Délmagyarország, 1991. december (81. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-23 / 300. szám

* A szegedi pólóscsenieték (fehér sapkában) igencsak kitettek magukért, veretlenül nyerték a tornát. Felvételünk a csongradiak elleni, 17—4-es győzelmükkel végződő meccsükön készült. Balla, Varga, Dobó, a kapuban Király Figyeli árgus szemmel, vajon kié lesz az átadás? Madarász a bajnok p m GYORS­CSOLYA A gyorskorcsolyázók hét végi minősítő versenyén a téli olimpiai kiküldetésre pályázó két MTK-versenyző párharcát az 1500 m-en jelentős fölénnyel Madarász Csaba nyerte. A 23 éves fiatal­ember két éve települt át Maros­vásárhelyről, személye egészséges konkurenciát jelent az addig egyeduralkodó Dolp Istvánnak, akinek ezúttal ezüstéremmel kellett beérnie. Az albertville-i résztvevőt január közepén jelöli ki a szakág vezetése, miután a két versenyző hazatér a hagyományos inzelli és innsbrucki viadalról. Eredmények. Férfiak, 1500 m (5 induló): I. Madarász Csaba (MTK) 2.12.87 p. 2. Dolp István (MTK) 2.15.32, 3. Blednik László (MTK) 2.24.12. Segélykérő felhívás Zemplényi György, a magyar úszóválogatott menedzsere a következő segélykérő felhívás közzétételére kérte fel az MTI sportszerkesztőségét: „ Világklasszis úszóink évről évre a balatonfűzfői uszodában készültek nemzetközi versenyeikre. Igy történt ez a sikeres szöuli olimpia és a perthi világbajnokság előtt is, ahol versenyzőink ámulatba ejtették a világot. A soron következő nagy világversenyre, az 1992-es barcelonai olimpiára való felkészülés legfontosabb állomáshelyét jelentő fűzfői uszodát azonban a bezárás veszélye fenyegeti. Réti Tamás, a Nitrokémia vezérigazgatója a minap levélben fordult Erős Istvánhoz, a Mentor Kft. igazgatójához - ő a létesítmény hasznosítója -, s közölte, hogy ez év december 31-ig ad haladékot az uszoda jövő évi működéséhez szükséges 20 millió forint előteremtéséhez. Ellenkező esetben az uszoda működését nem biztosítják. Ezért felkérünk minden, sportért rajongó magyar embert, hogy lehetőségeikhez képest segítsék úszóink sikeres barcelonai felkészülését, akadályozzák meg a létesítmény bezárását. A segíteni szándékozók keressék a Magyar Úszó Szövetségben Balogh Gábor főigazgatót az 1353-994-es telefonszámon." Chinagliát, a Cosmos egykori olasz játékosát felvágták a ti­zenhatoson. A csatár rá is ját­szott az ügyre, berepült a bün- mmmmmmwmm tctóterületre, fet­rengett egy ideig. A játékvezető sípja azonban néma maradt. - Árulja el - támadt végre a játé­kos a bíróra mit csináljak, hogy maga tizenegyest ítéljen? - Színészkedjék jobban - mond­ta a játékvezető. * A futballbíró jósnőhöz megy. - Látom önt futni... Hatalmas tömeget is látok... Igen, sok ezer ember követi önt ordítva... És ön csak fut... - Mondja az istenért - szakította félbe izgatottan a futballbíró -, és van elég előnyöm? * Brazíliai történet. A játékvezető a második félidőben büntetőt ítél a vendéglátók ellen. Egy szurkoló nem bírja tovább „cérnával", átug­rik a kerítésen, botjával fejbecsapja a játékvezetőt, aztán elpárolog. A játékvezető másnap nagy turbánnal, zúgó füllel orvoshoz megy. Beko­pog, benyit. Tíz perc múlva az orvos fején a turbán, az orvos feje is zúg. 0 volt a merénylő. A nemzetközi játékvezetők világkrónikása, ahogy a 83 éves Somos Istvánt nevezik, duzzadó erővel dolgozik még ma is. A világon egyedülálló könyv írásán munkálkodik, mely nek címe: „Kacagó futballvilág". Az idős úr által „megénekelt" valamennyi történet érdekes, kellemes olvasmány. Rudi Gutendorf, a kitűnő nemet fociprofesszor mondta: - A szurkoló nősüljön meg. Szüksége van a feleségre, mert előbb-utóbb rájön, hogy nem szid­hatja mindenért a játékvezetőt. Fura történet, annyi szent ­mesélte John Clarké, a wombwelli futballcsapat menedzsere. - Legutóbbi mérkőzésünket csak öt perces késéssel tudtuk elkezdeni. A játékvezető ugyanis kétség­beesetten kezdett panaszkodni a pályán, hogy nem szól a sípja. Végül a csapatkapitányunknak kel­lett figyelmeztetni, hogy talán nem ártana, ha levenné az ujját a síp lyukáról. Bajnoki mérkőzés Szicíliában. A 23. percben a játékvezető hirtelen megállítja a játékot, féltérdre ereszkedik és lehajtja a fejét. Pillanatnyi csend, aztán mindenki követi példáját. Játékosok, part­jelzők, szurkolók. Hogy kinek szól a gyászszünet, azt senki sem tudta, aztán feláll a játékvezető, és a síp­jába fúj, lehet folytatni a mér­kőzést. Csak a cipőfűzőjét kötötte meg. * > ' Az első magyar női futballbíró! Kevesen tudják, hogy az első ma­gyar női labdarúgó-játékvezető: Németh Vilmosné „civilben" rendőr volt és 1947-ben az Ajtay­Fenyves-Vámos „agytrösztje" előtt sikeres vizsgát tett. Némethnének elsőként a derék vizsgabiztosok gratuláltak kitűnő vizsgaeredményéhez és a követ­kező szavak kíséretében bocsátot­ták a játékvezetők „rögös" útjára: - Meg vagyunk arról győződve, hogy önt - mint a „gyengébb nem" képviselőjét - nem fogják a pályán megverni. Legfeljebb ilyenfélét kiabál­nak majd be: - Bíró néni -, aztán a mérkőzés után megvárjuk a kiskapuban!... * Még egy bírónő-sztori. Franciaország legszebb női já­tékvezetője 153 cm magas, 45 kiló súlyú, s három szép gyermek édes­anyja. A mama vasárnapon­kénti bírásko­dását nemcsak a papa. hanem a 8, 10 és 12 éves csemetéi is megnézik. mmmmmmmm Nicole Pive­tau, a bírónő, a fociberkekben rendkívül nagy népszerűségnek örvend. Hogyan lett belőle játékvezető? Az egyik mérkőzésen addig nézett egy játékvezetőt, amíg az a három gyermekének atyja lett és férje nyomdokain haladva választotta a játékvezetői hivatást. Ettől kezdve a Pivetau házaspár otthona nem a családi perpat­varoktól, hanem szabályvitáktól és legfeljebb a gyereksírástól hangos. Kőrös László, egykori NB l-es és FIFA-játékvezetőnk mesélte: „1968-ban egy dunántúli városban vezettem meccset. A 87. percben megítélt büntetővel a helyi csapat vereséggel, én meg rendőrkísérettel hagytam el a pályát. Egy rend­őrautó mentett meg a „népharag" elől. Azt hittem, teljes bizton­ságban vagyok s nem győztem hálálkodni „mentőangyalaimnak", amikor az egyik mellettem álló rendőr megszólalt: - Természetesen feljelentettem a magáról megfeledkezett embert, amelyet később, családja kérésére visszavontam, hiszen kétségtelen, fegyelmi úton történő elbocsátás lett volna belőle. Én már régen elfelejtettem az esetet, amikor mintegy nyolc évvel később, egyik NB l-es mérkőzésem előtt a tartalékok találkozójának egyik partjelzőjében felismertem egykori „jóakarómat"... - Hogyan lett magából játék­vezető? - kérdeztem a meglepetés­től remegő kollégámtól. Sűrű bocsánatkérések közepette ezt mondta: - Tudja kedves sporttárs, így akartam „levezekelni" az önnel szembeni bűnömet, hogy felcsap­tam játékvezetőnek!... / Az Eles-legénység volt a legjobb A vidéki csapatok gyermek (I979-es születésűek) .vízi­labda-bajnoksága 3. fordulójának az újszegedi Sportuszoda adott otthont a hét végén. Nyolc csapat érkezett az erőpróbára, így a rendezők két csoportot alakítottak ki. Az „A" csoportba sorolták a Szentes, a Tatabánya, az Eger és a Hódmezővásárhely együttesét, míg a „B" csoportban Szeged, Szolnok, Csongrád és Kecskemét gárdája kapott helyet. A csopor­VÍZILABDA tokban körmérkőzést vívtak a csapatok, az így kialakult helyezések alapján játszották a döntőket. A szegediek Csongrádot 17-2-re, Kecskemétet 18-2-re, Szolnokot 10-2-re, Tatabányát 6-2-re, Szentest pedig 3-1-re verték. Az eredményekből ítélve Éles Vilmos fiai remekül játszottak, megérdemelten nyerték veretlenül a tornát. A végeredmény: 1. Szeged SC (Király Szabolcs, Donauer Mar­cell, Oláh Krisztián, Varga Péter, Bibity Zoltán, Vóna György, Dobó Ferenc, Balla Viktor, Zsarkó Ist­ván, Borda Zsolt, edző: Éles Vil­mos), 2. Szentes, 3. Tatabánya, 4. Szolnok, 5. Csongrád. 6. Eger, 7. Hódmezővásárhely, 8. Kecskemét. Kacagó futballvilág Részletek Somos István előkészületben lévő könyvéből Jubileumi sportnap Ünnepi verseny és fenyőfaünnepség HÉTFŐ, 1991. DEC. 23. SPORT 9 Az egésznapos program úszóversennyel kezdődött, amin a különböző korcsoportokban több mint száz gyerek állhatott rajtkőre Versenyezni és a közelgő karácsonyt méltóan meg­ünnepelni gyűltek egybe szombaton a Szegedi Tömeg­sport Egyesület sportterápiás szakosztályának apró­ságai és szüleik. Délelőtt az. újszegedi Sportuszodát vették birtokukba a gyermekek ahol - koruktól füg­gően - különböző távokat úsztak, majd a családi váltók versengése zárta a vetélkedőt. Ezt követően az egyesület vezetése állófogadáson köszöntötte a szakosztályt szponzoráló vállalatok, intézmények ­Országos Egészségvédelmi Tanács, OTSH, Vörös­kereszt Szeged városi szervezete, szegedi önkor­mányzat, Szeged városi sportigazgatóság. Domet Rt.. Dél-alföldi Pincegazdaság, paprikafeldolgozó vállalat, Kisbojtár Bt., Ifjúsági és Gyermeksport Alapítvány, Kiss Ferenc Erdészeti Szakközépiskola, Fodor József Élelmiszeripari Szakközépiskola és Gimnázium, Ságvári E. Gimnázium, Szegedi Tömegsport Egyesület és a szülők - képviselőit, majd Magyar Gábor, az egyesület sportszervezője diafilmes vetítés keretében tájékoztatta a megjelenteket a szakosztály ténykedéséről. Délután az oktatási köz­pontban karácsonyt idéző ünnepségen vettek részt a gyermekek a szülőkkel, ahol a picinyek verseket mondtak, az alkalomhoz illőé zenéről pedig a Liszt Ferenc Zeneiskola fúvósötöse gondoskodott. Dr.Harsányi Géza főorvos, akinek nagyban köszönhető, hogy Szegeden szervezett keretek között van „asztmás-úszás", hogy a szakosztály jubilálhatott, a következőképpen ecsetelte munkájuk, a fél évtized tapasztalatait. - Környékünkön, sajnos nagyon sok gyermek szenved krónikus légúti megbetegedésben, ezért az egyesület 1986-ban elhatározta, hogy mindenképpen segít rajtunk és megalakítja sportterápiás szak­osztályát - idézte kezdetet. - Akkor mintegy száz-százhúszan voltak, a létszám azóta megkét­szereződött! A gyermekek hetente két-három alkalommal úszóedzéseken, egyszer tornatermi foglalkozásokon vesznek részt. Szakosztályunkba orvosi igazolás, diagnózis alapján nyerhetnek felvételt a rászorulók, akik a számukra legmegfelelőbb csoportba kerülnek. Profilunk szerint elsősorban a légúti megbetegedésben szenvedőkre koncentrálunk, ám az ortopédia körébe tartozó esetekkel is foglal­kozunk. Az. egyesület közreműködésével az idén, tudomásunk szerint elsőként az országban, sport­terápiás óvodai csoportot alakítottunk kizárólag légúti panaszokkal küszködő gyermekeknek. A főorvos úr elmondta még. a foglalkozások monotonitását csökkentendő, különböző szórakoztató programokat, téli és tavaszi kirándulásokat szerveznek a gyermekeknek. A szakosztályhoz tartozó fiatalok szüleit jelentős kiadás nem terheli, csupán jelképesnek mondható térítési dijat kell fizetniük. Sárkány István, az egyesület elnöke így emlékszik a múltra. - Amikor megkeresett bennünket a főorvos úr, elnökségünk azonnal megtárgyalta ezt a társadalmilag is rendkívül fontos dolgot, és rögvest elhatároztuk, támogatjuk törekvéseiket. Az úszásoktatás különben is profilunkba tartozik, tehát nem volt akadálya a szakosztály létrehozásának. Bár önfenntartók vagyunk, a nyereségről eleve lemondtunk, mi több, kedvezményt adtunk és adunk ma is, de ugyanezt teszi a városi sportigazgatóság is. Büszkék vagyunk a családias légkört sugárzó szakosztályunkra, az ott ténykedőkre, mert - élükön a főorvos úrral - mindenki szívügyének tekinti a gyermekekkel való szakszerű törődést, mielőbbi gyógyulásukat. GY. E. Ötéves a Szegedi Tömegsport Egyesület sportterápiás szakosztálya Fotó: Gvenes Kálmán

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom