonal stabil. A jövő évi monetáris politika prioritásainak sorrendjében - a korábbiakhoz képest - némi változás lesz. Míg 1989-ben, 1990-ben és 1991-ben a fizetőképesség fenntartása volt a legfontosabb, jövőre az ország helyzete lehetővé teszi, hogy az infláció megállítására összpontosítsák az erőket. Az elmúlt három év során több olyan időszak is volt, amikor az ország meglehetősen közel állt a fizetésképtelenség bejelentéséhez. Ilyen helyzet alakult ki például 1990 tavaszán. Az idei esztendő második felében jelentős javulás következett be. Ma már a magyar gazdaság helyzetét a külföldiek is nehéznek, de menedzselhetőnek ítélik, és nem tekintik kétségesnek, hogy az ország időben fizetni tud. Az infláció megállítása elérhető célnak látszik. Elsősorban azért, mert számos olyan egyszeri tényező járult hozzá az ez évi magas áremelkedési ütem kialakulásához, amelyekkel jövőre már nem, vagy csak részben kell számolni. A Szovjetunió felbomlása alapvetően új helyzetet teremt a bankkapcsolatokban is. Ma még nem látszili világosan, hogy a függetlenné vált köztársaságok milyen mértékben vállalják át a szovjet adósságokat. Magyarország esetében jelentős összegről van szó, hiszen az elmúlt években a kereskedelemben mintegy kétmilliárd dollár értékű szovjet tartozás alakult ki. Még tisztázni kell a katonai kivonulással kapcsolatos pénzügyi kérdéseket is. Várható azonban, hogy a kereskedelemben nem csökken tovább a forgalom. Oroszországgal, Ukrajnával Magyarország stabilizálja az árucserét. Ennek azonban az a feltétele, hogy kialakuljanak a normális bankkapcsolatok, s az érintett pénzintézetek megfelelő finanszírozási formákat alakítsanak ki. A forint konvertibilissé tételével kapcsolatban korábban kialakított menetrend változatlan. A feltételek megteremtésétől függően 1992 végén. 1993 elején válhat a magyar nemzeti valuta konvertibilissé. Jövőre a gazdasági növekedés 0-2 százalék körül alakulhat, ettől függően a folyó fizetési mérleg hiánya elérheti az 500 millió dollárt. Természetesen az 500 millió dolláros deficit akkor várható, ha a gazdasági növekedés eléri a 2 százalékot. Ez ugyanis feltételezi az import jelentős bővülését, amivel nem tarthat lépést a kivitel. Az infláció várhatóan 20-25 százalék körül alakul. Az ez év decemberi adatokat hasonlítva a jövő év végihez, az árszínvonal-változás csak 18 százalék lesz. A prognózisok szerint a fogyasztói árak 20 százalékkal, a termelői árak viszont csak 15 százalékkal növekednek egy év alatt. A Magyar Nemzeti Bank valutatartalékai tovább emelkednek. Jelenleg ezek a tartalékok az ország több mint négyhavi importját fedezik. Mintegy 3,5-4 milliárd dollár külső forrásra van szüksége az országnak 1992-ben. Ebből 1-1,5 milliárd dollár működőtőke formájában érkezik Magyarországra, 2-2,5 milliárd dollár pedig kötvénykibocsátás révén, illetve a nemzetközi intézményektől felveti hitel formájában. Pusztaszeri diskurzus „Végre egy fórum, amikor nem vélt vagy valós egyéni sérelmeikkel hozakodtak elő az emberek, hanem közérdekű kérdéseket vetettek fel. Arra szolgál! az összejövetel, amire hivatott: a vélemény cserére, a közös gondolkodásra." Pusztaszer polgármestere, Kertész László jellemezte ily módon a községben lezajlott legutóbbi falugyűlést, amelyen a legtöbben a köztisztaságról ejtettek szót. Meglepő módon nem a hivatalt hibáztatták, bírálták, hanem egymásnak „címezték" az emberek kritikus megjegyzéseiket. Úgy vélték valamennyien: a falu arculatáért közösen felelősek, ezért nem veheti zokon senki, ha a hanyag, nemtörődöm viselkedést se a közvetlen szomszéd, se a falu távolabbi lakója ezentúl nem hagyja szó nélkül. A szeméttelep rendben tartásához, az úgynevezeti tolólapozáshoz javasolták: árverésen szerezzen be egy munkagépet a település önkormányzata. így viszonylag olcsón juthatnának egy saját géphez, és megnyugtató módon biztosíthatnák a folyamatos tereprendezést, nem lennének kiszolgáltatva a megbízott vállalkozónak. A felújított ravatalozóba megígért bútorokat hiányoló hozzászólók ígéretet kaptak arra, hogy két hónapon belül a bútorokat a helyszínre szállítják, és ezzel teljessé válik a ravatalozó átalakítása. A jegyzóváltásra kiváncsi lakosok megtudhatták: pályázatot írtak ki a megüresedett poszt betöltésére, és a képviselő-testület várhatóan január 15-ig dönt az új jegyző személyét illetően. A telefonszerelések iránt érdeklődők nem kaphattak érdemi választ a képviselőktől, mert a település elöljárói, sem tudják egyenlőre, hogy a mintegy hetven igénylő mikor kaphatja meg a várva várt telefont. A lakók türelmetlenek. A hivatal mielőbbi választ vár a távközlési vállalattól. Ugyancsak nem a helyi közigazgatási apparátuson múlik, hogy a munkástelepi bolt nyitva tartási rendjén mikor és miként változtathatnak. A kisteleki áfész hozzájárulását kérik ahhoz, hogy hétköznapokon a jövőben ne reggel 7 órától délig legyen nyitva az üzlet, hanem az emberek munkaidejéhez alkalmazkodva reggel 6 órától délelőtt 9 óráig, majd délután 3 órától 5 óráig lehessen vásárolni a boltban. G. E. Roger testvér Budapesten Budapestre érkezett Roger testvér, a Taizéi Közösség alapítója pénteken. Roger testvért üzenetben köszöntötte Göncz Árpád köztársasági elnök. A Taizéi Közösség ifjúsági találkozója december 30-a és január 4-e között lesz Budapesten. A találkozóra katolikus, ortodox és protestáns fiatalok - várhatóan 75 ezren - gyűlnek össze. A fiatalok - akiket budapesti családok, egyházközségek és iskolák látnak vendégül - a „belső élet és emberi szolidaritásról", az új Európában való felelősségükről és a kiengesztelődés sürgősségéről elmélkednek majd. A résztvevők a Népstadion fedett intézményeiben és a Hungcxpo csarnokaiban tartják közös imádságaikat; a fiatalokhoz minden este szól Roger testvér a „szeretetről, a szabadság forrásáról".