Délmagyarország, 1991. december (81. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-03 / 283. szám

KEDD, 1991. DEC. 3. TÁRSADALOM 5 Az elszegényedő és növekvő társadalmi egyenlőtlenségekkel terhes Magyarországon a szociáldemokrata és szocialista rendszerváltó programok egy jóléti állam kiépítését helyezték kilátásba a skandináv (svéd) jóléti modell alapján. Bár ezek a politikai erők háttérbe szorultak és az egyébként is gyengélkedő svéd modellt erős ideológiai támadások érik Magyarországon is, a széles társadalmi jólét (a jóléti társadalom) iránti vágy és az állammal szembeni szociális elvárások továbbra sem csökkentek. A reformista szociáldemokraták a jóléti államot alternatívaként kínálták a liberális jogállammal és az államszocializmussal szemben. Az államszocializmus a javak bürokratikus és hatalmi elosztásával kísérli meg a szociális biztonság megteremtését, ami azonban alacsony életszínvonal mellett és a gazdasági hatékonyság és racionalitás rovására történik, miközben az állami-bürokratikus uralkodó osztály antidemokratikus és elnyomó hatalmat gyakorol, s a szabad munkásszervezkedést bilincsbe DM Lexikon Jóléti veri. A liberális jogállam ellenben garantálta ugyan a formális-jogi egyenlőséget és a politikai szabadságot, de nem tudott kielégítő megoldást találni a tömeges szegénységre és nyomorra, a szabadpiaci gazdaság ciklikus és mélyülő válságaira, a koncentrálódási (monopolizálódási) folyamatokra. A jóléti államot a liberális jogállam egy továbbfejlesztett változatának tekinthetjük. Az állam vállalkozik az egyenlőség és igazságosság elveinek materiális (anyagi javakban megfogható) garantálására: a jólét állampolgári jog s nem a teljesítmény és piaci verseny függvénye. Ezért az állam beavatkozik a gazdaságba, hogy elejét vegye a gazdasági válságoknak és ciklusoknak, megteremtse egy stabil gazdasági növekedés feltételeit és erőteljes társadalompolitikával csökkentse a társadalmi egyenlőtlenségeket. A jóléti állam állam ezáltal nem egyszerűen „szociális funkciót" vagy „szerepet" lát el, mint a segélyezés vagy a szegénytörvények esetében, hanem szociális demokráciaként valamennyi állampolgárának szociális biztonságot, minimális jólétet biztosít. A jóléti állam, szemben a szovjet típusú államszocializmussal, a piacgazdaságra és magántulajdonra mint a modern kor leghatékonyabb gazdasági intézményeire alapozódik. Államosítás és központi tervgazdálkodás helyett a magántőke megadóztatásával teremti meg a jóléti társadalompolitika anyagi feltételeit. Az erősen progresszív vagyon- és jövedelemadó, megtölti az állami költségvetés kasszáit, hogy a konjunktúrára képes ágazatok finanszírozásával az állami apparátusok elérjék a gazdasági célt, a kiegyensúlyozott növekedést. A jóléti államban ugyanis a piacgazdaságban megtermelt társadalmi termék növekményének elosztására törekednek. Egy sikeres jóléti állam ezért nehezen képzelhető el gazdasági növekedés nélkül. Fontos tudnunk, hogy a jóléti állam tevékenysége nem merül ki a másodlagos anyagi juttatásokban. Hozzátartozik még, egyebek között, egy magas színvonalú közegészségügyi és közoktatási rendszer fenntartása - minden állampolgár számára. A jóléti államok a gazdasági válságjelenségek miatt veszítettek teljesítményükből, a bürokratizálódás és pazarlás miatt pedig megkopott népszerűségük, ami miatt a hatalmon lévő szociáldemokraták sorozatban szenvedtek választási vereséget. A jogos kritikák és az ideologikus tévhitek ellenére a jóléti államot nem tanácsos felszámolni, legfeljebb egyszerűsíteni és ésszerűsíteni, hiszen az éleződő szociális és politikai konfliktusok szellemét szabadítanák ki. LÖFFLER TIBOR A szükség útvesztője Egy nap az ügyfélszolgálaton Indul a nap. Íme, a népjóléti iroda: a kisgyermek cumival a szájában ácsorog, édesanyja a havi fűtésszámla kifizetéséhez kérne se- • gítséget, egyelőre azonban nem tudja, kihez forduljon. A mélyen árkolt, gondoktól elbarikádozott arcok mögül nyűtt, reggel is fáradt tekintetek néznek vissza - választalanul. Kinek van idézése? - lép ki ajtaja mögül az ügyintéző fiatalember. A műbőr fotelból középkorú férfi pattan fel azoknak az embereknek az alázatával, akinek a kérés nem csupán a sok közül az egyik lehetőség, hanem megkerülhetetlen szükségszerűség. Levett kalappal tűnik el a szemközti szoba mélyén. - A tartalékokból sikerült még 40 millió forintot összeszednünk, sajnos jelentkezőnk is van bőven mondja Csikós Lászlóné -, a délutáni bizottsági ülésen megfogalmazzuk az előterjesztést, hogy a közgyűlés rátehesse a pecsétet. Vaskos iratcsomót emel le a polcról: - Ez a mai adag, jegyzi meg. Az irodavezető-helyettes asszony szobájában egymásnak adják a kilincset. - Ma van'az utolsó nap, be kell fizetnem a villanyszámlát a megilletődött férfi éppen csak a szék peremére ül. Az utána következő fiatalasszonyka tanácstalanul állva marad: - Éjszaka a főbérlő kipakolta minden holminkat a lépcsőházba, mától a két kisgyerekkel az utcán vagyok. - Nincs hová mennie? - Elváltam, a bíróság a férjemnek ítélte a lakást. A szüleim, az öcsém, a bátyám, a felesége meg a gyerekek egy kétszobás lakásban élnek, én ott már nem férek el. - A bírósági határozat nem rendelkezik a maga elhelyezéséről? - Nem. - Akkor, sajnos, marad az albérlet. - Lehetelen. most vesztettem el az állásomat! - Nézze, itt nem tudunk segíteni. Próbálja meg a lakásosztályt! Demokratikus a nyomorúság. Nincs kivételezett korosztály. Egy belvárosi, százesztendős anyókáról hallok, eddig nyolcvanéves lánya gondozta, aki most ágynak esett. Megtörtént tehát a baj. Meg a még nagyobb baj: fiatal házasok válnak fásulttá vagy teljesen életunttá: 6-8 ezres rezsi mellett 9-10 ezer forint Hosszú csápos bogár ténfereg elő valamelyik sarokból, közönyösen nézelődik a folyosó mintás kövezetén; hogy a harmadik cipőtalppal szemben is neki kedvez a véletlen, neki drukkolok. Az ostoba bogárnak eszébe sem jut a fotelok alatt menedéket keresni - én őt figyelem, engem egy bőrdzsekis férfiú méreget szakadatlan türelemmel. Ahhoz, hogy segélyért folyamodjak, bizonyára túlságosan jó erőben lévőnek tart, önmagához képest viszont feltehetően gyöngének, ezért a kihívó pillantás. Tessék mondani, ilyen helyen mikor kezdődik a verekedés, kérdezhetném, hiszen fölöttébb alkalmas terepen, a polgármesteri hivatal ügyfélszolgálati irodáján vagyunk. marad a 3-4 fős családokra. Egy önkormányzati bérlakás kalkulált rezsije 5500 forint. Egy átlagnyugdíj 7000 forint. A feladvány csak látszólag egyszerű. Anyuka toppan be középiskolás lányával. Három gyereket nevel, s kilencezer a nettó fizetése, állítja magáról. Menzai térítést kér. Hogy kissé indulatosan, a szégyen, a megalázottság az oka, mondja. Csikós Lászlóné gyakran kényszerül magyarázni az önkormányzati bizonyítványt: a keret már régen elfogyott, a szociális bizottság ehhez még országos pályázaton hozzányert 26 milliót, most pedig az innen-onnan összekapart tartalékokat osztják. Az ínség egyaránt sújtja a várost és polgárait. Csörög a telefon. A vonal túlsó végén sírdogáló nénike. - Elestem az előszobában, és ott feküdtem a betonon. A szomszédasszony hívta a mentőt. Úgy törték rám az ajtót. A kórházban sajnos nem tartottak bent, mert a csontom épen maradt. Nem bírom tovább! Én öngyilkos leszek! Az isten szerelmére, segítsenek! Vigyenek engem az otthonba! A gépíró hölgy súgja: Nincs gondozója, a múltkor is penészes kenyeret evett. Meg két doboz Kalmopyrint, hogy meghaljon. Csikós Lászlóné közben a szociális otthonokat hívja. Csak nagy sokára lesz hely. Túltelítettek. Akárcsak az élet - keserűséggel. De nem ez a törvény. Talán nem ez. A tervezet az alapelvek rögzítésekor humánumról és emberi méltóságról beszél: minden ember szabadon választja életformáját, ezért autonómiáját tiszteletben kell tartani." Másutt: az éves költségvetési tervezés során kell gondoskodni az ellátások forrásigényéről, amelynek konkrét mértékél a költségvetési törvény, valamint az önkormányzatok költségvetése rögzíti." - A szociális törvénytervezet a létbiztonságot alapvetően munkahelyek teremtésével és a társadalombiztosítás reformjával kívánja megteremteni, mondja Csikós Lászlóné. Azzal számol folytatja -, hogy '92-re konszolidálódik a gazdaság, s ezt Követően lassú fejlődés indul meg, növekszik a fogyasztás, újabb három éven belül egy számjegyűre csökken az infláció, és konvertibilis lesz a forint. Az állam magasabb erőforrás-koncentrációt tud létrehozni, elsősorban a legszegényebb rétegek támogatására. Az állam és az önkormányzat feladata ez, de a tervezet beépíti a régiót is, noha a megyének egyelőre még nincsenek ilyen jogosítványai. Problémát okozhat viszont, hogy a szociális ellátásban részesülők köre kissé szélesre tágul: benne foglaltatnak például a jogellenesen hazánkban tartózkodó személyek is. Két év előtt arra is volt példa, hogy egyesek Románia és Magyarország között pendliztek: itt fölvették a segélyt, hazavitték, és újra jöttek. Sajnos, a nyugdíj továbbra sem alanyi jogon jár majd: aki nem szerzett jogosultságot, annak a társadalombiztosítás helyett az önkormányzathoz kell fordulnia. Csakúgy, mint azoknak, akiknek lejárt munkanélküli-segélyezésük kétéves időtartama. Mondanom sem kell talán, hogy ez számukra mennyire megalázó. Jár viszont a segély - alanyi jogon - úgynevezett krízishelyzetben: ha valaki bejön, hogy nincs pénze még élelemre sem, kisegítjük. Honnan? Az épületlabirintus zárt világ: a kétemelet magas, szürke falak szűk betonnégyzetet fognak közre. Kilépek. Szemben, a kapun át érkezőktől dupla üvegfal választ el. Bent, az olajjal festett folyosókon egész nap emberek: bogarak, vészes közelségben a hétköznapi történelem piszkos, durva cipótalpaihoz. Tétován hunyorognak a neonfények ablaktalan terében. Mozdulnak, iszkolnak: küzdenek. Leírnám: nekik drukkolok. De lehetek-e kívülálló? FOTÓ: NAGY LÁSZLÓ Ó.J. Magyarországi szabadegyházak A nazarénusok A nazarénusok elnevezés a héber „nazir" szóból származik, mely magyarra így fordítható: Isten számára elkülönített, Istennek szentelt. Magyarországon hivatalosan használt teljes nevük: Krisztusban Hívő Nazarénus Gyülkekezet. A felekezetet Sámuel Heinrich Förhlich (1803-1857) svájci református lelkész alapította 1831-ben. Az új hit még a múlt század harmadik évtizedében eljutott Magyarországra a Svájcban járt magyar iparosok révén. így a nazarénusok hazánk legelső újkori protestáns szabadegyházi közösségévé lettek. A XIX. században a magyar nazarénusok legnagyobb hatású alakja Hencsei Lajos volt, aki első hitvallásuk megszerkesztésével jelentós szerepet játszott a nazarénus hitclvek kialakításában. A nazarénusoknak a Bibliáról, mint a hitélet kizárólagos alapjáról, a Szentháromság egy Istenről, a megváltásról, a megtérésről és a hit általi üdvözülésről szóló tanítása megegyezik a többi protestáns egyház tanaival. Sajátosságuk, hogy hitvallásuk név szerint felsorolja azt az 53 cselekedetet, amelyet bűnnek tartanak. Ilyen szerintük az emberölés, a paráznaság, a lopás, a rágalmazás, a részegség, az irigység, a káromkodás, a fösvénység, az eskü, a vér fogyasztása, az emberrablás, a születésszabályozás stb. Két „szent rítust" ismernek el, a keresztséget és az úrvacsorát. Csak a felnőttkeresztséget gyakorolják, amit a bűnösök megtérése és hitük megvallása után, azok önkéntes kérésére teljes alámerítéssel és kézrátételle! szolgáltatnak ki. Az úrvacsorát emlékvacsoraként értelmezik, a kenyeret és a bort pedig Kriszutus teste és vére jelképeként. Nagyon szigorúak a házassági erkölcs megítélésében. A házasságot csak a gyülekezeti tagok között engedik meg, más vallású személlyel nem. Elválniuk sem szabad. Az állampolgári esküt és a fegyverhasználatot a Szentírásból kiindulva súlyos bűnnek tekintik. A fegyvertelenségnél a Tízparancsolatra és a Hegyi beszédre hivatkoznak. Az eskü megtagadásakor Jézust idézik, aki azt mondta: „Semmiképpen ne esküdjetek..." (Mt 5,34-37) E két tanításuk miatt nagyon sokáig összeütközésbe kerültek az államhatalommal. Különösen a katonai szolgálat megtagadása miatt szenvedtek közülük sokan börtönbüntetést. Sőt az első világháboní idején egyes nazarénusokat ki is végeztek ezért! Ma már fegyver nélküli katonai szolgálatot teljesítenek, az esküt pedig fogadalomtételiel helyettesítik. Liturgikus rendjük igen egyszerű. Istentiszteleteik éneklésből, igeolvasásból, igemagyarazatból és imádságból állnak. Az alámerítés, a házasságkötés és a temetés minden külső dísz nélkül történik náluk. A temetésen a sírás-rívás tilos a hívők számára. A nazarénusoknak mindennapi életüket szintén nagyon puritán módon kell élniük. Nem szabad dohányozniuk és alkoholt fogyasztaniuk. Zajos szórakozóhelyekre sem járhatnak. Viszont a gyülekezeti tagoktól megkövetelik a becsületes, szorgalmas munkát és a megpróbáltatások zokszó nélküli elviselését. Fontos a rendszeres házi-családi áhítat végzése, mely lehet Biblia-olvasás vagy imádság. Gyülekezeti fegyelmük talán a legszigorúbb a szabadegyházak között. A nazarénus gyülekezetek egymástól függetlenek és teljesen egyenrangúak. A gyülekezetek vezetői az „egyházi szolgák", akiket a gyülekezeti tagok választanak. Az „egyházi szolgák" végzik a fő liturgikus funkciókat, s ők a gyülekezetek általános lelki gondviselői. Munkatársaik a diakónusok, az igeszólók, az imádkozok, a szegény gondozók és a betegápolók, a gazdálkodó atyafiak (gondnokok) és az énekvezetők- Az „egyházi szolgák" országos testületet alkotnak, és az átfogó kérdések megvitatására időnként megbeszéléseket tartanak. Ezek az úgynevezett atyafiságos konferenciák. A világon az 1980-as évek végén körülbelül 30-40 ezer nazarénus élt. (A különböző országokban a nazarénus hitelveket követők gyakran egészen eltérő módon nevezik magukat.) Magyarországon 40 gyülekezetben mintegy 3200 főre tehető a nazarénusok száma. GICZI ZSOLT Puritánul élni A múlt század második felében jött létre a nazarénius egyház Szegeden, illetve a közigazgatásilag hozzá tartozó Algyőn és Dorozsmán. Kezdetben a gyülekezet 20-30 tagot számlált. Nemrégiben egy ládából előkerült anyakönyvi összeírás szerint jelentős személyiség, gyülekezeti elöljáró volt ez idő tájt Szombati István, Galapis Pál. A szegedi egyház három tagjától. Erdélyi Lajostól, Kiss Sándortól és Kovács Károlytól érdeklődtünk a nazarénus felekezet történetéről, mai munkájáról, a gyülekezeti életről. A kezdeti időben elsősorban a gyülekezeti élet, a hitélet megszervezése volt az elsődleges feladat. Az istentiszteleteket magánházaknál tartották, majd később, az 1900-as évek elején a Batthyány utcában vettek egy, az istentiszteleteknek helyet adó épületet. A felekezet ez idő tájt is nyitva állt mindenki előtt, aki meg kívánta ismerni a Szentírást, be akart kapcsolódni a gyülekezet életébe. Szociális szolgáltatásokat csak a gyülekezeten belül, a rászoruló tagok között végeztek és végeznek ma is. Látogatják betegeiket, támogatják a nagycsaládosokat, gondoskodnak az idős testvéreikről. Anyagi forrásaik adományokból származnak, újabban alapítványokkai is kapcsolatban állnak. A századelőn az egyház sorozatos atrocitásoknak volt kitéve, a csendőrség Szegeden is gyakran háborgatta a gyülekezetet, a klérussal is gyakori konfliktusaik voltak. Ekkor még felekezeten kívülinek számítottak, s az első világháború alatt és után többeket bebörtönöztek vagy halálra ítéltek a fegyveres katonai szolgálat megtagadásáért. Saját problémáik miatt kifelé semmiféle missziós tevékenységet nem folytattak. A szegedi felekezet mindenkor nyitva állt az érdeklődők előtt, de semmiféle agitációt nem végzett, hiszen a felnóttkeresztség miatt csak a , .meggyőződő" emberek juthattak a gyülekezet soraiba. A kél háború közötti időben nem volt tiltott a gyülekezet működése, de segítséget sem az államtól, sem a várostól nem kaptak, de nem is igényeltek. '39-ben kormányrendelettel megszüntették az egyházat, amelyet csak '45-ben oldottak fel. Addig tilosak voltak az összejövetelek, a csendőrség szigorú büntetéseket rótt ki a rendelkezést megszegőkre. '45 után a szegedi taglétszám 60 főre növekedett. A gyülekezet ekkor szabadon működhetett, de a felekezeti elismerésre 1977. március 16-ig kellett várni. Napjainkban az Ybl Miklós utcában a szegedi gyülekezet új imaházat és a gyülekezet idős tagjainak menedéket adó szociális otthont kíván építeni. A gyülekezetben sok fiatal van. akik a munkahelyeken is igyekeznek úgy élni, hogy a Szentírásnak megfeleljenek, s ezzel jó példával járjanak elöl, s kedvező hatással legyenek másokra is. Mentesek minden káros szenvedélytől. A gyülekezet ma 200 tagot számlál, de jelentős a látogatók száma is - létszámuk 50 körül mozog -, akik vagy családtagok, vagy érdeklődők. Velük lazább a kötelék, ők nem vesznek részt a hitéletben. P. T. P.