Délmagyarország, 1991. december (81. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-20 / 298. szám

PÉNTEK, 1991. DEC. 20. HANGSÚLY 5 Minamizuka úr gyanakszik... Rózsa Sándor Japánban Minthogy japán nyelvtudásom kimerül egyetlen köszönésben, kézenfekvőnek látszott, ha magyarul társalgunk - már csak azért is, mert Shingo Minamizuka remekül kifejezi magát nyelvünkön. Közös vendéglátónk, dr. Blazovich László megyei levéltár-igazgató szobájában ültünk le beszélgetni egy csésze forró tea társaságában. - Mióta érdeklődik Magyarország iránt? - A tokiói egyetem nemzetközi kapcsolatok tanszékén tanultam: a szocialista országokról hallgattam előadásokat. Akkor Japánban még nem sokat lehetett tudni a keleteurópai államokról, ezért a Szovjetunió NEP-korszakával kellett foglalkoznom - erről kaptunk irodalmat. Én viszont szerettem volna jobban ismerni a szocialista tömb országait. - Mi vonzotta ennyire? - Tizenkét-tizenhárom éves voltam az '56-os forradalom idején, sokat írtak erről nálunk, fényképeket is közöltek. Ennek hatása erősen bennem maradt. Tanulmányaim végeztével a tokiói Tsuda Egyetemen kaptam állást. Ez „női egyetem" volt, ahová - bármilyen furcsa - csak hölgyek iratkoztak be. Itt voltam adjunktus, a nemzetközi kapcsolatok karán. Két esztendő múlva, harmincéves koromban nyílt lehetőségem arra, hogy külföldön tanuljak. Oyan keleteurópai országot kerestem, amely ösztöndíjat kínál: így kerültem 1972. októberében Magyarországra. Berend T. Iván irányításával a XIX. század magyar gazdaságtörtéA közelmúltban a megyei levéltárban kutatott Shingo Minamizuka úr, a történettudományok japán professzora. Nem először járt Magyarországon: jövőre lesz húsz esztendeje, hogy ösztöndíjas kutatóként a múlt század gazdaságtörténetével kezdett ismerkedni. Most Rózsa Sándor nyomában jár. Xovábbírásra vár, monográfia lesz belőle. Két év múlva az Erdei Ferenc, Németh László, Darvas József, Illyés Gyula, Szabó Pál nevével jelzetl népi mozgalomról írtam könyvet, címe „A csendes forradalom". A XX. század harmincas éveitől 1948-ig tartó időszakot vizsgáltam. ez volt az igazi, alulról szerveződő népi demokrácia időszaka, amit még nem változtatott meg erőszakkal az idegen szovjet ráhatás. - Jó visszhangja volt? - Hasonló munkák még nem jelentek meg Japánban, s a tokiói egyetemi kiadó 5000 példánya egy év alatt elfogyott, így utánnyomásra volt szükség. Ez nagy sikernek számított, gondoljunk csak az első könyv 800 példányára. - Szegeden mikor járt először? - Még 1973-ban, de '87 nyarán is itt kutattam a tanyavilág életét. Japánban az idén is megjelent egy kis könyvem a „harmadik útról," ezt a legtekintélyesebb kiadó, az Iwanami gondozta. Németh László, Bibó István gondolataira nálunk is fogékonyak: ezt bizonyítja, hogy a tizenötezer példány két hét alatt elfogyott, most ötezer példány készült még belőle. Itt jegyzem meg, hogy még 1975-ben hetedmagammal megalapítottuk a Kelet-Európát kutató társaságot. Most kétszánetét kutattam. Másfél évig maradtam itt. - Miért választotta éppen ezt a korszakot? - Akkor még '56-ot nem lehetett vizsgálni, s a múlt század gazdaságtörténetét roppant izgalmasnak találtam. Ennek eredményeként otthon, 1979-ben megjelent egy könyvem, „Kelet-Európa gazdaságtörténete, Magyarország a világ kapitalista rendszerében" címmel. Mindössze 800 példányban merték csak kiadni, ez el is fogyott. Két évvel korábban írtam egy cikket a magyar Történelmi Szemle japán megfelelőjébe, rögtön meg is hívtak a szerkesztőbizottságba. Ekkor a világszerte „felszálló ágban" lévő szociáldemokrácia állt a figyelmem középpontjában, később azonban a parasztság szempontjait „alulról" vizsgálva próbáltam megközelíteni, ez akkor még forradalmi nézőpontváltásnak számított. - Közben tovább publikált? - Egy tanulmány jellegű könyvem 1985-ben jelent meg: „KeletEurópa gazdaság- és társadalomtörténete". Két tárgyról írtam: a magyar agrárszocializmusról és a bolgár parasztszövetségről. Örömmel tapasztaltam, hogy sok fiatal kutatót inspirált, akik érdeklődni kezdtek a téma iránt. A könyv zan vagyunk, ebből Magyarországgal mintegy negyvenen foglalkoznak. Székhelyünk a munkahelyem: a Chiba Egyetem. Chiba közigazgatásilag Tokióhoz tartozik. - Most a betyárvilággal foglalkozik. Miért? - A betyárok voltaképpen az agrármozgalmak egyik ágazatához tartoztak. Szeged és Békéscsaba különösen gazdag forrásanyagokban, e két városban kutatok. A betyárok a népi igazságszolgáltatást képviselték, a köröttük kialakult kultusz is ezzel magyarázható. Rózsa Sándor alakja köré legendák szövődtek. - A japán történelemben akad Rózsa Sándorhoz hasonló figura? - Edo (ez Tokió régi neve) egyik sogunjának. Kokugawának idején élt egy rabló, akit „Egérnek" nevezett a nép, egy társáról pedig éppen tévésorozatot játszanak. Rózsa Sándorhoz visszatérve: remélem, nem veszik rossz néven tőlem a magyarok, hogy nekem ez a „hős" egy kicsit gyanús... A kultusza nagyobb, mint amekkorát a személyiség indokolni látszik - ez Kossuth népszerűségének és Jókai Mór írásművészetének egyformán köszönhető. Hogy egy példát is mondjak: Rózsa Sándor többnyire kívül maradt az akciókon, a végrehajtást inkább az embereire bízta. - Róla is írni fog? - Természetesen! Lókötő Rózsa Sándor tovább növeli majd Japánban a magyarok népszerűségét. NYILAS PÉTER Jól jött a rendszámtáblacsere... E tények és adatok a Magyar Autóklub Csongrád megyei szervezetének idei gazdálkodását jellemzik, de ha nem folytatnánk a sort, a valóságosnál szebb képet festenénk. A korrektség kívánja, hogy azt is elsoroljuk - a megyei elnökség e hét elején tartott, évzáró ülésén elhangzottak alapján - , hogy az 1990-es taglétszám bizony visszaesett - ez idő szerint 18 ezer 60-ra. Ebben nyilván nem csupán az autósokat sújtó terhek (a biztosítási, üzemanyag- és alkatrészköltségek) növekedése, hanem az általános megélhetési esélyek rosszabbodása is szerepet játszott. Ezért is döntött úgy az országos elnökség, hogy a január elsejétől 960 forintra emelt éves tagdíjból 200 forintot - közlekedésbiztonsági, környezetvédelmi szolgáltatások évente egyszeri, díjmentes igénybevételének formájában A szegedi műszaki állomás új fékpadot kapott, a vásárhelyinek a belső udvarát betonozták le, vettek két számítógépet és egy fénymásolót, Szentesen festettek-mázoltak, s fizettek a segélyhívó telefonvonal bekötéséért. A korábbi évekhez képest jóval többször települtek ki a falvakba, hogy az ottani autósok közvetlenül vehessék igénybe műszaki szolgáltatásaikat. Asotthalmon és Mindszenten új miniállomás nyílt, s a rendszemtáblák cseréjére vállalkozván, igencsak nagy forgalmat bonyolítottak le 1991-ben. visszatérít a klubtagoknak. Méghozzá úgy. hogy mindenki, aki megújítja tagságát 1992-re, névre szóló bont kap. (Jellemző az ügyviteli költségek drágulására, hogy ez az egyszeri levelezés a tagsággal 12 milliójába kerül az autóklubnak!) Néhány klubszolgáltatás iránt is csökkent a kereslet, így kevesebb autós kérte kocsijának alvázvédelniét, hatott az autósoktatásban kialakult konkurencia, ritkábban hívták a szállítószolgálatot. Megfogyatkoztak a diagnosztikai műhelyek látogatói, s a turistautakra, hitellevelekre is kisebb igény mutatkozott. Mégis, összességében eredménycsen gazdálkodott a megyei szervezet - hála a rendszámcseréknek, a biztosítási jutalékoknak, a gépkocsikölcsönzésnek, a helyiségbérleti díjaknak. Mint Balogh Tibor főtitkártól a megyei elnökségi ülésen megtudtuk: az ország legnagyobb társadalmi szervezete gazdálkodását számos termelő cég is megirigyelhetné: százmilliós idei nyereségükből futotta a fejlesztésekre, új műszaki állomásokra, s például 24 sárga angyalra is. (Ezek, mint a főtitkár megjegyezte, csak annyiban számítanak autóknak, hogy motorjuk és négy kerekük van. mert kocsinként 300 ezer forint értékű szerszámkészletükkel inkább mozgó szervízeknek tekinthetők!) 1992-ben sem kell attól tartani túlzottan, hogy „leépül" a szervezet. Még ha kevesebb tagot, kisebb forgalmat prognosztizálnak is, a fejlesztésekről nem mondanak le a jövő év pénzügyi tervezésekor. Csongrád megyében négy, kipufogógáz-elemzésre és diagnosztizálásra alkalmas műszert szeretnének beszerezni. Szegeden ügyfélfogadót és ügyintézői irodát alakítanak ki, s tovább bővítik a számítógépes ügyviteli rendszert is. R1C MORZSÁK A BIBLIÁBÓL „ÍME, MEGJELENTEM, ...ISTENEM, HOGY AKARATODAT TELJESÍTSEM" (Zsoltárok könyve 40:8-9) „Az Ige testté lett és lakozott mi közöttünk" (János evang. 1:14). „Ne féljetek, mert ÍME, hirdetek nektek nagy örömet, ...megszületett nektek ma a Megtartó, ki az Úr Krisztus" (Lukács evang. 2:10) „Minden ellentmondás nélkül nagy a kegyességnek ez a titka: Isten megjelent testben..." (I. Timotheushoz 3:16). Eltelt már fölöttem 60 karácsony, több, mint 40 éve prédikálom, de kevésnek és erőtlennek találom az emberi szó kifejező képességét annak érzékeltetésére, amire ezek a Bibliában sem gyakran előforduló szavak mutatnak: ÍME. Kimeríthetetlen mélysége Isten szeretének. felmérhetetlen gazdagsága ajándékának. IME a karácsonyban olyan titkok tárulnak fel, amikkel nem lehet az emberi értelemnek és logikának vitatkozni. Most újra karácsony ünnepe közeledik. A szeretetnek, összetartozásnak, kibékülésnek, együtt a családnak és még nagyon sok emberi élet produkálta eseménynek meghitt, meleg hangulatú szent estéje. Nem szeretnék ünneprontó lenni, de az emberiség nagy családjában ezen a karácsony estén is több lesz a szomorúságtól, bánattól, félelemtől könnyes szem, mint amelyikben öröm csillog. De még a karácsonyfa árnyékában is mennyi félelem és aggódás szorongatja a szíveket: fog-e örülni az ajándéknak, amire most jutott az egyre szűkülő keretből? Megfelelő lesz-e a mérete, a színe az ajándéknak? Nem várt-e valami mást? Felenged-e a korábbi feszültség? Meg tud-e igazán bocsátani? ízlik-e majd a vacsora? Elég nagy-e a karácsonyfa? Mennyi elkeseredés, könny és veszekedés fog fakadni a karácsony estén?! Erre mutatna az ÍME? Egy nagyon rendes, szinte kritikán felül álló, 40 éves férfiismerősöm számolt be nekem így mostani karácsonyáról: Meg bírtam venni, amire a gyerekek, meg az asszony vágyott. Majd ő elkészíti még a hozzávalókat, nagy mestere a hangulatkeltésnek. Vettem a gyereknek egy Bibliát is. Én majd vacsora után leülök és nézem őket, hogy örülnek, vagy nézem a televíziót, ha nem olyan a műsor, hogy tetszenék, felteszek egy videót. Nemigen iszom, csak egy pohárral, és spekulálok, hogy mit csinálok jövőre, mert csak magamra számíthatok, amíg bírom. - Hálát adok az ilyen emberekért Istennek, de jó lenne több is ebből a fajtából - és imádkozom azért, hogy őrizze meg őket és családjukat a több pohártól, a kudarctól, a megvadulástól. Mindezek között nyissa meg látásunkat annak felismerésérc, amit Jézus Krisztus hozott az egész embervilágnak, és amikre az ószövetségi Messiás-próféciában a „megjelenő", az újszövetségi híradásban az örökkévalóság ritkán megjelenő angyalkövctc mutat: IME = lásd meg. értsd meg. fogadd el. Amit így kell bemutatni, nyilvánvaló, hogy nem az ember elképzelése, váradalma és módszerei nyomán jelenik meg, noha Isten ígéretének váradalma teljesedik be általa. ÍME, ISTEN NAGY ÖRÖMET. ÖRÖKRE MEGTARTÓT, SZABADÍTÓT ADOTT! JÓ AKARATA VAN MINDEN EMBER ÉS AZ EGÉSZ VILÁG IRÁNT! Az Ószövetség prófétája írta le az örök igazságot: „Veletek van az Úr, ha ti is ővele lesztek; ha keresitek, megtaláljátok, ha elhagyjátok, Ö is elhagy titeket." Elképzeléseink, feltételeink helyett az Ö akarata szerinti velünk lételére kell bíznunk magunkat, hatalma iránti kételkedés nélküli hittel és megtapasztaljuk, hogy IME, MEGJELENT. Akaratának megnyilvánulásait íratta le a Bibliában, ezért a Biblia rendszeres olvasása útján, a Szentlélek világosságáért imádkozó ember keresi és találja meg az Urat. ígérete szerint. Ő nem hagy el és nem távozik attól az embertől, aki indulatával, gondolatával, szavaival és tetteivel előbb el nem hagyta Őt: de amíg ideje van, annak is kínálja a megtérést Hozzá. Jézus megszületett közel kétezer évvel ezelőtt. Akik hisznek az Ó neveben. azoknak hatalmat adott arra, hogy Isten gyermekeivé legyenek. (János ev. 1:12). így születésének ünneplői azzal nyerhetik áldását, minden ajándékát, ha lelkük újjászületik a Szentlélek által élő reménységre: ahogyan Ő mondta: „Szükség nektek újonnan születnetek!" (János ev. 3:7). PAPP LÁSZLÓ REFORMÁTUS LELKÉSZ Kép-zavar TANDI LAJOS Ne hozzon senkit zavarba a fönti kép. Nem a nagy fekete lyuk a kozmoszban, nem is valamiféle „új vad" művész gesztusalkotása, hanem egy gyerekrajz. Nem is érdemelne sok szót a sárgák, vörösek, narancsok, fehérek izzó lavinája közötti, majdhogynem abroncsba zárt megvakult Nap, ha nem tudnám, hogy egy tizenéves festette, és azt a címet adta neki: Fészket rakott benne a szomorúság. Márpedig a gyermeki bánatnál nincs mélyebb kút. mint ahogy a gyereki örömnél sem csaphat magasabbra a láng. Mint ahogy nem lehet tisztább és őszintébb senki egy gyereknél, s nem lehet manipulálhatóbb. Ez a fekete lyuk elszorította a szívemet, és más szemmel néztem az iskolai kiállítás képeit. Az elsős Erika rajzos naplója ugyanarról győzött meg, mint annak a hetedikes fiúnak festménye, aki azt a címet adta a képnek: Elverte az eső az örömömet. S a paravánokon egymás mellett sorakoztak a tájképek, a sosem látott tenger látomásai, a halak és madarak, a ragadozók és kalózok, az egymásnak veselkedő harcosok, a batmanuszok és dzsiádzsók, a Barby babák és a Tündér Ilonák. S olyan fantasztikus gyermeki meglátások, hogy a kép egyik nézetében szabadon szárnyaló madarakat látunk, ám, ha fejre állítjuk, fantasztikus ragadozók törnek a lebukó madarakra. Egyszóval: soha hitelesebb tükörképét a felnőtt generációnak. Meggyőződésem, hogy mindenkinek, de elsősorban a gyerekeknek szükségük van egy zavarmentes kuckóra, egy autonóm fészekre, egy naplóra, egy rajzfüzetre, ahol kizárva a külvilágot önmaguk parányi horizontját mérlegelik, kapcsolataikat vizsgálgatják, életüket dokumentálják. Olyan ez, mint egy kapcsos könyv, az intimitás műfaja, kicsit szégyelltem is magam, hiszen a fönti kép mellett elmentem volna, ha nem tudom meg témáját, a kis alkotó szándékát, így azonban új dimenziót kapott minden. S lám, ismét bebizonyosodott. hogy verbaiitáson felnőtt nemzet vagyunk, nekünk a fogódzókat csak a szavak jelentik (néha persze az összeadás, a kivonás, meg az egyszeregy, és alkalmanként a do-ré-mi). Ám a vizuális nyelv elemei még mindig mostoha gyermekei világunknak. Nehezen fejtjük meg a színek intenzitását, a vonalak játékának üzenetét, a kompozíciók palackpostáján. Címeket keresünk, fogódzókat, eligazító KRESZ-táblákat. Még a gyermeki világban is. Pedig mily nagyképűek vagyunk mi, felnőttek, de vajon hányan merjük vállalni, hogy megfestjük hangulatainkat, hogy színekkel ábrázoljuk indulatainkat, hogy képpé formáljuk akaratunkat. Ez a fekete lyuk ezért lett számomra nem a bánat, hanem az öröm jelképe. Mert reményt ébreszt, hogy olyan generáció lépjen a jövő felé, mely kimondja örömeit és szomorúságát, indulatait és szorongásait, vágyait és reményeit. Őszintén, lendületes ecsetkezeléssel, vörösen, sárgán, narancsos izzásban - középen mélységes fekete koronggal. Nézem az iskolai kiállítás rajzait, és szembesítem mindennapjainkkal. Érdemes? Azt hiszem igen, s nem csak azért, mert egy különös világ tárul föl, amely a mi farkasvakságunk miatt már ködbe veszett, hanem azért is, mert rádöbbentenek, maradt még valami gyermekségünkből, képesek vagyunk rezonálni gyerekeink üzeneteire. Még akkor is, ha ezeket rejtjelezik, titkosítják. Őrizzük közösen ezt a titkot. Tizenkét év fogház a puskásnak Tizenkét évi fegyházbüntetésre ítélte Szabó Bernát győri posta- és bankrablót csütörtökön a Gvőr-Moson-Sopron Megyei Bíróság. Mellékbüntetésként tíz évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Bűntársa, Balázs László hatévi fegyházbüntetést és tízévi közügyektől való eltiltást kapott. A 49 éves Szabó Bernát sikkasztás miatt ült már. Szabadulását követően baromfitenyésztésbe fogott, és komoly adósságba keveredett. Rablássorozatát 1988 novemberében kezdte: egy győri zálogfiókban álarcban, lefűrészelt csövű légpuskával kényszerítette, mintegy 200 ezer forint átadására az alkalmazottakat. Tavaly szeptemberben már társával, Balázs Lászlóval együtt fosztották ki a balatonfüredi Cooptourist Irodát. A továbbiakban kispuskával, illetve Ausztriából vásárolt puskával fenyegették kiszemelt áldozataikat. Múlt év decemberében kirabolták a győri Ifjúság körúti benzinkutat, 561 ezer forintot zsákmányoltak: Ez év januárjában a győri takarékbankból 132 ezer forintot vittek magukkal. A következő helyszín februárban a győri Jereván úti posta volt, ahol Szabó Bernát egyedül, fegyverrel fenyegetőzve szerezte meg a csaknem kétmillió forintot. A nyomozás során kiderült, hogy II évvel ezelőtt ő volt a győri Kálvária úti postarablás tettese, ezért azonban most nem felelt, mert a bűncselekmény elévült.