Délmagyarország, 1991. december (81. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-03 / 283. szám

KEDD, 1991. DEC. 3. TÁRSADALOM 5 Az elszegényedő és növekvő társadalmi egyenlőtlenségekkel terhes Magyarországon a szociál­demokrata és szocialista rendszer­váltó programok egy jóléti állam kiépítését helyezték kilátásba a skandináv (svéd) jóléti modell alapján. Bár ezek a politikai erők háttérbe szorultak és az egyébként is gyengélkedő svéd modellt erős ideológiai támadások érik Magyar­országon is, a széles társadalmi jólét (a jóléti társadalom) iránti vágy és az állammal szembeni szo­ciális elvárások továbbra sem csökkentek. A reformista szociáldemokraták a jóléti államot alternatívaként kínálták a liberális jogállammal és az államszocializmussal szemben. Az államszocializmus a javak bü­rokratikus és hatalmi elosztásával kísérli meg a szociális biztonság megteremtését, ami azonban ala­csony életszínvonal mellett és a gazdasági hatékonyság és racio­nalitás rovására történik, miközben az állami-bürokratikus uralkodó osztály antidemokratikus és elnyo­mó hatalmat gyakorol, s a szabad munkásszervezkedést bilincsbe DM Lexikon Jóléti veri. A liberális jogállam ellenben garantálta ugyan a formális-jogi egyenlőséget és a politikai sza­badságot, de nem tudott kielégítő megoldást találni a tömeges sze­génységre és nyomorra, a szabad­piaci gazdaság ciklikus és mélyülő válságaira, a koncentrálódási (mo­nopolizálódási) folyamatokra. A jóléti államot a liberális jog­állam egy továbbfejlesztett változa­tának tekinthetjük. Az állam vállal­kozik az egyenlőség és igazságos­ság elveinek materiális (anyagi ja­vakban megfogható) garantálására: a jólét állampolgári jog s nem a teljesítmény és piaci verseny függvénye. Ezért az állam be­avatkozik a gazdaságba, hogy ele­jét vegye a gazdasági válságoknak és ciklusoknak, megteremtse egy stabil gazdasági növekedés feltéte­leit és erőteljes társadalom­politikával csökkentse a társadalmi egyenlőtlenségeket. A jóléti állam állam ezáltal nem egyszerűen „szociális funkciót" vagy „szerepet" lát el, mint a segélyezés vagy a szegény­törvények esetében, hanem szo­ciális demokráciaként valamennyi állampolgárának szociális bizton­ságot, minimális jólétet biztosít. A jóléti állam, szemben a szovjet típusú államszocializmussal, a piacgazdaságra és magántulajdonra mint a modern kor leghatékonyabb gazdasági intézményeire alapozó­dik. Államosítás és központi terv­gazdálkodás helyett a magántőke megadóztatásával teremti meg a jóléti társadalompolitika anyagi feltételeit. Az erősen progresszív vagyon- és jövedelemadó, megtölti az állami költségvetés kasszáit, hogy a konjunktúrára képes ága­zatok finanszírozásával az állami apparátusok elérjék a gazdasági célt, a kiegyensúlyozott növeke­dést. A jóléti államban ugyanis a piacgazdaságban megtermelt társa­dalmi termék növekményének el­osztására törekednek. Egy sikeres jóléti állam ezért nehezen kép­zelhető el gazdasági növekedés nélkül. Fontos tudnunk, hogy a jóléti állam tevékenysége nem merül ki a másodlagos anyagi juttatásokban. Hozzátartozik még, egyebek között, egy magas szín­vonalú közegészségügyi és közok­tatási rendszer fenntartása - min­den állampolgár számára. A jóléti államok a gazdasági válságjelenségek miatt veszítettek teljesítményükből, a bürokratizá­lódás és pazarlás miatt pedig megkopott népszerűségük, ami miatt a hatalmon lévő szociálde­mokraták sorozatban szenvedtek választási vereséget. A jogos kritikák és az ideologikus tévhitek ellenére a jóléti államot nem tanácsos felszámolni, legfeljebb egyszerűsíteni és ésszerűsíteni, hiszen az éleződő szociális és politikai konfliktusok szellemét szabadítanák ki. LÖFFLER TIBOR A szükség útvesztője Egy nap az ügyfélszolgálaton Indul a nap. Íme, a népjóléti iro­da: a kisgyermek cumival a szájá­ban ácsorog, édesanyja a havi fű­tésszámla kifizetéséhez kérne se- • gítséget, egyelőre azonban nem tudja, kihez forduljon. A mélyen árkolt, gondoktól elbarikádozott arcok mögül nyűtt, reggel is fáradt tekintetek néznek vissza - válasz­talanul. Kinek van idézése? - lép ki ajtaja mögül az ügyintéző fiatal­ember. A műbőr fotelból középkorú férfi pattan fel azoknak az embe­reknek az alázatával, akinek a kérés nem csupán a sok közül az egyik lehetőség, hanem megkerülhetetlen szükségszerűség. Levett kalappal tűnik el a szemközti szoba mélyén. - A tartalékokból sikerült még 40 millió forintot összeszednünk, sajnos jelentkezőnk is van bőven ­mondja Csikós Lászlóné -, a dél­utáni bizottsági ülésen megfogal­mazzuk az előterjesztést, hogy a közgyűlés rátehesse a pecsétet. Vaskos iratcsomót emel le a polc­ról: - Ez a mai adag, jegyzi meg. Az irodavezető-helyettes asszony szobájában egymásnak adják a kilincset. - Ma van'az utolsó nap, be kell fizetnem a villanyszámlát ­a megilletődött férfi éppen csak a szék peremére ül. Az utána kö­vetkező fiatalasszonyka tanácstala­nul állva marad: - Éjszaka a fő­bérlő kipakolta minden holminkat a lépcsőházba, mától a két kisgye­rekkel az utcán vagyok. - Nincs hová mennie? - Elváltam, a bíróság a férjem­nek ítélte a lakást. A szüleim, az öcsém, a bátyám, a felesége meg a gyerekek egy kétszobás lakásban élnek, én ott már nem férek el. - A bírósági határozat nem rendelkezik a maga elhelyezéséről? - Nem. - Akkor, sajnos, marad az al­bérlet. - Lehetelen. most vesztettem el az állásomat! - Nézze, itt nem tudunk segíteni. Próbálja meg a lakásosztályt! Demokratikus a nyomorúság. Nincs kivételezett korosztály. Egy belvárosi, százesztendős anyókáról hallok, eddig nyolcvanéves lánya gondozta, aki most ágynak esett. Megtörtént tehát a baj. Meg a még nagyobb baj: fiatal házasok válnak fásulttá vagy teljesen életunttá: 6-8 ezres rezsi mellett 9-10 ezer forint Hosszú csápos bogár ténfereg elő valamelyik sarokból, közönyösen nézelődik a folyosó mintás kövezetén; hogy a harmadik cipőtalppal szemben is neki kedvez a véletlen, neki drukkolok. Az ostoba bogárnak eszébe sem jut a fotelok alatt menedéket keresni - én őt figyelem, engem egy bőrdzsekis férfiú méreget szakadatlan türelemmel. Ahhoz, hogy segélyért folyamodjak, bizonyára túlságosan jó erőben lévőnek tart, önmagához képest viszont feltehetően gyöngének, ezért a kihívó pillantás. Tessék mondani, ilyen helyen mikor kezdődik a verekedés, kérdezhetném, hiszen fölöttébb alkalmas terepen, a polgármesteri hivatal ügyfélszolgálati irodáján vagyunk. marad a 3-4 fős családokra. Egy önkormányzati bérlakás kalkulált rezsije 5500 forint. Egy átlag­nyugdíj 7000 forint. A feladvány csak látszólag egyszerű. Anyuka toppan be középiskolás lányával. Három gyereket nevel, s kilencezer a nettó fizetése, állítja magáról. Menzai térítést kér. Hogy kissé indulatosan, a szégyen, a megalázottság az oka, mondja. Csikós Lászlóné gyakran kény­szerül magyarázni az önkormány­zati bizonyítványt: a keret már régen elfogyott, a szociális bizott­ság ehhez még országos pályázaton hozzányert 26 milliót, most pedig az innen-onnan összekapart tarta­lékokat osztják. Az ínség egyaránt sújtja a várost és polgárait. Csörög a telefon. A vonal túlsó végén sírdogáló nénike. - Elestem az előszobában, és ott feküdtem a betonon. A szomszédasszony hívta a mentőt. Úgy törték rám az ajtót. A kórházban sajnos nem tartottak bent, mert a csontom épen maradt. Nem bírom tovább! Én öngyilkos leszek! Az isten szerelmére, se­gítsenek! Vigyenek engem az ott­honba! A gépíró hölgy súgja: ­Nincs gondozója, a múltkor is penészes kenyeret evett. Meg két doboz Kalmopyrint, hogy meg­haljon. Csikós Lászlóné közben a szociális otthonokat hívja. Csak nagy sokára lesz hely. Túltelítettek. Akárcsak az élet - keserűséggel. De nem ez a törvény. Talán nem ez. A tervezet az alapelvek rögzítésekor humánumról és emberi méltóságról beszél: minden ember szabadon vá­lasztja életformáját, ezért autonó­miáját tiszteletben kell tartani." Másutt: az éves költségvetési tervezés során kell gondoskodni az ellátások forrásigényéről, amely­nek konkrét mértékél a költség­vetési törvény, valamint az önkor­mányzatok költségvetése rögzíti." - A szociális törvénytervezet a létbiztonságot alapvetően munka­helyek teremtésével és a társa­dalombiztosítás reformjával kí­vánja megteremteni, mondja Csikós Lászlóné. Azzal számol ­folytatja -, hogy '92-re konszo­lidálódik a gazdaság, s ezt Köve­tően lassú fejlődés indul meg, növekszik a fogyasztás, újabb három éven belül egy számjegyűre csökken az infláció, és konvertibilis lesz a forint. Az állam magasabb erőforrás-koncentrációt tud létrehozni, elsősorban a legsze­gényebb rétegek támogatására. Az állam és az önkormányzat feladata ez, de a tervezet beépíti a régiót is, noha a megyének egyelőre még nincsenek ilyen jogosítványai. Problémát okozhat viszont, hogy a szociális ellátásban részesülők köre kissé szélesre tágul: benne fog­laltatnak például a jogellenesen ha­zánkban tartózkodó személyek is. Két év előtt arra is volt példa, hogy egyesek Románia és Magyarország között pendliztek: itt fölvették a segélyt, hazavitték, és újra jöttek. Sajnos, a nyugdíj továbbra sem alanyi jogon jár majd: aki nem szerzett jogosultságot, annak a társadalombiztosítás helyett az önkormányzathoz kell fordulnia. Csakúgy, mint azoknak, akiknek lejárt munkanélküli-segélyezésük kétéves időtartama. Mondanom sem kell talán, hogy ez számukra mennyire megalázó. Jár viszont a segély - alanyi jogon - úgy­nevezett krízishelyzetben: ha valaki bejön, hogy nincs pénze még élelemre sem, kisegítjük. Honnan? Az épületlabirintus zárt világ: a kétemelet magas, szürke falak szűk betonnégyzetet fognak közre. Kilépek. Szemben, a kapun át érkezőktől dupla üvegfal választ el. Bent, az olajjal festett folyosókon egész nap emberek: bogarak, vészes közelségben a hétköznapi történelem piszkos, durva cipó­talpaihoz. Tétován hunyorognak a neonfények ablaktalan terében. Mozdulnak, iszkolnak: küzdenek. Leírnám: nekik drukkolok. De lehetek-e kívülálló? FOTÓ: NAGY LÁSZLÓ Ó.J. Magyarországi szabadegyházak A nazarénusok A nazarénusok elnevezés a héber „nazir" szóból származik, mely magyarra így fordítható: Isten számára elkülönített, Istennek szentelt. Magyarországon hivatalosan használt teljes nevük: Krisztusban Hívő Nazarénus Gyülkekezet. A felekezetet Sámuel Heinrich Förhlich (1803-1857) svájci református lelkész alapította 1831-ben. Az új hit még a múlt század harmadik évtizedében eljutott Magyar­országra a Svájcban járt magyar iparosok révén. így a nazarénusok hazánk legelső újkori protestáns szabadegyházi közösségévé lettek. A XIX. században a magyar nazarénusok legnagyobb hatású alakja Hencsei Lajos volt, aki első hitvallásuk megszerkesztésével jelentós szerepet játszott a nazarénus hitclvek kialakításában. A nazarénusoknak a Bibliáról, mint a hitélet kizárólagos alapjáról, a Szentháromság egy Istenről, a megváltásról, a megtérésről és a hit általi üd­vözülésről szóló tanítása megegyezik a többi protestáns egyház tanaival. Sajátosságuk, hogy hitvallásuk név szerint felsorolja azt az 53 cse­lekedetet, amelyet bűnnek tartanak. Ilyen szerintük az emberölés, a paráznaság, a lopás, a rágalmazás, a részegség, az irigység, a károm­kodás, a fösvénység, az eskü, a vér fogyasztása, az emberrablás, a szü­letésszabályozás stb. Két „szent rítust" ismernek el, a keresztséget és az úrvacsorát. Csak a felnőttkeresztséget gyakorolják, amit a bűnösök megtérése és hitük megvallása után, azok önkéntes kérésére teljes alámerítéssel és kézrátételle! szolgáltatnak ki. Az úrvacsorát emlékvacsoraként értel­mezik, a kenyeret és a bort pedig Kriszutus teste és vére jelképeként. Na­gyon szigorúak a házassági erkölcs megítélésében. A házasságot csak a gyülekezeti tagok között engedik meg, más vallású személlyel nem. El­válniuk sem szabad. Az állampolgári esküt és a fegyverhasználatot a Szentírásból kiindulva súlyos bűnnek tekintik. A fegyvertelenségnél a Tízparan­csolatra és a Hegyi beszédre hivatkoznak. Az eskü megtagadásakor Jézust idézik, aki azt mondta: „Semmiképpen ne esküdjetek..." (Mt 5,34-37) E két tanításuk miatt nagyon sokáig összeütközésbe kerültek az államhatalommal. Különösen a katonai szolgálat megtagadása miatt szenvedtek közülük sokan börtönbüntetést. Sőt az első világháboní idején egyes nazarénusokat ki is végeztek ezért! Ma már fegyver nélküli katonai szolgálatot teljesítenek, az esküt pedig fogadalomtételiel helyettesítik. Liturgikus rendjük igen egyszerű. Istentiszteleteik éneklésből, igeolvasásból, igemagyarazatból és imádságból állnak. Az alámerítés, a házasságkötés és a temetés minden külső dísz nélkül történik náluk. A temetésen a sírás-rívás tilos a hívők számára. A nazarénusoknak min­dennapi életüket szintén nagyon puritán módon kell élniük. Nem szabad dohányozniuk és alkoholt fogyasztaniuk. Zajos szórakozóhelyekre sem járhatnak. Viszont a gyülekezeti tagoktól megkövetelik a becsületes, szorgalmas munkát és a megpróbáltatások zokszó nélküli elviselését. Fontos a rendszeres házi-családi áhítat végzése, mely lehet Biblia-olvasás vagy imádság. Gyülekezeti fegyelmük talán a legszigorúbb a szabadegyházak között. A nazarénus gyülekezetek egymástól függetlenek és teljesen egyenrangúak. A gyülekezetek vezetői az „egyházi szolgák", akiket a gyü­lekezeti tagok választanak. Az „egyházi szolgák" végzik a fő liturgikus funkciókat, s ők a gyülekezetek általános lelki gondviselői. Munkatársaik a diakónusok, az igeszólók, az imádkozok, a szegény gondozók és a betegápolók, a gazdálkodó atyafiak (gondnokok) és az énekvezetők- Az „egyházi szolgák" országos testületet alkotnak, és az átfogó kérdések megvitatására időnként megbeszéléseket tartanak. Ezek az úgynevezett atyafiságos konferenciák. A világon az 1980-as évek végén körülbelül 30-40 ezer nazarénus élt. (A különböző országokban a nazarénus hitelveket követők gyakran egészen eltérő módon nevezik magukat.) Magyarországon 40 gyü­lekezetben mintegy 3200 főre tehető a nazarénusok száma. GICZI ZSOLT Puritánul élni A múlt század második felében jött létre a nazarénius egyház Sze­geden, illetve a közigazgatásilag hozzá tartozó Algyőn és Dorozs­mán. Kezdetben a gyülekezet 20-30 tagot számlált. Nemrégiben egy ládából előkerült anyakönyvi összeírás szerint jelentős személyi­ség, gyülekezeti elöljáró volt ez idő tájt Szombati István, Galapis Pál. A szegedi egyház három tagjától. Erdélyi Lajostól, Kiss Sándortól és Kovács Károlytól érdeklődtünk a nazarénus felekezet történetéről, mai munkájáról, a gyülekezeti életről. A kezdeti időben elsősorban a gyülekezeti élet, a hitélet megszer­vezése volt az elsődleges feladat. Az istentiszteleteket magánházak­nál tartották, majd később, az 1900-as évek elején a Batthyány utcában vettek egy, az istentiszte­leteknek helyet adó épületet. A felekezet ez idő tájt is nyitva állt mindenki előtt, aki meg kívánta ismerni a Szentírást, be akart kap­csolódni a gyülekezet életébe. Szo­ciális szolgáltatásokat csak a gyü­lekezeten belül, a rászoruló tagok között végeztek és végeznek ma is. Látogatják betegeiket, támogatják a nagycsaládosokat, gondoskodnak az idős testvéreikről. Anyagi for­rásaik adományokból származnak, újabban alapítványokkai is kapcso­latban állnak. A századelőn az egy­ház sorozatos atrocitásoknak volt kitéve, a csendőrség Szegeden is gyakran háborgatta a gyülekezetet, a klérussal is gyakori konfliktusaik voltak. Ekkor még felekezeten kívü­linek számítottak, s az első világ­háború alatt és után többeket be­börtönöztek vagy halálra ítéltek a fegyveres katonai szolgálat megta­gadásáért. Saját problémáik miatt kifelé semmiféle missziós tevé­kenységet nem folytattak. A sze­gedi felekezet mindenkor nyitva állt az érdeklődők előtt, de sem­miféle agitációt nem végzett, hi­szen a felnóttkeresztség miatt csak a , .meggyőződő" emberek juthattak a gyülekezet soraiba. A kél háború közötti időben nem volt tiltott a gyülekezet működése, de segítséget sem az államtól, sem a várostól nem kaptak, de nem is igényeltek. '39-ben kormányrendelettel meg­szüntették az egyházat, amelyet csak '45-ben oldottak fel. Addig ti­losak voltak az összejövetelek, a csendőrség szigorú büntetéseket rótt ki a rendelkezést megszegőkre. '45 után a szegedi taglétszám 60 főre növekedett. A gyülekezet ekkor szabadon működhetett, de a felekezeti elismerésre 1977. márci­us 16-ig kellett várni. Napjainkban az Ybl Miklós utcában a szegedi gyülekezet új imaházat és a gyülekezet idős tagjainak menedéket adó szociális otthont kíván építeni. A gyüleke­zetben sok fiatal van. akik a mun­kahelyeken is igyekeznek úgy élni, hogy a Szentírásnak megfeleljenek, s ezzel jó példával járjanak elöl, s kedvező hatással legyenek másokra is. Mentesek minden káros szenve­délytől. A gyülekezet ma 200 tagot számlál, de jelentős a látogatók száma is - létszámuk 50 körül mo­zog -, akik vagy családtagok, vagy érdeklődők. Velük lazább a köte­lék, ők nem vesznek részt a hitélet­ben. P. T. P.

Next

/
Oldalképek
Tartalom