Délmagyarország, 1991. december (81. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-12 / 291. szám

6 KARÁCSONYI MELLÉKLET DÉLMAGYARORSZÁG CSÜTÖRTÖK, 1991. DEC. 12. Ekkora hajó már nagy hullámokkal süllyed el" • Vevő jelentkezett a Vidiára Egy magánvállalkozás vételi ajánlatott tett az Állami Vagyonügynökségnél a Vidia részvényeinek ötven százalékot meghaladó hányadára. A hír már önmagában is szenzációértékű, hiszen egy magánbefektető akar többségi részededést szerezni a régió egyik legnagyobb - tavaly közel tízmilliárdos forgalmat produkáló kereskedelmi vállalatában. A vevőjelölt Belváros Parragh Kft. kereskedelmi igazgatójával, Fórizs Ferenccel a részletekről beszélgettem. KÖRKÉP 60 légiközlekedési vállalatot keresett meg szándékfelmérés céljából a Malév privatizációs tanácsadója. Az ÁVÜ ugyanis jóváhagyta azon cégek névsorát, amelyek stratégiai befektetőként bekapcsolódhatnak a Magyar Légiközlckedési Vállalat privatizációjába. Az elképzelések szerint a vállalat 51 százaléka állami kézben maradna, a Malév-papfrok 30 százaléka külföldi tulajdonos, 10 százaléka a dolgozók kezébe kerülne. Zwack Péteré lett a Budapesti Likőripari Vállalat. Az unicumgyáros azzal nyerte meg a privatizációs versenyt a United Distillers-szel szemben, hogy vállalta: olaszországi gyárát Magyarországra telepíti, a Buliv exportját jelentősen növeli, értékpapírjait a tőzsdén: viszi. A kárpótlási kérelmek beadásának határideje a jövő héten lejár. December ötödikéig 447 ezer igénylés érkezett, melyek 1,6 millió vagyontárgyat, leginkább földet, kisebb részben házat és vállalkozást érintenek. Hamarosan segélyszállítmány érkezik Magyarországra a német szociáldemokratáktól a több mint 25 ezer jugoszláviai menekült megsegítésére. Szegeden és Aradon tart ülést december 10. és 13. között az Európa Tanács parlamenti közgyűlése mezőgazdasági bizottsága. Az ülés témája Közép- és Kelet Európa élelmiszer és mezőgazdasági helyzete lesz. Koordinálni fogja radikális gazdasági reformlépéseit Oroszország, Ukrajna és Belorusszia, hogy elkerüljenek minden olyan intézkedést, amely kárt okozna a másiknak. Közös fizetőeszközként továbbra is fenntartják a rubelt, de a külön egyezményekbe bevehetók a nemzeti valuták is. Ukrajna januártól privatizálni fogja kis- és középvállalatainak 60-70 százalékát, a jövő év közepén pedig pénzreformot hajtanak végre, melynek része lesz a nemzeti valuta bevezetése. Az unió szétesésére hivatkozva Japán elhalasztja szovjetunióbeli fejlesztéseihez kapcsolódó 1,8 milliárd dolláros hiteleinek biztosítását. Érdekes árucikkel nyílt meg a moszkvai nemzetközi árutőzsde. A hiánygazdaság sújtotta Szovjetunióban egy atomreaktor került elsőként a piacra. Törökország a héten szabadkereskedelmi és együttműködési megállapodást köt az Európai Szabadkereskedelmi Társulással, amely 1992 áprilisában lép életbe. Ennek érdekében az EFTAországok a textiliák kivételével valamennyi törökországi ipari termékre eltörlik a vámokat. Erősödik a dollár a márkával szemben. A jelenséget szakértők a Szovjetunió megszűnésének és a maastrichti csúcsértekezlet körüli bizonytalanságnak tudják be. De a kedvezőtlen gazdasági adatok alapján úgy vélik, csak átmeneti tendenciáról van szó. - Mikor jelentkeztek vételi ajánlatukkal az Állami Vagyon ügynökségnél? - Július elején jeleztük, hogy megvásárolnánk a körülbelül 860 millió forint névértékű részvénycsomag állami kézben levő hányadát, amely révén ötven százalék feletti tulajdoni részesedést szereznénk. A többi részvény meglehetősen sokfelé aprózódik, tudomásunk szerint csak egy, esetleg két résztulajdonos pakettje haladhatja meg a tíz százalékot. Sokkal jellemzőbb az egy-öt százalék. - Feltételezem, hogy névérték alatt szeretnének részvényeket vásárolni. - Természetesen, de az árfolyam egyelőre maradjon üzleti titok. Az ÁVÜ-nél egyébként dr. Bartha Károly igazgatóhelyettessel tárgyaltunk, ő próbált segíteni a vállalat felmérésében. A Vidia már nyár végén kapott egy értesítést jelentkezésünkről, ez a levél azonban elsüllyedhetett valahol, hiszen nem vettek valami komolyan bennünket. Kezdetben csak olyan körülbelüli adatokat sikerült szereznünk a cégtől, mintha az utcáról tévedtünk volna be. November közepén már egy írásbeli felhatalmazást is kaptunk az ÁVÜ-től, amely lehetőséget ad a vállalat vizsgálatára és a vásárlással összefüggésbe hozható üzleti adatok megismerésére. - Mi történik akkor, ha más is akar Vidiát venni? - Tudomásunk szerint nics más jelölt, ettől függetlenül a kulisszák mögött lehetnek olyanok, akik még nem tették meg az ajánlatukat. A tét nagy, ekkora méretű vállalatot a kereskedelemből még nem szakítottak ki. - A vételár mindenképpen százmilliós nagyságrendű. Honnan vesznek ennyi pénzt? - Egyelőre csak annyit mondhatok, hogy a fedezet a rendelkezésünkre áll, s ezen belül nem is a hitelek adják a nagyobb hányadot. Egyébként nem is a vételár a lényeges, sokkal magasabb az az összeg, amit azért kell invesztálni a vállalatba, hogy az működőképes maradjon. Az üzletkötés különben sem úgy zajlik, hogy adott egy összeg és annak az ellenértéke, hanem úgy, hogy garantáljuk a vállalat egyben tartását, a profil megőrzését, ennyi és ennyi dolgozó folyamatos foglalkoztatását stb. Ez mind bennefoglaltatik a vételi ajánlatban. - Hogyan áll most a Vidia? Ezt Önöknek kellene legjobban tudni. - Még mi sem ismerjük igazán a céget, úgy bújunk ágyba a menyasszonnyal, hogy alig ismerjük. Sok rosszat pedig már csak azért sem mondhatunk róla, hiszen akkor úgy tűnne, hogy vásárlás előtt szándékosan ócsároljuk a portékát. Annyi azonban bizonyos, hogy egy esetleges csőd. illetve az ilyenkor szokásos dömpingáron történő értékesítés nagyon sok kereskedőt tönkretehetne a környéken. Ekkora hajó már nagy hullámokkal süllyed el. - Ha nem megy a Vidiának, mitől lesz sikeresebb mindez a Parragh cég alatt? - Mi nem regionális, hanem országos nagyvállalatban gondolkodunk. Irreálisan magas a pénzkiáramlás, ezt mindenképpen csökkenteni kellene, s bizonyos esetekben nem zárkóznánk el a büntetőjogi felelősségrevonás megindításától sem. - Sok tízmilliós végösszegű autólízingekről tud a szegedi közvélemény. Erre gondolt? - A pontos érték 62 millió, ekkora költségkihatása lesz az új autóknak. Ez a tranzakció természetesen nem feltétlenül ütközik jogszabályokba, egyszerűen csak erőn felüli költekezésnek minősíthető. A dologban egyébként az a legérdekesebb, hogy a lízing futamidejének lejártáig, tehát a jövő év közepéig, még semmi sem dőlt el visszavonhatatlanul. Bárki legyen is végül a vásárló, ebbe bizonyosan érdemes lesz belenyúlnia. KOVÁCS ANDRÁS Bizottsági állásfoglalás a helyi adókról Hónapok óta vita tárgya szerte az országban, így Szegeden is, sor kerüljön-e helyi adók bevezetésére, vagy sem. Napvilágot látott már jó néhány politikai és gazdasági állásfoglalás, érvek hangoztak el pro és kontra. Kedden a polgármesteri hivatal pénzügyi ellenőrző bizottsága foglalt állást ez ügyben. Egyhangúlag támogatták a vállalkozói kommunális adó, a helyi iparűzési adó és az idegenforgalmi adó bevezetését. A vállalkozók kommunális adóját évi 2000 forintban határoznák meg, melyet az állományi létszám alapján kellene majd fizetni. A helyi iparűzési adó évi mértéke az adóalap 3 ezreléke lenne. Idegen-" forgalmi adóként a 48 órát meghaladóan itt tartózkodó vendégek után naponta 30 forintot kellene fizetni. A végső döntést helyi adó ügyben természetcsen a közgyűlés mondja ki december 19-20-i ülésén. KECZER 25 millió ecu a városnak! Távfűtés a föld alól A Phare-program jelentős segítséget ad a Szeged alatti geotermikus energia hasznosítására. A jó hírt a városi közgyűlés városrendezési, -fejlesztési és -üzemeltetési bizottságának vendégeként Szerémi Géza az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium képviseletében jelentette be. A Közös Piac országainak anyagi segítségének köszönhetően 25 millió ecu (átszámítva mintegy 2,5 milliárd forint) fordítható arra, hogy a föld mélyén rejtőző termálvizet fölhozzák, és így jussanak olcsó hőenergiához. Kézenfekvő, hogy a meleg vizet a távfűtésben használják fel, már el is készültek a gazdaságosságot mérlegelő számítások. Ráadásul a pénzt nem kell visszafizetni, csupán annak garanciáját kérik, hogy a felhasználás a Phare-programnak megfelelően történjék. Az első részösszeg, egészen pontosan 300 millió forint elköltését már jövőre megkezdik: Felsőváros, valamint az Északi városrész második ütemének fűtését segíti majd a Felsővároson kísérleti jelleggel korábban lefúrt kútpár. Nehéz lesz a közgyűlésnek eldöntenie, melyik ujjába harapjon, ha a Volán és az SZKV támogatásigényét bírálja el. A két vállalat 650 milliós igényét sikerült 400 millióra „alkudni," de az elkerülhetetlen ésszerűsítési-együttműködési terv megvalósításának azonnali megkezdésére már késő van: itt az év vége... Az előterjesztés jelentős tarifaemelést tartogat, ennek valószínűleg nem örülnének túlzottan az olykor valóban „tömeges" közlekedés örömeit élvezők. Átlagosan 33 százalékos drágulást ígérnek a mostani számítások, az emelés szükségességét érvek támasztják alá. A jegyár-támogatás-szolgáltatási színvonal hármas egységének valahogyan egyensúlyba kellene jutnia. A tervezet - mert most még hangsúlyozottan csak tervről van szó! - négy-öt változatot is állít a dotáció és az áremelés viszonyának meghatározására. A közgyűlésnek azt kell eldöntenie, milyen legyen a két tétel aránya. Ha csak kisebb mértékű tarifaemelést hagynak jóvá (mert a 20 forintos menetjegyár elég ijesztően hangzik!), akkor a hiányzó összeget a költségvetésből vett támogatás formájában kell eljuttatni a vállalatokhoz. És a város pénze ugyancsak a mi pénzünk... NY. P. FOTÓ: SOMOGYI KÁROLYNÉ Beférünk-e az élelmiszersegélyekbe? Tanácstalan az Európa Tanács Az Európa Tanács népes delegációja érkezett tegnap, szerdán Csongrád megyébe, előbb a Hódmezővásárhelyi Állami Tangazdaságba, majd a késő délutáni órákban a szegedi technika házába. Az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének mezőgazdasági bizottsága - amelyben egy hazai, Somogy megyei honatya, a kisgazdapárti Sipos Imre képviselteti magát - Bratinka József szegedi képviselőtárs meghívásának tett eleget. A Csongád megyei program azonban csak egyik állomása volt a tanácskozássorozatnak, amely december io-14. között zajlik Budapest és Arad között. (A delegáció ma, csü törtökön Aradon folytat megbeszéléseket.) A nagy tapasztalattal rendelkező nyugat-európai honatyák azért tanulmányozták a magyar mezőgazdaságot, hogy hazatérve tanácsot adhassanak a Közös Piac képviselőinek: bevegyék-e hazánkat is a KeletEurópának (Szovjetunió, Románia, Bulgária, Albánia) nyugat-európai finanszírozással szállítandó élelmiszersegélyekbe. TI. A Budapesti Értéktőzsde forgalma 18. 1 5. 1 2-i 9 J 6 J 3 J 0 J millió forint k _ . ; j WNk jsm nov. 28. nov. 29. dec. 2. dec. 3. dec. 4. dec. 5. Mikortól és mennyivel? Ismét a gázárról Szerkesztőségünkbe folyamatosan érkeznek az olvasói levelek, melyekből az derül ki, a polgárok egy része még mindig nem érti, mikortól és mennyivel emelkedett a gáz ára. Ezért arra kértük a Dégáz illetékesét, Farkas Zoltán szolgáltatási főosztályvezetőt, foglalja össze még egyszer az erre vonatkozó tudnivalókat. - A 16/1991. (V. 30) IKM-rendelet (megjelent a Magyar Közlöny 57. számában, 1991. május 30-án) 1. és 2. melléklete rögzíti az emelt gázárat, mely a korábbi 0,15 Ft/MJ-ról 0,23 Ft/MJ értékre növekedett. A rendelet 1991. június 1-én lépett hatályba. A rendelet szerint a megemelt gázdíjat első ízben az augusztus l-jét követő leolvasásoknál kell alkalmazni. Tehát ha a gázmérőt szeptemberben olvastuk le, és az előző leolvasás júniusban volt, akkor a két leolvasás közötti mérőkülönbséget már a rendeletben meghatározott emelt árral kellett elszámolni. Minderről a fogyasztókat augusztusban közzétett felhívásban értesítettük. K~(L