Délmagyarország, 1991. december (81. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-03 / 283. szám

KEDD, 1991. DEC. 3. BELPOLITIKA 3 A napi vihar: jegybank és charta A szabad demokraták parlamenti képviselői hétfői frakcióülésükön Tardos Mártont választották meg a képviselőcsoport vezetőjévé. A Pető Iván múlt heti lemondásával megüresedett tisztségre végül is Tardos volt az egyetlen jelölt, és a frakció nagy többséggel neki szavazott bizalmat. A frakcióülésen Gál Gyulát megválasztották a képviselőcsoport vezetőségének tagjai közé, míg az új frakciótitkár Rózsa Edit lett. Az Országgyűlés tegnapi plenáris ülésén, a napirend elfogadása előtt több mint egyórás vitát folytattak a képviselők Surányi György MNB-elnök felmondásának okán. Az ellenzéki képviselők jelezték: a lépést ellentétesnek tartják az új jegybanki törvény szellemével. A miniszterelnök válaszában felhívta a figyelmet: nem leváltásról van szó, hanem egy új megbízásról. Antal! József szerint az MNB-elnöki tisztség és a Demokratikus charta aláírása nem egyeztethető össze. A szakszervezeti vagyon védelméről, a munkavállalók szervezkedési és szervezeteik működési esélyegyenlőségéről szóló ez évi törvény alapján az Állami Számvevőszéknek 1907 szervezet nyújtotta be vagyonelszámolását. Ebből 88 százalék hiteles volt, 3 szakszervezet nem számolt el a vagyonával, köztűk az MSZOSZ sem - közölték az ÁSZ hétfői sajtótájékoztatóján. A kárpótlási hivatal jelentése szerint 151 ezer károsult 8 milliárd forintra tart igényt. A kárpótlásra jogosultak kózül a legtöbben 10 ezertől 500 ezer forintig jogosultak kárpótlási jegyre. 3 millió forint feletti összeget egy, 4 milliónál többet szintén egy igénylő kaphat. Az MTA rendkívüli közgyűlése A Művészeti Akadémia terve Az Akadémiára mint testületre a kormánynak, s az egész országnak nagy szüksége van. Fontos, hogy az Akadémia és az egyetemek közötti együttműködés kialakításakor minden vélemény helyet kapjon - mondotta Surján László népjóléti miniszter a Magyar Tudományos Akadémia rendkívüli közgyűlésének nyitó napján, hétfőn az Akadémia várbeli kongresszusi termében. Kosáry Domokos, az MTA elnöke megnyitójában szólt arról, hogy külföldön is elismeréssel vélekednek a Magyar Tudományos Akadémiáról, amelyben az átalakulással egyidőben a stabilitás is jelen van. Hangsúlyozta a magyar tudomány érdekeit szolgáló akadémiai törvény fontosságát, amelynek tervezetét a minap fogadták el. Az Akadémia és a felsőoktatás, illetve az egyetemek együttműködését vázoló akadémiai állásfoglalás-tervezettel kapcsolatban Újfalussy József, az MTA alelnöke leszögezte: a magyar tudomány utánpótlásának érdekében együtt kell működnie a felsőoktatásnak és a kutatásnak. A témához sokan szóltak hozzá, egyetértve abban, hogy rendkívül fontos az Akadémia és az egyetemek harmonikus együttműködése, valamint az Akadémia egyetemi kutatócsoportjainak fenntartása, fejlesztése, támogatása. A vitában felszólaló Andrásfalvy Bertalan művelődési és közoktatási miniszter kiemelte: az Akadémiának és a magyar felsőoktatásnak a legfontosabb kérdésekben azonos állásponton kell lenniük, hiszen mesterséges szétválasztásuk csak" kárára lehet az ország tudományos teljesítményének. Ezt követően Kosáry Domokos, az MTA elnöke jelentette be, egy új, az MTA-n belül működő, de önálló egységként funkcionáló Művészeti Akadémia létrehozásának szándékát. A szellemi műhely maga fogalmazná meg teendőit, programját, s a jelenlegi Akadémiával együtt, de mégis eltérő módon segítené elő a közös célt: nemzeti művelődésünk határainkon túl is elismert magas szintjének megőrzését. Ez az elképzelés megfelelne mind az MTA hagyományainak, mind az alapító, gróf Széchenyi István szellemének. A közgyűlés első napja a Művészeti Akadémia létesítése feletti vitával zárult. A tanácskozás kedden folytatja munkáját. Az Expo-döntés: elnapolva Tegnapi ülésnapján az Országgyűlés megkezdte az 1996-os világkiállításról szóló törvényjavaslat részletes vitáját. A tervezetét a gazdasági, a környezetvédelmi és az alkotmányügyi bizottság támogatta, a költségvetési bizottság állásfoglalását azonban csak az összes módosító indítvány benyújtása után fogja ismertetni az előadó. A törvény legfontosabb feladata a mozgósítás az Expo szervezésére - mondotta Palotás János (MDF), aki komoly krtikával illette azt a módosító javaslatot, hogy kötvénykibocsátásokból fedezzék a költségvetési kiadásokat. Orbán Viktor (Fidesz) felszólította Palotás Jánost, valljon színt: lesz-e és mikor népszavazás? Hány aláírást gyűjtöttek és „hol rejtegetik azokat"? Békési László (MSZP) frakciója nevében bejelentette: akkor támogatják a tervezetet, ha a módosító indítványok bizonyítják, a kormány egységesen támogatja a megrendezést, s nemcsak a Parlamenttől váija egy nem kimondását. Jávor Károly (MDF) a jelenlegi tervezet környezetvédelmi szempontból elfogadhatatlan voltát indokolta számos érvvel, és a tervekben nem szereplő helyszín Csepel déli része - mellett indokokat sorakoztatott fel. A vitát az elnöklő Szűrös Mátyás elnapolta, így döntésre leghamarabb a mai napon kerülhet sor. KÖZÉLETI NAPLÓ MA GALIBA FERENC, a 19., HORPÁCSY ANDRÁS, a 20. számú választókerület képviselője fogadóórát tart 17-18 óráig a Gedói Általános Iskolában. HOLNAP DR. VÁNYAI ÉVA alpolgármester, a 18. számú választókerület képviselője 15-17 óráig fogadóórát tart a polgármesteri hivatal ügyfélszolgálatán (Széchenyi tér 11.). JENEI FERENC, a 16-os, THURZÓ FERENC, a 17-es számú választókerület képviselője 16-18 óráig tart fogadóórát a dorozsmai községházán (Negyvennyolcas u. 12.). * A DEMOKRATIKUS CHARTÁHOZ csatlakozni kívánók a támogató nyilatkozatot hétköznap 10-18 óra között írhatják alá a Földváry utca 3. szám alatt (Honvéd térnél). A hosszú európai út Társulunk, hová is? Egy hete, november 22-én, Brüsszelben parafálták a közös piaci társulási szerződést, amely a szabadkereskedelem fokozatos megteremtése mellett, s azon túl, célként fogalmazza meg Magyarország teljes jogú csatlakozását az Európai Közösséghez. Alig több, mint egy éve, 1990. november 6-án kezdődött, akkor értük el európai menetelésünk első állomását. Kelet-Európából elsőként, teljes jogú tagjává váltunk az Európa Tanácsnak. Ez az európai út persze nemcsak állomásokból, megérkezésekből, nemcsak ünnepekből áll. A „túrának" megvannak a maga nehézségei is. Az Európai Gazdasági Közösség és Magyarország első kereskedelmigazdasági megállapodása 1988 nyarán hét év alatt ígért vámok és korlátozások nélküli bejutást a magyar ipari termékek jelentős részének a közös piacra. Ez az ígéret annak köszönhető, hogy Magyarország jelentős erkölcsi-politikai tőkét szerzett a keletnémet menekültek tömeges átengedésével, a vasfüggöny eltüntetésével. Németh Miklós, majd Antall József kormánya igyekezett kihasználni ezt a tőkét. Miután 1989 júniusában Magyarország még Lengyelországgal. Jugoszláviával és a Szovjetunióval együtt kapott különleges meghívotti státuszt az akkor 23 tagú Európa Tanácsba, fél évvel később Horn Gyula már teljes jogú felvételünket kérte. Újabb fél év elteltével az Európa Tanács parlamenti közgyűlése Antall József miniszterelnök jelenlétében - egyhangúlag javasolta Magyarország felvételét. Ez 1990. november 6-án történt Rómában. Jeszenszky Géza ünnepélyes külsőségek között letétbe helyezte az Európa Tanács alapokmányának elfogadásáról szóló okiratot, s aláírta az európai emberi jogi egyezményt. Lehet, hogy az Európa Tanácshoz való csatlakozásnak inkább jelképes jelentősége van, mint gyakorlati. Nem így az Európai Közösségeknek. Az EK társulásról az év elején kezdődtek meg a tárgyalások, s többszöri nekirugaszkodás, remények és csalódások után. a múlt héten hoztak eredményt. Jó esetben ez a parafálás dollármilliárdokat hozhat a magyar gazdaságnak, de azért az eltelt év alatt le kellett számolni néhány illúzióval. Elsősorban azzal, hogy a saját integrációjukkal elfoglalt „tizenkettek" hajlandók dátumhoz kötött, határozott ígéretet tenni Magyarország teljes jogú EK-tagságára. • Magyarország és (Nyugat-) Európa között azonban nemcsak egy út vezet. És a főutak mellett vannak mellékösvények. Gazdaságilag ilyenek a Közös Piacon kívüli országokat tömörítő EFTA (Európai Szabadkereskedelmi Övezet), vagy a Londonban idén áprilisban létrehozott Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (amelynek Németh Miklós az egyik alelnöke). A jugoszláviai polgárháború sokakat rádöbbentett, hogy a Varsói Szerződés felbomlása után Magyarország biztonsági vákuumba került, s kénytelen új politikai-katonai támaszt keresni. Nagyon gyorsan kiderült: a NATO-tagság nem reális igény. Létrejön viszont (három hét múlva Brüszszelben) a NATO-országok és a kelet-európai államok rendszeres konzultációs fóruma, az Észak-Atlanti Együttműködési Tanács. A kilenc NATO-országot tömörítő Nyugat-Ekurópai Unióval tavaly októberben ugyancsak hivatalos kapcsolatot létesítettünk, idén áprilisban, Londonban pedig Katona Tamás külügyi államtitkár a szervezet főtitkár-helyettesével tárgyalva már felvethette Magyarország társult tagságának kérdését. HAJDÚ ANDRÁS TIB-felszólítás A Történelmi Igazságtétel Bizottsága budapesti és Pest környéki szervezete hétfőn tartotta alakuló ülését. Hegedűs László, a TIB országos ügyvezető elnöke hangsúlyozta: a mai. szélsőséges polarizáció közepette az 56-osoknak megalkuvás nélkül, nyíltan kell hallatni hangjukat. „Megbocsátás címén nem szabad egybemosni áldozatot és bűnöst. De ugyancsak nem szabad megengedni, hogy kinőjön az egyéni bosszú rendszere. A TIB kebelében egyik végletnek sem szabad helyt adni" mondta az ügyvezető elnök. Az alakuló ülésen elhangzott: a szervezet a pártoktól függetlenül és - kezdetben - szervezett tömegbázis nélkül érte el célját. A TIB az ország egyik legnépszerűbb szervezete volt 1988-89-ben, majd természetszerűen - átengedte a terepet a pluralista demokrácia képviselőinek, a pártoknak. Pomogáts Béla alelnök kijelentette: a TIB tagjai sem mentesek a csalódás érzésétől. Véleménye szerint minden 56-os szervezetet egybe kellene fogni. Az alelnök felszólította az 56-osokat az egymással való szolidaritásra. A budapesti és a Pest környéki TIB-szervezet megválasztotta vezetőségét, és küldötteit a TIB december 12-i közgyűlésére. Lesz elég búza Az eddigieknél jobban szervezett tájékoztatáspolitikát kell kialakítani a Földművelésügyi Minisztériumban - mondta Raskó György államtitkár azon a hétfői sajtótájékoztatón, amelyen bemutatták az újságíróknak Maróti László Ferencet, a szaktárca új szóvivőjét és önálló sajtóosztályának vezetőjét. Az államtitkár cáfolta azt a nézetet, miszerint jövőre ne teremne az országban elegendő kenyérgabona. Amennyiben a vetésterület eléri a 900 ezer hektárt — erre minden esély megvan -, nincs ok aggodalomra. Átlagosan 4,7-5 tonnás terméshozammal számolva hektáronként, a kenyérgabonából így több mint négymillió tonna terem majd 1992-ben. Ez pedig, figyelembe véve az ország szükségletét, amely 2,2-2,3 millió tonna - bőségesen elegendőnek tűnik a szükségletek fedezésére. Emellett utalt arra is, hogy tarthatatlan a korábbi állapot, miszerint más nemzetgazdasági ágak a mezőgazdaság rovásárajavítják pozícióikat. Ha kedd van, akkor ez Belgium. Ahol mindenki a maga szerencséjének kovácsa, legalábbis, ha addig üti a vasat, amíg meleg. Egy bűbájos híradás szerint például - amúgy melegibe - egy reklámcég, miután szerencsésen frigyre lépett amerikai óriás-partnerével, elhatározta, imágót ad egy függetlenedő volt szovjet köztársaságnak. Kitalálja az egész ifjú országot, hogy el lehessen adni. A fiatal respublica, mint áru, ez már döfi! S mivel nemsokára annyi lesz az új ország, hogy csak győzze átírni az agg békepaktumokat a kissé elkényeztetett Európa, ez az üzlet hosszú távon is zsírosnak ígérkezik. Mert, ha jól sikerül a referencia - jelen esetben Baskíria -, akkor majd.mindenki tőlük rendeli az új himnuszokat, zászlókat, címereket, a miniszterelnöki hivatalok fejléces papírjait és a köztársasági elnökök pierra cardinos pufajkáit a tarka-barka nyakkendővel. Ez lesz ám az új világ; artézi kutat az atomsilókból, ágyúból vajat, diktatúrából hamburgert, a vadászrepülők kerozonjából „Csúcs ez az érzés-t"! A baskír, nyenyec, mari, kirgiz, bosnyák, oszét, moldáv, ukrán, s a többi náció kisiskolásai is, mind-mind izgatottan lesik majd, hogy mit mesél nekik Disney, milyen kakaót iszik a nyuszi, s hogy milyen cukorkamázban tisztálkodik a sok-sok csokigolyó. Ami csak a szájukban olvad majd, ha eljő az ő imágólovaguk, s pajzsát óvón kis buksijuk fölé emeli. Bizony mondom, tetszik nékem ez a macskatáp-jövő, ez az illatoslevegőperspektíva. Civilizációnk diadalmas világmarketingbe pántlikázza az egész földgolyót, vegye-vigye a Nagy Galaktikus Kereskedő, ha köll neki. Éktelen eufóriámban ezért csak halkan kérdezem; hogy, jó imázsmenek, gondolom szondáztak azért Belgiumban is, mielőtt a Bajkál-Amúrból úttörő-vasutat varázsolnának? Hogy azért tudják, nem eszik olyan forrón az extraprofitot. Hogy még azért itt is volna mit belefeccolni a fenékig kánaánba! Hogy még a mi orcánkon is volna mit plasztikázni! Vagy Önöknek mi már nem vagyunk bőt? Persze az is lehet. Hiszen már megvan mindenünk. A történelmünk a történészeké, a demokráciánk a parlamenté, a kinevezés joga és felelőssége a miniszterelnöké, a szabadság féllése az ellenzéké, meg a téveszme áldozataié, a nép a népé, Kovács Jánosé meg az, amit megeszik. Ha mi már ennyire ki vagyunk kupáivá, akkor a többi, az ínyencségek, a részletek rajtunk múlnak, s önök valóban nekivághatnak a szovjet pampáknak. Csakhogy marad ezekben a részletekben valami, valami, amit ördögnek hívnak. Meg a kutya, ami a részletekben van elásva. A mi dizájnpapáink ugyanis nem az önök által javasolt ómega órát viselik, amikor a korhoz igazítják a mi időnket, de sokkalta inkább egy láncos-húzós-kakukkosból ketyegnek. S gyakran akkor is ütni akarnak, amikor annak már lejárt az ideje, s akkor is kakukkol veszettül, amikor békésen tollászkodnánk a fészkeinkben. Pedig nekik ott az egész erdő, maguknak építik. Miért kellünk nekik még mi is? Ezt mondjátok meg, jó tömegpszichológusok, menedzserkalkulálók; kik most innen elfelé készülődtök. Mert megeshet, hogy mire visszatérnétek a megreformált, fazonigazított baskír honhói, baskírabbat találtok itt, mint ahonnan megjöttetek. S akkor fuccs! Futhattok földön Afrikába, a kannibálok után Minnával mosogatni. Szerencse fel! BALOG JÓZSEF Torontói telekárak Budapesti indulatok A kanadai világvárosban, Torontóban járt hazánkfiai sok érdekes történetet regéltek e település magyar negyedéről és utcáiról. Tegnap az utolsó pillanatban megérkezett Antall József miniszterelnök hivatalába Brian Mullrony kanadai kormányfő levele, amit nagykövete révén juttatott el a címzetthez. Lényege: a kanadai Torontó városa kéri a világkiállítás közös rendezését; a levélben a kanadai hivatalos személy megjegyzi, amennyiben Budapest visszakozna. Torontó egymaga is vállalná a rendezést. A kormányhoz közel álló körök emlékeztetnek néhány előzményre - ezek ellenőrzésére elégséges fellapozni bármelyik hazai napilap gyűjteményét. Az ősszel érvényben volt a magyar miniszterelnök hivatalos kanadai meghívása, amit az amerikai ország belpolitikai gondjaira való hivatkozással, közös megegyezéssel tavaszra halasztottak. Göncz Árpád köztársasági elnök bizonyos kanadai üzleti körök nem hivatalos látogatásra szóló meghívását bírta, ami, a miniszterelnöki halasztást követően hivatalossá lépett elő. Emlékeztetőül: a kanadai magyarság 1956-os emlékünnepségének Göncz Árpád volt a szónoka. Közben Demszky Gábor budapesti főpolgármester, az SZDSZ egyik kulcsembere is „megjárta" Torontót. Remek ötlettel tért haza: Torontóban rendezzenek világkiállítást, Budapesten világfesztivált, kar-karöltve (az elvetélt BudapestBécs rendezvény mintájára). Az idea bizonyos hazai körökben ujjongással fogadtatott. A Kanadából érkező hírek szerint Torontó városában a telekés ingatlanárak az elmúlt hónapokban hihetetlenül estek. Két kulcsszemélyiség is érdekelt az ottani ingatlanárak alakításában. Andrew Sarlósról és George Sorosról van szó. Avagy, ha jobban tetszik. Sarlós Endre és Soros György arra is hivatott, hogy védje a kanadai telek- és ingatlanbcfektetők érdekeit. Közben a BIE (a világkiállításokat szervező iroda) személyi harcok színterévé vált az utóbbi időben. Ennek egyik jellemző adaléka, hogy a sevillai világkiállítás szervezőbizottságának elnöke szeretné megszerezni a BIE legfontosabb székét is - nyilvánvalóan csak azért, mivel a döntési mechanizmusban sajátos (spanyol) érdekeket érvényesíthet... A világkiállítás hatalmas üzlet. A tegnapi szavazás eredményét e tények tükrében érdemes értelPATAKI SÁNDOR