Délmagyarország, 1991. december (81. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-19 / 297. szám

4 r /<£ . ^LAPÍTVA; 1910-BEN RORSZAQ HAVI ELŐFIZETÉSI DÍJ: 185 FR, ARA: 7,40 FT A tehetősek bankban ketyegtetik Szegedi érdekegyeztetés A Szegedi Érdekegyeztető Tanács, a helyi munkaadók és munkavállalók, valamint az önkormányzat közös fóruma tegnap a helyi adók lehetséges bevezetésének okairól hallgatta meg az alpolgármester beszámolóját, s fontolóra vette az esetleges következményeket. Az önkormányzatnak joga van az adók kivetéséhez, ám az adófajták körét és mértékét a törvény szigorúan szabályozza, s mentességek megállapítását teszi lehetővé. Az állami költségvetés csakúgy, mint az idén - 1992-ben is belekalkulálja az önkormányzati büdzsé forrásoldalába a helyi adókat, s támogatását ennek arányában csökkenti. Szeged városa, mert a szakadék előtti utolsó lépcsőfokon egyensúlyoz, a kommunális, az iparűzési valamint az idegen1 forgalmi adók bevezetésével számol. Vagyis a vállalkozói-munkaadói oldalt kívánja terhelni. Tűhegyi József vázlata a Kisosz képviselőjének heves ellenkezését váltotta ki. Dr. Martonosi István szerint a kormány minden eddigi lépése vállalkozóellenes volt, s elnagyoltnak és helytelennek érezte a mai közgyűlési előterjesztésben azt a megfogalmazást, hogy „a vállalkozók még terhelhetők, de a lakosság már nem." Az adóteher esetleg arra kényszerítheti a vállalkozókat, hogy tömegesen adják vissza igazolványaikat, így pusztán a munkanélküliséget növelhetik s nem az önkormányzati bevételeket; ugyanakkor a valóban tehetős rétegek, inkább a bankban ketyegtetik 30 százalékos nettó kamatra a pénzüket, mintsem kockáztassák a nagyobb haszonért s az újabb elvonásokért. Egyéb hibája már nincs is a tervezett helyi jogszabálynak, hacsak az nem, hogy alkotmányellenes és törvényellenes, hiszen rögzítve van: mindenki csak vagyona és jövedelme arányában köteles részt vállalni a közös terhekből. S ez a csőd szélén álló vállalatokra is vonatkozik, jelentették ki az érintettek. Az érvek felvonultatása ma folytatódik a közgyűlés ülésén, amennyiben az engedélyezi, hogy a SZÉT emberei is hozzászóljanak a vitához. Ó.J. FÓKUSZ KARÁCSONYI MEGLEPETÉSBEN részesül 17 ezer család •mJ az ország három megyéjében a Népjóléti Minisztérium által egy évvel ezelőtt létrehozott Gyorssegély Alapítványtól. A rászoruló családok december 20-a és 24-e között Bács-Kiskun, SzabolcsSzatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megye 83 településén, egyenként 1500 forint értékű élelmiszercsomagot vehetnek át. ÚJ ÚTLEVÉL kibocsátásáról dön

t mai ülésén a kormány. Ez sm/ az útiokmány, amely az üj címerrel és Magyar Köztársaság felirattal jelenik meg, várhatóan 10 évig lesz érvényben. Az elképzelések szerint az új útlevelet az önkormányzatok állítanák ki. A kabinet várhatóan ugyancsak ma dönt az egyéni és a szervezett turizmus devizaellátási feltételeiről is. Egyes értesülések szerint mégsem nő 50 dollárról 150-re az éves egyéni valutakeret, de a szervezett turizmus devizaellátása lényegesen javul. ^\ FÜR LAJOS honvédelmi miniszter tegnap Moszkvába •m/ utazott, hogy Jevgenyij Saposnyikov szovjet védelmi miniszterrel aláírja a két tárca közötti együttműködési megállapodást. Az okmányba olyan záradék került, amely szerint ha a szerződő felek megnevezésében, illetve státusában alapvető változás következne be, annak megfelelően módosítják a szerződést. ^\ A RENAULT francia autókonszern tanulmányozza a román m/ autóipar rekonstrukciójában való részvétel lehetőségét. A tervek között szerepel az Express kisautók összeszereltetése a craiovai Oltcit-gyárban. Noha a craiovai gyárban eddig egy konkurens márkát, a Citroént szerelték össze s a Renault-licenc alapján gyártott autók a Dacia üzemeiben készültek, a konszérn most szívesebben fektetne be a korszerűbb Oltcit gyárba. D

JÖVŐRE BEZÁRJA ohiói és texasi üzemét az idén rekordveszteséget termelő General Motors amerikai autógyártó óriáscég, s átszervezési programja során mintegy 15 ezer szellemi alkalmazottnak mond fel. A General Motors észak-amerikai tevekenvsége napi (!) 15 millió dolláros seszteséget hoz. Hat év alatt a GM fizikai állományának 30, hivatalnokainak pedig 15 százalékát volt kénytelen szélnek ereszteni. DÉL-KOREÁBÓL KIVONTÁK az összes atomfegyvert - ezt m/ Ro Te Vu elnök tegnap hivatalosan is bejelentette és egyúttal felszólította Észak-Koreát, hogy csatlakozzék a szöuli törekvésekhez, és közösen tegyék véglegesen atomfegysermentessé a félszigetet. *\ EDUÁRD SEVARDNADZ

E szovjet külügyminiszter tegnap ismét arra figyelmeztetett, hogy továbbra is fennáll a puccsveszély a Szovjetunióban. - Nagyon aggódom, nem tudom, minek nevezzem, puccsnak, felkelésnek vagy robbanásnak, de a veszély mindenesetre nagy - idézte a Reuter Sevardnadze nyilatkozatát. A külügyminiszter végül ismét óva intette Mihail Gorbacsovot attól, hogy elhamarkodottan lemondjon elnöki tisztségéről. ^\ KUPA MIHÁLY pénzügyminisztert fogadta tegnap Bonnban •mS Helmuth kuhl nemet kancellar. A magyar miniszter aznap szerződést írt alá német kollégájával, Theo Waigellel, a német és magyar vámigazgatás együttműködéséről, az elsőt Németország és egy kelet-európai állani között. Csúsztatott bevásárlóközpont FOTÓ: DÖMÖTÖR MIHÁLY A két és fél milliárd forintos beruházáshoz az akkori szegedi tanács 12 hektár földet adott 120 millió forintért. A telek közművesítését szintén ennyiért kalkulálták. Ezt az összeget a német Asko cég tette le, azaz a pénz azóta is egy magyar bankban kamatozik márkában. A megállapodás szerint az általuk létrehozott Shopping City Kft. megépíti a közműveket, majd a területet bérbe adja az áruház építőinek. Az ezért évente fizetendő négyzetméterenkénti 2 márka bérleti díjon az alapítók fele-fele arányban osztoznak. Csak egy apró hiba ehhez képest, hogy mindössze november óta jár a több mint 120 ezer négyzetméter utáni két márka, s közben a közmű sem épült meg. A kezdeti lelkesedés ellenére Vass György, a Shopping City magyar ügyvezetője több időt tölt otthonában, mint ügyintézéssel. A "fizetésé

t kapja ugyan, de munkája alig akad. A makett már elkészült Tizenöt hónappal ezelőtt írták alá a megállapodást. És épp tegnapra ígérték az elkészültét. Igaz - tették hozzá később -, a beruházás kezdetétől számít ez a határidő. Szegeden, a volt szovjet laktanya melletti bevásárlóközpont befejezéséig viszont alighanem újabb 15 hónapig várni kell. Az E5-ös út melletti bevásárlóközpont terveit a német fél adta, de csak ez év júniusában. Ekkor derült ki az is. hogy az Asko az ország hat városában egyszerre kíván építeni ilyen áruházakat. S az is ekkor vált nyilvánvalóvá, hogy az ígért 15 hónap a kiviteli tervek készítésének kezdetétői számít. De hol vagyunk még ettől! A németektől kapott építési terveket a Dél-magyarországi Tervező Vállalat villámgyorsan a magyar előírásokhoz igazította, majd honosította. Most a közművek kivitelezési és engedélyeztetési tervein dolgoznak, melyek még az idén elkészülnek. Ezekre várhatóan '92 februárban kapnak engedélyt, s ekkor dönt az Asko: hozzálássanak-e egyáltalán a kiviteli tervek készítéséhez? Ez lenne a startpisztoly. Lehet azonban, hogy várni kell egy kicsit még. Hiába készül el végre majd minden terv, hiába lesz. meg minden engedély, ha időközben óvatosságra inti a németeket a jugoszláv helyzet. Tőlük nézvést ugyanis igen közelinek tűnik déli szomszédunk háborúja, s ez elég a kiváráshoz. A terveket készítő Délterv igazgatója, Takács Máté mindenesetre optimista. A kényszerű féléves várakozás óta gőzerővel dolgoznak kollégái és februártól csak az. Asko döntésére várnak. Azon már túltették magukat

, hogy a tavaly szeptemberi megállapodás után jó fél évvel derült ki: az ígért 15 hónap még el sem kezdődött. Rajtuk semmi sem múlik. Várják a megbízást, most már a konkrét kivitelezési tervekre. Csak jönne már! VASS ISTVÁN PÉTKR Vízmű-kő „Ez rosszabb, mint a 22-es csapdája" - hallottam az újszegedi oktatási központban, a Csongrád megyei polgármesterek tanácskozásán, amikor a vízművek önkormányzati tulajdonba adására került a szó. Alighanem igaz a megállapítás: hihetetlenül bonyolult kérdésről van szó, tele kérdőjelekkel. Közelebbről: mint az a november 5-i. Vízválasztó, avagy ki legyen az alapító című cikkből is kiderül, amíg a törvény értelmében a megyei vízmű vállalat községi területen lévő vagyonhányada automatikusan önkormányzati tulajdonba kerül, addig a működtető vagyonrésszel kapcsolatban - mely többek között a vállalat épületeit vagy a hibaelhárításhoz szükséges eszközöket jelenti több elképzelés él. Ha jól értelmeztem, döntően két irányzat alakult ki: az önkormányzatok egy része lemondana erről a vagyontételről, és kiválva új szerződéseket kötne az üzemeltetésre, mások viszont az átalakuló állami vállalatra bíznák ezt a vagyonrészt. A többi elképzelést most hely hiányában nem soroljuk föl. (A kiválásról annyit: alapos feltételrendszernek kell megfelelnie annak az önkormányzatnak, amely lemondva a működtető vagyonrészről - maga akarja a vizet kitermeltetni. Ezt nem kötelező közüzemre bízni, csak ha van ilyen közüzeme az önkormányzatnak. A vízügyi üzemeltetési engedély nem jogfolytonos, azt a mindenkori üzemeltető kapja név szerint: ez helyeselhető, hiszen a lakosság tiszta és jó ivóvize a legfontosabb, más kérdés, hogy mennyi időbe fog telni, amíg az egyedi, tehát községenkénti lebontás elkészül.) Ha azonban nem sikerül az érintett önkormányzatok 51 százalékának egyetértésre jutnia, akkor a Vagyonátadó Bizottság fog dönteni. Az is fölvetődött, hogy a mostani álláspontokat csak előzetes véleménynek kellene tekinteni, és amikor aztán minden, így például az állami támogatás mértéke ismertté válik, akkor hozn

i meg a végleges döntést. Az önkormányzatoknak ugyanis jelenleg úgy kellene dönteniük a tulajdonlási kérdésben, hogy csupán a kötelesség ismert, de a működtetési feltételek rendszere nem. így az tűnik a legvalószínűbbnek, hogy a döntést elhalasztják a jövő év végéig, amikor a végleges feltételrendszer ismertté válik - annál is inkább, mert 1992-ben még központi díjszabás lesz érvényben. Márpedig tulajdonosnak csak az nevezhető, aki maga szabhatja meg szolgáltatásának árát, különben csak fiktív tulajdonlásról lehet beszélni. Erre talán csak 1993-ban lesz lehetősége az önkormányzatoknak, amikorra az állami támogatást is teljesen leépítik. Ennek összege egyébként már 1992-ben is csak feleannyi lesz, mint az idén volt. S még valamit: többször elhangzott, hogy a megye részéről a minisztérium felé föltett különböző kérdésekre nem, vagy csak csonka válasz érkezett. Az az érzésem, hogy megint a szokásos magyar betegség: a felsőbb, miniszteriális és az alsóbb szintek közötti összhang hiánya húzza-halasztja a végső döntést ebben a fontos ügyben - mely. hogy visszautaljak a címre, olyan lassan az önkormányzatok számára, mint egy nyakba kötött kőkolonc. POZSIK LÁSZLÓ Ukrán dollárért szállítunk majd? 2 Marad a Krüger 3 Itt a Telin-Tévé 3 Karácsonyfák 4 A jótékony kevesek 5 ESK győzelem a sportcsarnokban 6 Aranyvasárnapi ajánlatok 7-11 Gazsó L. Ferenc tárcája 16 A nagy hitelező Igaz, az első évben jószerével semmi nem változik majd - legfeljebb átfestik a táblákat, és a december 31-én még körzetinek, január elsején már házinak nevezett orvosok (kártya)gyűjtögető életmódot kezdenek -, mégis valami mozdulni látszik az egészségügy jobhulásának irányába. Sokismeretlenes még az az egyenlet, aminek végeredménye majdan egyszer - a gyógyításügy befejezett reformja lesz. A még tisztázatlan kérdések közül a perdöntő, hogy ki állja a számlát. Mert hogy a társadalombiztosítás, a hajdani, nagy hitelező mára koldusbotra jutott. Ha adósa nem fizeti vissza a kölcsönt kamatostul, akkor katasztrófája elkerülhetetlennek látszik. Az adósnak illenék hát törlesztenie. Négy évtizeden át nyelte el a társadalombiztosítási járulékunkat az állami költségvetés, amiből aztán éppen hogy csurrant-csöppent az egészségügyre. S amikor a nagy hitelező végre függetlenné lett a költségvetéstől, és begyűjtött huszonhét milliárdot, akkor sem élvezhette soká a teli buksza örömeit, mert rögvest kölcsönkérte a felét a kormány. A tb-vel lakásalapkötvényt vásároltatott tizenhárom és fél milliárdért. Hiába szabadította meg '90-ben a családi pótlék fizetésétől, cserébe nyakába varrta az egészségügyet, és a járulékfedezet nélküli tételeket, úgyis mint: gyes, anyasági, temetési segély. A nagy hitelezőnek nemcsak az állam tartozik, adósa vagy 40 milliárddal több tucat vállalat, amelyeknek névsorát hiába hozták nyilvánosságra, ugyancsak több tucatszor. Es nem gazdagodott az egykori hitelező azzal a 100 milliárddal, amit a 1990-es vagyonpolitikai irányelvek szerint, állami vagyonként meg kellett volna kapnia. Nem alaptalan hát a kétely, hogy a kormány a költségvetési törvényjavaslatban szereplő 15 milliárdos tartozását az évtizedekig biztos hitelezőnek jövőre meg tudja adni. Márpedig enélkál valóban nem történik semmi az első reform esztendőben, csupán a körzeti orvos vált nevet. KALOCSAI KATALIN