Délmagyarország, 1991. december (81. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-13 / 292. szám

PÉNTEK, 1991. DEC. 13. HANGSÚLY 5 „Az ingyen adott segítségnek nincs értéke!" - hallottam nemrég egy beszélgetés fültanújaként..Ter­mészetesen üzletről volt szó, meg arról, hogy amit ingyen adnak és kapnak az emberek, annak nincs olyan súlya és rangja, mint amiért fizetni kell. Efelé tartunk. A segítőkészség a pénz csillogó köpönyegébe bújik. Persze ez korántsincs mindenütt így. Példa rá a várost egy évtizede szolgáló SOS-lelkisegély, amelynek munkatársai havonta két-három (néha még több) éjsza­kájukat áldozzák arra, hogy em­bertársaikon segítsenek. Valóban szolgálat ez, a szó igazi értelmé­ben. Az ügyeleti díj oly jelképes, hogy említeni sem érdemes. Évenként átlagosan 3,5-4 ezer hívást kapnak. Feladatuk csöppet sem könnyű: a hívók közt nem kevés akad, akit az élethez egyre kevesebb, szakadozó fonál köt, s „utolsó előtti lépésként" még fóltárcsázza az este és reggel 7 óra között hívható 11-000-ás számot. Az ügyelő pedig csak egyetlen munkaeszközt használhat: saját személyiségét. Érthető, ha két­három évnél tovább kevesen bírják ezt a megterhelést. Időről időre Sokan jelentkeztek Az éjszaka segítő hangjai meg kell újulnia a stábnak, aho­gyan magukat nevezik. Idén ősszel lapunkban is közzé­tettük felhívásukat: jelentkezőket várnak a telefonügyeleti munkára. A körzeti rádió ennek kapcsán készített riportot a szolgálat veze­tőivel. Várakozáson felül sokan jelentkeztek: több, mint negyven önkéntes közül végül tizennyolcan marad­tak abban a csoportban, amelynek felkészítése októberben kezdődött, s január végéig tart. Az alkalmassági szempontok igen nagy körre terjedtek ki. Vizs­gálták a jelöltek empátiás (azaz: beleérző-) képességét, érzékeny­ségét, azt, hogy mennyire képesek a „másik ember" elfogadására, de épp ily fontos tulajdonságként érté­kelték aktivitásukat és együtt­működő készségüket. Kíváncsiak voltak arra is, mi­lyen mozgatórugóktól hajtva jelent­keztek, s alkalmasak-e arra, hogy folyamatosan megújítsák szemé­lyiségüket, mert enélkül itt nem lehet helyt állni. A „szűrés" beszélgetések és pszichológiai játékok formájában folyt. A képzés három nagy körben zajlik: az ügyelők nem nélkü­lözhetnek bizonyos fokú szakisme­reteket a leggyakrabban előforduló problémacsoportokról, mint a de­viancia, öngyilkosság, a mentális betegségek, a családi konfliktusok, vagy a szexuális élet gondjai. Tud­niuk kell, mit tegyenek „krízishely­zetben," vagyis akkor, ha a hívó határozottan közli velük öngyilkos­sági szándékát, és ismerniük kell a személyiségfejlődés legfontosabb állomásait. A képzés készségfejlesztésre is kiterjed: a beszéd, a rogersi „kli­ensközpontú" gondolkodás, az érzelmi ráhangolódás erősítése tartozik ide. Az ügyelőnek egyedül a hangból kell kihallania a fontosat, az üzenetet, a közvetített érzel­meket még akkor is, ha a hívó látszólag egészen másról beszél... És végül a szolgálatot vállalónak szüksége van önmaga ismeretére, fel kel! térképeznie erősségeit és gyengéit, tudnia kell bánni önma­gával. Az SOS-lelkisegélyszolgálatot az I. kórház-rendelőintézet tartja el. S bár alapelvük az önzetlenség, a jelenleginél több támogatásra lenne szükségük ahhoz, hogy munkatársaik kép­zése-továbbképzése, egyáltalán: működésük biztosított legyen. Ezt a célt szolgálja a nemrégiben életre hívott SOS Telefonos Lelkisegély Alapítvány. Az alapítványtevő, va­lamint a kuratórium tagjai remélik, hogy akadnak majd, akik segíteni tudják a szolgálat működését. Nem látatlanban, bizonytalan célokra várják a támogatást: az SOS lelkisegélyszolgálat tíz éve bizonyítja, hogy valóban értünk, a városért dolgozik. (Az alapítványról Kelemen László szervező ad felvilágosítást a 10-182-es telefonon.) NYILAS PÉTER Érdekmúlás, garancia, árucsere Tanácsok az ünnepi vásárlásokhoz A felügyelet szakembereinek tapasztalatai szerint az év végi ün­nep „kísérőiként" rendre megjelen­nek a karácsonyi vásár vámszedői. A szabadpiacon, utcán kínált mű­szaki cikkekhez jótállást, használati kezelési útmutatót nem adnak, a villamossági termékeket érintésvé­delmi vizsgálat nélkül forgalmaz­zák, s ha a megvett készülék elromlik, vevője már bottal ütheti az eladója nyomát. Ezért talán nem haszontalan a tanács: inkább valamivel magasabb áron, de megbízható helyen érdemes csak tartós fogyasztási cikket, műszaki árút venni. Ami pedig az élelmiszerféléket illeti, még óvato­sabbnak kell lenni az utcai „bevá­sárláskor", mert a közegészségügyi szabályokat gyakran sértik a ponyváról kínált termékek! Az utóbbi időben megszapo­rodott csomagküldő szolgálatokkal, újságbéli• hirdetéssel felkínált áruféleségekkel kapcsolatban a ke­reskedelmi felügyelőségen elmond­ták: a hirdetésekre tanácsos írásban jelentkezni, s a megrendelésben jó, ha a vevő megismétli a méretre, Az ember hajlamos rá, hogy ilyentájt, a karácsony előtti bevásárlási lázban, még a szokásosnál is könnyelműbb legyen, úgy vegyen ajándékbavalót, hogy jóformán csak az árat nézze, a minőséget, méretet csak felületesen. Majd kicseréltetem! - gondolja, s meglepődik, amikor a vásárlás helyén elzárkóznak a reklamációtól, nagy nehezen kegyeskednek másikat adni a korábban vett holmiból, esetleg azt a jótállási jegyet kérik, amit épp ők nem nyomtak a vevő kezébe... Sok a bizonytalanság bennünk, hogyan is érvényesíthetjük vevői jogainkat, annál is inkább, mert a fogyasztók védelmére vállalkozott korábbi fórumok alig-alig hallatják mostanában a hangjukat. Illetve, nem elég hangosan talán... Örömmel vettük tehát a júniusban létrehozott Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség Csongrád megyei szervezete vezetőjének. Szalma Ferencnek a jelentkezését. Praktikus tanácsait ajánlja ezennel mindenkinek, aki az ünnepek előtt még költekezni képes. színre, típusra vonatkozó adatokat. Későbbi, esetleges reklamációjakor ugyanis így lesz kellő bizonyítéka igénye helytállóságára. S vajon ha nem a megrendelt árut kapja a vevő? Vagy nem a hirdetésben közzétettel megegyező, amit át kellene vennie? Nos, akkor vissza­követelheti a vételárat, csakúgy, mint abban az esetben, ha az alkalomra rendelt - s ilyen a karácsonyi - ajándék késve érkezik meg. Érdekmúlásra kell hivatkoz­nia, s nem köteles átvenni, vagy kifizetni a küldeményt - mondjuk, december 27-én. A vásárláskor kapott számlát, nyugtát mindenképpen meg kell őrizni, ez az alapja ugyanis a későbbi reklamációnak. Itt jegyez­zük meg, hogy minden üzlet köteles a vásárlástól számított nyolc napon belül az általa értékesített terméket (kivéve, ha az élelmiszer, egész­ségügyi, kozmetikai és alsóruházati cikk. vagy gyermekjáték) minőségi kifogás nélkül is kicserélni, feltéve, hogy az hibátlan, s a vevő még nem használta. Igaz ugyan - teszik hozzá a fogyasztókat védő fel­ügyelőségen - , hogy ilyen cserére a kereskedelem nyolc napon belül kötelezhető, ám magára valamit is adó cég a karácsonyi vásárlásra tekintettel hosszabb határidőt ad vevőinek. Mindenesetre tanácsos a vásárláskor rákérdezni e lehető­ségre. Persze, ha a termék hibája nem nyolc nap alatt, hanent csak hosszabb idő múltán derül ki, a fogyasztói igények fél év, tartós használatra szánt árú eseten a jót­állási idő megszűntétől kezdődő három év leteltéig érvényesíthetők. S ha mindeme tanácsok ellenére a vevő jogosnak vélt reklamációját a kereskedő nem orvosolja, a Fo­gyasztóvédelmi Főfelügyelőség Csongrád megyei felügyelőségéhez fordulhat segítségért a vásárló. A szegedi Rákóczi téri irodaházban található a felügyelőség, a telefonszáma: 62/21-622^217-es mellék. Morzsák a Bibliából „KÉSZÍTSÉTEK AZ ÚR UTJAT, TEGYÉTEK EGYENESSÉ ÖSVÉNYEIT!" (Máté evang. 3:3) Az ember igen könnyen aktivizálható, tet­tekre indítható. Kimeríthetetlen a fantáziája a karácsonyra készülődésben is, amit a karácsony előtti vásárok is tükröznek. Ajándékozni, örö­met szerezni, szépen csinálni. Mennyi Isten­képet és hasonlóságot bizonyító tulajdonság rajtunk. Azért mégis szeretném kedves olvasóimat arról meggyőzni, hogy Isten mégis többre képes, mint mi; és a mi nagyon kedves igyekezetünk között lássuk meg, amit Ő tett és tesz. Az evangéliumból idézett adventi felhívás egy ószövetségi próféciára utal: Ézsaiás próféta könyve 40. részére: „Vigasztaljátok, vigasz­taljátok népemet! - mondja Istenetek. Szóljatok Jeruzsálem szívéhez, és hirdesétek neki, hogy letelt rabsága, megbűnhődött bűnéért, hiszen kétszeresen sújtotta az Úr keze minden vétkéért" (1-2). A babiloni fogság bűnhődés idejének lete­lését hirdetteti ki Isten választott népének. „Jeruzsálem szíve" eredetileg a templom volt, az Istennel való találkozás helye, ahol Isten közölte szövetségét és népe válaszolt áldozatával, énekével, imádságával. A szövet­ség megszegése miatt, a pogány népek iste­neinek és kultuszainak fölvétele miatt rombol­tatta le Isten Nebukadneccar babiloni király seregével a megszentségtelenített jeruzsálemi templomot, és vitette népét 70 esztendőre a babiloni fogságba. A fogság idején a próféták magyarázatára felismerték és megértették vétkeiket, bánkódtak miatta, ami a bűnözőket nem mindig jellemzi. A bánkódás, megbánás Isten szemében olyan nagy értékű, hogy ezért kétszeresen mondja bünhődését. Ha párhuzamot próbálunk vonni, hogyan alkalmazhatók ránk a 2500 évvel ezelőtti események, azt láthatjuk: most nem földrajzi távolságban kerültek az emberek 1000 kilométerre a templomtól, hanem a szemléleti, ideológiai távolsága lett olyan nagy Isten szövetségétől. Nem a templomokat rombolták le, hanem a lelkekben rombolták le a templommal való kapcsolatot, a figyelmet, bizalmat Isten iránt. Miben láthatók ezek: Például: egy anyuka a gyermekét járatni kivánja hittanra, de nem akarja megkereszteltetni. Majd válasszon a gyermek. Ő nem tud érte felelősséget vállalni. Lelkében lerombolva, távol a templom, az Isten ígérete. Más. Egy fiú a nagymama kedvéért eljárt a konfirmációi előkészületre és konfirmált (bérmálkozott). Utána nem látható a templomban. Utcán találkozva így magyarázza: én lekonfirmáltam. Megtett valamit, amitől végig távol tartotta magát. A prófécia folytatódik: „Egy hang kiált: Építsetek utat a pusztában az Úrnak! Készít­setek egyenes utat a kietlenben Istenünknek! Emelkedjék föl minden völgy, süllyedjen le minden hegy és halom, legyen az egyenetlen egyenessé és a dombvidék síksággá! Mert megjelenik az Úr dicsősége, látni fogja minden ember egyaránt. - Az Úr maga mondja ezt." (3-5) Milyen istenien vigasztaló, hogy Isten maga készíttet utat a pusztában magának, hogy minden ember meglássa egyaránt az ő dicső­ségét. Az útkészítésre felhasználja a lát­hatatlan hatalmak munkáját, de beleillesztheti emberek szándékát és tetteit is, amelyek egyáltalán nem az iránta való engedelmesség vagy tudat következményei. így használta fel pl. Augusztus császár rendeletét az adóalanyok összeírására, amiért mindenkinek oda kel­lett mennie, ahol születését nyilvántartották. így ment József és Mária Betlehembe, tudatlanul munkálva azt, hogy a próféciákban megígért helyen szülessék meg a világ Üdvözítője. Mi is lehetünk útkészítői, főleg akkor, ha tudatos engedelmességgel kérjük, fogadjuk akaratát, vezetését, van bűnbánatunk iránta való hűtlenségeink miatt; figyelem és odaszánás az Ő szövetségében folytatott életútra anyaszent­egyháza közösségében. így tapasztaljuk meg a prófécia további igazát: „Az én Uram, az Úr jön hatalommal, karja uralkodik. Vele jön szerze­ménye, előtte jön, amiért fáradozott. Mint pásztor, úgy legelteti nyáját, karjára gyűjti a bárányokat, ölébe veszi őket, az anyajuhokat szelíden terelgeti. "(10-11) PAPP LÁSZLÓ, REFORMÁTUS LELKÉSZ Araszol hazafelé az autóbusz a decemberi éjszakában. A gyere­keket hamar elnyomja az álom, a sztrádán szabályos ritmusban villannak a szembe jövő autók reflektorai. Kavarogni kezd a hó, kü lönös látvány az autóbusz hatalmas szélvédőjén. És különös dimenziót ad az éjszaka az est élményének. Shakespeare III. Richárdját nemrégiben mutatta be a Vígszínház Kern Andrással a címszerepben. Kijózanító és elgondolkodtató élmény, a bún természetrajza olyan sűrítményben, amelyre talán nincs is példa se a világtör­ténelemben, se a művészetek történetében. Mert a mai újságolvasót naponta irritálja a bűn. A kis csalásoktól kezdve, a zsebtolvajok piti akcióitól, a fosztogatásokon és rablásokon át a legvadabb és legkélyesebb gyilkosságokig. S mégis a bűnnek ezeket a terrortámadásait soha nem lehet megszokni. De mégse gondolunk bele a hírözönnek sokaságába, mintegy önvédelmi reflexként távol tartjuk magunkat a szörnyűségektől. Legyen az bombatámadás, féltékenységi dráma, taxisgyilkosság vagy erőszakos csecsemőhalál. S íme III. Richárd mégis fölkavaró, fantasztikus élmény. Pedig ismerjük a történetet, készültünk belőle nem egyszer vizsgákra, láttuk jó néhány színpadi változatát. S mégis. Milyen igaz, hogy a színház jószerével már az egyetlen művészeti ág, amely testközelben, az egyidejűség varázsával képes hatni. A Vígszínház színpadán Marton László rendezésében szikáran jelenik meg Shakes­peare tragédiája. Szikáran és fénylőn, mint egy kristályszerkezet. Tudatosan szorítja háttérbe a konkrét időt, az azonosítható díszletet, a stílusos jelmezt. Puritán, szikár a színpad. Csak a mű logikája mű­ködik, a bűn szerkezete épül, a gonoszság kitervelt katedrálisa alakul. S az a mondat, amely Kern előadásában nem csupán vészjóslóan, de egy szeretetre vágyó torzszülött ember-agyából kipattan: „Úgy döntöttem, hogy gazember leszek" nemcsak félelmetes, de kozmikus is. Az emberiség történetének egyik mozgatórugója artikulálódik: a hatalomért való tudatos bűnök fölvállalása. S ezen a ponton - s ez még csak az első monológ - nem vonatkoztatható el mindattól, ami a színház falain kívül történik. Legyenek azok kis csalások, apró hazugságok, tudatos félrevezetések, kitervelt bűnök. S történjenek bár egy másfél szobás panelben, egy, az éjszakába irányított taxiban, pártok küzdőterein, Eszék külvárosában vagy a világűrben. Könnyű lenne a bűnt eleve elrendelésnek tekinteni, egyszerű volna III. Richárdot az őt illető jelzőkkel azonosítva skatulyába gyömö­szölni. Való igaz - egy korcs, egy vakarcs, egy gnóm, egy gengszter. Orgyilkos, véres zsarnok, aljas, bitorló vadkan, ronda disznó, véreb, pokol-kutya, mérgeskígyó, felpuffadt varangy. A lehető legaljasabb ember, a lehető legrosszabb király. S mégis: ember. S ebben a dimenzióban már szinte kifakulnak az értékek, a bűn bűnt fiadzik, szégyen szégyent szül, torznak torz a gyermeke. Vajon mi állíthatja meg ezt a világméretű esztelenséget? Nem lehet más, csak az ember, amclv emberarcúvá fomiálja az embertelenséget is, politikai rangra emeli a legprimérebb indulatot, ideológiát gyárt a leggonoszabb és legaljasabb terveihez, csak azért, hogy a hatalom szemétdombján önmaga is elpusztuljon. III. Richárd mitikus alkat, a története immár évszázadok óta szigorúan mítosz. A bűn szimbóluma, a tudatos rossz jelképe, minden erkölcsi értéket sutba dobó erőszak típusa. Azt írja a műsorfüzet, hogy mindezek ellenére „ Tapsolunk neki, mert igazolja sejtelmünket, hagy az ember mindenre képes; hogy az egyéniségnek, ha képes túltenni magát a világon, mindent szabad. Hová tesszük hát most egyszerre a tilalomfát? Logikusan csakis a világ végére tehetjü k. Ami csak úgy lehet számunkra az erkölcsi világrend közepe, ha magunk is kilengünk, ha kimerészkedünk a tragikus önellentmondás kozmikus terébe. Mert van abban valami világméretű képtelenség, hogy a szörnyeteg, noha nem érdemelne semmi jót, mégis mindent megkap, hogy győzhet a rossz; illetve abban, hogy ha már egyszer a gonosztevő lett a hősünk, a győztes hogyhogy nem nyer semmit. Itt megáll az ész. Kezdjünk hát gondolkodni!" Valóban gondolkodnunk kellene, s nemcsak a gyakorló királyok­nak, de a gyakorló alattvalók seregének is. Nem hiszem, hogy kiölhető az emberi jóravalóság, az emberi nemhez való hűség, a szabadság, önfeláldozás és szolgálat szentháromsága. Szegény Richárd! Szegény George! Szegény Buckingham! Szegény Lord Hastins! Szegény Lady Anna! Szegény emberi nem! A hószilánkok csapkodják a busz szélvédőjét a decemberi éjsza­kában. Már föltűnnek Szeged fényei, Algyő jelző-fáklyái. A gyerekek éledeznek, szedelőzködnek. Hinnem kell, Shakespeare látnók is volt. S azt is ő mondta: Színház az egész világ és színész benne minden férfi és nő. Dómján Edit Alapítvány 1991 őszén megalakult a Dóm­ján Edit Alapítvány. Célja: Dómján Edit művészetének megőrzése. Alapító tagjai: Almási Éva, Avar István, Kaló Flórián, Káldy Nóra, Lőte Attila, Mándy Iván, Nagy Anna, Petrovics Emil, Psota Irén, Szabó Gyula és Szinetár Miklós. A kuratórium elnöke Szakonyi Károly író, ügyvezetője Fábri Magda. Az alapítvány tehetséges fiatal vidéki színésznők elismerésére művészeti díjat hozott létre, ame­lyet először 1992 decemberében, Dómján Edit születésének 60. évfordulóján ad át. Az alapítvány nyitott, ahhoz bárki csatlakozhat adományával. A csekkszámlám: Budapest V., Kerületi OTP 508-42243. Személyes megkeresés esetén az alapítvány címe; Budapest 1117 Szerémi sor 7. Telefon: 1610-449

Next

/
Oldalképek
Tartalom