Délmagyarország, 1991. december (81. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-14 / 293. szám

2 KÜLPOLITIKA DÉLMAGYARORSZÁG SZOMBAT, 1991.DEG._14. Zsákutcába torkolló, gyors autópálya... A vajdasági villanygazdaság, a posta, a kőolajfeldolgoző ipar, az egyetem sth. Szerbia által történd bekebelezése - ők egységesítésnek nevezik - után sorra került a Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia is. Megszüntették ezt a rangos intézményt, természetesen a koszovói akadémiával sem tettek kivételt azzal a megindoklással, hogy az egységes Szerbiában csak egy akadémia működhet, a másik kettő csupán amolyan kihelyezett tagozat, vagy fiókszenrzet lehet. A gazdaság, a politika, az ipar, a mezőgazdaság, a kultúra ilyetén történő központosítása lassan, de biztosan rádöbbenti a vajdaságiakat arra, hogy kemény és kíméletlen kizsákmányolás folyik a nagyobbik testvér részéről, s mindez az egységes felsőbbrendű nemzeti érdek, a leendő jólét, az általános fellendülés csalóka ígéretének kíséretében történik. A Vajdasági Tudományos és Művészed Akadémiának több rendes és levelező magyar tagja is van, dr. Szeli István nevét például az alapítók között emlegetik. Dr. Bori Imre irodalomtörténész Herceg János író, dr. Várady Tibor, a római jog és a nemzetközi jog kiváló szakembere, dr. Ribár Béla nemzetközi hirűjtzikus nevét nyilván nem fogják törölni az akadémikusok listájáról, de hogy a szerb akadémia tagjaival sem kerülnek egyenrangú helyzetbe, az bizonyos. Amolyan provinciális tudósocskákká lesznek, s ha be is kapcsolódhalnak néhány hazai vagy nemzetközi projektumba, azt belgrádi jóváhagyással, engedéllyel, az ottani kutatási programokkal összhangban tehetik. Néhány elmés szerb népképviselő javaslalára ­mellesleg doktori titulusokkal rendelkezők is vannak közöttük - lehet hamarosan az újvidéki Magyar Nyelv, Irodalom és Hungarológiai Kutatások Intézetében is bevezetik az államnyelvet, hisz ha szerbül folyna a magyar pedagógusképzés és a magyar irodalmat, nyelvészetet, fonetikát, népköltészetet stb. is így oktatnák, nyilván több szerb hallgató látogatná az órákat és a magyarok sem lennének érthetetlen, fura nyelvük miatt gettóba zárva. Elképzelem Herceg Jánost, amint éppen egy regénytöredékét olvassa fel a belgrádi akadémikusoknak, vagy dr. Bori Imrét, amint a magyar avantgard főbb irányvonalairól értekezik az érdeklődéstől majd megfeszülő bölcs aggastyánoknak. Természetesen mindez szimultán fordításban történik, s a tolmács olykor idegesen kapkodva a fejét, bekérdez: ki, mi, mit mond, nem értem. A felolvasás végén az előadókat illedelmesen megtapsolják és a fővárosiak ecsetelik a két nemzet irodalma között létező hagyományos hídszerepet, a kapcsolattörténeti kutatások fontosságát, meg egymás kultúrája jobb megismerésének a szükségességét. Beszélnek arról a zsákutcába torkolló egyirányú útról, melyről évtizedeken keresztül azt gondoltuk, hogy háromsávos, gyors autópályaként Európába röpít bennünket. Turi Tibor Tombol a háború Lanyhul a néphadsereg harci kedve Teljes hevességgel tombol a horvátországi háború. Vinkovcit reggel óta a szomdszédos szerb faluból, Mirkovciból aknavetőkkel, többcsövű ágyúkkal lőtték reggel óta. A zágrábi rádió jelentése szerint ismét találat érte a vinkovei kórház épületét. A közeli Nusatára, amelyet a gárdisták tartanak, több mint 100 gránát hullott. Eszéken többször is volt légiriadó, de ezúttal a szövetségi hadirepülőgépek nem bombázták a szlavón fővárost. A csütörtöki késő éjszakába nyúló támadás következtében négy személy vesztette életét. A magyar határ közelében lévő Verőcét és Bcliscét is támadás érte. Nova Gradiskánál viszont tűz­párbaj volt a szövetségi erők és az offenzívába lendült horvát ala­kulatok között. A horvát rádió szerint mindinkább úrrá lesz a kilátástalanság érzése a jugoszláv néphadsereg tartalékosainál. Dja­kovónál például néhány boszniai illetékességű katona megadta magát a gárdistáknak. A harci morál lanyhulásával hozható összefüggésbe a csonka államel­nökség döntése, hogy három hónappal meghosszabbítja a kis­katonák szolgálati idejét, a tar­talékosokat pedig az eddigi másfél hónap helyett négy hónapig is a fronton tarthatják. Rendhagyó decemberi kérdések • X X •' • x';':':xx Xx://'- ;x 'xx x?:;;.;. Vxx /xx:x:x;x;xv'' .7/x xxxxx- V ' :V !x: xxxxgx xx.; :..x;j. Xx xx!;:: x ,x víx/xx. x/ x/íxxKxx; x,: ...éxyxxí:; xx. . .;/txxx.:: '.:'x:. :. x.../ ;.:••:,,• ;x:xx; x :• •:•,:••:;.•. .;. /xx/xx/xx: :x.xx. /xxxX.x:. .xXxxrxxiXxxxx:.: xxfxi/xáx.x.;:; ; /xV xx Négy latin-amerikai országot érintő körútjának utolsó állomására, Venezuelába érkezett Göncz Árpád. A magyar államfőt - akinek személyében most első alkalommal lépett a dél-amerikai ország földjére Magyarország első közjogi méltósága - katonai tiszteletadás mellett Carlos Andrés Pérez Rodriguez köztársasági elnök fogadta a repülőtéren. Mihail Gorbacsov kedvezően értékeli, hogy a közép-ázsiai köztársaságok is bekapcsolódtak a hreszti egyezménnyel elindított folyamatba - közölte Andrej Graesov szövetségi elnöki szóvivő. Mihail Gorbacsov szerint nagy jelentőségű az a körülmény, hogy az ashahadi dokumentumból kitűnik: a közép-ázsiai köztársaságok jogszerű, alkotmányos keretek között akarják megvalósítani az új közösség létrehozását. A közép-ázsiai államok vezetőinek találkozója után tartott pénteki sajtótájékoztatón szinte mindegyik elnök Vlihail Gorbacsov hibájának rótta fel, hogy nem vette figyelembe az utóbbi napokban kialakult realitásokat. Szembetűnő volt, hogy Nurszultan Nazarbajev kazah elnök is hasonló véleményen volt, noha a hét elején még az uniós terv mellett érvelt. India és Kína félretette a kapcsolatukat beárnyékoló határvitat és pénteken háront egy üttműködési megállapodást írtak alá képviselőik Li Peng kínai miniszterelnök újdelhi tárgyalásai eredményeként. A látogatás során elfogadott politikai nyilatkozatban a felek bírálták az Egyesűit Államokat és a többi nyugati országot, amiért saját elképzeléseiket akarják elfogadtatni a harmadik világgal a hidegháborút követő időszakra. A román parlament két házának egy üttes ünnepi ülésén pénteken nyilvánosságra hozták a referendum végleges eredményét: az alaptörvényt nagy többséggel elfogadták. Az új alkotmány 8 millió 464 ezer 624 érvényes szavazatot kapott, ami a leadott voksok 77,3 százaléka. 2 millió 235 ezer 085 választópolgár mondott nemet, vagyis a szavazók 20,4 százaléka nem értett egyet az elfogadott szöveggel. A szavazatok 2,3 százaléka volt érvénytelen. Elvtársak kenyértörése Már a választások előtt ke­nyértörésre kerülhet sor a Nemzeti Megmcntési Frontban a párttömö­rülést vezető Pctre Román volt kormányfő, valamint Ion Iliescu államfő hívei között. Az elmúlt két nap nyilatkozat-ütésváltásai immár egyértelművé tették, hogy a front gyakorlatilag már kettészakadt. Petre Román csütörtök esti tévényilatkozatában egyenesen azzal vádolta az államfőt, hogy a front ügyébe beavatkozva megsér­tette az alig néhány napja népsza­vazáson szentesített új alkotmányt. Románia különleges elbánást remél Románia csütörtökön azzal a kéréssel fordult az ENSZ Biz­tönsági Tanácsához, hogy tegye lehetővé számára 300 millió dollár értékű iraki olaj importját, mert csak így tudja elejét venni a télre ígérkező gazdasági és szociális válságnak. A felhívást lonel Sandulescu román külügyminisz­tériumi államtitkár - aki kizárólag ezért utazott New Yorkba - zárt ajtók mögött intézte a BT szank­cióbizottságához . A Reuter hírügynökség által megszólaltatott bizottsági tagok szerint nincs sok esély rá. hogy a BT kivételt tenne igen szigorú szankciói ügyében. Megemlítették, hogy korábban India is hasonló kéréssel fordult a szervezethez, ám elutasították. Egyedül az iraki gazdasághoz erősen kötődő Jordánia kapott engedélyt arra, hogy - igen korlátozott mértékben - olajat vehessen szomszédjától. A Szovjetunió még 1979-ben is beavatkozott a finn politikába és megakadályozta, hogy a Konzer­vatív Párt részt vehessen a kormánykoalícióban - nyilatkozta a napokban egy volt finn minisz­terelnök. „A szovjet utasítást, hogy rekesszék ki a koalícióból a kon­zervatívokat. Moszkvába látogató finn kommunista politikusok továbbították Urho Kekkonen akkori köztársasági elnöknek" ­jelentette ki Johannes Virolainen egykori miniszterelnök, aki 1979-ben a parlament elnöke volt. Az 1979-es választások után az ellenzéki konzervatívok a második legnagyobb pártként vonultak be a szociáldemokraták után a 200 tagú parlamentbe. „A szociáldemokraták, a centrumpártiak és a kommunisták Moszkva jéghideg keze azonban Kekkonen utasítására úgy döntöttek, hogy nem működ­nek együtt a konzervatívokkal" ­mondotta Virolainen, aki Kek­konen Centrum Pártjának volt a tagja. Ahti Karjalainen volt minisz­terelnök 1989-ben azt írta memoárjában, hogy 198l-ben Paavo Vayrynen külügyminiszter a szsovjet nagykövetség munka­társaival tanácskozott arról, hogy Moszkva támogatja Karjalainen jelölését az 1982-es elnökválasz­tásra. „Az ilyesmi mindennapos volt a 70-es, sőt még a 80-as években is, de azok az idők elmúltak már... amióta Gorbacsov került hata­lomra " - jelentette ki Virolainen. „Nem meglepő azonban, hogy Finnországról az a vélemény alakult ki: Moszkva befolyásolja döntéseiben " - tette hozzá. A hét elején Finnország és a Szovjetunió parafálta az új szerződést, amely az 1948 évi helyébe lép. Az ugyanis meg­követelte Finnországtól, hogy segítsen megvédeni a Szovjetuniót bármilyen támadással szemben, amely finn területen keresztül érné. Könnyűsúlyú vádak „Magyarország Szerbia és Jugoszlávia ellen háborút akar folytatni" - állítja a Nin című belgrádi hetilap most megjelent számában Zseljko Raznjatovic Arkan, a szlavóniai szerb terü­letvédelmi erők főparancsnoka. A szerb vezér azt hangoztatta, hogy Magyarország „több mint száz alkalommal sértette meg a jugoszláv légteret, mezőgazdasági gépekkel és sugárhajtású repü­lőkkel bombázta a körzet falvait és a szerb állásokat". Arkan a továb­biakban elmondta azt is, hogy Magyarországon 21 tábor létezik a horvátok kiképzésére, többnyire volt szovjet laktanyákban, s egy-egy táborban 1000-3000 embert tudnak elhelyezni. Arkan kifejtette, hogy Magyarország 300 harckocsit és egyéb páncélozott járművet telepített az ország déli részébe. A jugoszláv határ köze­lébe helyeztek egy rakétaalakulatot, s „innen akkor lőhetik Belgrádot, amikor csak akarják". Robbanófej a piacon Egy szovjet vállalat - a Csetek Corporation - egy kanadai céggel karöltve, norvég adatok szerint szovjet nukleáris robbanófejeket ajánlott megvételre a világpiacon/Az atomtölteteket különleges hulladék ­például vegyi anyagok és fegyverek - megsemmisítésére javasolják ­jelentette be nyilatkozatában pénteken a norvég rádióban Knut Gussgard, a norvég atomfelügyelcti bizottság elnöke. Felhívta a figyelmet arra a veszélyre, hogy ezek a fegyverek hatékony ellenőrzés híján végül a Közel-Keletre vagy a világ más válságövezetébe juthatnak. Gussgard figyelmeztetett arra, hogy a korábbi Szovjetunió területén uralkodó teljes káosz következtében nincs többé megfelelő belső ellenőrzés, és nem működik a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) ellenőrző rendszere sem. UMWl»MlglM»»imWWaMBI» Nyomasztó nevek A szlovák parlamentben a Szlovák Nemzeti Párt képviselői arra szólították fel a kormányt, hogy rendelje el az utcanevek és a települések „visszakeresztelésé­nek" moratóriumát. Az Új Szó pénteki beszámolója szerint a Szlovák Nemzeti Párt szélsőséges nézeteiről ismert képviselői egyebek között úgy érveltek, hogy az új nevek nyomasztólag hatnak a szlovák lakosságra, és nyilvánvaló, hogy Dél-Szlovákiában nem a szlovák környezet kialakítása a cél, ami - a Szlovák Nemzeti Párt szerint - végső soron „az önrendelkező Magyar Köztársaság" megteremtéséhez vezetne. Az elhangzottak ellen mindhárom szlovákiai magyar politikai mozgalom képviselői tiltakoz­tak. Átkelés a Dnyeszter folyón Több halottat követelő össze­csapás volt pénteken reggel Moldo­vában az orosz kisebbség fegy­veresei és a moldovai belügyi erők között. A kisinyovi belügyminisz­térium közlése szerint Dubosszári városnál a szeparatisták által kikiáltott, úgynevezett Dnyeszter­menti Köztársaság fegyveresei rálőttek a moldovai rendőrökre, hogy megakadályozzák őket a folyó hídján való átkelésben, majd halálos és sebesült áldozatokat követelő tűzpárbaj alakult ki. A védőket beszorították a városba. Igor Szmirnov, a Dnyeszter­menti Köztársaság vezetője arra kérte Jcvgenyíj Saposnyik szovjet védelmi minisztert, hogy vezé­nyeljen csapatokat Moldovába a további vérengzés megakadályozá­sára. Az AFP értesülése szerint tizenhét ember vesztette életét a pénteki összecsapásokban. A belügyi irat: áru A szovjet hatóságok a gazdasági nehézségekre történő hivatkozással nyugati országoknak adják el az egykori belügyi népbiztosság, a KGB elődjének számító NKVD eddig kiadatlan, archív iratait. A hírt közlő Ryszard Juszkiewicz lengyel szenátor, aki az emberiség elleni bűntettek vizsgálatával foglalkozó lengyel bizottság igazgatója is, elmondta, hogy Lengyelország „élénken érdek­lődik" a dokumentumok megszer­zése iránt. Kína siratja haldokló ellenfelét Jóllehet Kína és a Szovjetunió viszonya az utóbbi három évti­zedben aligha volt rózsásnak mondható, a pekingi hatalmi elit most mégis zavartan és rossz­kedvűen szemléli az egykori kommunista óriás agóniáját. ^ Szovjetunió megszűnése számukra is súlyos veszteség. A két világrendszer szemben­állásának megszűntét kevesen fájlalják, de a kínai kommunista vezetők c kevesek közé tartoznak. A kommunista, de tömbön kívüli Kína ugyanis jól ki tudja használni saját nemzetközi pozícióinak erősítésére az ellenséges katonai tömbök szembenállását. A Szovjetunió széthullása plasztikusan kifejezi és egyben betetőzi a kommunista hatalmi struktúrák összeomlását Kelet­Európában. A kelet-európai és a szovjetunióbeli átalakulás belpoli­tikai porondon is zavarba hozza a kínai vezetőket: valamelyest meggyőző magyarázatot kellene adniuk saját népüknek arra, hogy miért tartják életképesnek és fenntartandónak azt itt. ami élet­képtelennek és tarthatatlannak mutatkozott ott. Feltűnően keresik, de még nem sikerült rátalálniuk. Riasztja Pekinget az a reális feltételezés is, hogy a soknem­zetiségű Szovjetunió felbomlása felszíthatja a Kínában élő nemze­tiségek elszakadási törekvéseit. A volt szovjet nemzetiségek füg­getlen államainak létrejötte már önmagában is erjesztő hatású. Ráadásul Kínának és a Szovjet­uniónak hétezer kilométer hosszú közös határa van, s számos szaka­szán ugyanaz a nép él az innenső és a túlsó oldalon. Különösen nagy fejfájást okoz Pekingnek a Szovjet­unió több muzulmán köztársaságá­val határos Hszincsiang-Ujgur autonóm terület. A vidék szegény­sége és az őshonos ujgur lakosság muzulmán fanatizmusa örökös nyugtalanság gyúanyaga. Ezt most tetézi a Szovjetunió közép-ázsiai köztársaságainak „muzulmán rene­szánsza" és a Kínában éló ujgurok­nak az a reménye, hogy a Szovjet­unió teljes szétesése után egye­sülhetnek a határon túl élő testvé­reikkel. A függetlenség mellett tüntettek a terület több városában tavaly és idén októberben. Peking ez év őszén kétszer is csapatcrősítéseket küldött a nyugtalan térségbe. A zavargások szervezőire, jól értesült források szerint, halálbüntetés vár. Peking az ősszel nagyszabású propagandakampányt indított a sajtóban: cikkek özöne sorolja naponta, hogy milyen áldásosán hatnak a kínai szocializmus vív­mányai az ország 55 nemzetisé­gének életszínvonalára és kulturális szintjére. Közben a hatóságok tízezrével telepítik át az ország árvíz sújtotta középső és keleti vidékeiről a földönfutóvá vált kínai nemzetiségű parasztokat a szovjet határhoz közeli nemzetiségi körzetekbe, Hszincsiang-Ujgur autonóm területre és Belső­Mongóliába. BARTA GYÖRGY

Next

/
Oldalképek
Tartalom