Délmagyarország, 1991. december (81. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-04 / 284. szám

> I 0 * V ALAPÍ1 DELMAQY SZERDA, 1991. DEC. 4., 81. ÉVF. 284. SZÁM V - ALAPÍTVA: 1910-BEN Ki ne szeretné ezt az áldott, átkozott, homoki tájat? Még akkor is. amikor a szél űzi, hajtja maga előtt kíméletlenül a vágtázó porszemcséket, s elfújja a mag felől a földet, betemeti a szánalmas gyümölcsöt, s elviszi a parasztember kedvét. így volt ez évszázadokon át Homokországban. A régi múlt már valóban múlt, csak a nagyon öregek emlékezéseiben tűnik elő a betyárvilág, Rózsa Sándor romantikus alakja, meg az a hajdani szegénység, kiszolgáltatottság is, ami az akkori világhoz odapásszolt. Rég volt, napjainkban legszívesebben mesének hisszük. De. aki kicsit is ismerős e tájon, nagyon jól tudja, hogy mit szenvedett itt a földművelő nép. A legmostohább. legkritikusabb területe volt ez hazánknak, mégha erre tévedtek Árpád apánkék is. Jártak erre történelmi viharok, háborús dúlások, betegségek, pusztított az aszály, a víz, perlekedtek egymással a falvak, az emberek, nagy áldozatokat kívánt a föld, ez a telhetetlen homoki föld, ami elnyelte a parasztemberek vérét, verítékét. És mostohán fizetett, keservesen, nagyon mostohán. A törökök kitakarodása után egyremásra rajzottak ki a szegedi várból a földművelők, s egyre nagyobb területeken tették hasznossá, jövedelmezővé a termelést, az életet. A szállásokat, a régi írások ORSZÁG HAVI ELŐFIZETÉSI DÍJ: 185 FT, ÁRA: 7,40 FT Mi lesz a munkanélküliekkel? szerint 1815 decemberében nevezték először hivatalosan tanyáknak. Dorozsmán például a tanyatelepülés az 1800-as években kezdődött el. Jól mutatja a homoki falvak lábrakapását, fejlődését az 1930-as összeállítás: Árpád-központnak 188 lakója, Bordány-dűlőnek 1266, Forráskút dűlőnek pedig 497 lakója volt. Az ember mindig is élni akar. Úgy tudott embernek maradni, hogy napról napra igazolta önmagát, belefektette reményeit, vágyait a futó poszahomokba. kiegyengette a homokbuckákat, leengedte a vadvizeket, s megkötötte a vándorló homokot. Utcasorok épültek, s ma már csak csodálni lehet a sátortetős, hatalmas falusi házakat. Az évszázados elmaradottságból, hátrányból napjainkra szépen fejlődő, viruló, ígérgető - hibáival is - termőtáj alakult ki, aminek rangja van a világpiacon. Pedig az átlagosnál gyengébb termőképességű a talaj. Az éghajlati tényezők sem kedveznek. És mégis. Aranyvidék ez. Az arany hazája. Termesztik itt a piros aranyat, a fűszerpaprikát, a homok aranyát, az őszibarackot, e táj dajkálja az égő aranyat, az olajat, s évről évre kínálja, szüret után teletölti pincéinket folyékony aranyával, a jó ízű rizlinggel. Ellentmondásos vidék, gazdag vidék. Megtaláljuk az átok-dülőket is, ahol bizony a munkából kiöregedettek szűkösebbre fogják igényeiket, akiknél a napról napra való élés is élmény, nagy öröm. Most történelmi idők járnak e vidékre is. Nem lehet kiszámítani, hogy mit hoz a holnap, hány szövetkezeti gazdaság számolódik fel, hány alakul újjá, változik át gazdasági társulássá, s főleg, mihez kezdenek a visszakapott földdel a termelők. Bérbe adják? Gazdálkodnak rajta? S a megtermelt árunak lesz-e egyáltalán piaca, s az milyen lesz? Csupa kérdőjel ma a mezőgazdaság. Ám az biztos, a föld megmarad. azon termelni lehet (kell), s előbb-utóbb parancsoló szükségszerűséggel felfedezi a tőke is (nemzetközi), érdemes itt beruháznia, befektetnie, felkarolnia ezt a jobb napokat megélt ágazatot. E táj is kivirulhat. Ezek az átmeneti hónapok, évek, előbb-utóbb értékesebbé teszik a paraszti munkát. Elég csak az 199l-es évre utalnunk, amikor hol túltermelés, hol pedig hiány mutatkozott egyes termékeknél, mint például a hús és a tojás esetében. Az alapvető változás, hogy többszínű, többpólusú nemzetgazdaság jön létre, amely elengedhetetlen és bár sok-sok fájdalommal, irtózatos kockázattal jár a mezőgazdaságban is, ám reméljük, hogy megéri. Ugyanis a korábbi szerkezet lemerevedett, már a nyolcvanas évek elejétől kimerültek a kolhoztípusú modell gazdasági lehetőségei. Magyarországon két lényeges korlát van az agrárgazdaság előtt, s ezt a bőrünkön érezzük nap mint nap, a Duna-Tisza-közi homokhátság termelőüzemei talán jobban, mint más vidékeken. Az első a piac hiánya, szűkülése. A második a támogatások drasztikus csökkentése. Ezek viszont megváltozhatatlanul formálják a jövő agráriumát. Hogyan? Nem az lesz a lényeg, ki a tulajdonos, hanem az, mit tud kezdeni a tulajdonnal, a gazdasága szerkezetét és szervezetét hogyan alakítja. Mire számíthatunk? Megjelennek a magyar agrárágazatban az óriásfarmok, amelyeknek bizony egy része extenzív nagybirtok lesz (mint hajdanán a többség), ahol a tulajdonos legtöbb esetben a külföldi tőke, esetleg valamelyik bank lesz. A középparaszti gazdaságok is elszaporodnak, bár ezeknek az uralkodóvá válása iszonyatosan sok pénzt igényelne. Egy 50 hektáros gazdaság (farmgazdaság) felszerelése 20-30 millió forintot vinne el. Negyvenezer családi gazdaság gyors elindításához tehát 800-1000 milliárd forint kellene. Honnan? Külföldi tőkéből? Felvehetnénk nyugodt lelkiismerettel ennyit? Megszaporodnak és megerősödnek majd az úgynevezett kettős foglalkozású gazdaságok, amelyek jellemzője, mint nyugaton, hogy a mezőgazdasági tevékenység mellett más munkát is vállal a gazda, esetleg a család, kezdve a szolgáltatástól az iparig. Lehet az is, hogy ezek csak önellátásra rendezkednek be. Ám valószínű, hogy éppen a tömeges munkanélküliség következtében, a leértékelődő munkaerő végső kizsákmányolásának és önkizsákmányolásának lehetünk tanúi. Elképzelhető, s talán legreálisabb is, a lassú átalakulás. A jelenlegi földhasználat sok év alatt változik meg. Nem a földtulajdonlásról van szó, hanem a használatról. Egy viszont biztos: bármilyen megoldás irányában mozdul is el a magyar mezőgazdaság, irgalmatlanul szaporodik ezzel a munkanélküliek, a földönfutók serege. Jó lenne tudni, velük mi lesz? Sz. LUKÁCS IMRE TARTALOM Elfogadták az Expo-törvényt 3 FÓKUSZ *XKIJE^BEN TEGNAP MEGNYÍLT a Magyar Köztársaság ^^nagykövetsége, illetve Páldi András főkonzul és Anatalij Zlenko ukrán külügyminiszter aláírták a diplomáciai kapcsolatok felvételéről szóló jegyzőkönyvet. Ukrajna történelmében Magyarország az első állam, amellyel közvetlen, teljes körű diplomáciai viszonyra lépett. D

AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK VÉDELMI MINISZTERE december 8-án hivatalos látogatásra Magyarországra érkezik - közölte Keleti György HM-szóvivő. Richárd B. Cheney Für Lajos honvédelmi miniszter meghívásának tesz eleget. A MÉDECINS DU MONDE (Orvosok a Világért) francia szervezet 70 ezer dollár értékben több tonnányi segélyszállítmányt juttatott el Magyarországra. Az adományt a jugoszláviai menekülteknek, elsősorban a kisgyermekeknek szánják. Az szétosztást a nagyatádi menekülttáborban kezdték meg. D

SÚLYOS KÁROKAT OKOZOTT a hétfői romániai földrengés Temesvár környékén. A Rompresre hivatkozó dpa jelentés szerint Vejte településen az épületek kilencven százalékában keletkezett kár. A faluból mintegy ötszáz gyermeket és idős embert kitelepítettek. A rengések következtében többen megsebesültek. A földrengés Vejtén kívül máshol is rongált meg házakat, viszont a Rompres nem számolt be arról, hogy Temesváron is keletkeztek volna károk. D

HÁROMSZÁZTÖTVENHÁROM SZÁZALÉKOS A ROMÁN INFLÁCIÓ, a bérek viszont csupán 280 százalékkal nőttek: következésképpen csökkent az életszínvonal. Novemberben Romániában az élelmiszerárak átlagosan 387 százalékkal voltak magasabbak, mint a tavalyi év végén, a többi termék ára átlagosan 361 százalékkal növekedett. *VASSZIV LETT hazánk külkereskedelmi forgalmának m/mérlege az év első tíz hónapjában - közölte az NGKM. Januártól októberig 7257 millió dollár értékben exportáltunk, az import viszont 8721 millió dollár volt. Az exportált magyar termékek több mint kétharmada a fejlett országokban talált vev.őre. A konvertibilis kivitel 31 százalékkal nőtt a tavalyi, hasonló időszakhoz képest. Legnagyobb kereskedelmi partnerünk még mindig Németország, amely a magyar export 26 százalékát fogadta be az idén. ^XJOGTALAN A FÉL ÉVRE SZÓLÓ megállapítása a kötelező '•^gépjármű-felelősségbiztosítási díjnak - közölte az MTI-vel a Magánfuvarozók Országos Ipartestületének illetékese az előzetes egyeztető tárgyalások után. Mint közölte: az ezzel kapcsolatos jogszabály éves díjhirdetést tesz kötelezővé. FOTÓ: ENYEDI ZOLTÁN Interjú Bodó Antallal ..5 Darvasi László tárcája 16 Százados Az ember, ha bekapcsolja a Kossuth rádiót, elfogulatlan információkat szeretne hallani belőle az nagyvilág és az kicsi Magyarország legfontosabb történéseiről. Joggal mérges az az ember, ha - példának okáért - a másfél órás 168 órából csupán azt tudhatja meg, hogy Solt Ottília és Eörsi István miképp vélekedik saját pártjának, az SZDSZ-nek válságáról, minként magasztalja néhány nyugati bankszakember a Magyar Nemzeti Bank leváltott elnökét, aki politikai manővereket hajtott végre, holott tiszte - tisztsége - szerint nem ez lett volna a dolga, miként jelenti ki egy közvéleménykutató (háromszázfős, telefonon megkérdezett „minta" alapján), hogy a Kónya-Pető vitából az utóbbi került ki győztesen, és mit nyilatkozik a Köztársaság elnöke - aki még soha nem keveredett MDF-es szimpatizáns hírébe - szerencsétlen hajléktalanokról. Ebből a műsorból sajnálatos módon nem tudhattuk meg, hogy ezen kérdésekről mi a kormánypártok, illetőleg a kormány véleménye. Márpedig talán a rádióhallgatók széles tömegei erre is kíváncsiak lettek volna, még ha nem is értenek sem ezekkel, sem azokkal egyet. A kormányt ezen 168 órában csupán egy százados képviselte - mint BM-alkalmazott -, aki valamelyik kerületi rendőrkapitányságon két hajléktalan félig-agyonverése ügyében a nyomozást vezeti. A 168 óra valóban érdekfeszítő volt, ám egyoldalú. Mint ahogy több olyan televíziós, rádiós műsor és központi napilap is, amely csak az általa szimpatikus véleményeknek ad hangot, képet, betűt. Az a rádióhallgató-tévénézőpestilapot-olvasó pedig, aki ugyanazon cikkből-műsorból kívánja megismerni az összes, közelmúltban történt fontos eseményeket, s azok különböző olvasatát, nem tehet mást: vásárol egy „kormányhoz közel álló" meg egy tőle távol elhelyezkedő napilapot, kifigyeli, hogy mikor szerkeszt a rádióban vagy a tévében egy MDF-hez közelálló, s mikor egy SZDSZ-es úijhölgy), ezeket a produktumokat mind-mind elolvassa-megnézimeghallgatja, s utána, miután ezt megcselekedte, olyan de olyan tájékozott lesz, hogy az csak na. Világos, hogy az MDF országos értekezlete előtt, meg az SZDSZ elnökválasztása után kiéleződik a médiák harca. Áj SZDSZ az első szabad választások óta kézben tart bizonyos lapokat, televíziós-rádiós, szerkesztőségeket. Az MDF ennek fontosságára, kicsinység, később ébredi rá, de azóta, hogy ráébredt, nagy elánnal teszi e „dolgát". Mind a kormányzók, mind az ellenzékben várakozók azt szeretnék. ha a legfontosabb médiák, sajtótermékek saját fennhatóságuk alá kerülnének. Csak remélni tudom, hogy egyiküknek sem fog sikerülni. SANDI ISTVÁN